Békés Megyei Népújság, 1979. augusztus (34. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-17 / 192. szám

1979. augusztus 17., péntek o igNdUMta­Lesz-e elegendő facsemete? Megyénk kiskerttulajdo­nosai és a kertészeti mozga­lomban dolgozó szakembe­rek tudják leginkább: a múlt évben gondok jelent­keztek a csemetefa-ellátás- ban. Röviden: kevés kisfát kínáltak, ráadásul szűkös vá­lasztékban. Mi volt ennek az oka, változik idén a helyzet? — erre kerestük a választ. Heten felelnek Országosan 7 termelőszö­vetkezet és állami gazdaság felel azért, hogy körzetében megfelelő minőségű és meny- nyiségű facsemete álljon a vásárlók rendelkezésére. Megyénkben ezt a posztot a békéscsabai Lenin Termelő- szövetkezet tölti be — sike­resen. Évente 600 ezer fács- kát ad át a nagykereskedel­mi forgalmat egymaga bo­nyolító KERTFOG Kft.-nek és a MESZÖV-ökön keresz­tül az ÁFÉSZ-eknek, kister­melőknek. Ezenkívül állandó saját árusítóhelye van a szö­vetkezetnek Békéscsabán és négy ideiglenes Békésen, Gyulán, Orosházán és Me- zőberényben. A megyében még két szö­vetkezet állít elő gyümölcs­ös díszfa szaporítóanyagot, az orosházi Űj Élet és a kon- dorosi Egyesült Termelő­szövetkezet. Ketten összesen 500 ezret, az egész megyében tehát évente 1 millió száz­ezer kiültethető kisfával szá­molhatunk. Az évi 70 ezres igényhez képest ez hatal­mas mennyiség, még export­ra is jut 260—280 ezer. A fennmaradó hányad az or­szág más részeibe kerül. Az elmondottakból látha­tó, hogy van annyi csemete, ami bőven fedezi az igénye­ket. Illetve tavaly: csak fe­dezte volna. Tarolt a jég Hogy ilyen biztosítottnak látszó ellátás mellett mégis hiány támadt, annak egyet­len kézzel fogható oka van: a jégeső. Mert jött a jég, fel­tartóztathatatlanul. A bajt hozó felhő mintha megcéloz­ta volna a csabai Lenin Tsz éppen értékesítés előtt álló csemetéit. Letarolta az egész kertet. Alaposan megtépáz­ta a szövetkezet költségveté­sét is, mert 10 millió fo­rintos termelésiérték-kiesést is okozott. De hasonlóan jár­tak az ország más vidékei — a siófoki, a szőregi kerteket is tönkretette, s ez már or­szágosan is gondokat oko­zott. Segít az öntözés Az öntözések szakszerű, időben történő elvégzése je­lentősen növelheti a kukori­ca, cukorrépa, legelők hoza­mát. A másodvetések eseté­ben életmentő lehet, ha ön­tözéssel segítik elő a növé­nyek fejlődését. A változé­kony időjárásra tekintettel célszerű a 30—60 milliméter intenzitású berendezések használata, főleg a lucerna, illetve a gyepek öntözése esetében. A gazdaságokhoz a Tisza- menti Regionális Vízmű- és Vízgazdálkodási Vállalat gyulai üzemigazgatósága felhívással fordult, hogy ön­tözőkapacitások kihasználá­sára tegyenek meg mindent. Üjabb területek öntözésére van lehetőség a bejelentett igényeken túlmenően is. A terméskiesések pótlásá­ra jelentős hatással lehet az, ha a másodvetések öntö­zésére minden erőt igénybe­vesznek. Ahol eddig nem vették elő a berendezéseket, kívánatos, hogy most erre a területre csoportosítsák át a gazdaságok. A késő nyári vetések sorsa nem lehet kö­zömbös sem a népgazdaság­nak, sem a gazdaságoknak. A csabai Lenin Tsz felelő­si tisztének megfelelően koc­kázatos vállalkozásba fogott, magára vállalta a kereskedő szerepét. A vásárló érdekeit tartva szem előtt, 700 ezer forint értékben szerzett be csemetefákat, hogy majd értékesíti őket. Az igények ellenére