Békés Megyei Népújság, 1979. július (34. évfolyam, 152-177. szám)
1979-07-12 / 161. szám
1979. július 12., csütörtök EUEEíEJEndrődön a Selyem és a Bajcsy-Zsilinszky utca sarkán, mintegy 3 millió forintos költséggel új ABC-áruház épül. Képünkön a hunyai Hunyadi Termelőszövetkezet építő- brigádja vasszerelési munkákat végez Fotó: Martin Gábor Felnőttnevelők akadémiája Békéscsabán Az Oktatási Minisztérium Általános és Középiskolai Főosztálya, az Országos Pedagógiai Intézet felnőttnevelési osztálya és a Békés megyei Tanács művelődésügyi osztálya július 13—19-ig rendezi meg Békéscsabán az iskolacentrumban az iskolai felnőttnevelők első nyári akadémiáját. Az egyhetes rendezvényt dr. Becsei József, a megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetője nyitja meg pénteken reggel 9 órakor, majd a nyári akadémia céljáról beszél Csorna Gyula, az OPI felnőttnevelési osztályának vezetője. A programot Ráta Pál megyei felnőttnevelési szakfelügyelő, az akadémia vezetője ismerteti. Másnap, 14-én Motivációk a felnőttoktatásban címmel Csorna Gyula tart előadást, majd Nagypál Endre filmrendezővel beszélgetnek a Korhatár nélkül című fűmről. Július 15-én, vasárnap sem pihennek az akadémia hallgatói. Előbb az iskola és a közművelődés kapcsolatáról tart előadást Gálos Júlia, az OPI osztályvezető-helyettese, majd az általános és középiskolai szekciókban rendeznek vitát. Déltől a Békés és Pest megyei szakmunkások szakközépiskolai tanulmányi versenyéről számolnak be. Hétfőn az ELTE Népművelési Tanszékének munkatársa, Török Iván a felnőtt- oktatás pszichológiai tényezőiről tart előadást. Kedden dr. Durkó Mátyás egyetemi tanár a felnőttoktatás rendszeréről, szerdán pedig dr. Gácsér József főiskolai tanszékvezető a felnőttoktatással kapcsolatos kutatások megszervezéséről beszél, délután fórumon válaszolnak a hallgatók kérdéseire az Oktatási Minisztérium munkatársai. Az akadémia utolsó napján a tanácsok megnövekedett szerepéről Molnár Gyula, az Oktatási Minisztérium főosztályvezetője beszél, végül Bodó György, az OPI munkatársa értékeli az eltelt hét munkáját, eredményeit. N. Á. Orosháza környékén Javult a községek áruellátása Találkozásom az NDK-val — fotópályázat Az Orosháza és Vidéke ÁFÉSZ ,a megye egyik legnagyobb szövetkezete, mintegy 100 ezer ember áruellátásáról gondoskodik. Az elmúlt évben egymilliárd 156 millió forint forgalmat értek el, amely az 1975. évinél 280 millió forinttal több. Gazdálkodásuk is jónak mondható: az egyetlen esztendő alatt megvalósított 31 milliós nyereség önmagáért beszél. Ennek előfeltétele természetesen, hogy megfelelő árukészlet álljon rendelkezésre. Az alapvető élelmiszerekkel alig volt gond, sőt néhány áruféleségből — édes- és szeszipari termékekből — jóval többet tudtak beszerezni, mint néhány évvel korábban. Ruházatnál az idősebb korosztály igényeit csak részben elégítették ki, s akadozott a gyermekcipők, olcsóbb férfiöltönyök ellátása. Az utóbbi 3 évben a vegyesiparcikk szakma számottevően fejlődött: 43 százalékkal nőtt a forgalom. Csak egyetlen példa: tavaly több mint ezer hűtőgépet, 900 televíziót, 600 motorkerékpárt és sok színes televíziót, automata mosógépet értékesítettek. Az is örvendetes, hogy egyre több a tüzelőszer, az építőanyag. Egy év alatt 3500 vagon szenet, fát adtak el a lakosságnak. A nehézkes szállítás, az elavult telepek miatt nem mindig lehetett kapni tüzelőolajat. Javult az építőanyag-ellátás: megszűnt hiánycikk lenni a mész, a falazóanyag. Mindezekkel együtt el kell mondani: még mindig ebben a szakmában hiányzik a legtöbb áru. Alig-alig lehetett vásárolni fűtésszerelési anyagokat, fűrészárut, cementet, húzott és hengerelt vasárut. Annak ellenére, hogy 2 ezer vagon tápot értékesítettek, olykor baj volt a háztáji gazdaságok takarmányellátásával. Ugyanakkor figyelemre méltó a szövetkezet azon törekvése, hogy elsősorban a kisebb településeken növelje a forgalmat. A számok egyértelműen mutatják ennek hatását, hiszen az elmúlt 3 év alatt a bolti kiskereskedelem áruforgalma a városban 34,3, a községekben 38,8 százalékkal növekedett. „Találkozásom az NDK- val” címmel fotópályázatot hirdetett az NDK Kulturális és Tájékoztató Központ, a Magyar Fotóművészek Szövetsége és a Népművelési Intézet a Német Demokratikus Köztársaság megalakulásának 30. évfordulója tiszteletére. A pályázatra személyes élmények alapján készült fotókkal, az NDK szocialista hétköznapjait, történelmét, tájait és nevezetességeit bemutató képekkel lehet benevezni. Beküldhetők még az NÖK-beli barátokkal Magyarországon történt találkozók fotói is. A jelentkezők legfeljebb három, 18x24 cm-es feketefehér képpel pályázhatnak. Fel kell tüntetni a teljes Tegnap, július 11-én ülést tartott a szarvasi járási-városi Népi Ellenőrzési Bizottság. Nagy Józsefné, a szarvasi ÁFÉSZ elnöke a szerződéses termelésről és a felvásárlásról adott tájékoztatót. nevet, a címet, az életkort, a foglalkozást, valamint a felvétel helyét, idejét és címét is. A beérkezett munkákat hivatásos szakemberekből álló zsűri bírálja el és válogatja ki. A legjobb alkotásokat októberben kiállításon mutatják be Budapesten, s egyben átadják a díjakat. Az első díj egy kétszemélyes, egyhetes utazás az NDK-ba, a második díj egy NDK-gyártmányú fényképezőgép, a harmadik díj egy kétszemélyes Budapest —Berlin—Budapest repülőjegy. A pályamunkákat augusztus 8-ig lehet beküldeni az NDK Kulturális és Tájékoztató Központ címére: 1052 Budapest V., Deák tér 3. Arról is beszámolt, hogy az ÁFÉSZ miként segíti a szakcsoportok munkáját. Az elmúlt két év alatt a szarvasi ÁFÉSZ felvásárlási árbevétele 38 százalékkal növekedett. Ebben az évben meghaladja a 39 millió forintot. Erősödött a szerződé■ sí fegyelem. A szövetkezet • egyre nagyobb figyelmet for- S dít a szakcsoportokra. Bizto■ sítják a működési feltétele■ két, jelentős szakmai támo• gatást is adnak a 8 szakcso- ; portnak. A tájékoztatót a bizottság S hozzászólásokkal kiegészítve S fogadta el. Ezután Séllei I Gyula, a NEB tagja a kisla• kasépítés vizsgálati program- : ját ismertette. Hamarosan ■ ugyanis megkezdik ennek a ! fontos témának a vizsgálatát S a járásban. A népi ellenőrök • arra keresnek majd választ, ■ hogy az építőipar miként S tudja a lakosság építési igé- ; nyét kielégíteni. Eddig kér■ dőíveken 70 kislakásépítőtől S kértek véleményt. A prog- : ram elfogadása után Bukva ■ Pál, a járási városi Népi El■ lenőrzési Bizottság elnöke a ! NEB-határozatok végrehaj- ; fásáról tájékoztatta a bizott■ ság tagjait. Kitért a Szirén ! Ruházati Szövetkezetnél vég- ! zett utóvizsgálat tapasztalä• taira. A népi ellenőrzési bi■ zottság javaslatait szem előtt i tartva a szövetkezet intézke- ; dési tervet dolgozott ki. A ■ lársadalmi tulajdon védelme S lerén korábban mutatkozó S szabálytalanságokat és rend■ ellenességeket megszüntették. A gyopárosi strandon mintegy 1400 ember fordul meg naponta. A Dunai Vasmű és a MEZŐGÉP üdülőjében lengyel, csehszlovák, német vendégek pihennek. Az Orosháza és Vidéke ÁFÉSZ több vendéglátóipari egységet hozott itt létre az idén. Közülük az egyik a képen látható Nyírfa csárda, amelyet május közepén nyitottak meg. A forgalom havonta eléri a 300 ezer forintot Fotó: Martin Gábor Megvizsgálják a kislakásépítés helyzetét a szarvasi járásban Bűnök és okok n gazdasági bűnözés — a társadalmi rendszerek különbségeitől függően eltérő módon és intenzitással _ — világszerte növekvő tendenciát mutat. Ennek oka, hogy az elmúlt évtizedekben a gazdasági életben hatalmas változások mentek végbe. Bonyolultabbá vált a gazdálkodás minden részterülete, a beruházások száma rohamosan nőtt, jelentősen emelkedett a kooperációs tevékenységet folytató vállalatok száma. A hitelezési formák szélesedése, az export-import tevékenység növekedése, a gazdasági tevékenységek mögött jelentkező különböző csoportérdekek, és ezzel egyidejűleg az új formáknak megfelelő ellenőrzési rendszerek kialakulatlansága tág visszaélési lehetőségeket teremtett. A tőkés országokban például a gazdasági bűnözés társadalmi és gazdasági következményei sokkal súlyosabbak, mint az erőszakos és a vagyon elleni bűnesetek kihatásai. A szocialista országokban — objektív okok folytán — a gazdasági bűnözés nem érte el és várhatóan nem is éri el a tőkés országokéhoz hasonló méreteket. Az adatok azonban nálunk is növekvő tendenciáról számolnak be. A népgazdaság ellen elkövetett, ismertté vált gazdasági bűnesetek száma Magyarországon 1965 és 1978 között 2920-ról 4816-ra nőtt. Ez mintegy 65 százalékos növekedést jelent. A bűncselekmények száma azonban nem emelkedik évről évre egyenletesen — a legmagasabb értéket, 5295-öt, 1974- ben érte el. Az összbűnözésen belül nem nagyarányú a gazdasági bűnözés, jelentősége miatt mégis figyelmet érdemel. 1978-ban 3 418 deviza- és vámbűncselekmény, valamint 370 gazdasági vesztegetés szerepel az adatok között. A vám- és deviza-bűncselékmé- nyek hosszú idő óta tapasztalható emelkedését alapvetően az idegenforgalom növekedésével magyarázzák. A gazdasági vesztegetés, a korrupciónak a gazdasági életben való megnyilvánulása: s az elmúlt évben 133- mal több ilyen jellegű bűn- cselekményre derült fény, mint 1977-ben. A számok persze könnyen megtéveszthetik a szemlélőt, hiszen a felderítés gyakorisága az ellenőrzés megszigorítása önmagában is eredményezheti, hogy a statisztika több bűnesetről ad számot. Másfelől azt is figyelembe kell vennünk, hogy a nagy kárt okozó bűncselekményéket gyakran éveken át folytatják, s a kár összege — legalábbis statisztikai szempontból — a leleplezés évének mérlegét terheli. Az Országos Kriminológiai és Kriminalisztikai Intézet néhány évvel ezelőtt megvizsgálta a gyakrabban előforduló gazdasági bűncselekmények jellegét, elkövetési gyakoriságát. Megállapították többek között azt is, hogy az ipari vállalatok közötti kooperáció bővülése, egyes gazdasági feladatok alvállalkozók bevonásával történő megoldása, jelentősen megnöveli a korrupciós kapcsolatok kialakításának lehetőségét. Az állami és szövetkezeti kiskereskedelem területén — a beszerzésnél és az értékesítésnél — ugyancsak előfordulnak korrupciós jelenségek. A vagyoni, kereseti, jövedelmi viszonyokat vizsgálva megállapították, hogy a gazdasági bűncselekmények elkövetőinek többsége vagyonnal, illetve az átlagosnál magasabb jövedelemmel rendelkezik, a kedvezőtlen jövedelmi viszonyok tehát csak jelentéktelen mértékben játszanak szerepet a súlyos károkat okozó bűncselekmények esetében. A gazdasági bűncselekmények nem jelentéktelen hányada a gazdasági irányítási rendszer elveinek félreértéséhez, félremagyarázásához kapcsolódik. A gazdálkodó egységek, illetve az ezeket képviselő személyek olykor visszaélnek a szabadabb, kötetlenebb gazdálkodási formákkal, a nagyobb önállósággal és a kezdeményezéssel együttjáró lehetőségekkel. Bárhogy is nézzük, a gazdasági vesztegetésnek általában nem egyszerűen személyes, szubjektív, hanem nagyon is objektív okai vannak. Különböző áruk és szolgáltatások hiánya vagy nem elegendő volta is ebbe az irányba terel. Jellemző példa az elmúlt évben a szegedi Merkur-telep dolgozóinak esete, akik mintegy 60 ezer; vagy a pécsi merkurosoké, akik 183 ezer forint jogtalan haszonra tettek szert a gépkocsikkal való üzérkedés révén. V ég nélkül lehetne sorolni a gazdálkodás folyamatában elkövetett bűncselekményfajták széles skáláját — kezdve a mérleghamisítástól a hűtlen pénzkezelésen át az üzemanyagjegyekkel való visszaélés összes változatáig. Nyilvánvaló, hogy a gazdasági bűnözés elleni küzdelem csakis az állami, társadalmi és gazdasági szervek tudatos, és szervezett együttműködésével lehet eredményes. A gazdasági vezetők személyes példamutatása, erkölcsi megbízhatósága fontos feltétele a gazdálkodási folyamatok törvényes mederbe való terelésének. Fontos, de nem egyedüli feltétele. A rendszeres és érdemi ellenőrzés, a visz- szaélők, a törvénysértők szigorú és következetes felelősségre vonása ugyan segíthet a gazdasági bűncselekmények számának csökkentésében, maradandó eredmény azonban csak a szükséges gazdasági — technikai, anyagi — előfeltételek megteremtésével, a gazdaságban mutatkozó hiányok megszüntetésével érhető el. Föld S. Pélter Napközis konyha épül Csabacsüdön egy felújított, régi épületben kapott helyet a községi óvoda. Kihasználtsága több, mint 120 százalékos, mert 75 helyett 100 kisgyermek jár ide naponta. Az idén minden nagycsoportos korú gyermeket fölvettek az intézménybe, hiszen ez fontos az iskolaelőkészítés szempontjából. Néhány kisgyermeket a zsúfoltság miatt vissza kellett utasítani. Az épületben működik a konyha, amely nemcsak az óvodásokat, de a napközis általános iskolásokat is ellátja. A szűkös helyiségben több, mint száz személyre főznek. A községi tanács már régóta tervezi új óvoda, ezzel együtt korszerűbb konyha és étkezőhelyiség építését. Mivei azonban ez sokba kerülne, a gyermek- intézmény építésére nincs mód. Az önálló konyha és étkezőhelyiség építését előreláthatólag ez év őszén megkezdik. A létesítmény két és fél millió forintba kerül, és több, mint kétszáz étkezőt tud majd ellátni.
