Békés Megyei Népújság, 1979. augusztus (34. évfolyam, 178-203. szám)
1979-08-03 / 180. szám
1979. augusztus 3., péntek o i?ii autelt} Közéletünk hírei Kedden temetik Kimmel Emilt A gépkocsibaleset következtében augusztus 1-én elhunyt Kimmel Emilt, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának tagját, a Nyomda-, a Papíripar- és a Sajtó Dolgozói Szak- szervezetének tőtitkárát augusztus 7-én (kedden) délután 14 órakor temetik a Mező Imre úti temető munkásmozgalmi panteonjában. Elvtársai, barátai, harcostársai és volt munkatársai 13.30 órától róhatják le kegyeletüket a ravatalnál. Kimmel Emil (1924—1979) A Magyar Szocialista Munkáspárt . Központi Bizottságának meghívására augusztus 1—2-án látogatást tett hazánkban a Chilei Szocialista Párt küldöttsége Clodomiro Almeydának, a párt főtitkárának vezetésével. A küldöttséggel megbeszélést folytatott Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság, titkára. A szívélyes, baráti légkörben lefolytatott megbeszélésen a két párt képviselői tájékoztatták egymást országaik helyzetéről, pártjaik tevékenységéről. Áttekintették a nemzetközi élet időszerű A mezőhegyesi művelődési ház az 1979. évi képzőművészeti világhét alkalmából „Környezetünk esztétikája’" címmel fotópályázatot hirdet, főként a község nevezetességeinek, arculatának bemutatása és megörökítése a pályázat célja. Jelentkezhetnek munkáikkal azok, akik kizárólag mezőhegyesi vonatkozású épületekről, terekről, parkokról, utcákról készült fotókat készítenek. Részt vehetnek a versenyben fotóművészek, amatőr fotókérdéseit, különös tekintettel a latin-amerikai földrész politikai eseményeire. * * * Borbély Sándor, az MSZMP KB titkára csütörtökön a Csepel Művek som- lyószigeti KISZ-vezetőképző táborába látogatott. A Csepel Művek vezetői tájékoztatták a nagyvállalat gazdasági helyzetéről, a féléves eredményekről, a második fél év tennivalóiról. Borbély Sándor ezután a Csepel Művek KISZ-titkárainak tanfolyamán előadást tartott időszerű gazdaságpolitikai kérdésekről, majd válaszolt a fiatalok kérdéseire. sok, klubok, egyesületek és más szervezete^ is. A beküldött munkákból kiállítást rendeznek, melynek megnyitóján lesz az eredményhirdetés és a díjak átadása. Az első három helyezett pénzjutalmat, a további helyezettek tárgyjutalmat kapnak. A mezőhegyesi művelődési ház (Béke park 1.) szeptember 10-ig fogad el fekete-fehér és színes pályázatokat. A képek 18x24, vagy 30x40-es méretűek legyenek, s egy pályázó több felvételt is beküldhet. Budapesten született négygyermekes munkáscsalád fiaként; apja szobafestősegéd, anyja varrónő volt. A felszabadulás előtt könyvkötő szakmát tanult. Inas- évei után az Egyetemi Nyomdába ment dolgozni, s mint fiatal munkás, szoros kapcsolatba került a munkás- mozgalommal. A Könyvkötő Szakszervezet ifjúsági titkáraként tevékenykedett. 1942. óta volt a párt tagja. A felszabadulás után az Általános Nyomda, majd a Révai Nyomda üzemi bizottságában dolgozott, 1950-től mint szakszervezeti munkás töltött be felelős tisztségeket a Művészeti Dolgozók Szak- szervezetében, majd rövid ideig a Nyomdász Szakszervezetben dolgozott. Ezt követően öt évig az MSZMP Központi Bizottságában látott el fontos feladatokat, a párt- és a tömegszervezetek osztályának helyettes vezetője volt. A munka mellett rendszeresen tanult, gyarapította politikai ismereteit, műveltségét. 1966-ban választották meg a Nyomda- és Papíripari Dolgozók Szakszervezetének főtitkárává, a SZOT-elnökség tagjává. Ugyanebben az évben a párt IX. kongresszusán magas párttisztségre jelölték, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának tagja lett. Azóta haláláig a párttagság és a szervezett dolgozók bizalmából kapott e tisztségeinek nagy hűséggel, mély meggyőződéssel tett eleget. Alapos elméleti tudása, gazdag munkásmozgalmi tapasztalatai segítették abban, hogy a feladatokat nemcsak végrehajtotta, hanem tudatosan alakította. Szerény, fáradhatatlan kommunista volt. Közéleti tisztasága, őszinte embersége, mély hivatástudata példaként szolgál. (MTI) Ketten Képviselik megyénket Fotópályázat Mezőhegyesről Halászléfőző verseny Szegeden KRESZ-felmérés és kirándulás A szegedi ünnepi hetek programjaként érdekes rendezvényre kerül sor augusztus 4-én, szombaton 10 és 14 óra között Szegeden a Halászcsárda előtti Roosevelt téren: itt rendezik a IV. országos halászléfőző-ver- senyt. Ezen az érdekesnek ígérkező rendezvényen a halászszakma legjobb halfőzői az ország minden területéről, mintegy 35-en mutatják be mesterségbeli tudásukat. Szabad tűzön, bográcsban rotyogtatják majd az ízletes eledelt, melyet az értékelés után megehetnek az érdeklődők. A verseny kapcsán a résztvevők betekintést nyerhetnek a halászszakma titkaiba, megismerhetik a különböző halászeszközöket, halászati módszereket, a halfőzés hagyományait és régi recepteket is megtanulhatnak. A nagyszabásúnak ígérkező vetélkedőn megyénket két versenyző képviseli. Mindketten a gyomai Viharsarok Halászati Termelőszövetkezetből valók. Imre László, a szövetkezet halász- csárdájának a vezetője, míg Rafás György halász a szövetkezetben. Reméljük siker kíséri szereplésüket. Lassan 3 éve lesz, hogy átadták az eleki nevelőotthon lakóinak a társadalmi munkában épített közlekedési parkot. Azóta folyamatosan tanítják a gyermekkel a közlekedést. A nemrég készült felmérésen igen jól szerepeltek az állami gondozott gyermekek. A kérdéseket a Békés megyei Közle- kadésbiztonsági Tanács készítette. Az értékelés során kiderült, hogy igen ügyesen sajátították el a gyerekek a így dolgoznak Ózdon közlekedési szabályokat. Akik legjobban szerepeltek, azok a megyei KBT és az Állami Biztosító megyei igazgatóságától ajándékokat, játékokat és taneszközöket kaptak. A gyermekintézményt évek óta patronálja a Hajtóművek és Festőberendezések 3. számú békéscsabai gyárának két szocialista brigádja is. Rendszeresen meglátogatják a gyerekeket és hasznos ajándékokkal lepik meg őket. A közelmúltban a vállalati autóbusszal a szarvasi arborétumba, a bé- késszentandrási duzzasztóhoz és a pósteleki parkba látogattak el a gyerekek és a patronáló brigádok tagjai. A gyermekek és a felnőttek is élménygazdag napot tölthettek együtt megyénk szép természeti -tájain. Termésbecslő próbahalászai Augusztus 2-án, csütörtökön a Gyomai Viharsarok Halászati Termelőszövetkezetben termésbecslő próbahalászatot folytattak.- Neves halászati szakemberek részvételével immár hagyományossá válik minden év augusztus elején a próbahalászat. Az ország szinte minden intenzív haltenyésztéssel foglalkozó kutatója és szakembere elmondja a közismerten jó hírnévnek örvendő HTSZ munkájáról a véleményét. A próbahalászat során tavanként megmérték a halak átlagsúlyát, megvizsgálták egészségi állapotukat, tápláltságukat. A mérések alapján az eddig feletetett takarmánymennyiségből és súly- gyarapodásból következtetni lehet arra, hogy az őszi és téli lehalászáskor mekkora halmennyiség és milyen minőség várható. Az eseményen a halértékesítő vállalatok, termelő- szövetkezetek szakemberei is részt vettek, így már most meg tudtak állapodni az ősszel lehalászandó hal értékesítéséről, elhelyezéséről. (Plavecz) A hazai CASCO Jugoszláviában is érvényes Az Állami Biztosítótól ka- ott tájékoztatás szerint a ro- lániai üzemanyag-vásárlásai kapcsolatos intézkedések liatt kerülő úton Bulgárián, ugoszlávián keresztül visz- zatérő autós turisták hazai Érdemes meghallgatni a Petőfi rádió ma délelőtt 9 óra 30 perckor kezdődő „Iskolakezdés előtt’ című műsorát. Szitnyai Jenő rádióriportja arról szól, hogy milyen rendkívül szerteágazó Békés megyében a tanácsok iskolával kapcsolatos munkája, hiszen a városi fő- és ! középiskoláktól a tanyai kol légiumokig terjed a skála. ! Hogyan készülnek az új tan- S évre, a szűkös keretekből ho- • gyan jut a legfontosabbak- * ra?... S ■ A Kossuth rádió 16 óra 0í> ■ perckor „Mindennapi jóked- • vünkről” sugároz adást. Jó- • kedvűén könnyebb a munka. : szebbek a mindennapok — ■ tartja a mondás. A kömye- i zetünk légkörét is meghatá- ; rozó derűről mondják el ta- • pasztalataikat, felfogásukat a • szereplők e zenés műsor ke- S rétében Rapcsányi László • vezetésével. CASCO-ja — hasonlóan más szocialista országokhoz — a Jugoszláviában történt saját károkra is érvényes külön kiegészítés nélkül. A Görögországba, Törökországba utazók a hazai CASCO mellé külföldre szóló kiegészítő biztosítást köthetnek kéthetenként 165 forintos díjjal. Akiknek itthon nincs CASCO-juk, azok az említett országokba utazás előtt a kéthetenként 330 forintos külföldre szóló CAS- CO-biztosítást vehetik igénybe. Határidő előtt két nappal fejezték be az Ózdi Kohászati Üzemek finomhengerművének finom- és gyors drótsorozatán a nagyjavítást, amelyre eredetileg tizenkét napot és nyolc órát szántak. Csütörtökön újra megkezdődött az üzemszerű termelés. A határidő rövidítésével a hengerészek több mint ezeregyszáz tonna jó minőségű készárut állíthatnak elő terven felül. Ennek értéke meghaladja a nyolcmillió forintot. __ A két hengersort csaknem egyéves folyamatos üzemelés után állították le nagyjavításra. A felújítás során több mint háromszázötven különböző gépi berendezést cseréltek ki, illetve építettek be. Vajon érdemes volt-e ennek a gépkocsivezetőnek gyorsan hajtani. A kellő gyakorlat hiányában vett részt a közlekedésben, és a már említett gyorshajtás, valamint figyelmetlen vezetés a képen látható következményt okozta. A CASCO-biz- tosítás alapján az anyagi kár ugyan megtérül, de vajon az emberi élet megfizethető-e? A tanulság, vezessünk óvatosan! BÉRTÖMEG Ö közgazdasági példabeszéd szerint az utcaseprőt nem azért kell fizetni, hogy sepreges- sen, hanem, hogy az utca tiszta legyen. Az elv világos, a gyakorlat viszont sorra produkálja a váratlannak tetsző helyzeteket, így azt, hogy bér is van, tisztítandó út is van, de a munkára nincs elég jelentkező. A köztisztasággal foglalkozó vállalat egyik lehetősége — amennyibén ezt a reá vonatkozó előírások megengedik —, felosztani a meglevő létszámra a teljes bérmennyiséget, s ennek fejében többletmunkát követelni, azaz úgy megnövelni az egy-egy dolgozóra jutó, rendben tartandó útszakaszt, hogy mindenütt legyen a feladatnak gazdája. Példánk — ma már — nem számít ritkaságnak a gazdálkodó szervek gyakorlatában. A fokozatosan terjedő bértömeg-gazdálkodás kétségtelenül a teljesítménytartalékok fölszabadítója lehet, hiszen — látszatra — egyetlen kötöttséget jelöl meg: a vállalatnál a — szövetkezetnél — dolgozóknak kifizetett összes bér évi mennyiségét, mondjuk tízmillió forintot. Ennek a summának a túllépése szankciókkal jár; a részesedési alap terhére a költségvetésnek járulékot kell befizetni, mégpedig prog- resszíven emelkedő kulcs szerint. Ennek indoka a bér- kiáramlás ésszerű korlátozása, bár kétségtelen: ugyanakkor valamelyest lefékeződik a bértömeg-gazdálkodásban rejlő ösztönzés is. Ha viszont a cég nem lépi túl a tízmilliós — példabeli — keretet, akkor önállóan, tetszése — érdeke — szerint dönhet arról, hogy feladatai ellátásához megelégszik-e száz emberrel, s ad nekik havi 8333 forintos átlagkeresetet, vagy ezt a létszámot megtoldja további hetvenöt fővel, igaz, akkor az átlagkereset 4761 forintra csökken. Napjainkban a bértömegszabályozásnak két fő típusa használatos. Az egyik az ún. abszolút, a másik a relatív bértömeg meghatározása. Az első forma a kifizethető bér összegét függetleníti a vállalati tevékenységtől, s a bértömeget legtöbbször kívülről, az irányító szervek írják elő a gazdálkodónak. Főként ott alkalmazzák, ahol nincs mód a vállalati teljesítmény és a bérfejlesztés összekapcsolására, s így a bérnövekedés a bértömeg meghatározott százalékát teheti ki. Szerepe van ott is, ahol — népgazdasági érdekeltségből — a létszám további bővítését nem tartják kívánatosnak, esetleg mérsék- lendőnek vélik. Ilyen alapon gazdálkodnak a bérrel például a tervező, a beruházás-lebonyolító vállalatok, a kutatóintézetek, ez