Békés Megyei Népújság, 1979. július (34. évfolyam, 152-177. szám)
1979-07-17 / 165. szám
I NÉPÚJSÁG 1979. július 17., kedd Lehetőség a 2. műsor vételére A GELKA szakemberei által elkészített 1-es számú antennát a vételhatáron kívül, a 2-es számút azon belül ajánlatos használni Szeretni kell azt a helyet, ahol élünk A közelmúltban többször beszámoltunk arról, hogy előreláthatólag augusztusban megkezdi a 2. műsor próba- sugárzását a szentesi televízióadó. Mivel a megyeszékhelyen a lakóházak nagy réÁgi csinos lány volt. Apja szigorúan fogta, anyja éppen ellenkezőleg, a kedvében járt. Ez a kettősség jellemére is kihatott. A tanulást elhanyagolta, ugyanakkor egyre több időt töltött a szórakozóhelyeken. Alig töltötte be a 14. életévét, amikor a Csaba presszóból a rendőrség az éjféli órákban vitte haza. Édesanyja ahelyett, hogy felelősségre vonta volna, arra kérte a rendőröket, ne mondják el az esetet az éjszakai műszakban dolgozó apának, mert abból verés lesz. Apai pofonok sem ekkor, sem ezután nem csattantak el. A kislányból nagylány lett. Az elmúlt évben 28 rendbeli bűncselekményért vonta felelősségre a bíróság. Az eset egy a sok közül. A múlt évben 250 fiatal ellen indult büntetőeljárás. A korábbi évekhez képest a statisztika emelkedésről ad számot. A bűncselekmények többsége személyi és társadalmi tulajdon ellen irányult. Alkalmi lopás éppúgy előfordult, mint betörés, jogtalan használat vagy rongálás. A bűncselekmények többségét 17—18 éves fiatalok követték el. Tehát abban az életkorban, amikor önállósodni kezdenek, s elszakadnak a szülői háztól. Jóllehet, megyénkben galeribűnözés nincs, a csoportos bűnözés igen gyakori. Dinók András, a Békés megyei Rendőr-főkapitányság ifjúságvédelmi főelőadója úgy fogalmazott, hogy ezek igen figyelemreméltó tények. És okkal. Mégpedig azért, mert erőteljesen rávilágítanak a helytelen nevelés, valamint a környezet bűnkiváltó hatására. Az, hogy az önállósodás küszöbén a legnagyobb a kriminalitás, nemcsak az életkor bukkanóira hívja fel a figyelmet, hanem a felnőttéletre való felkészülés idejére. Arra ad választ, hogy az iskola és a szülői ház mit adott útravalóul. Milyen szellemi és erkölcsi töltettel hagyja el az iskolapadot a fiatal. Az esetek nagy többsége visszavezethető a szülők helytelen magatartására. Elsősorban a szülői felügyelet hiányára. Ez pedig a legkülönfélébb módon szenvedhet csorbát. Nemcsak azáltal, hogy a szülők alkoholizálása folytán ez a felügyelet szinte megszűnik, hanem a következetlenség, a felelősségre vonás elmaradása, a családon belüli diszharmónia is hasonló hatásokat vált ki. Az is igaz, hogy sze az IKV, valamint a lakásszövetkezet kezelésében van, megkérdeztük: hogyan készültek fel, milyen lehetőségek vannak az antennák felszerelésére. A Békéscsabai Ingatlankea szülői nevelést és példa- mutatást az iskola nem pótolhatja. Hiszen az iskola elsősorban ismereteket nyújt. Egyes iskolákban az osztályok igen zsúfoltak. Elsősorban a megyeszékhelyen, ahol a kriminalitás a legnagyobb. A pedagógus felügyelete legjobb esetben is csak a tanítási órákra terjed ki. S ha mindehhez a hiányos szülői felügyelet is társul, a fiatalt valóban elnyelheti. az utca, a rossz baráti környezet. Márpedig az a tény, hogy a fiatalok a bűncselekmények egy részét csoportosán követik el, valóban erre utal. Az ilyen csoportokban olyan fiatal felnőttek játszanak vezető szerepet, akik nem végezték el az általános iskolát. Ez viszont arra int, hogy a tanácsoknak nagyobb gondot kell fordítani az iskolába járás kötelezésére. Az adatok erre is figyelmeztetnek. Vitathatatlan, hogy a fiatalság nagy táborához képest az elkövetők száma csekély. Az emelkedés sem ad okot, hogy meghúzzuk a vészharangot. Ám tettek nélküli elégedettségnek sincs helye. A tények felelős cselekvésre kell, hogy ösztönözzenek. A fiatalok nevelésében, elsősorban a bűnmegelőzésben nagy jelentősége van azoknak az osztályfőnöki óráknak, melyeket a rendőr-főkapitányság dolgozói tartanak. Újabban a KISZ-tagok politikai oktatásában is helyet kapott e téma. Az ifjúságvédelemnek, bár fontos területe az oktatás, mégiscsak egy része. A munkát tovább kell társa- dalmasítani. Többek között szélesebb alapra kell helyezni az ifjúságvédelmi önkéntes rendőri szervezetet. Ugyanilyen fontos az is, hogy a különböző szervek együttműködése ne csak az általános tennivalókban jusson kifejezésre, hanem az egyénre méretezett konkrét tennivalókban is. Van erre jó példa is. Az orosházi tanács ifjúságvédelmi albizottsága az üzemekkel is jó kapcsolatot alakított ki. Rendszeresen beszámoltatják a munkahelyi KISZ-szervezeteket, amelyek egyénenként foglalkoznak, segítik a közösségi beilleszkedést a munkakezdő fiataloknál. Életvitelüket a szocialista brigádok is figyelemmel kísérik. Támogatásukat feladatként vállalják. A tapasztalatok arra utalnak, hogy eredménnyel. Serédi János zelő Vállalatnak jelenleg két központi antennarendszere van a Kulich Gyula- és a Penza-lakótelepen. Ennek segítségével kábeleken juttatják el az 1-es és a 2-es adó jeleit a lakásokba. Ez azt jelenti, hogy a régi, 12 csatornás készülékekkel is — konverter nélkül — foghatják a 2. program műsorát. A szóban forgó adás megindulása után a főadó a szentesi lesz, de hiba esetén perceken belül átállnak a tokaji tartalékadóra. A vállalatnak az a törekvése, hogy a rendszert állandóan bővítse. Akik még nem élvezhetik ennek az előnyét, saját maguk időben gondoskodhatnak az antenna felszereléséről. A lakásszövetkezetnek mintegy 80 épületen kell elhelyezni. az úgynevezett nagyközösségi antennarendszert. Ezt a munkát már az elmúlt évben megkezdték. Tavaly 9, az idén 21 épületre szerelték fel a 2. műsor vételére is alkalmas antennákat. A lakóbizottsági elnökök összegyűjtik az igényeket, amelyet a szövetkezet továbbít a GELKÁ-hoz. Ahol egyáltalán . nincs központi antenna, az eljárás ugyanez. A költségeket a felújítási alapból fedezik. Ez az ösz- szeg lakásonként 1200 forint. így egy évig a lakók 100 forinttal többet fizetnek be erre a számlára, amely tulajdonképpen részletfizetési kedvezményt jelent. A Magyar Vöröskereszt Országos Végrehajtó Bizottságának szervezési és ifjúsági osztálya elkészítette az ifjú vöröskeresztesek munkatervét, az 1979/80-as úttörő mozgalmi évre. A feladatokat sok éves tartalmas munka alapján alakították ki és számba vették azokat a dokumentumokat, szabályokat, programokat, amelyek alapján azután feladatokat jelölte^ meg az úttörőknek. Ez ,az úttörő év a TETTEKKEL A MI VILÁGUNKÉRT! jegyében indul, amelyhez csatlakoznak az úttörő vöröskeresztesek is. Igen sokat tehetnek saját szűkebb közösségükért, társaikért, önmagukért a kisdiákok aktivitásukkal, ötleteikkel, javasLataikkal. Számítanak rájuk abban is, hogy a tisztasági mozgalomban, a környezetvédelmi őrjáratban segítenek a felnőtt vöröskereszteseknek, akár úgy is, hogy megnyerik szüleiket, ismerőseiket ennek az akciónak. Az új úttörő évben a Magyar Úttörők Szövetségének Országos Tanácsa meghirdeti az úttörő közösségek számára a 4 + 1 elnevezésű akciót. A feladatok között a Békés megyében is évről évre nő a társadalmi munka értéke. Négy évvel ezelőtt a lakosság 78, tavaly már 146,5 millió forint értékkel gazdagította lakóhelyét. A résztvevő 234 ezer ember 4,5 millió órát dolgozott. Egy felmérés szerint a tanácsok rendelkezésére álló fejlesztési alapokat társadalmi munkával 30—80 százalékkal lehet „megfejelni”. A tapasztalatok szerint ott lehet az átlagosnál nagyobb eredményeket elérni, ahol a tanács jól együttműködik a helyi párt-, népfront-, KISZ-, vállalati és szövetkezeti kollektívákkal, ahol a tanácstagok bevonják a lakosság széles rétegét a feladatok megvalósításába. A különböző kategóriában Méhkerék, Füzesgyarmat, Gyula végzett az élen az elmúlt évben, ami az összes társadalmi munka, valamint az egy lakosra jutó értéket illeti. Van-e valamilyen titka a nagyszerű eredménynek, mi volt az a plusz, ami ehhez segítette az elsőket. Erre kerestünk választ a három településen. Méhkerék Méhkeréken a tanács épületében Kozma Jánossal, a pártszervezet titkárával, Bóka Mihályné tanácselnökkel és Netye Jánossal, a végrehajtó bizottság titkárával próbáltunk a titkok nyomára jutni. — Lényegében 1975-től, az új iskola építésével vette kezdetét nálunk a társadalmi munka. Egy tanácsülésen fordultunk felhívással a lakossághoz, hogy segítsen bennünket ebben a nagy, jelentős feladat megvalósításában. Lett foganatja a kérésnek. Egymás után kopogtattak be felajánlva nemcsak két kezük munkáját, hanem pénzüket is. A bontásban, az építésben mintegy 300-an vettek részt, a 100 ezer forint értékű munka mellett 75 ezer forintot fizettek be. A munka legjobb szervezői a tanácstagok voltak. Óriási szervező munkát igényelt, hogy naponta beosszuk az embereket — a segédmunkaerőt — a mesterek mellé. 1976-ban elkészült büszkeségünk, a kétszintes általános iskola. Meglepett bennünket is a lakosság tenniakarása. Jól jött 1977-ben egy új jelszó — „Építsünk köves utat” —, ami ismét sok embert mozgósított. Ugyanis felkerestek bennünket az Alkotmány utca lakói, hogy unják az örökös sártaposást, meg aztán egyre több a gépkocsitulajdonos az utcában, azok sem tudtak közlekedni, jó lenne kikövezni az utcát. lakóhely felszabadításának 35 évi eredményei és fejlődése, az építőmunka részvevőinek, szemtanúinak megismerése szerepel. A másik feladat címe „Teremtsünk értéket”. Főként társadalmi munkaakciókkal, hasznos tettekkel, cselekedetekkel a közvetlen környezetért. A sportversenyek, sportjátékok szervezésére is figyelmet kell fordítani, s végül ,a családokkal való közös program, összejövetel adjon tartalmat a feladatoknak. Az iskolában folytatott elsősegélynyújtó munkát továbbra is igyekezzenek szem előtt tartani az úttörő vöröskeresztesek és tanárelnökeik, hiszen igen sokféle veszély leselkedik az iskolában, a játék közben, az utcákon a gyerekekre. A programban is igen érzékenyen érinti az országos vezetőség a káros szenvedélyek témáját, hiszen nemegyszer találkozni már ,az általános iskolában dohányzó, italozó gyermekekkel. Természetesen ezt a soksok tudnivalót nemcsak egy elméleti kiírás alapján ismerhetik meg az úttörő tanárelnökök és úttörő vöröskeresztesek, hanem tanfoMondtuk, részünkről nincs akadálya, „mindössze” any- nyi, hogy ehhez a tanácsnak nincsen pénze. — Nem is úgy akarjuk, kifizetjük mi az anyagköltséget, meg szívesen dolgoznánk is. — Ha így van, ám legyen. — Persze azért nem volt az ilyen egyszerű — veti közbe a tanácstitkár. Hosszú az utca, nincs is teljesen beépítve, voltak, akik azt mondták: addig rendben van, hogy az én házam előtti részt fizetem, de minek építsek én köves utat másoknak. A lényeg az, hogy mégis megépült a 420 méter hosszúságú köves út, amiben segített a Békés megyei Víz- és Csatornamű Vállalat — ebben az utcában van a hidroglóbusz — a megyei tanács is adott 100 ezer forintot, a lakosok pedig a munkán kívül családonként 6 ezer forintot. Ott sem mindenki egyformán dolgozott, volt aki egy egész hónapot töltött az útépítésnél. Ami számunkra külön örvendetes volt, ott segédkezett Berényi Tivadar, Rúzsa János, Bogyó János, Papp György, Kora László, akik nem is abban az utcában laknak. — A titkár elvtárs nem mondja, de ő maga is 30 napot dolgozott ott, hogy elkészüljön az út. — És hogyan változik a megítélés? Aki leginkább ellene volt, most az hálálkodik a legjobban. Azt mondja 100 ezer forintért sem adná oda az utat. Sokan jártak el ebbe az utcába megnézni a mi utunkat. Kedvet is kaptak hozzá, hiszen a következő év őszén újabb útépítési akció kezdődött. Az Emines- cu, a József Attila, a Kölcsey utcai lakosok is jöttek, hogy nekik is ilyen út kellene. Rúzsa Jánosné, a körzet tanácstagja hamar élére állt a kezdeményezésnek és egy intéző bizottságot hoztak létre a munka lebonyolítására. Tavaly egy kilométernyi út készült el ilyen szervezéssel. De még nem volt vége. Egy másik bizottság is megalakult: a Lenin, az Árpád és a Dózsa utca kikövezésére. Itt Rúzsa Sándor tanácstag és a népfronttitkár, Csotye Tivadar volt a főszervező. Füzesgyarmat A nagyközségek kategóriájában Füzesgyarmat végzett az élen. — Több mint egy évtizedes hagyománya van már nálunk a társadalmi összefogásnak — mondja jóleső örömmel dr. Szentesi Károly, a tanács végrehajtó bizottságának titkára. Sajnos, eleinte nem kezeltük olyan komolyan, mint ahogyan az lyamokat is szerveznek, ahol ezekről a kérdésekről előadásokat hallhatnak, konzultálhatnak a gyerekek. Fontos ez is, hiszen felkészültség, szervezőkészség és sok-sok tudás kell ahhoz, hogy ezeket a tevékenységeket az úttörő vöröskeresztesek jól tudják teljesíteni iskolájukban. A kiemelt feladatok már utalnak az 1981-ben esedékes 100 éves jubileumra, amikor a Magyar Vöröskereszt megalakult. Arra is, hogy az ifjúsági vöröskeresztes mozgalom 60 éves. Erre a két jubileumra kutatómunkával helyi kezdeményezésekkel, jó munkával készülnek a kisdiákok. Békés megyében például pályázatot hirdetnek az úttörő vöröskereszteseknek: régi mozgalmi emberek felkutatásával, bemutatásával nevezhetnek be az úttörő csoportok tagjai. Ezekből azután kiállítást rendeznek, ahol a legjobbakat természetesen jutalomban is részesítik. A jó munkához feltétlenül szükséges, hogy az iskolák és az ott tevékenykedő úttörő csapatok, tanárelnökök szívügyüknek tekintsék az új úttörő mozgalmi évet. Sz. J. megillette volna. Helyesebben szólva, nem tartottuk nyilván, nem adminisztráltuk, pedig több százezer forint értékű munkáról volt szó. 1975 óta tartjuk nyilván, s azóta lendületesen emelkedik az összeg. 1976- ban 2,1, 1977-ben 3,6, tavaly pedig már 6,5 millió forint értékű társadalmi munkát jegyezhettünk fel. Én abban látom a titok nyitját, ha itt lehet egyáltalán titokról beszélni, hogy nagy célt kell kitűzni a lakosság elé, olyat, aminek megvalósítása erőfeszítésbe kerül. Megmondom úgy, ahogy van, az árokpart gereblyézéséért, szeméthordásért nem tolonganak az emberek, meg aztán ebből nehezen is jönne össze a 6 millió, de ha bölcsődéről, iskoláról, óvodáról van szó, vagy sportpályáról, akkor bizony nem győzzük számba venni a jelentkezőket. Nálunk is egyik legnagyobb gond, hogy kevés gyermeket tudunk elhelyezni az óvodá- da. Ráadásul a Széchenyi utcában életveszélyessé vált az óvoda. Hogyan lehet 1 millió 700 ezer forintból egy 4,5 millió forint • értékű 4 helyiséges óvodát építeni? Bizonyára nem könnyen. A matematikában járatosak pedig állítanák, hogy sehogysem. Ennek mi ellentmondunk. Már tető alatt van az épület, de eddig még egy fillért sem fizettünk érte. Idáig mind társadalmi munkában készült. Hogy kiket lehetne megdicsérni a legjobbak közül? Első helyen a helyi Vörös Csillag Termelőszövetkezetet említeném. Nélkülük sehol sem állnánk. De ugyanúgy dicséret illeti az Univerzál szövetkezetét, a keverőüzemet, a költségvetési üzemet,. Tóth Lajost és szocialista brigádját. Papp Gábort a tsz-től és Vizi Bélát, Csirik Imrét, a tsz elnökét, Körösfalvi Pált, a megyei tervező vállalat vezetőjét, de sorolhatnám vég nélkül. Gyula A városok közötti versenyben Gyula elsőségét nem lehet véletlennek nevezni. Idejekorán felismerték, hogy milyen jelentős szerepe van a társadalmi munka nyilvántartásának. Éppen ezért már a 70-es évek elejétől a városfejlesztési iroda intézi a szervezést, nyilvántartást, amelyre két felelőst, Oláh Istvánt és Balogh Mihályt nevezték ki. Ezzel önálló gazdát kapott a társadalmi munka. Bevonták a szervező munkába a tanácstagokon kívül a Hazafias Népfront 9 körzetének irányítóit is. Jónak bizonyult az a kezdeményezés is, hogy egy bizonyos összeget — 50—75 ezer forintig — kiadtak a körzeteknek, amelyből az anyagvásárlást intézik. így biztosak lehetnek abban, hogy ott arra fordítják a pénzt, ami az adott körzetben a legfontosabb. Persze ez a pénz jóval alacsonyabb értékű beruházást eredményez. Általában ebből az összegből teljesített társadalmi munka értéke megduplázódik. Szinte közhelyszámba megy már, mégis igaz, hogy a város lakói jó értelemben vett patrióták. Hiába lenne a jó szervezés, lelkesedés híján nem lennének képesek évek óta a legjobbak közöttienni. Most a városi tanács a szakmaközi bizottsággal közösen felhívást adott ki az intézmények, vállalatok, kö- zületek részére, hogy vállaljanak környezetvédelmi védnökséget a munkahelyek környékének tisztántartására. Titkok nyomára szerettünk volna rábukkanni, kiderült, hogy ilyen titkok nincsenek. Amint a beszélgetésekből kitűnt, a települések lakosainak lelkesedése, értelmes célok kitűzése és megvalósítása, a jó szervező munka a titka a kiváló eredménynek. Ezek pedig valamennyi településen kéznél vannak. Béla Ottó Orosházi példa flz úttörő vöröskeresztesek tevékenysége