kockáztattak. Ha ugyanis nem sikerül eladni a fákat, az tovább rontotta volna, amúgy is meggyen­gült költségvetésüket. Pró­bálkozásuk sikerrel járt, készletük vevőre talált. En­nél nagyobb mennyiséget is eladhattak volna. Jöhet az ősz A megyében a csemetefák nagy részét a békéscsabai Lenin Termelőszövetkezet árusítja. Saját termését és a más vidékekről választék- bővítés miatt behozott ri­biszke, köszméte és díszfa szaporítóanyagot. Az említett elárusító helyeken kívül az orosházi és a kondorosi szö­vetkezet is besegít a helyi lakosság ellátásába. Minden kiskerttulajdonos nagyobb uátnjárás nélkül hozzájuthat Jól hasznosítják a szovjet építőiparban azokat a ta­pasztalatokat, amelyeket a magyar ipar szerzett az épü­letek előregyártásában, az éptíkezések egyes részfolya­mataiban, különböző elemek, szerkezetek elkészítésében. A Zsiliscsnoje Sztroityelsztvo (Lakásépítés) című folyóirat augusztusi számában A. Matvejev, az ipari építkezé­sek minisztériumának mun­katársa összegezi a tapasz­talatcsere néhány eredmé­nyét. Több építőipari válla­lat alkalmaz például magyar módszereket az építkezések­nél használt faanyagok, szer­kezetek gyártásánál, ezeket a tapasztalatokat jól haszno­Tudósok a Közhelyszerű, ám igaz a megállapítás: a tudomány mindinkább termelőerővé vá­lik. Méreteit, jelentőségét, szellemi és anyagi beruhá­zásigényességét figyelembe véve különösen helytálló ez a megállapítás. Nemzeti jö­vedelmünknek évről évre mintegy három százalékát fordítjuk tudományos kuta­tásra, s ezzel — e tekintet­ben is — a közepesen fejlett országok sorába tartozunk. Ez a három százalék — 1977- ben 17,8 milliárd forint — nem kis összeg. S ha a ter­melés más területein egyre jnkább valós követelmény a hatékonyság növelésé, miért ne várhatnánk el ugyanezt a tudományos kutatásokra for­dított millióktól, milliárdok- tól ugyanúgy? Kutatás és termelés A kutatások hatékonysá­gának növelése már megle­hetősen régen előtérbe ke­rült, több határozat és vizs­gálat — köztük 1969-ben a tudománypolitikai határozat — tárta fel a hatékonyságot gátló tényezőket. Az ered­mények — mint erről viták­ban és különböző fórumokon gyakran szó esik — nem áll­nak arányban a befektetés­sel. Pedig a kutatás nálunk magasabb színvonalon áll, mint gazdasági fejlettségünk egésze. Vajon miért van az, hogy a kutatás eredményei­nek alkalmazása, gyakorlati hasznosítása sokszor lassú és nehézkes? Hazánkban — 1977^ben — 126 kutatóintézet működött. Számszerűleg a legjelentő­sebb az egyetemi, főiskolai kutatóhálózat, ahol 1082 tan­széken folytatnak az oktató, esetleg gyógyító munka mel­lett kutató tevékenységet is. Az egyéb kutatóhelyek szá­ma 255, ebből mintegy 190 tartozik közvetlenül valamely a kívánt gyümölcsfacseme­téhez, ha van elég. Ügy tűnik, az idén ismét lesz. A ljatasztrófális jégeső szerencsére nem tett kárt a kétéves, idén értékesíthető fácskákban. A szeszélyes időjárás sem ártott a fejlő­désüknek, jó állapotban vár­ják a kiszedést, az értékesí­tést. Még a tavasszal felmérték a Lenin Tsz szakemberei a várható igényeket, megren­deléseket. Ennek megfelelően felvették a kapcsolatot azok­kal az üzemekkel, amelyek a megyében nem termelt fajo­kat, fajtákat állítják elő. Lesz tehát meggy, ősziba­rack, ribiszke, köszméte. Egyedül a szőlőnél várható, hogy nem azt a fajtát kapja a megrendelő, amit szeret­ne. Ez országos gond, hosszú évek munkája hozhat csak megoldást. Egyértelmű tehát a címben feltett kérdésre a válasz: termelőkön, forgalmazókon nem múlik, lesz elég cseme- tefa. Ha jégeső nem károsít­ja az ültetvényeket, bátran nézhetnek a kertbarátok az őszi telepítések elé. M. Szabó Zsuzsa sítják a scsekinszki, az ar- hangelszki, a belicsevi, a kalugai építkezéseken. A Kárpáton túli terület építőiparában a nagypane­les építkezéseknél haszno­sítják azokat módszereket, amelyeket a magyar építő­ipar alkalmaz a külső pane­lek összeszerelésénél. Mun­kácson már el is készült az első olyan — kilencszintes, 108 lakásos — ház, amelyet a magyar módszer alkalma­zásával szereltek össze. A módszer alkalmazásával könnyebbé válik a panelek összeszerelése, növekszik a hő- és vízszigetelés megbíz­hatósága az összeilleszté­seknél. vállalatnál iparvállalat irányítása alá. S még egy adat: ugyanebben az évben közel harminchat- ezer kutató dolgozott több mint harmincötezer témán. Egy-egy témára tehát hozzá­vetőlegesen egy kutató jut! S ha mindehhez hozzágon­doljuk, hogy ezer kutatási témából általában hat hasz­nosítható a gyakorlatban, különösen soknak tűnik a kutatási témák száma. A tavalyi év nagy port ka­varó vitájában — Ilyen gaz­dagok vagyunk? — is leír­ták: aggasztóan csökkent az utóbbi időben a termelést, a munkát könnyítő és gyara­pító kutatási eredmények száma. Rangos foglalkozás kuta­tónak lenni. Kutatóintézetben dolgozni, sokkal inkább elis­mertebb, mint például egy gyár fejlesztőintézetében. A híres gyári kutatóintézetek — jelentős találmányaikkal, kiváló tudósaikkal együtt — úgy tűnik, nem á mai időket jellemzik. Vannak persze ki­vételek — szerencsére —, mint például a gyógyszerku­tatás, az elektronikai ipar egyes területei, ahol a kuta­tás és a termelés nem sza­kadt el egymástól. De még­iscsak az a helyzet, hogy a szakmában annak a kutató­nak, tudósnak nagyobb a presztízse, aki szaklapokba publikál, tudományos konfe­renciákon szólal fel, s mel­lettük, ha nem is lenézett, de mindenesetre kevésbé meg­becsült szerep jut a vállala­toknál, üzemelőiéi dolgozó kutatóknak. Pedig az elmélet és a gyakorlat egységének fontossága nem szólam. Kandó Kálmán, aki főmér­nöki majd gyárigazgató volt, a munkapadnál is meg tudta mutatni a munkásnak, mit és hogyan csináljon. Ugyan­így járatos volt a tervezés részletkérdéseiben is, s a termék összeszerelésénél is A földből olaj, gáz és víz érkezik a felszínre, mégpe­dig a kutak szerint más és más összetételben. A Nagy­alföldi Kőolaj- és Földgáz­termelő Vállalat orosházi üzemének a kardoskúti labo­ratóriumában ezeket folya­matosan vizsgálják, s az üzem ennek alapján intéz­kedik. Arra például, hogy milyen arányban történjék a különböző helyekre jutta­tott gáz keverése. A megértéshez tudni kell, hogy a fogyasztók többfaj­ta gázt használnak. Az Oros­házi Üveggyár kemencéjé­nek a fűtésére alacsony, míg az üveg hűtésére közepes kalóriaértékű gázra van szükség. Orosházán ugyan­csak közép-, Békéscsabán és Gyulán viszont magas kaló­ria értékű gázzal fűt a la­kosság. (Persze a fogyasztói árat a kalória arányában szabják meg.) Az olajat és a vizet is többféle vizsgálat alá ve­szik. Hogy milyen gondosan dolgoznak a laboratórium­ban, attól nem kis mérték­ben függ a vállalat gazdasá­gi eredménye. Ennek tuda­tában hajtja végre minden­napi feladatát a 13-tagú Ja- nák ifjúsági brigád. ♦ Nótári Jolán a brigádveze- tő, aki először is elmondja, hogy Janák, akinek a nevét felvették, csehszlovák ké­mikus volt. Gázanalízissel foglalkozott és az elért ered­ményekkel szerzett hírnevet. Egyébként a laboratórium — — három részre tagolódik. Külön-külön helyiségben vizsgálják a gázt, az olajat és a vizet. Előbb látogassunk el a gázosokhoz! adott tanácsot, ha erre volt szükség. Közös érdekeltség Persze, hiba lenne egysze­rűen a kutatók tekintélyére, közvetlen szakmai hozzáérté­sére visszavezetni a nehéz­kesség okait. De érdemes megvizsgálni az érdekeltség­ben meglevő különbségeket is. Azokon a kutatóhelyeken ugyanis, ahol szorosabb a kötődés a vállalathoz, az eredmények gyakorlati alkal­mazása is sokkal zökkenő- mentesebb, mint máshol. Igaz, itt már eleve olyan té­mákat kutatnak, fejlesztenek ki, melyekre valóban szük­ség van és várhatóan fel is használják ezek eredményeit. A feladatot ugyanis a válla­lat vezetése jelöli ki, s — ma már különösen — kétszer is meggondolja, mire költi pénzének egy részét. A fő­foglalkozású kutatóhelyek tudományos potenciálja álta­lában nagyobb, s eszközellá­tottságuk is jobb, mint a vállalatiaké, csak itt sokkal kevésbé van biztosítva a ku­tatók és megbízók közös ér­dekeltsége. Az utóbbi években — e kö­zös érdekeltség szükségessé­gét felismerve — számos in­Nagy Sándor, a laborató­rium helyettes vezetője meg­állapítja: — A vállalati gazdasági eredmény egyik feltétele: minél többet termelni. A felhasználásra nem kerülő mennyiséget — éppen most nyáron — föld alatti tárolóba préselik vissza. Télen, ami­kor nagyobb a fogyasztás, kinyitják a tároló csapjait is. — A laboránsok is előse­gíthetik a jobb gazdasági eredményt? — Igen, mégpedig elsősor­ban a pontos munkával. A közepes fűtőértékű gáz pél­dául egy magasabb és egy alacsonyabb értékű keveré­kéből tevődik össze. Az érté­ket a laboratóriumban álla­pítják meg. Tévedni tilos! — Másodsorban? — Lehet újítással, ésszerű­sítéssel is, ami elég kedvelt „műfaj” nálunk. Nem kis je­lentőségű volt többek között Ágh Györgynének a drága pénzen, külföldről származó gázkromotográfnak (gázmi­nősítő berendezésnek) az áramingadozás ellen való megvédése, relé közbeiktatá­sával. És amint másoktól hallom, különösen jelentős Nagy Sándor újítása, amelyet a Dolgozz Hibátlanul munka- rendszer keretében adott be. Lényege ennek a csőkorró­zió megfigyelése, hogy a kár megelőzhető legyen. ♦ Egy sor üveg az asztalon, más-más sűrűségű és színű olajjal telítve. Világossárga, barna és fekete is van kö­zöttük. A fekete az értéke­sebb. Egyebek közt benzin, petroleum, gázolaj, orsóolaj és kenőolaj állítható elő be­lőle. tézkedés született a vállala­tok és kutatóintézetek együttműködésének javításá­ért. Több nagyvállalatnál — például az Ikarusnál, a DI- GÉP-nél, a telefongyárban — megerősítették a vállalati kutatóbázisokat, máshol ku­tatóintézetek főosztályait, csoportjait csatolták iparvál­lalatokhoz. Nem biztos, hogy mindegyik intézet munkatár­sai kitörő lelkesedéssel fo­gadták munkahelyüknek a gyárhoz való csatolását, ám mindezek szükségességét ta­gadni nem lehet. A kutatás és termelés egy­ségét hivatott elősegíteni az a közelmúltban született ha­tározat, mely kutatási-fej­lesztési céltársulások létre­hozását szorgalmazza. E tár­sulások célja az, hogy a ku­tatók ne csak mutatós, ám csak elméletben maradó eredmények létrehozásában