érvényesül a városi tömegközlekedésben, a vasútnál. A másik formánál a vállalat tevékenysége egyben meghatározója a fölhasználható bér mennyiségének is, bizonyos automatizmusok segítségével. így például — de nem minden esetben — a vállalat által a hozzáadott érték egyszázalékos növekedése automatikusan lehetővé teszi a bérek összegének 0,4 százalékos gyarapítását stb. A cég tehát választhat: ha növeli a hozzáadott értéket, akkor vagy emeli a már ott dolgozók keresetét, vagy új munkaerőket vesz fel, ha működésének gazdaságossága ez utóbbit indokolja. iVolt idő — nem is olyan régen —, amikor az ún. biztosított bértömeg-növekedés kényelmes támaszként szolgált a gazdálkodóknak, mert az mindenképpen járt. Ma egyre inkább abba az irányba halad az ösztönzés, a szabályozás, hogy a bérnövekményt teljesítménynövekmény alapozza meg, azaz érvényesüljön a valamit valamiért elv. Persze, önmagában a bértömeg-gazdálkodás sem tud segíteni azon, hogy például — amint azt egy fölmérés kiderítette — a vállalatoknál kutatással, fejlesztéssel foglalkozók havi bére 10—22 százalékkal — összességében 16,3 százalékkal — volt csak nagyobb a teljes, nem fizikai foglalkozású állomány átlagos bérénél. lint a példa is bizonyítja: a lehetősége- I két jobban ki kellene használni, mert a bértömeg-gazdálkodás a teljesítménytartalékok föltárásának ugyan eredményes formája, de ma még, jórészt csak ígérete. Veress Tamás Tornacsarnok Csorváson M egyénkben a korszerű tantermek hiányánál csak a tornatermiek nagyobbak. Nagyon sok helyen a hiányt szükségmegoldásokkal hidalták át. Még több helyen erre sem volt lehetőség mindmáig. Csorváson is két tantermet nyitottak össze, s az így kialakult teremre csak a jószándék agatta a tornaterem nevet. Tudták ezt a csorvásiak is. így aztán három éve úgy döntöttek, hogy újat, tágasat, nem csak az iskolai igényeket kielégítőt, egyszóval tornacsarnokot építenek. Nincs ebben aktualizálás, hiszen akkor még nem is tudhatták, hogy az idei gyermekév lesz. A józan mérlegelés, és a gyermekszeretet, a fiatalokkal való törődés volt a perdöntő abban, hogy mire is fordítsák azt a kevéske, évente egymillió forintnyi községfejlesztési alapot. így is alaposan meg kellett toldani ezt az ösz- szeget az évek során, hogy abból tornacsarnok lehessen. Megtoldották, mint a szó- lás-mondásbeli kardot. Nem is egy, hanem több lépéssel. A csorvásiak téglajegyet vásároltak (találóbb elnevezése lenne ma már a betonjegy), a szocialista brigádok keresetük egy részét adták a közös kasszába, szövetkezetek és üzemek siettek hol ezzel, hol azzal segítségül. Az úttörők és a KISZ-esek széles körű hulladékgyűjtésbe kezdtek — hisz elsősorban az övéké lesz ez a szép létesítmény — s az ebből származó bevételüket szintén a tanács asztalára tették: 40 000 forint volt ez a summa. A szép, modern torna- csarnok már áll a csorvási művelődési központ mögött. A belső szerelési munkák folynak most. Aki arra jár, az a főútról is vethet egy pillantást a készülő torna- csarnokra. Megéri, mert ez is egyik szép diadal-emlékműve a csorvási összefogásnak: majdnem tízmillió forint lesz az értéke, mire novemberben a község ifjúsága — iskolások és iskolán túliak — tornaórákra, sportolásra, versenyekre birtokba vehetik. Hulladékból tornacsarnok — mondhatnánk ezt is, és nagyot nem is tévednénk. Mert sok-sok minden van, amit ma még hulladéknak tekintünk, ami kihullik a kezünkből, mert nem figyelünk rá. Nemcsak a szemétbe kerülő vas, papír és más anyag lehet hulladék, hanem a közösség parlagon maradó ereje is, ha nincs szervezője, okos, mindenki által helyesnek ítélt célokat kitűző vezetője, mozgósítója. a csorvási párt- és tanácsi szerveknek nem ez az első sikeres, a lakosság összevetett ereje által támogatott vállalkozása. Egyik cél szüli a másikat, s a közösség ereje így nem hullik szét. A tornacsarnokot még majd csak ezután avatják, de már szaporodnak a részjegyek a község kereskedelmi hálózatának fejlesztésére. _„_
