Békés Megyei Népújság, 1979. július (34. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-03 / 153. szám

1979. július 3., kedd II toronyházak árnyékában A vendéglátóipari vállalat bisztróját még a nyáron megnyitják Legutóbb, a főbüntetések­ről szólva megemlítettük, hogy kimondhat a bíróság mellékbüntetéseket is. Mint a nevük mutatja: ezeket a főbüntetés mellett szabják ki. Vannak azonban olyan ese­tek, amikor mellékbüntetést — például járművezetéstől eltiltást — önálló büntetés­ként, főbüntetés nélkül al­kalmaznak. Közéjük tarto­zik a már ismertetett pénz­mellékbüntetés is. Szándékos bűncselekmény elkövetőit a bíróság végre­hajtandó szabadságvesztés mellett a közügyektől eltil­tásra is ítéli. Ez annyit je­lent, hogy az elítélt .■— sza­badulása után legalább egy és legföljebb tíz évig —nem vehet részt a közügyek in­tézésében. A törvény részle­tesen kifejti, hogy ezen mi értendő. Nem vehet részt népkép­viseleti szerv (vagyis az or­szággyűlés, a tanácsok) tag­jainak választásában; nem lehet hivatalos személy (te­hát sem rendőr, sem olyan hivatalnok, akinek intézke­dési joga van, de még köz­ségi tanács hivatalsegéde sem, akinek alkalomadtán ugyancsak hivatalos sze­mélyként kell fellépnie). Kiterjed a közügyektől el­tiltás arra is, hogy az ilyen büntetéssel sújtott nem mű­ködhet népképviseleti szerv testületében vagy bizottságá­ban — tehát például községi tanács és tanácsi bizottság munkájában sem vehet részt. Társadalmi szervezet­ben, szövetkezetben, egye­sületben nem viselhet tiszt­séget. Vonatkozik a közügyektől eltiltás arra is, hogy az er­re ítélt személy nem érhet el katonai rendfokozatot és nem kaphat kitüntetést. Amennyiben a felsoroltak közül valamilyen tisztsége, rendfokozata, kitüntetése van, a közügyektől eltiltás­sal mindezeket elveszti. Másik fajtája a mellék­büntetésnek a foglalkozástól eltiltás. Ezt olyanokkal szemben alkalmazzák, akik bűncselekményüket szakkép­zettséget igénylő foglalkozá­suk szabályainak megszegé­sével, illetve foglalkozásuk felhasználásával, szándéko­san követik el. Gyakorlat­ban ez annyit jelent, hogy ha példáiul egy újonnan el­készült épület teteje beom­lik, mert nem jól állították össze a tetőszerkezetet —az ezért felelős ácsot nemcsak szabadságvesztésre ítélhetik a károkozás miatt, hanem eltilthatják az ácsmesterség gyakorlásától is. Másik pél­da: ha az orvos elmulasztja kötelességét és ez halálese­tet okoz, természetesen meg­büntetik a bűncselekményért, de orvosi gyakorlatától is le­tilthatják legalább egy, leg­följebb tíz évre. Akiről be­bizonyosodik, hogy foglal­kozásának gyakorlására al­kalmatlan — végleg is el­tiltható attól. Külön szól az új Büntető Törvénykönyv a járműveze­téstől, eltiltástól. Közismert tény, hogy hazánkban az utóbbi években — a gépko­csik számának emelkedésé­nél jobban és azzal nem in-, dokolhatóan — nagyon el­szaporodtak a közlekedési bűncselekmények. (Ezekről a későbbiekben még lesz szó.) A mások életét és testi ép­ségét veszélyeztető járműve­Az idei év első öt hónap­jában a tervezettnél több tejet vásároltak fel a Gyu­lai Tejporgyárban. Havonta mintegy hétmillió liter te­jet csomagolnak és árusíta­nak. Többféle tejtermék ké­szül a felvásárolt tejből. Nemcsak az előállított meny- nyiség nőtt, de a minőségen is sikerült javítani. Míg ta­valy az összes vajtermelés zetőik ellen a törvény szigo­rúan lép fel, s azon túl, hogy cselekményükért eset­leg szabadságvesztés-bünte­tést kedd edszeiwedniüfk — éppen a többi közlekedő, gyalogosok és autósok érde­kében — eltiltják a jármű- vezetéstől is. Végleg eltilt­ható, aki alkalmatlan jár­művek vezetésére. (Ezt a körülményt szakértőkből ál­ló bizottság bírálja el.) Bizonyos esetekben ki le­het tiltani valamely helység területéről, illetve az ország valamelyik részéből olyan személyeket, akiknek ottléte a társadalom szempontjából nem kívánatos. így például, akit közveszélyes munkake­rülésért vagy hasonló jelle­gű bűncselekményekért a bí­róság szabadságvesztésre ítél, kitiltható abból a város­ból vagy a vidékről, ahol tartani lehet tőle, hogy sza­badulása után, régi társasá­gát megkeresve hasonlókat követne el. Budapest és a Balaton környéke különösen vonzza az ilyen elemeket, a bíróság innen vagy az or­szág más tájairól, megszo­kott környezetükből azért tiltja ki az ilyen elemeket, hogy megnehezítse számuk­ra a bűnös életmód folyta­tását. Igen sok külföldi fordul meg az utóbbi években ha­zánkban, s — ha kis szám­mal is — akadnak köztük bűnöző elemek. A Btk. is­meri a kiutasítást, mint bün­tetési formát. Ezt azokkal a nem magyar állampolgárok­kal szemben alkalmazzák, akik bűncselekményt követ­tek el az ország területén (természetesen szabadság­vesztés-büntetésük kitöltése után). Mellékbüntetésként vagyonelkobzást kell kimon­dani a törvényiben külön meghatározott esetekben olyan bűncselekmények el­követőivel szemben, akik tet­tüket haszonszerzés céljából követték el és megfelelő va­gyonuk van. Három évnél súlyosabb, ilyen jellegű bűn- cselekményért kiszabott sza­badságvesztés-büntetés mel­lett a'bíróságmak ki kell, eny­hébb szabadságvesztés mel­lékbüntetéséül ki lehet mon­dani a vagyonelkobzást. El­rendelhető az elkövető egész vagyonára, annak egy részé­re, s olyan vagyontárgyra is, amelyet az elkövető azért ruházott át másra — az il­lető tudtával —, hogy elke­rülje a vagyon elkobzását. A fő- és mellékbüntetések felsorolása és részletes is­mertetése után a törvény in­tézkedik a büntetés elévülé­séről. Kimondja, hogy a leg­súlyosabb — 15 évi és ezen felüli — szabadságvesztés­büntetés 20 év alatt évül el. Ha az elkövető ennyi ideig elkerüli a felelősségre vo­nást, illetve a büntetést, ez­után már nem hajtható vég­re a büntetés. Tíz évnél hosz- szabb, de 15 évnél rövidebb idejű büntetés elévülési ide­je 15 év, 5—10 év köztieké 10 év, az 5 évnél rövidebb idejű szabadságvesztés 5 év. A pénz-mellékbüntetés 3 év elteltével évül el. Háborús bűntettért kiszabott 15 évi szabadságvesztés és ennél súlyosabb büntetés, vala­mint az emberiség elleni bűncselekményért kiszabott bármilyen tartamú büntetés — soha nem évül el. (Folytatjuk) Várkonyi Endre 57 százaléka volt exportmi­nőségű az idén előállított vaj 70 százalékát szállítják külföldre. Hamarosan meg­oldódik a gyár raktározási gondja is. A közeljövőben átadnak egy korszerű, 700 négyzetméteres raktárt, amelyben nyersanyagokat és késztermékeket tárolnak majd. Házi szociális gondozás Pusztaföldváron Pusztaföldvár nem tartozik a megye nagy települései közé. Ottjártunkkor több idős emberrel találkoztunk, beszélgettünk. Túlnyomó ré­szük a termelőszövetkezet tagja volt. Sok évi becsüle­tes rrtunka után töltik meg­érdemelt pihenésüket, s kap­ják nyugdíjukat. Ügy is fogalmazhatnánk: ők a szerencsésebbek, hi­szen olyanok is élnek a köz­ségben, akik valamilyen ok­nál fogva nem részesülnek nyugellátásban. Vári József tanácselnök kérésünkre el­mondotta, hogy a jogszabá­lyokban megfogalmazottak szerint járnak el, amikor 10 ilyen idős embernek folyósí­tanak havonta 1110 forint ál­landó szociális segélyt. Ezen­kívül természetesen pénz­juttatásokkal is segítik őket. Az elmúlt esztendőben 16 rászoruló között 17 ezer fo­rintot osztottak szét, amely­ből legtöbben á téli tüzelőt vették meg. Évekkel ezelőtt megszer­vezték a házi szociális gon­dozást. A 6 magára maradt idős ember ellátásáról egy hivatásos és négy társadal­mi házi betegápoló gon­doskodik. Munkájukkal elé­gedettek, áldozatkészségüket elismerik, örvendetes, hogy az általános iskola úttörői, tanulói szintén bekapcso­lódtak ebbe a munkába. A ' tanács végrehajtó bizottsága javasolta a termelőszövetke­zet vezetőségének, hogy volt tagjainak szervezzék meg a házi szociális gondozást. Gyulai gyermekek Gyulán a bölcsődés korú gyermekek elhelyezésére 200 hely biztosított. Az előző években minden gyermeket fel tudtak venni, az elmúlt évben már néhány jelentke­zőt vissza kellett utasítani. A környezettanulmány első­rendű szerepet játszik a fel­vételek elbírálásánál. Jelen­leg épül a törökzugi böl­csőde, amely 40 kisgyerme­ket tud majd befogadni. Elő­reláthatólag szeptemberre készül el, s ez enyhít majd a város bölcsődei gondjain. Rosszabb a helyzet az óvodáknál. A város 13 óvo­dájában az 1150 helyre több mint 1400 gyermek jut. így az intézmények kihasznált­sága 120 százalékos. Ebben a tanévben a gyesen levő édesanyák gyermekeit már nem tudták felvenni, bár­mennyire fontos lett volna ez az iskolaelőkészítés szem­pontjából. A csipogó játékok elismerése Mintegy 15-féle új csipo­gó játékot — közöttük ama már közkedvelt Misa mac­kót — és a csaknem egy éve gyártott, szalagra került pety- tyes pvc-labdát mutatta be a közelmúltban a szarvasi Plastolus Műanyagfeldolgo­zó és Játékkészítő Szövet­kezet kollektívája a HUN- GAROPLAST szakmai ki­állításon. Szakmai, hiszen a bemutatón azok a vállala­tok, illetve szövetkezetek ál­lították ki termékeiket, ame­lyek galvanoplasztikai el­járással készítik különböző használati cikkeiket. Nos, ez alkalommal a szarvasiak a 15 példányos mintakollekciójukra elnyer­ték az OKISZ-díjat. A ki­állításon egyébként öt to­vábbi szövetkezet kapott ha­sonló elismerést. Amint az ismert, a szarva­siak elsősorban e műanyag játékok gyártására rendez­kedtek be. Az elmúlt év­ben több mint 500 ezer csi­pogó játékot készítettek, az idei tervükben pedig csak­nem 600 ezer példány gyár­tása szerepel. Az újonnan bemutatott csipogó játékai­kat azóta folyamatosan gyárt­ják — amint azt a Plastolus vezetői elmondták — s többségük már forgalomban van, s vásárolható a boltok­ban. (Tanulmány, avagy amire futja.) IrA kiskereskedelmi hálózat szerkezeti összetéte­lének korszerűsítése” című tanulmányban olvasható, hogy elsősorban a forgalom tömeges lebonyolítására al­kalmas, nagy alapterületű kereskedelmi létesítmények fejlesztésére törekedjünk. Anélkül, hogy e megállapí­tás helyességét vitatnánk, ér­demes megjegyezni: az or­szágban az élelmiszer-kisbol­tok forgalma az összes élel­miszereladás 36,9 százaléka. Tehát létezésüket, hasznos­ságukat mindenképpen tudo­másul kell venni. Itt van példának a békéscsabai Jó­zsef Attila-lakótelep. Ma­holnap 15 ezer ember él eb­ben a térségben, s a torony- házak árnyékában megtalál­hatók a pavilonok, a ve­gyesbolt. Sokan jogosan ki­fogásolják: még mindig egyetlen ABC-áruház és presszó üzemel e városrész­ben. Erre azt is mondhat­nánk: ennyire futatta. (Konkurrencia, avagy anti­összhang.) A helyi sütőipari vállalat 26-os számú kenyér- és tejboltját ez év március derekán nyitották meg A 3 dolgozó havonta 300 ezer forint értékű árut ad el. Szalontai Sándomé, az egy­ség vezetője mégsem elége­dett: „Naponta 800 liter te­jet, 3,5 mázs,a kenyeret érté­kesítünk, de van itt liszt, cukor, édesség, üdítő ital is. Nehéz a keresletet kiszámí­tani. Minden héten előrende­lést adunk fel, naponkénti bontásban. Ha közbejön va­lami, nyakunkon marad a kenyér, megsavanyodik a tej, lejár a tejföl fogyasztha­tósági ideje. Ugyanakkor az ellenkezője is előfordul. A limitkor valami miatt nem nyitott ki az ÁFÉSZ-pavilon. Egy szót sem szóltak, mi meg kapkodtuk a fejünket. Az utánrendelés ugyancsak nehézkes, telefon csak az ABC-ben van.” — Sárgarépát, uborkát ké­rek — mondja a üarmemad- rágos, hosszú hajú fiatalasz- szony. A járdán, a kocsiban kisbaba gőgicsél, a nagyob­bik mellette kíváncsiskodik. — Szeret itt vásárolni? — Persze — válaszol Tóth Gyuláné —, hiszen szép, friss az áru és semmi­vel sem drágább, mint áz ál­lami vagy szövetkezeti ke­reskedelemben. Egyébként meg vagyok elégedve az el­látással. Három éve lakunk itt, azóta sokat javult a kí­nálat. A zöldség-gyümölcs stand tulajdonosa ifjú Demkó Má- tyásné. Egy perc ideje sincs, állandóan jönnek a vevők. Negyedkiló zöldbabot borít a szatyorba és megszólal: „Há­rom hete'nyitottunk, azelőtt az Áchim L. András-lakóte- lepen volt üzletünk. A fér­jem az árubeszerző. Korai lenne még következtetéseket levonni a forgalomról. Ahol •többen laknak jobban fogy a portéka is. Árulok konzer­vet, száraztésztát, hűsítőt és egyebeket.” (Raktárkészlet, avagy men­jünk a maszekhoz.) Ahogy haladunk a KISZ-tábor felé, szaporodnak a panel- és to­ronyházak. A kanyar előtt néhány méterre áll az ÁFÉSZ 33-as számú tej- és tejtermék boltja. Magas fia­talember szolgál ki egy nyugdíjas bácsit. Átnyújtja az egy kiló kenyeret és be­mutatkozik: „Barányi Zoltán helyettes üzletvezető vá­gyók. Tavaly december óta havonta 120—140 ezer forin­tot forgalmazunk ketten. Menne jobban is a bolt, de a szövetkezet nem engedé­lyez csak 60 ezer forintos raktárkészletet. Az új beru­házások sok pénzí felemész­tenek, érthető az óvatosság. Éppen ezért csak a csúcs­időben, délelőtt 6—11-ig és délután fél négytől 6 óráig tartunk nyitva.” Varga Pál vegyeskereskedő viszont — innen alig kőhají- tásnyira — vasárnap délelőtt is várja a vevőket. Az alig 20 négyzetméteres garázsból kialakított üzletben megle­pően nagy a forgalom. Van itt cukrászsütemény, palac­kozott ital, dohány és vegyi áru. — Pali hácsi, sört tud ad­ni? — érdeklődik egy közép­korú asszony. — Szerdára ígérték — só­hajt a kereskedő és felénk fordul: „A Tölgyfa csárdát be kellett zárni a szanálások miatt. Itt születtem ezen a környéken, ragaszkodom hozzá. Nem, dehogy bántam meg. Megcsinálom havonta a 100—120 ezer forintot, ami nem csekélység.” (Építkezés, avagy a remé­nyek hídja.) És most tér­jünk vissza a kiindulópont­hoz: a pénzhez. Ha nehezen is, de van amire futjia. Pél­dául 10 millió forint az újabb szövetkezeti ABC-óru- házra. A 3 tízemeletes ház tövében néhány ember szor­goskodik. Felvonulási épüle­tet ácsolnak, terepet rendez­tek. Takács István brigádve­zető kezében is ásó, azt ütö- gett a földhöz: „Űjkígyősiek vagyunk. A Békéscsaba és Vidéke ÁFÉSZ építőbrigád­ját képviseljük, egyelőre 6- ian. Egy-másfél hét múlva megkezdjük az alapozást. Ügy tervezzük, hogy egy hó­nap alatt végzünk ezzel a munkával. Addigra átadják a kígyóéi tojásválogatót és jönnek a többiek is. Nyitás? Azt nem tudom megjósolni.” A K—3-ias és 4-es lakóhá­zak között levő ABC-áruhá- zat a megyei élelmiszer kis­kereskedelmi vállalat épít­teti. A kivitelező a városi tanács költségvetési és építő­ipari üzeme. A 350 négyzet- méter alapterületű üzleten 23-an dolgoznak. A belső szakipari munkák folynak, s építik az utat is. Filyó György művezető bizakodó: „A műszaki átadás határide­je december 31. Brigádjaink vállalták: ha nem jön közbe váratlan akadály, Október 1- ig befejezzük az építést, hi­szen tudjuk, mennyire vár­ják ezt az üzletet.” Távolabb, a KISZ-tábor bejáratával szentben már áll az üvegszemű pavilon. So­kan találgatják: vajon mi épül itt Wagner Géza, a me­gyei vendéglátóipari vállalat csoportvezetője eloszlatja a kétségeket: „A Kulich Gyu­la-lakótelepihez hasonló ön- kiszolgáló bisztrót hozunk itt létre. A mintegy 60. négyzet- méteres üzletben hidegkony­hai készítményeket, frissen- sülteket, cukrászsüteményt szolgálnak ki. Lehet, hogy már a jövő hónapban, de augusztusban mindenképpen nyitunk.” Tehát van előrelépés, ha lassúk is az ütemek. A ki­sebb üzletekre — 3z újak el­készülte után is — szükség lesz. Létüket kár lenne meg­kérdőjelezni. Reméljük, a város kereskedelemhez értő szakemberei idejében dönte­nek sorsukról. Seres Sándor Több exportminöségü vaj Hz új Büntető Törvénykönyv III. Mellékbüntetések és intézkedések A zöldségesnél mindig van vásárló Fotó; Martin Gábor

Next

/
Oldalképek
Tartalom