legyenek érdekeltek, hanem tevékenységükkel ténylegesen népgazdasági igényeket elé­gítsenek ki. Mindezt persze nem elég kimondani, olyan játékszabályokat kell érvé­nyesíteni, hogy jobban jár­jon az a kutató, aki gazdasá­gilag fontos eredményt tesz le az asztalra, mint akinek munkája a valóságtól távol áll. Föld S. Péter Mindezekről Fabó László- né tájékoztat, majd Csiszár Sándorné bemutatja, hogyan történik az olaj összetételé­nek vizsgálata desztillálással. Mint laikus nem sokat értek belőle, de annál inkább megragadja a figyelmem, amikor hallom: — Az oldószert regenerál­juk és a paraffintartalom meghatározására újra fel­használjuk. — Mennyi megtakarítás származik belőle? — érdek­lődöm. — Egy liternél 320 forint, amit évente 150-szer ismé­telhetünk meg. De más ol­dószert is megtakarítunk, aminek az éves gazdasági haszna együttesen több tíz­ezer forint. Egy laboráns keresete biztosan megtérül belőle. Talán kettőé is — állapítja meg Fabó Lászlóné-. Mázsa Györgyné megjegy­zi: — Igyekszünk egyszerűbbé tenni a munkánkat. Mosta­nában a dermedéspont meg­határozásánál jobb megol­dással szénsavat takarítunk meg, ami évente néhány ezer forintot tesz ki. Nagy Sándor folytatja: — Naponta ellenőrizzük az elszállításra kerülő olaj víztartalmát. Igyekszünk pontos méréssel elősegíteni, hogy a vagonokban ne szál­lítsanak felesleges teherként vizet is. Említést érdemel még, hogy kidolgoztuk a magyar emulzióbontó szer használatát. A drága holland exportra nincs többé szük­ség. Évente milliós megtaka­rítást jelent. Be is adtuk az Alkotó Ifjúság pályázatra. ♦ Hárman foglalkoznak a víz vizsgálatával: Nótári Jo­lán, Mátis Pétemé és Kiss Ferencné. Ellenőrzik a ré­teg-, a szenny-, a kazán- és az ivóvíz minőségét, összeté­telét. A rétegvíz visszakerül a föld mélyébe, a szennyvíz pedig — tisztítás után — az Aranyad érbe, bár még ma­rad benne vegyi anyag. A vállalat emiatt kártérítést fi­zet. A kazánvizet 3 éve ion- cserélős vízlágyító berende­zéssel tették a felhasználás­ra alkalmasabbá, ami persze nem a brigád érdeme. De az igen, hogy különösen a szennyvíz vizsgálatának a pontos mérésével közvetve elősegítik a tisztítást is. Fő­ként az olajtartalom csök­kentését, lényegében a kör­nyezetvédelmet. Ezért kapják a fizetésüket. Am a brigádtársaikkal együtt még egész sor olyan feladatot is teljesítenek, amelyet önként vállaltak. Többek közt telexeznek, stencileznek az üzemnek, ki­küldetésnél ők maguk veze­tik a gépkocsit. Ott, ahol csőszerelők dolgoznak, mé­rik a levegő gázszennyeződé­sét, hogy hegesztésnél ne következzen be robbanás. Ellenőrzik az üzemhez tar­tozó kutak vizének gáztar­talmát. Élenjárnak a könyvterjesz­tésben. Szervezik a véradást és Papp Lászlóné, valamint Matis Pétemé már többszö­rös véradó. A brigád 5 fős csapata a megyei közművelődési vetél­kedőn évek óta a legjobbak közé kerül. Legutóbb Együtt a Közös Ütőn orosházi vetél­kedőjén az első lett. Az 1970-ben alakult brigád 13 tagja közül ketten kaptak már miniszteri, hatan pedig vállalati Kiváló Dolgozó ki­tüntető jelvényt. A csupa fiatalból álló laboratóriumi dolgozók eredményes mun­kájukkal kiérdemelték a Vállalat Kiváló Ifjúsági Bri­gádja címet, a KISZ Békés megyei bizottsága pedig Élenjáró Ifjúsági Brigád címmel tüntette ki őket. Pásztor Béla Szovjet építők, magyar tapasztalatok

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom