Békés Megyei Népújság, 1979. július (34. évfolyam, 152-177. szám)
1979-07-17 / 165. szám
1979. július 17., kedd Közéletünk hírei Huszár István az Egyesült Államokba utazott Virág István, az első vendég átveszi az ajándék pezsgőt Gajdács Katalin üzletvezető-helyettestől Fotó: Kokavecz Katalin Megnyílt a Gyöngy-presszó Békéscsabán Napjaink témái Egyenlősdi Huszár István, a Minisztertanács elnökhelyettese Juanita Kreps kereskedelmi miniszter meghívására hivatalos látogatásra az Amerikai Egyesült Államokba utazott. A Minisztertanács elnökhelyettesét útjára elkísérte Nagy János külügyminiszter-helyettes, Török István külkereskedelmi miniszterhelyettes és Fekete János, a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettese. Huszár István elutazásakor a Ferihegyi repülőtéren jelen volt Philip M. Kaiser, az Egyesült Államok budapesti nagykövete. * * * Huszár István, a MiniszterHétfőn országszerte — valamennyi áruházban, állami és szövetkezeti iparcikküz- letben — megkezdődött az iskolaévet előkészítő tanszer- vásár, amelyben augusztus 4-ig 20 százalékkal olcsóbban árusítják az iskolásoknak kötelezően előírt füzeteket, füzetcsomagokat. A fővárosban a vásárban legérdekeltebb szakkereskedelmi vállalat, az ÁPISZ különös gonddal készült az akcióra, s az egész tanszervásár zavartalan lebonyolítására. Az indulásra 90 bolt- ja kizárólag ' iskolaszerekből 30 millió forint értékűt kínál, köztük 150 000 füzetcsomagot, 40 000 írószercsomagot, amit 300 szünidős diák közreműködésével állítottak össze és pótolnak folyamatosan. A közelmúltban Vésztőn jártunk. Ólán Béla, a Körösmenti ÁFÉSZ elnöke örömmel újságolta, hogy most már belátható időn belül teljesül a biharugraiak és a vésztőiek több éves kérése. Ugyanis mindkét településen ABC-áruház épül. Bi- harugrán az ÁFÉSZ saját építőbrigádja már megkezdte a 410 négyzetméter alap- területű korszerű kereskedelmi egység építését, melynek műszaki átadására ez év végéig sor kerül. Megnyitására 1980 első negyedévében kerül sor. Vésztőn a harmadik negyedévben kezdi meg a 320 négyzetméter alapterületű ABC-áruház építését a községi költségvetési üzemág. Ezt a kereskedelmi egységet azonban csak a jövő év második felében nyitják meg. Sok éves gondként említette Oláh Béla ÁFÉSZ-el- nök a korszerűtlen vésztői vendéglő helyzetét. Az itt levő körülmények megszüntetésére, illetve új vendéglő építésére ebben a tervidőszakban nem kerül sor. Erre anyagilag képtelen a szövetkezet. Viszont a VI. ötéves tervidőszakban — hallottuk az ÁFÉSZ elnökétől — a megyei szövetség vezetőinek véleménye szerint a vésztői vendéglő sorsa az elsők között kap „zöld utat”. Mint ahogyan a vendéglőn kívül a következő tervidőszakban Vésztőn újabb ABC-áruház is épül. tanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke vasárnap Washingtonba érkezett. * * * Garai Róbert külügyminiszter-helyettes július 10-e és 15-e között konzultációt folytatott Algériában és Tunéziában a külügyminisztériumok illetékes vezetőivel. Áttekintették a kétoldalú kapcsolatokat, eszmecserét folytattak az időszerű nemzetközi kérdésekről. Tunéziai tartózkodása során fogadta Hédi Nuira tunéziai miniszterelnök, valamint Sedli Klibi, az Arab Liga főtitkára. szeptember elején az ÁPISZ- üzletekben a legnagyobb a zsúfoltság, - a vállalat differenciáit kedvezménnyel igyekszik érdekeltebbé tenni a szülőket abban, hogy előbb szerezzék be a gyerekek tanszereit. Ezért az országostól eltérően a 20 százalékos kedvezményt nemcsak a füzet-, hanem az írószercsomagokra is megadják, s az akcióba bevonták az iskolatáskákat is, a hátitáskákra azonban kétszeres, 40 százalékos engedményt nyújtanak. A vállalat az idei tanszervásárt az „ÁPISZ a porondon” jelszóval rendezi, hiszen a csúcsforgalomban valamennyi dolgozójuk a porondon, az üzletekben, a pultok mögött lesz, segítenek a nyugdíjasok, a szünidős diákok, az adminisztratív dolgozók is. Az elkövetkező évek programja lesz majd az is, hogy Körösújfaluban megépüljön egy olyan kis ABC-áruház, amely hosszú távon jól szolgálja a község lakosságát, szövetkezeti tagságát. Közismertek a békéscsabai Lencsési lakótelep gondjai: a majdnem 10 ezer embernek otthont adó városrészben kevés a bevásárló-, étkező- és szórakozási hely. A hiány enyhítését szolgálja az az új presszó, amely július 14-én, szombaton nyílt meg, egy kedves aktussal. Az üzlet dolgozói egy üveg pezsgővel köszöntötték az első vendéget, maguk és a Békés megyei Vendéglátó Vállalat nevében. Andó Tamás, az üzlet vezetője elmondta, hogy a presszó a söripar és a vendéglátó vállalat támogatásával épült, és bisztrójelleggel üzemel. Ez azt jelenti, hogy felmelegített konzerv- és egytálételek közül választhatnak a vendégek. Kapható lesz a népszerű grillcsirke, és állandóan lesz húr(Folytatás az 1. oldalról) 1980. január 1. után csak kifogástalanul működő, leplombált kilométerórával ellátott teherautók és autóbuszok közlekedhetnek. Azt a gépjárművezetőt, aki állami fogyasztásra szánt üzemanyagot magánszemélyeknek elad, szándékosan meghamisítja az általa használt gépjármű kilométeróráját, vagy meghamisítja a menetlevelét, fegyelmi úton elbocsátják, s az illető három évig nem dolgozhat gépkocsivezetőként. 1979. július 15-től hetven százalékkal csökkenteni kell az utcai világításra felhaszka, kolbász, babgulyás, székelykáposzta is. Törekszenek olyan ételsor kialakítására is, amely csak itt kapható majd. Két hűtővitrinük már nyitáskor is tele volt süteménnyel, a továbbiakban is fontosnak tartják a lakosság ellátását cukrászsüteménnyel és fagylalttal. Széles az italok választéka is, az üdítők közül elsősorban a Gyöngy üdítő nagy forgalmára számolnak, de éppen a söripar támogatása a biztosíték rá, hogy nem lesz hiánycikk a sör sem. A III. osztályú egység belső terében egyelőre étkezőpultok vannak, a nyitott terasz majdnem 200 vendég fogadását teszi lehetővé. Ennek bezárása után a belső helyiségben is asztalokat helyeznek el. nált elektromos energia mennyiségét. Télen 22 óra, nyáron 23 óra után csak az útkereszteződéseket, a különösen forgalmas helyeket és a fontos objektumok környékét szabad kivilágítani. A jövőben a városi és a községi tanácsok limitet állapítanak majd meg a fűtőolaj háztartási felhasználására. Az egy kályhára számított évi fogyasztás azonban semmiképpen nem haladhatja meg a 350 litert (1979. második felében a 150 litert). A normának megfelelő fogyasztás esetén a háztartási fűtőolaj litere 12, a norma feletti fogyasztás litere 24 sztotinkába kerül. Ö osszú idő óta vezérlő elv a követelmény: egyenlő munkáért egyenlő bért. Napjaink valósága azonban hozzátétet a gondolatmenethez, logikus- sága érdekében egy „de” szócskát, mégpedig így: egyenlő munkáért egyenlő bért, de különböző munkáért különböző bért. Amire persze bólintanak mindenütt, ez helyes. Igaz, dó- lintásból még nem származott egyetlen többletforint sem, ehhez a helyeslés gyakorlati alkalmazása kellene. Amiről — általános jellemzőként — nem beszélhetünk. Az egyenlősdiről, — mint széles körben meglévő gyakorlatról — annál inkább. Ahogy azt az elnevezés mutatja: ahol dívik az egyenlősdi, ott nem tesznek különbséget, eltorzul a bér- gazdálkodás, a kifizetett javadalmazás egyáltalán nem, vagy csak minimális mértékben fejezi ki a teljesítmények eltérő mennyiségét, értékét. A bérgazdálkodás célja ugyanis — elvben.— kettős: az elosztás — a javakhoz való hozzájutás kereteinek meghatározása — és az ösztönzés, azaz a társadalomnak szükséges, hasznos több előteremtésének segítése. Egy sor munkahelyen azonban megállnak az első tényezőnél. Elosztanak; mindenkinek egy keveset, függetlenül attól, erre a kevésre is mennyiben érdemesek az érintettek. Az egyenlősdi tehát a munka szerinti elosztás elvének ellentéte, ezért bémivellálásnak is nevezik. A kiegyenlítendő bérek viszont finom műszerként jelzik, baj lesz — ha még nincs is — a teljesítményekkel, a termelékenységgel, mivel ellenérdekeltség jön létre; az átlagos szint lesz a cél, mert az fi- zetődik ki a legjobban. S így igaz, hiszen a nivelláló bérezési gyakorlat mellőzi a végzett munka mennyiségének, s még inkább minőségének értékelését. Nem teremt kellő bér- (kereset) különbséget a képzetlen és a képzett munkaerő, a könnyű és a nehéz fizikai munkát ellátók között, nem honorálja megfelelően azokat, akik vállalják a kedvezőtlen munkakörülményekét stb. azaz átírja a társadalmilag igazságosnak ítélt értékrendet, esetlegessé — roár-már a szerencse függvényévé — teszi a javadalmazás mértékét. A tégla-, cserép- és tűzál- lóanyag-iparban például a férfi szakmunkások havi bére ,a legutóbbi összesítéskor 244 forinttal haladta meg a betanított munkásokét; hasonlóan csekély különbségekre bukkanhatunk a vas- és alumíniumkohászathan és több más iparterületen. A fejlett ipari országokban a szakmunkások keresete 75— 100 százalékkal haladja meg a betanítottakét, a hatvanas években hazánkban ez a különbség — 50—70 százalék •között volt. Napjainkban a különbség iparterületenként eltérően 10—40 százalékra A néhány nap múlva kezdődő szovjet nyári szparta- kiádon több sportlétesítményben magyar eredmény- jelző berendezések, kommentátorrendszerek és han- gosítók üzemelnek. Ezeket az ELEKTROIMPEX a jövő évi olimpiára szállította, az olimpiai berendezéseknek több mint a fele már a csökkent. Hasonló folyamat ment végbe a betanított és a segédmunkások csoportjának bérezésénél, s a nem fizikai foglalkoztatottaknál. S ez még korántsem teljes kép az egyenlősdiről. Mert ide tartozik az is, hogy a munkahelyek — tisztelet a kivételnek — egy-egy szakmai területen belül még kevésbé tesznek különbséget a javadalmazásnál. Nemcsak az alapbérben — törzsbérben — öltenek testet az egyenlősítő törekvések, hanem a prémiumok, jutalmak odaítélésénél is megmutatkoznak, van termelőhely, ahol mindenki pontosan tudja, hogy munkájától függetlenül mikor kerül sorra, mikor ér hozzá a „körhinta”. Persze: vannak bér- (kereset) különbségek; beosztás, munkában eltöltött évek száma stb. alapján. Azaz: attól még létezhet az egyenlősdi, hogy a bérelszámoló és a gyártmánytervező keresete különbözik. Ha csekély az eltérés — nem fejezi ki a két munka társadalmi hasznosságának különböző fokát, a munkakör ellátásához szükséges ún. kvalifikációt, — akkor a bérarányokban tűnik fel a semmivel sem indokolható nivellálás. Ha viszont azt látjuk, hogy a harminc, meg a százhúsz ember elszámolását intéző két tisztviselő keresete száz, vagy százhúsz forinttal különbözik csupán, akkor a teljesítményelv fél- retolásának bizonyítékára bukkantunk. Talán ennyiből is kiderül: az egyenlősdinek sokféle formája, megjelenési módja lehetséges. Ami azért veszélyes, mert a helyes bér- és kereseti arányok kialakításának és megtartásának lényeges a szerepe a munkaerő ésszerű elosztásában, a termelékenység növelésében. Azaz: ha torzulnak ezek az arányok, elkerülhetetlenül negatív hatást gyakorolnak az említett tényezőkre is, például nem ott található — mert nem oda vándorol — a munkaerő, ahol társadalmilag a legszükségesebb — a leghasznosabb — lenne. □ jövedelempolitikai elvek hosszú ideje hangoztatják a keresetek végzett munkával arányos differenciálásának szükségességét, ám ennek szilárd kereteit a viszonylag könnyen megszerezhető bérkedvezményekkel, az automatikus bémövelési lehetőségekkel ezt nem erősítették meg. Ezért azután az a furcsa helyzet alakult ki, hogy a vállalatok bírálják — nem ok nélkül — a népgazdaság érdekeltségi rendszerét, ugyanakkor magujc — saját kapuikon belül — a kívánttal homlokegyenest ellenkezően cselekednek: gyakran lebecsülik, mellőzik, frázissá silányítják az anyagi érdekeltséget, s nem értik, hogy teljesítményeik miért találtatnak könnyűnek a nemzetközi kereskedelem mérlehelyszínen van. A külkereskedelmi vállalat hétfői sajtótájékoztatóján azt is elmondták, hogy a jövő évi olimpiára összesen 1,2 milliárd forint értékben szállít a magyar ipar stúdió- és elektroakusztikai berendezéseket, számítógépes eredményhirdetőket. —Balkus— A biharugrai halgazdaság klubjában a fiatalok és az idősebbek jól érzik magukat. A község lakói szívesen látogatják az itteni rendezvényeket, a gazdaság dolgozói pedig szakszervezeti letéti könyvtárból is válogathatnak a helyszínen Fotó: Orbán Károly Megkezdődött a tanszervásár Miután augusztus végén, Bolthálózat-fejlesztés Biharugrán és Vésztőn Üzemanyag-takarékossági rendelet Bulgáriában Szerelik az olimpiai berendezéseket Hz ELEKTROIMPEX sajtótájékoztatója
