Békés Megyei Népújság, 1979. augusztus (34. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-31 / 203. szám

i:u;iu ifire 1979. augusztus 31., péntek Kétezer hektáron termesztenek vetőmagot Szeptember 1-től Korlátozás a vasúti szállításban A mezőkovácsházi Űj Al­kotmány Tsz a megye leg­nagyobb vetőmagtermesztő üzemei közé tartozik. Terü­letének 40 százalékán állíta­nak elő búza-, cukorrépa-, zöldségvetőmagvakat. A kö­zös gazdaság eddigi fejlesz­tését ennek a tevékenység­nek rendelte alá. A követ­kezetes munka eredménye­ként jelentős sikereket értek el, megoldották például — a világon elsőként — több zöldségvetőmag termesztésé­nek gépesítését. A termelőszövetkezetbe ma már az ország és Európa sok mezőgazdasági üzeméből lá­togatnak el. Ilyen tapaszta­latcsere-látogatásra érkeznek szeptemberben a Szovjetunió­ból a moldáviai zöldségvető- mag-kutató intézet szakem­berei. A Mezőkovácsházára érkezők megismerkedhetnek azokkal a terméseredmények­kel, amelyekre méltán lehet büszke a közös gazdaság. Ebben az évben minden eddiginél sikeresebb eszten­dőre számítanak. Az már bi­zonyos, hogy a búza- és bor- sővetőmag kiváló, illetve jó minősítést kapott. A többi vetőmag betakarítását még csak a közelmúltban kezdték el. A búza- és borsóvetőmag tisztítása után látnak hozzá a cukorrépa-vetőmag, majd a többi későbbi érésű növény magvainak tisztításához. Az Üj Alkotmány Tsz szerepét a vetőmagtermesztésben bi­zonyítja például az is, hogy itt állítják elő az ország sár­garépa-vetőmag szükségletét. A közös gazdaságban nem­csak búzából, hanem kuko­ricából is rekordtermésre számítanak. Rövidesen meg­kezdik a napraforgó betaka­rítását azok a román szak­emberek, akik a pécskai kö­zös gazdasággal kötött meg­állapodást követően több mint 700 hektáron termesz­tenek napraforgót Mezőko- vácsházán. Az Űj Alkotmány Tsz szakemberei pedig ugyancsak a már említett megállapodás szerint kukori­cát termesztenek Romániá­ban. Egyébként a közös gazda­ságban jól felkészültek az őszi nagy munkákra. öt kombájnnal október végére fejezik be az 1300 hektár ku­korica betakarítását. Novem­ber végére pedig a tervek szerint nem lesz szántatlan terület. Befejezéshez közele­dig a szerves trágya kiszórá­sa is, amelyet az idén két műszakban 700 hektárra jut­tatnak ki. Az őszi csúcsforgalom ide­jén a népgazdaság megnöve­kedett szállítási igényeinek kielégítése és a közlekedési ágazatok közötti jobb mun­kamegosztás érdekében — a korábbi évekhez hasonlóan — korlátozást vezetnek be a vasúti szállításban. A közlekedés- és posta­ügyi miniszter rendeletére szeptember 1-től további in­tézkedésig — legfeljebb azonban december 31-ig a 40 kilométeres távolságon be­lül levő vasútállomások egy­más közötti forgalmában az áruszállítás szünetel, a fuva­rozást — az iparvágányon berakott szén, vasérc és olajáruk, valamint a darab, súly és. terjedelem miatt gépjárművel nem továbbít­ható termékek kivételével — a közúti közlekedés bonyo­lítja le. Az intézkedés alap­ján 60 kilométeres távolsá­gon belül többféle árut ugyancsak nem szállít a MÁV. Ennek megfelelően csak közúton fuvarozhatok mezőgazdasági és élelmiszer­ipari termékek — például zöldségfélék, gyümölcsök, gabonafélék, malomipari ter­mékek, konzervek, takarmá­nyok, dohányáruk — továb­bá dolomit, cement és ce­mentgyártmányok, műtrá­gyák, fa és faáruk, papír és papíralapanyagok, fonóanya-^ gok stb. Az idén bővítették* azoknak a termékeknek a körét, amelyek fuvarozását a meghatározott időben közút­ra terelik. Ilyen például a napraforgó, a só, a kő, a mész, a pala, a növényvédő szerek, a gumiáruk, a cse­rép és a tégla. Ezeket az árukat is a rendelkezés visszavonásáig a közúti köz­lekedési ágazat — a Volán, a célfuvarozási vállalatok, az állami gazdaságok, a terme­lőszövetkezetek, a gyárak, üzemek — gépjárművei to­vábbítják rendeltetési he­lyükre. Az intézkedés a vasút te­hermentesítésén túlmenően a közületi gépjárműállomány jobb kihasználását is céloz­Szirén-termékek Európában Fiatal agrár értelmiségiek konferenciája Tíz évvel ezelőtt kapott nagyobb exportmegrendelést a Szarvasi Ruházati Ipari Szövetkezet a HUNGARO- TEX-en keresztül. Igaz, az azt megelőző évtizedben is exportált férfi- és gyermek­ingeket az NSZK-ba és a Szovjetunióba, azonban ezek elenyésző mennyiségűek vol­tak. Igazán a három évvel ez­előtti egyesülés után léphe­tett előre az üzem az export­ra és a belföldre termelt in­gekkel, textiljátékaikkal, go­belinjeikkel. Jóllehet, akkor még akadt kivetnivaló a minőségben, azonban a fej­lesztés, a technológiai kor­szerűsítés hatására, az in­tenzív szakmunkásképzéssel fokozatosan javult termékeik minősége, sőt, az utóbbi két év óta már elmaradtak a reklamációk. Tavaly termékeiknek mint­egy harmadát exportálták, s ennek fele nyugati országok­ba irányult. Az idén terve­ikben 67 millió forintos ex­port szerepel. Napjainkban szinte egész Európába szál­lítanak ingeket, textiljátéko­kat, mi több, Irak is meg­Kertészeti gépesítési kongresszus Az idén szeptember 4—6. között rendezik meg Bács- Kiskun megyében, Kecske­méten a VI. kertészeti gépe­sítési kongresszust, amelyen a zöldség-, gyümölcs- és szőlőtermesztésben elért eredményekről lesz szó. E találkozó hivatott a kertészet gépesítésével foglalkozó szak­emberek tapasztalatcseréjé­re és az ágazatban elért eredmények ismertetésére. Rendezői a GTE mezőgép- ipari szakosztálya, a MAE Gépesítési és Kertészeti Tár­sasága és az MTA agrártu­dományi osztályának me­zőgazdasági műszaki bizott­sága. A kongresszus fontos cél­kitűzése, hogy mind 'az el­méleti, mind a gyakorlati szakemberekkel megismer­tesse a tudományos kutatás, fejlesztés legújabb eredmé­nyeit és összehasonlítási le­hetőséget adjon a szocialista és a fejlett nyugati gépgyár­tók eredményeiről. A rendezvény három nap­ján 30 magyar és 11 külföl­di szakember számol be a hazai és a határainkon túl­ról érkező vendégek előtt a szakterület jelenéről, s a sokat ígérő holnapjáról. Az előadásokat filmvetítés, a kisárutermelés gépeit bemu­tató kiállítás és nagyüzemi gépbemutatók egészítik ki. rendelőik közé tartozik már. Állandóan új megrendelések futnak be a Szirénhez, így elképzelhető, hogy a célkitű­zéseiben szereplő 33 millió forintos dollárbevételt az év végéig további 50 százalék­kal megtetézik. Az eltelt félév eredményeit alátámasztja a KISZÖV ve­zetőinek megállapítása: ex­portmennyiségben és -növe­kedésben egyaránt — az el­telt hat hónapban — a Szi­rén áll az élen. Száva Évával reggel nyolc­kor találkoztam a békéscsa­bai vasútállomáson. Előtte fél órával érkezett meg Gyo­méról, egészen pontosan 7.33- kor. Éjszaka dolgozott. Előző este 22.15-kor jelentkezett szolgálatra, Vésztőre ment. Nem sokkal éjfél után értek oda, letették a szolgálatot, s a motorvezetővel, jegykezelő­vel a laktanyába mentek. Csak másfél órájuk volt a következő vonatig, de pihen­ni kell, a kis időt is kihasz­nálni. Lehet ez alatt is alud­ni, azt mondja, minden csak szokás dolga. Két óra ötven- kor újból jelentkeztek, s 3.20- kor indultak vissza Csabára. 5.12-kor érkeztek, harminc perc múlva már Gyomára mentek az expresszel, azért, hogy egy vonatot hozzanak vissza. Szűkszavú, negyven körüli asszony, vasutas-egyenruhá­ban. Fáradtnak látom. Elmo­solyodik, valahogy úgy, mint arra szoktak, aki nem érti a szakmát. Aztán elmagyaráz­za, hogy ez aránylag könnyű út, a pesti már nehezebb. Egyetlen nő a békéscsabai üzemfőnöksé­gen a vonatvezetők közt. Többen kezdtek együtt, de már azokból egy sincs a vas­útnál. Miért? Kényelmesebb helyet kerestek maguknak a család miatt. Talán ő sem lenne már itt, ha nem elvált asszony, aki az édesanyjával él együtt. Ha gyerek és férj várná odahaza. — Míg együtt voltam a fér­jemmel, addig a faluban — Méhkeréken — dolgoztam a téeszben. Tíz éve viszont a MÁV szolgálatában állok. Sarkad volt az első állomás, répaszezonban kocsifelírónak vettek föl, aztán ők ajánlot­Az MSZMP gyulai járási bizottsága és a KISZ járási bizottsága szeptember 1-én, szombaton Gyulán, a Já­rási Hivatal tanácskozó ter­mében rendezi meg a fiatal agrár értelmiségiek járási konferenciáját. Ezen élsőként Csépi Lajos, a KISZ KB munkatársa, ag­rár értelmiségi felelős tart előadást „A KISZ tevékeny­sége, továbbfejlesztésének irányai a mezőgazdasági nagyüzemekben dolgozó fia­tak Csabára. Itt munka köz­ben elvégeztem egy három- hónapos tanfolyamot, és jegy­vizsgáló lettem. De csak egy fél évig kalauzkodtam, míg felkészültem a vonatvezetői vizsgára. Nevet, amikor azt kérdem^ hogy a vonatvezető nem azo­nos a mozdonyvezetővel? Nem hát, az a vezér, aki vi­szi a szerelvényt, a vonat­vezető pedig felel az egész vonatért. Adminisztrál is: hány kocsi, hány tengely, hány tonna, beírja a vonat­terhelési könyvbe, s kiállítja a menetlevelet. Egész úton figyeli és rögzíti ha többet tartózkodnak valahol, mint azt a menetrend szerint kell. Vagyis az eltéréseket az in­dulóállomástól az érkezőig pontosan vezeti. És egész úton gondoskodik a szabály­zat által előírtak megtartá­sáról. Továbbá ő intézkedik, ha valaki meghúzza a vész­féket, ha baleset vagy más rendkívüli dolog történik. Hozzátartozik a jegykezelő- és darabárus-személyzet. Nehéz, fárasztó, de megfizetik — Mostanában sokat kell segíteni a jegy vizsgálóknak. Nem úgy van már mintami­kor kezdtem. Akkor még bő- viben volt a vasút kalauzok­nak. A pesti vonaton három is volt, most meg előfordul, hogy a Körös-expressz egy jegykezelővel fut. Nyilván a papírmunka után én is ne­kilátok segíteni, mert nem győzi a munkát. Egyikünk elöl, a másik hátul kezdi, de mégiscsak 13 kocsit kell el­látni. És nekem más dolgom is van. Nagyon fárasztó mindkettőnknek. Nemcsak azért, mert keve­sen vannak. Minduntalan azt tál agrár értelmiségiek kö­rében” címmel. Ezt követő­en Torma József, az MSZMP gyulai járási bizottságának osztályvezetője beszél a já­rás mezőgazdasági struktú­rájáról, a legfontosabb gaz­dasági feladatokról és a fia­tal agrár értelmiségiek szere­péről a termelési színvonal fejlesztésében. A hozzászólások és vita után megválasztják a járási fiatal agrár értelmiségiek ta­nácsát. tapasztalják, egyre nehezebb az utasdkkal bánni: idege­sebbek, türelmetlenebbek. Nekik pedig nyugodt udva­riassággal kell elviselni még az agresszív, támadó modort is. Mert ez is van, mint ahogy italos, sőt részeg utas is akad. Kimerítő. — Persze ilyen emberek mindig voltak, csak most, hogy kevesebb a személyzet, megerőltetőbb a munka. Olyan pontosan kell dol­gozni, mintha ki lenne a lét­szám. És sohase lehet tudni, hol száll föl az ellenőr. Ré­gebben, ahogy megérkeztünk a Keletibe, és volt néhány óránk, mentünk a városba széjjelnézni egy kicsit, vagy beültünk valamelyik közeli moziba. Most a pihenésre gondolunk, mert fáradtak va­gyunk. De megszoktam ezt a munkát, szeretem és nem hagynám itt. És ami igaz, az igaz: meg is fizetik. És az sem mindegy. Szorgalom, akarat Számolgatunk. Egy gyári munkásnő keresetének majd a dupláját kapja. így tud­tak építeni otthon Méhkeré­ken az édesanyjával, aki tsz- nyugdíjas. Kevés szabad ide­jében — hiszen mikor Bé­késcsabán leteszi a szolgála­tot, neki még plusz útja van, és ha fölveszi, előtte is — a házon dolgozott, s ma is sok a ház körüli tennivaló. De- hát a szorgalma közismert a vasútnál.* Nagy akarat van benne. Most is példaképül ál­lítják a tanulók elé. Pedig. Csak nagyon keveset tudott magyarul, amikor a vasúthoz jött. Román az anyanyelve, román iskolába járt. A tan­folyamokon egyszerre tanul­ta a magyar nyelvet és a szakmát. S hogy milyen eredménnyel, arról az 1975- ös Kiváló Dolgozó kitüntetés és a pontos, szép, akcentus nélküli beszéd tanúskodik. Vass Márta fl vonatvezetőnő Biharupra Munka — képekben Biharugrán, a Begécsi-víztárolónál, a halászok haletetéshez készülődnek A Tiszántúli Meliorációs Vállalat és a Körös vidéki Vízügyi Igazgatóság sarkadi szakaszmérnökségének gépei dolgoznak a halgazdaság földmunkáin % V-ftj ^ A 3-as számú Gyulai Sütőipari Vállalat biharugrai telepén 2000—2200 péksüteményt és 11—12 mázsa kenyeret sütnek naponta. Képünkön Balogh György üzemvezető-helyettes Az általános iskolában a felújítási-karbantartási munkákat a vésztői ÁFÉSZ szakcsoportjának dolgozói csinálják Fotó: Martin Gábor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom