Békés Megyei Népújság, 1979. augusztus (34. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-03 / 180. szám

1979. augusztus 3., péntek l--------------------------------------------------------------1 ik 1H SlUKTllci Szakmai úton a COOPTOURIST-tal A szövetkezeti utazási iro­da egyik fő tevékenysége a szakmai utak szervezése, bonyolítása. Az egyes szö­vetkezetek, közös vállalko­zások és szövetségek évek­kel ezelőtt még kevesebb bizalommal fordultak az utazási irodákhoz, mert nem mindig sikerült ezeket a szakmai utakat kellő szín­vonalon megszervezni. Az utóbbi két-három évben azonban megváltoztak az utazási iroda tevékenységé­ről a vélemények. Vannak szövetkezetek, közös vállal­kozások, amelyek maguk tervezik az utak szakmai részét. Az iroda a kiutazást és a szabadidős programokat biztosítja. Így például a Dél-Békés megyei Vetőmag Társulás is a tudományos, a termelési és a kereskedelmi szakprogramokat maga ter­vezi, és irodától kéri annak szervezését, bonyolítását. A vetőmagtársulás veze­tője, Lestyán Mihály el­mondta, hogy hazánkban, főleg Dél-Békés megyében hagyományai vannak a magtermesztésnek, s azért van szükség többek között ezekre a tapasztalatcsere-lá­togatásokra, hogy a vető­magtermesztés minőségben is minél inkább megfeleljen a követelményeknek, hi­szen a technológia korsze­rűsítésére jelenleg is szük­ség van. Ehhez nem elég csak a hazai lehetőségeket ismerni, mert tapasztalhattuk, hogy más országokban vannak nagyon jó kezdeményezések a vetőmagtermesztésben. Információkat az AGROIN- FORM, az AGROTRÖSZT szolgáltat számukra az ilyen jó magtermelő gazdaságok­ról. — Hogy példát is említ­sek, gabonakombájnnal csé­peltük a babot 25—30 szá­zalékos veszteséggel. Tudo­másunkra jutott, hogy Olaszországban a Mon—Jar­din társult cég rendelkezik olyan gépekkel, amelyek kétszázalékos veszteséggel csépelnek. Miután kimen­tünk, és megnéztük, vet­tünk ezekből a gépekből — a 10 vásárolt kombájnból már 7 dolgozik —, s igazol­va látjuk azt az állítást, hogy nem mindig a drága gép gazdaságos. A szakmai utak tapaszta­latait hazaérkezés után min­dig jelentésben rögzítjük, taglalva a hazánkban is al­kalmazható lehetőségeket. termelési eljárásokat. Leg­több országban kutatóinté­zetek mellett működő vető­magtermesztő gazdaságokat látogattunk meg, ahol az el­méletet rögtön gyakorlati példával igazolva mutatták be nekünk. Felmerül a kérdés, hogy mennyiben mérhető a gazdaságossága a szakmai utaknak? Azokban az esetekben, amikor gépet vásárolunk, vagy megvaló­sítható tapasztalatot szer­zünk, azonnali eredményi könyvelhetünk el. Azért, mert nem vesz annyi időt és pénzt igénybe, mintha itthon később megvalósuló kísérletbe kezdenénk. Ezen túlmenően a kint járt szak­emberek a munka minősé­gét is figyelemmel kísér­hetik. A szeghalmi Sárréti Ter­melőszövetkezet elnökhelyet­tese, Hajdú Zsigmond így vélekedett a szakmai utak­ról: — Ebben az évben 2 len­gyelországi növénytermesz­tési szakprogramon vettek részt a Sárréti Tsz növény- termesztői. Általában éven­ként 5—10 szakvezető jut el ilyen utakra. Figyelemmel kísérjük a MÉM állásfogla­lását, és a területi szövetség szervezett útjait. Mi általá­ban kész programokat ka­punk az utazási irodától, és azokat a szakembereinket küldjük ki, akik pillanatnyi­lag továbbképzéseken vesz­nek részt. A Dél-Békés megyei Tsz- ek Területi Szövetségénél dr. Kovácsy István jogtaná­csos az egyik irányítója a szakmai utak tervezésének. Az iroda munkáját értékel­ve elmondta, hogy több év tapasztalata alapján igen színvonalas programokat, szakmai találkozókat szervez az iroda. Bizonyítja ezt a nemzetközi szövetkezeti nap rendezvénye, amikor Auszt­riában olyan magasan kva­lifikált szakemberekkel szer­veztek találkozót a szövet­ség szakembereinek, hogy teljesen áttekinthetővé vált az osztrák mezőgazdaság felépítése, helyzete és terme­lési struktúrája. S végül az iroda vezető­je, Kiss Jánosné is hozzá­tette, hogy több éves hazai és külföldi kapcsolat ered­ménye az, hogy ilyen szín­vonalon és ilyen jelentős szakmai programokat szer­vezhetnek a megve mező- gazdasági szakembereinek. Sz. J. Jól bevált módja a figyelemfelkeltésnek a közúti forgalom­ban a nagyméretű nyilakat mutató tábla. Már messziről fölkelti a vezető figyelmét, jelezvén, hogy az útirány az eredetitől erősen eltér. Nemrégiben a Medgyesbodzás—Med- gyesegyháza közötti útvonalon helyeztek el ilyen táblát Fotó: Martin Gábor Szarvasi asszonyok gyesen Dinnyevásár A turistaszezon kellős kö­zepén váratlanul érte a Ro­mániába, és a Románián ke­resztül személygépkocsival utazó magyar és más szocia­lista országokból érkezett ál­lampolgárokat a román ál­lamtanács azon rendelkezése, mely szerint Romániában jú­lius 26-ától felemelték a ben­zin és a gázolaj árát és a turisták csak konvertibilis valutáért juthatnak gépko­csi-üzemanyaghoz. A gyor­san meghozott intézkedés még nem adott módot a szo­cialista országoknak a ren­delkezés hatásaként felme­rült, saját állampolgáraikat érintő problémák tisztázásá­ra. Tegnapi számunkban is­mertettük az MTI közlemé­nyét a magyar hatóságok ré­széről tett gyors intézkedé­sekről. Ilyen információt mai számunkban is közlünk. Az intézkedések életbe lé­pése óta eltelt néhány nap tapasztalatairól tegnap, a gyulai határátkelőhely ille­tékeseivel beszélgettünk. Is­mert, hogy július 26-a óta a Romániából kilépő személy- gépkocsik benzintartályában 10 liternél több üzemanyag nem lehet. Viszont meglepe­tésként hatott az a tény, hogy a Romániába induló au­tók tankjában sem lehet 10 liternél nagyobb mennyiségű üzemanyag. Ez nehezen meg­oldható dilemma elé állítot­ta az utasokat, alkalomadtán már-már benzinpocsékolásra késztette a meglepett gépko­csi-tulajdonosokat. Ugyanis, vagy ki kellett engedniük a földre a többletbenzint, vagy visszajöhettek elautózni. A gyulai határátkelőhely illetékesei román kollégáik­tól augusztus 1-én kaptak el­ső ízben közvétlen tájékoz­tatást, de számos probléma tisztázatlan maradt, mivel gyakran ellentmondónak lát­szó a gyakorlatuk. A magyar vámhatóságok az átkelőhelyen a Romániába utazni szándékozókat — meg­levő ismereteik alapján — részletesen tájékoztatták minden esetben a helyzetről, s általában azt tanácsolták, amire a televíziónk is fel­hívta a figyelmet: egyelőre halasszák el romániai uta­zási programjukat. Azok jár­tak jól, akik hallgattak a szóra, s lemondtak útjuk folytatásáról. Augusztus el­sején több mint ötven gép­kocsi-tulajdonos tett így. So­kan voltak, akik néhány na­pot Gyulán töltöttek el, ki­használva a város nyújtotta Fotó: Béla Ottó üdülési, kulturálódási lehető­ségeket. Talán éppen ez le­het az oka, hogy a többi át­kelőhellyel szemben a gyu­lai határállomáson nincs tor­lódás, és kiegyensúlyozott ál­lapotok uralkodnak. Szem­mel láthatóan megszaporod­tak Gyula utcáin a cseh, a lengyel és az NDK-rendszá- mú gépkocsik. A határátkelőhelytől né­hány száz méterre megállí­tottunk egy Romániából ér­kező magyar rendszámú gép­kocsit. A fiatal budapesti há­zaspár most már felszabadul­tan újságolta, hogy ők még a szerencsésebbek közé