Békés Megyei Népújság, 1979. augusztus (34. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-01 / 178. szám

1979. augusztus 1-, szerda o CQ33BS Közéletünk hírei Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Közpon­ti Bizottságának első titkára kedden a Parlamentben fo­gadta Franz Josel Strauss bajor miniszterelnököt, aki néhány napos magánlátoga­tást tesz Magyarországon. * Korom Mihály, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára kedden fogadta Salem Szaleht, a Jemeni Szocialista Párt Politikai Bizottságának póttagját, a KB titkárát, aki pihenés céljából tartózkodik hazánkban. A szívélyes, elv­társi légkörű megbeszélésen jelen volt Benczekovits La­jos, hazánk adeni nagyköve­te. * Békemozgalmi küldöttség az NSZK-ból. Az OBT meg­hívására, Ingrid Kurc, elnök­ségi tag vezetésével Buda-, pestre érkezett az NSZK-beli békeunió küldöttsége. Véle­ménycserét folytat az OBT és az európai biztonság és együttműködés magyar nem­zeti bizottsága képviselőivel a két ország békemozgalmai­nak helyzetéről, az európai biztonság és együttműködés, valamint a leszerelés idősze­rű kérdéseiről. *. Kedden elutazott hazánk­ból az ugandai jószolgálati küldöttség, amelyet Ateker Ejalu, az Ugandai Nemzeti Felszabadítási Front Végre­hajtó Bizottságának tagja, regionális együttműködési miniszter vezetett. A delegá­ció az együttműködés fej­lesztésének lehetőségeiről tár­gyalt Rácz Pál külügyi ál­lamtitkárral. A napokban ünnepélyes, családias jellegű összejövetelt tar­tottak Lökösházán, a MÁV-kultúrházban. A rokonokon, a hozzátartozókon és az ismerősökön kívül a helyi párt-, ál­lami és társadalmi szervek képviselői is felköszöntötték 100. születésnapja alkalmából Sinógli Istvánná lökösházi lakost, és virágcsokrokkal, ajándékokkal kedveskedtek neki. Ké­pünkön: Horváth Jánosné tanácselnök gratulál és jókívánsá­gait fejezi ki az idős asszonynak Fotó: Martin Gábor Olaszországba készül a Körös táncegyüttes Tájékoztató a Romániába utazóknak Nyár lévén, alaposan meg­szaporodott a gyulai Erkel Ferenc Művelődési Központ­ban működő Körös szövet­kezeti táncegyüttes fellépé­seinek száma. A napokban a Várszínház Vendégjárás cí­mű folklórműsorában lép­nek fel az együttes tagjai. De utána sincs pihenésre idő, hiszen a felkészülés kemény munkával teli napjai követ­keznek. Az augusztus 20-i ünnepségek alkalmából az együttes tagjaira két fellépés is vár. Utána, augusztus 31- én, a Velence közelében le­vő olaszországi Treviso vá­BBC-kisáruház nyílik Orosháza­Rákóczitelepen Augusztus 2-án, csütörtö­kön délelőtt az orosháza-rá- kóczitelepi lakosok és szö­vetkeztél tagok több éves kérése válik valóra. Ugyanis ezen a napon nyitja itt meg az Orosháza és' Vidéke ÁFÉSZ azt a 442 négyzetmé-. tér alapterületű ABC-kis- áruházat, amelyet a SZÖV- TERV Vállalat Békés me­gyei irodája tervezett, és a szövetkezet ipari részlege épített. A kisáruh'áztól havonként 1 millió forintos forgalom teljesítését várja az ÁFÉSZ igazgatósága. 1 SZEMÉLYGÉPKOCSIK ÁTVÉTELI S0RSZBM1 1979. július 30-án: Trabant Hyc. Lim. (Bp.) 8 360 Trabant Lim. (Győr) 8 057 Trabant Lim. (Bp.) 19 394 Trabant Lim. Spec. (Bp.) 29 460 Trabant Lim. Spec. (Győr) 16 919 Trabant Combi (Bp.) 4 597 Trabant Combi (Győr) 1 638 Wartburg de Luxe (Bp.) 17 660 Wartburg Lim. (Bp.) 14 900 Wartburg Le Luxe, tolóteiős (Budapest) 5116 Wartburg Lim., tolót. (Bp.) 3151 Wartburg Tourist (Bp.) 6 282 Skoda 105 (Bp.) 6 131 Skoda 105 (Debrecen) 3 036 Skoda 105 (Győr) 3 285 Skoda 120 (Bp.) 5 282 Skoda 12o (Debrecen) 2 262 Skoda 120 (Győr) 3 208 Lada 1200 (Bp.) 101 350 Lada 1200 (Debrecen) 53 913 Lada 1300 (Bp.) 14 314 Lada 1300 (Debrecen) 8 891 Lada 1500 (Bp.) 21 736 Lada Combi (Bp.) 13 366 Lada 1600 (Bp.) 3 2«2 Lada 1600 (Debrecen) 1 265 Polski Fiat 126 (Bp.) 18 176 Dacia (Budapest) 13 854 Polski Fiat 1500 (Bp.) 14 734 Zaporozsec (Bp.) 28 899 Moszkvics (Bp.) 4 639 roskában fogadják a 26 tán­cosból és 9 tagú zenekarból álló együttest. Itt három na­pot töltenek, majd szeptem­ber 3-án reggel Szicíliába utaznak, ahol Caltanessa- ban több fellépésre is alkal­mat kapnak. Hetedikén, nyolcadikén és kilencedikén kerül sor Trevisóban a nem­zetközi fesztiválra. A visz- szatérés napja: szeptember tizediké. A nagyszámú fellépésre a táncegyüttes kétórás önálló műsorral készül, míg a fesz­tiválon egy félórás verseny­programmal szerepelnek. A hagyományos, nagy sikerű produkciók mellett új kore­ográfiájú táncokat is be­mutatnak: Born Miklóstól a Huszárverbunk, a Legényes és a Három tánc című tán­cot illesztették programjuk­ba, valamint újdonságnak számít még a Sajti Sándor által koreografált Somogyi üveges című táncuk. Az olaszországi szereplés után, szeptember 28-tól október 2-ig, romániai turnén vesz­nek részt az együttes tagjai a Magyarországi Románok Demokratikus Szövetsége meghívására. A művelődési ház Erkel Ferenc vegyes kara pedig szeptember 8-tól 15-ig Gyula olaszországi testvérvárosá­ban, Budrióban szerepel, ahol a 45 tagú együttes Ráz- ga József karnagy vezetésé­vel három koncerten mutat­kozik be az olasz közönség előtt. Az illetékes román szervek bejelentése szerint augusz­tus 1-től a gépjárművel Ro­mániában tartózkodó külföl­dieknek csak konvertibilis fizetőeszközért szolgáltatnak ki üzemanyagot. Ez alól azok mentesek, akik 1979. július 26-án már Románia terüle­tén tartózkodtak. Tekintettel arra, hogy az intézkedések nehézségeket okozhatnak a Romániába utazó, vagy a Románián át­haladó autósoknak, célszerű, Kedden ülést tartott a gyu­lai Városi Tanács Végrehaj­tó Bizottsága. A tanácskozás részvevői tájékoztatót hal­lottak a Budapesti Harisnya­gyár gyulai gyárának mun­kájáról, valamint a városban folyó szociálpolitikai munká­ról. Mint a tájékoztatóból ki­tűnt, a Budapesti Harisnya­gyár gyulai gyárában lema­radás tapasztalható a terme­lésben. A termelés vártnál lassúbb ütemű növekedése az átlagosnál több beteg, a fo­nal és az orsózási kapacitás hogy a Romániába készülők, vagy a Románián átutazni szándékozók egyelőre nem indulnak útnak, a külföldön levők pedig az említett ren­delkezések ismeretében szer­vezzék meg hazatérésüket. Az utazási irodák az álta­luk szervezett egyéni autós túrákat további intézkedésig leállítják, a szervezett cso­portos autóbusz-utazásokat azonban továbbra is lebo­nyolítják. hiánya miatt következett be. A gyár vezetői a társadalmi szervezetekkel együtt intéz­kedési tervet dolgoztak ki az elmaradások pótlására. Az év hátralevő hónapjai­ban érkező. 56 szovjet kötő­gép üzembe állításától a ter­melékenység növekedését vár­ják. A tervek szerint ebben az évben csaknem 33 millió pár, úgynevezett durva harisnyát ég harisnyanadrágot állíta­nak elő. A gyárban dolgozók száma tavaly 90-nel csökkent. A há­rom műszak miatt — a jöve­delememelkedések ellenére is — a kedvezőbb műszakbe­osztással üzemelő vállalatok­nál helyezkedtek el a mun­kásnők. A végrehajtó bizottság ülé­sén ezt követően a Gyulán folyó szociálpolitikai munká­ról tárgyaltak. A munkavi­szonytól független szociális gondoskodásról a tanács vég­rehajtó bizottsága utoljára 