tar­toztak, mert a rendelkezés kibocsátása előtti napon megtankoltak. De beszámol­tak arról is, hogy sok hon­fitársunk nehéz helyzetbe ke­rülve várja a kérdés mi­előbbi megoldását. A kánikulában a gyulai kempingben alig néhányan lézengenek. Egy család — dacolva a hőséggel — ép­pen befejezte a sátorverést. Salgótarjánból jöttek és Pi- testbe készültek keresztelő­re. Csak néhány órája for­dultak vissza a határtól, mert nem vállalták a bi­zonytalansággal járó uta­zást. Ha nehéz szívvel is, de megváltoztatták úti­programjukat, és a kéthetes romániai kőrútjuk helyett egyhetes gyulai program mellett döntöttek. A segíteni akarás számos jelét lehet tapasztalni. Nem­csak a hivatalos szervek, hanem a lakosság részéről is. Sokkal több kapu előtt, udvarban látni szocialista országból jött rendszámú személygépkocsit, mint Az üzemanyag-vásárlással kapcsolatos román intézke­dések miatt magyar terüle­ten nagy számban várakoz­nak olyan, szocialista orszá­gokból érkezett turisták, akik Romániába kívánnak utazni, illetve Románia te­rületén szándékoznak átutaz­ni. Egyelőre azonban nem tudják folytatni útjukat. A magyar hatóságok — mint már jelentettük — körülte­kintően intézkedtek az ittre­kedt személyek ellátásáról, nehézségeik enyhítéséről. Az Szarvason, a foglalkozta­tott, munkaképes korú nők 14 százaléka vette igénybe a gyest. A 12 éve működő se­gélyrendszer lehetővé tette, hogy gyermeküket 3 évig otthon nevelhessék az anyu­kák. Az édesanyák átlago­san 4 százalékkal többen igénylik ezt a szociálpoliti­kai kedvezményt Szarvason, mint az ország többi részén. A szociálpolitikai kedvez­mény alapján a városi né­pességnyilvántartó csoport előreszámításai szerint né­hány év múlva várhatóan 15—20 százalékkal fog csök­kenni a gyesen levők szá­ma. Igen sokat számít Szarvas munkaerőhelyzeté­ben ez a két szám, hiszen a Szirén Ruházati és Háziipa­ri Szövetkezetben csaknem 250 anyuka van gyesen. A munkahelyek és a kis­mamák közötti kapcsolatról elég gyakran teszünk emlí­tést. Igen kevés azoknak a munkahelyeknek a száma, ahol rendszeresen figyelem­mel kísérik az otthon levő kismamák életét. Nem ele­gendő az a kapcsolattartás^ ban, hogy néhány munka­helyen egyhavi gyesösszeget segélyként juttatnak a kis­mamáknak. Elgondolkozta­tó az is, hogy a gyermek- gondozási időt igénybe ve­vők 55 százaléka mindössze az általános iskola 8 osz­egyébként... Szerencséje a gyulai strandterület befo­gadóképességének, ez a lét­számnövekedés ott sem okoz gondot. A gyulai IBUSZ vezetője többek között arról infor­mált, hogy a már előzőén kiváltott lejt rövid úton visszaváltják, igazolást ad­nak azoknak, akik az enge­délyezett 200 forint értékű konvertibilis valutával ren­delkeznek, nehogy ennek hiányában problémáik ke­rekedjenek a határon túl. A külföldieken igyekszenek se­gíteni azzal is, hogy kocsi­jukat Gyulán hagyva vo­nattal folytathassák útjukat. Segítség az is, hogy az a magyar állampolgár, aki már előzőén megszervezett bul­gáriai utazáson kíván részt venni, annak az „átfutási időt” is beszámítva, a rend­őrkapitányság Jugoszlávián keresztül szóló utazásra au­gusztus 1-től engedélyt ad ki, s útlevelébe beütik a „tranzit”-ablakot. Mindent egybevetve, meg kell fogadni azt a tanácsot, hogy Romániába, vagy ezen az országon keresztül gép­kocsival utazni szándékozó magyar állampolgárok indu­lásukat halasszák el egy későbbi időpontra, amikor is rendeződik a helyzet. Át­meneti zökkenő ez, amelyből nem egymást ingerlő esetek felnagyításával, hangulat- keltéssel, hanem csakis a színezésmentes tények alap­ján születik megoldás. Ezt fflPClig államunk éppenúgy |meg fogja találni hamaro­san, mint a többi, érintett szocialista ország. B. S. E — B. I. intézkedések sorába tarto­zik az a — csak rájuk vo­natkozó — rendelkezés is, amely szerint július 31-e óta az érvényben levő egyezmé­nyekben meghatározott ke­reteken felül, korlátozás nél­kül válthatják be saját fize­tési eszközüket forintra. A szocialista országok közötti érvényes több oldalú meg- á'lapodás szerint ezeknek az országoknak az állampolgá­rai egyébként 30 rubelnek megfelelő értékig válthatnak -át pénzt. tályával rendelkezik. A köz­vetlenebb kapcsolat lehető­vé tenné azt is, hogy to­vábbtanulhassanak az anyu­kák. Azok tanulnak csak tovább, akikkel a munka­hely tanulmányi szerződést kötött, és kedvezményeket biztosít számukra. Az ott­honlevők közül az utolsó három évben az említett okok miatt mindössze 80-an fejeztek be különböző szin­tű iskolákat. Nem ennyire egyoldalú a dolog, mert a jól szervezett kismama-találkozókon is csak néhány anyukával ta­lálkoznak a munkahelyi ve­zetők, dolgozók. Nemcsak Szarvason, hanem megyénk­ben is tapasztalható, hogy a kismamák nem érdeklődnek munkahelyük élete iránt, s rendszerint nem is vesz­nek részt az üzemi esemé­nyeken. A 3 éves gyermekgondo­zási szabadság időtartamát nem mindenki használja ki egyformán, többen már 1 év letelte után visszamen­nek munkahelyükre dol­gozni. Szarvason a munka­helyek igyekeznek körül­tekintően elbírálni az anyu­kák kérését, például a sza­badság kiadását. A vidékről bejárók olyan lehetőséget kapnak, hogy a munkakez­dés számukra igazodik a busz vagy vonat érkezésé­hez. Azok, akik otthon ma­radnak gyermeküket nevel­ni, vállalhatnak bedolgo­zást, amit a gyermek ellátá­sa mellett otthon el tudnak látni. Ez egyben a család jövedelmét is pótolja, s a városi munkaerőgondokon is enyhít. Sz. J. Kirándulás Szegedre A Békésszentandrási Sző­nyegszövő Házi- és Népi Iparművészeti Szövetkezel szövetkezeti bizottsága augusztus 4-én egész napos kirándulást tervez Szegedre. A programban szerepel a Dóm tér, Fogadalmi temp­lom, a görögkeleti’ templom és a Móra Múzeum megte­kintése. Délután a szegedi szabadtéri színpadon ,a János v-itéz című darabot tekintik meg. A szövetkezet dolgozói­nak kirándulásán csaknem 40-en vesznek részt, az uta­zást a szövetkezeti bizottság fizeti. Közlemények — turistáknak A Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága a nagy érdeklődésre való te­kintettel nyomatékosan fel­hívja a gépjárművel kül­földre utazók figyelmét, hogy az eddig érvényben le­vő szabályok nem változtak, s eszerint üzemanyagot csak a gépjárművek erre a célra szolgáló tartályában lehet kivinni. Más tartályban (kannában) üzemanyagot külföldre kivinni tilos. Ez az intézkedés, amely megegye­zik a nemzetközi gyakorlat­tal, nemcsak ,az üzemanyag­takarékosság, hanem a gép­járműforgalom biztonsága miatt is szükséges. * * * A Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövetsége felkéri azokat a Magyar Népköztársaság területén tartózkodó lengyel állampol­gárokat, akik gépjárművel a Románia Szocialista Köztár­saságba utaznak, illetve azon keresztül tranzit-forgalom­ban szándékoznak átutazni, jelentkezzenek a Lengyel Népköztársaság Nagykövet­sége konzuli osztályán (Bu­dapest VI. kerület, Bajza ut­ca 15. szám) hétköznap 8— 16, szombaton 8—12 óra kö­zött. (MTI) Mi a helyzet a gyulai határátkelőhelyen? Valutabeváltási lehetőség a szocialista országok turistái számára

Next

/
Oldalképek
Tartalom