1976. májusában hallhatott tájékoztatót. A téma napi­rendre tűzését az indokolta, hogy Békés megyében és Gyulán tovább nőtt a 60 éven felüliek száma. Számuk meg­haladja a lakosság 20 száza­lékát. E tények tették szükséges­sé, hogy nagyobb figyelmet fordítsanak az idős korúak szociális gondoskodására. Gyulán hat öregek napközi otthona működik. A tanács évek óta az arra rászoruló családtagoknak rendszeresen segélyeket juttat. A háziszo- ■iális gondozást 1968-ban vé­dték be. A városi vezető gondozónő irányítja közvet­lenül a tiszteletdíjas és a tár­sadalmi házi szociális gon­dozási munkát. (torka Lívia keramikusművész kiállítása nyílt meg a Kép­csarnok Vállalat szegedi kiállítótermében. A szokatlan for­mavilág sok érdeklődőt vonz, de sokakat meghökkent Fotó: Martin Gábor Ülést tartott a gyulai Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága Helsinki — Belgrád — Madrid Harmincötös találkozók Q inden nemzetközi ér­tekezlet azt a politi­kai helyzetet tükrö­zi, amely az adott pillanat­ban a világban vagy a föld­részen uralkodik. A jövő év végére tervezik a madridi Európa-találkozót — rá is vonatkozik a fenti szabály. Több mint egy évvel ezelőtt, Belgrádban tűzték ki az idő­pontot, s még jó egy eszten­dő lévén hátra, csak az elő­készítő szakaszban vagyunk. Mire jutnak majd a spa­nyol fővárosban a harminc- három európai és két észak­amerikai állam küldöttei? Egyelőre nem tudni. Az ered- •ményekre hatással lesznek az akkori körülmények, de azért az sem közömbös, hogy mi történik addig. Készülünk tehát, de egy­ken emlékezünk: négy esz­tendővel ezelőtt írták alá a harmincötök legmagasabb rangú vezetői a helsinki zá­róokmányt. Ez a dokumen­tum volt a belgrádi találko­zó alapja, s ez lesz a madri­dié is. A százoldalas helsinki záróokmány Európa történe­tének talán legnagyobb sza­bású, mindenképpen legát­fogóbb együttműködési meg­állapodása, amely kitér a politikai, a gazdasági, a kul­turális, az emberi kapcsola­tok fő vonatkozásáig, és év­tizedekre meghatározza a ke­let—nyugati viszony békés alaphangját. Még hosszú ide­ig kell a helsinki záróok­mányban foglaltak megvaló­sításáról és megvalósításáért beszélni, így értendő tehát, hogy mint Belgrád, Madrid is állomás lesz ezen az úton. Annál is inkább hangsú­lyozni kell ezt, mert vannak Nyugaton, akik máris elpa- rentálták Helsinki szellemét, mondván: megváltozott a vi­lág, ma már nem beszélhe­tünk enyhülésről, nem vál­tak valóra az akkori remé­nyek. Valóban más a - hely­zet, mint négy esztendővel ezelőtt, hűvösebb a nemzet­közi légkör, új problémák is előbukkantak, de az enyhü­lés folyamata napjainkban is meghatározó tényezője éle­tünknek. Igaz, kevesebb tör­tént, mint amennyit -vártunk, s amennyi kívánatos lett vol­na. További harmincötös ta­lálkozókra van szükség, hogy Európa új lendületbe hozza a megtorpant enyhülési fo­lyamatot. Ma már világos, hogy a katonai enyhülés nélkül na­gyon nehéz ösztönözni azt a politikai enyhülést, amely Helsinkivel megindult. Kulcs­kérdéssé vált tehát a fegy­verkezés korlátozása. Nem jó túl sokáig egymásnak el­lentmondó irányzatoknak helyt adni: a kétségtelenül fejlődő nemzetközi kapcso­latokkal semmiképpen nem hozható összhangban a fegy­verkezési hajsza fokozása. A politikai, a gazdasági és a humanitárius kapcsolatok gazdagítása kölcsönös bizal­mat igényel. A kölcsönös bi­zalom pedig a fegyverzet csökkentését kívánja. Azok az államok, amelyek (a má­sik fél biztonságának tiszte­letben tartásával) csökken­tik az egymással farkassze­met néző hadseregeket, szí­vesebben és könnyebben mélyítik a szálakat, a tar-, tós, hosszú távú ipari-tech­nikai együttműködést, a ke­reskedést. S ha azután fel­szabadul néhány milliárd a fegyverkezési költségekből, több lehetősége, pénze, ka­pacitása lesz erre mindenki­nek. zért léptek a Varsói Szerződés tagállamai nemrég Budapesten tartott tanácskozásuk után katonai enyhülést szolgáló javaslattal a nemzetközi közvélemény elé. Már a hel­sinki záróokmány is magá­ban foglal bizonyos bizalom- erősítő intézkedéseket: az aláírók előre értesítik egy­mást bizonyos szintű had­gyakorlataikról, meghívnak külföldi megfigyelőket. Ezt a kezdetet kívánják jelentősen szélesíteni a szocialista or­szágok: még Madrid elQtt üljenek össze a helsinki zá­róokmányt aláírt harmincöt állam küldöttei és állapodja­nak meg hasonló jellegű, to­vábbi bizalomerősítő intéz­kedésekben. Ez hozzájárulna a katonai szembenállás csök­kentéséhez, javítaná az euró­pai légkört, jó alapot adna a madridi tanácskozásnak. Madridban nem leszerelési tárgyalásokat tartanak majd, a helsinki záróokmány olyan pontjait vitatják meg, ame­lyeket az adott időpontban a legidőszerűbbek lesznek. Sok múlik , azonban azon, hogy 1980 végéig mennyit tesz a világ a leszerelésért. Tatár Imre Mindig más kezdje? A vasárnapi lapokat olvasgatva megakadt a szemem azon a cikken, amelyben az Országos Egészségnevelési Intézet szaktanácsadója a család és az iskola felelőssé­gét hangsúlyozza, és több szigort sürget a dohányzás el­len. A felvázolt helyzet valóban kedvezőtlen: hazánkban tavaly 26,5 milliárd cigaretta fogyott el; szemléleteseb­ben kifejezve, száz tehervonatnyi kis „szivarkából” ere­gettük a füstöt a levegőbe. A túlzott dohányzás ártal- massága közismert, valamint az is, hogy ennek ellenére sem csökken, inkább évről évre nő a dohányosok száma. S az utánpótlás főleg az iskolás korúakból tevődik ki. A középiskolásoknak például 36,6 százaléka dohányzik. A miértre adott válasz kézenfekvő: látják a felnőttek­től. És ebben rengeteg igazság van, akárcsak abban a megállapításban, hogy régebben sokkal erélyesebben léptek föl az iskolások és általában a fiatalok dohányzá­sával szemben. De hogy milyen sikerrel? — ezt sem ár­tott volna megemlíteni, hiszen tudjuk jól, a tiltott dol­gok vonzereje a legnagyobb. S a cigarettázás folyt is vígan a vécékben és minden olyan helyen, ahol nem volt a közelben tanár vagy szülő. Tehát a drákói szigor annak idején sem oldott meg semmit, csak hazugságot és képmutatást szült. „Az iskolák, az egyetemek és főiskolák tantermeiből száműzni kellene a cigarettázást: a tanulók ne láthas­sák füstölgő cigarettával nevelőiket — hangsúlyozza Füsti Molnár doktor, és azt is hozzáteszi, hogy a tévé­kamerák előtt éppúgy tilos legyen rágyújtani, mint a benzinkutaknál. A nyílt láng, a parázs ugyanis ott sem kevésbé veszélyes.” A végkövetkeztetés ennélfogva az, hogy küszöböljük ki a rossz példát, erre pedagógiai szempontból van szükség. Milyen igaz. Ám csak általá­ban, mert ebben a konkrét esetben, jelesen a példamu­tatók kijelölésében valami sántít. Nem azoknak kellene mégiscsak elöl járni a megtartóztatásban, akik legjobban tudják, ismerik a veszélyeket, sőt hivatásukból adódóan óvják ettől a bajt kevésbé ismerő embereket? Az egész­ségügy teljes személyzetének, legalább is munkahelyü­kön, a betegek között és közelében. Mert milyen hitele van annak a propagandának, amelynek megszívlelését nem a legilletékesebbek — a propagálók — kezdik el? ,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom