Békés Megyei Népújság, 1979. július (34. évfolyam, 152-177. szám)
1979-07-12 / 161. szám
o 1979. július 12., csütörtök SZERKESSZEN VELÜNK! Válaszolnak az illetékesek B. P. mezőberényi lakos azt kérdezte rovatunktól: hol, mikor indul tanfolyam idegenvezető képzésre. Mivel másokat is érdekelhet a téma, közreadjuk a választ: ....Az idegenvezetői tevékenységet a belkereskedelmi miniszter 17/1976/X. ll./BkM sz. rendelete szabályozta. Idegenvezetői tanfolyamot a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola és annak hozzájárulásával az Idegenforgalmi Hivatal szervezhet. Mivel az olvasó elsősorban belföldi túravezetésre gondol, javasoljuk, hogy kérésével forduljon a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) Békés megyei Szervezetéhez. Belföldi társas csoportjaink vezetését a TIT által közvetített országjárás-vezetők — nem idegenvezetők — látják el. S zemenkárné, dr. Balog Erika, az IBUSZ megyei irodaigazgatója. * * * Több panaszlevél érkezett számos aláírással a békéscsabai repülőtér közelében lakóktól, hogy nagy a zaj, sok a felszállás és gyermekek, nyugdíjasok nem tudnak kellőképpen pihenni. Benkő Bálinttól, a Magyar Honvédelmi Sportszövetség megyei titkárhelyettesétől kaptuk az alábbi választ: „...A békéscsabai repülőtér elhelyezése egy adott helyzet. A repülőtér rendeltetés- szerű használatának megfelelően, de különösen a nyári időszakban, szinte rendszeres a repülés. A mindenkori szél iránya határozza meg a fel- és leszállás irányát, valamint a repülési feladat útvonalát, amitől a repülésbiztonsági előírások és lehetőségek miatt sajnos eltérni nem lehet. A panaszukat megértjük, az okozott kellemetlenségekért ezúton is szíves elnézésüket kérjük. A repüléseket megszüntetni nem áll módunkban. Az üzemeltetési terveknek megfelelően ez évben augusztus 10-e körüli időtől — átmenetileg — csökken a motoros repülések száma a békéscsabai repülőtéren...” Helyszín a békéscsabai 17- es autóbusz. A Szabadság téri megállóban egy fiatal- asszony felszáll két gyermekével és egy gyermekkocsival. Valamennyi ülőhely foglalt. Így számára két lehetőség adódott: állva cipelje karonülő gyermekét, vagy a babakocsiba tegye. ö az utóbbit választotta. Nem sokkal azután, hogy a busz elindult a Lencsési lakótelep felé, egy idősebb férfi a fiatal édesanya előtt kényelmesen ülő, s az ablakon kifelé nézgelődő tizenéveshez fordulva imigyen szólt: — Mondja nagylány, nem adná át a helyét ennek a fiatalasszonynak, hogy karján ülő gyermekével leüljön? A nagylánynak becézett tizenéves nem valami bájosan mérte végig a korosabb férfit, de kínos-keserves mozdulatokkal végül is felállt a helyéről. Am a történet egyszeriben furcsa f°r" dulatot vett. A fiatalasszony miközben unottan az ülőhely felé tipegett, a következőket olvasta az idős férfi őszülő fejére: — Nem kértem meg, hogy én értem bárkit is felállítson a helyéről... Az idős férfi változatlan jóakaratát bizonyítgatva gyorsan megszólalt: Farkas Sándorné gyulai lakos arról panaszkodott levelében, hogy Törökzugban, az ÁFÉSZ 6. boltjában 1979. június 11-én két üveg sört vásárolt a délelőtti műszakban. Csak odahaza vették észre, hogy a sörben idegen elemek úszkálnak, az alján üledéket látni. Visszavitte délután a boltba, de Susánszki György boltvezető-helyettes nem vette vissza, sőt a panaszkönyvet sem adta oda, fel volt háborodva, hogy a vevő 15 forint miatt visszaviszi a sört. Kérésünkre a Gyula és Vidéke ÁFÉSZ vezetői megvizsgálták a panaszt. Kiderült, hogy a bejelentő panasza jogos. Susánszki boltvezető-helyettes szabálytalanul járt el a panaszbejelentő ügyének intézésében. A boltvezető-helyettes szigorú írásbeli figyelmeztetést kapott a minősíthetetlen magatartásáért. Felhívták figyelmét a boltvezető-helyettesnek arra is, hogy a panaszbejelentésnek mindenkor helyt kell adni, a vásárlók könyvét az ügyfél rendelkezésére bocsátani. * * * Nem szabad, mégis árusítják című írásunkban egyebek között azt közöltük, hogy a VíMALAN bőrápolókrémet a KERMI betiltása ellenére több üzletben árusították. A Békés megyei Élelmiszerkiskereskedelmi Vállalat boltjában, Békéscsabán, a 100-as boltban történt mulasztás. A vállalat vezetői megköszönik a jogos bírálatot és egyebek között azt írják: „...Utasításunkra az orosházi 81-es, 87- es, a szarvasi 122-es, a békési I20-as, a gyulai 16-os és 28-as, valamint a békéscsabai 30-as számú ABC-áruhá- zainak jelentéséből kitűnt: 170 db VIMALAN-krémmel rendelkeznek, amit kérésünkre visszaszállítottak a FÜ- SZÉRT Nagykereskedelmi Vállalathoz. Bár a KERMI rendelkezése nem volt egyértelmű, de a boltnak az utasításokat minden körülmények között be kell tartani! A békéscsabai 100-as ABC-áruházban történtekért ezúton kér a vevőktől elnézést a Békés megyei Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat vezetősége. — Csak nem áll itt a karján ülő kislányával... Talán folytatta volna még a mondatot, de a már ülő fiatalasszony az előbbinél is gunyorosabban szólt közbe. . — Értse meg, én akkor sem kértem arra, hogy miattam bárkit is felállítson a helyéről... Az autóbusz hátsó felében utazók nem kis adag megrökönyödéssel hallgatták a kevés tisztelettel megáldott fiatalasszonykát. A korosodó férfi arcán pillanatok alatt idegesség jelent meg, de már nem szólt. Látszott rajta, kegyetlenül megbánta, hogy jóindulatoskodott. Nos, ekkor jutott eszembe e rövid történet címe: és ilyenkor mi van ... Egyáltalán tudjuk-e, mikor cselekszünk jól? Nem tudjuk, nem is tudhatjuk. így aztán jó lesz számolni azzal is, ha a jószándékból fakadó emberségünkért fricskát kapunk. Persze ebből a furcsa és kellemetlen epizódból helytelen lenne általános következtetést levonni. Esetünkben az autóbusz utasai a szóbanforgó fiatalasszonyt marasztalták el: őt, aki még nem tanulta meg, hogy a segítő szándékért nem „beolvasni” kell, hanem köszönetét illik mondani. Balkus Imre A lakók nevében... „ ... Örömmel közlöm Önökkel, hogy a Szerkesz- szen velünk rovathoz írt panaszlevelem után a Gyulai Kertészeti és Városgazdálkodási Vállalat a kért négy fürdőkádat Gyula, 48- as u. 19. szám alatti’ lakóknak beszereltette. Nagyon köszönjük a szíves közreműködésüket, jó egészséget kívánunk a lakók nevében. Kovács János II vetőmag minősége Január végén a békéscsabai vetőmagboltban vásároltam karfiolmagot abból a célból, hogy házi kertemben karfiolt fogok termeszteni, azért, hogy az igen alacsony nyugdíjamat pótoljam ennek hozamából. Elvetettem a magot és gyönyörű palántát neveltem, azt időben kiültettem 610 négyzetméter területre, kb. ezer tő karfiolpalántát. A legnagyobb meglepetésemre a karfiolnak csak a levelei fejlődtek ki olyannyira, hogy pillanatnyilag elérik az egy méter magasságot is, karfiol pedig nem mutatkozik rajta. Hiába volt a sok munka vele, mert engem nagy kár ért. Miért árusítanak rossz vetőmagot? Sebők Mihály, Békéscsaba A vevő is érzékeny ember . A lányommal ingeket vásároltunk ajándékba Békésen, a katolikus templom mellett levő áruházban. Odahaza derült ki, hogy két nyári ing 36-os méret ugyan, de nagy az ünnepeltnek. A lányom visszavitte a boltba, ahol az eladó minősíthetetlen hangon beszélt vele. Haragudott, amiért a nylonta- sakot kibontottuk. De hogyan lehet egyébként megpróbálni az inget? Végül is kicserélte az inget az eladó, de oly durván dobta az asztalra, hogy a túlsó végén lecsúszott a földre... A lányom kezdő fiatalasszony, nem kérte a vásárlók könyvét, csak sírva jött haza. Tudom, hogy mindahnyian türelmetlenek vagyunk, de jó lenne azt is figyelembe venni: a vevő is érzékeny ember! ...” Komáromi Lászlóné, Békés Mikor érvényes a reklamáció a bizományi áruházakban? — kérdezi a Szerkesszen velünk rovathoz írt levelében Rózsa Imre gyulai olvasónk. Leírja egyebek között, hogy születésnapjára kvarcórát kapott a gyerekeitől, dé mivel rosszul lát, úgy döntött: inkább eladja. Bevitte Békéscsabán a Bizományi Áruházba, ahol 880 forintért bizományba bevették. Közölték vele: a pénzt akkor kapja meg, ha elkelt az óra. Több alkalommal átutazott Békéscsabára, végül is az óra elkelt. Itt kezdődött aztán a kálvária. Három nap múlva megmondták, hogy az órát a vevőtől visszavették, mert nem működött jól. Levélírónk több órásnak bemutatta a visszavett órát, s egyértelmű volt a válasz: vagy leejtették, vagy valami kemény tárgyhoz csapódott az óra, azért nem működik pontosan. Többszöri érdeklődés után levelet kapott a boltigazgatótól, s egyebek között közli az eladóval: ......Az ön kvarcóráját június 6-án értékesítettük. A S zerkesztői Üzenetek Orosházi olvasónk: Közérdekű bejelentését kivizsgálás céljából elküldtük az illetékes szervhez. Választ a rovatunkban adunk. * * * Selényi József, Mezőko- vácsháza, özv. Habalik And- rásné, Battonya: Bejelentéseiket helyszínen megvizsgáljuk, választ lapunkban, vagy levélben adunk. * * * Kuzmanek János, Békéscsaba: A lapunkból kivágott fényképet, a hozzá fűzött bíráló megjegyzésekkel köszönettel vettük. Kérjük, soraival ezután is keresse meg rovatunkat. * * * Balogh László, Békés: Békésen, a Rákóczi utcában levő TÜZÉP-kisbolttal kapcsolatos panaszlevélre az Alföldi Tüzelőszer- és Építőanyag Kereskedelmi Vállalat vezetői adtak választ. Hogy az említett kisboltban nem megfelelő az áruellátás, erről a korábbi levélben nem volt szó. Rovatunk mindenkor a bejelentett problémák kivizsgálását kéri. * * * Viczián Gyuláné, Csaba- szabadi: Panaszlevelével felkerestük a békéscsabai Generál Szövetkezet illetékes vezetőit. Az említett motor- kerékpár esetében a törést, repedést a garanciális időben a gyártó cég viseli, a természetes kopást a tulajdonos. Az 500 forint tájékoztató jellegű értesítés volt. Csak akkor tudják meg, hogy kit terhel az anyagi felelősség, amikor a motort szétszedik és szakember lelkiismeretesen megállapítja a hibát. Nyáridőben sok a munka, a várakozásért a szövetkezet szíves türelmét kéri. Fáradjon be a műhelybe, ahol most már meg tudják mondani: kell-e egyáltalán fizetnie és mennyit? Így is leltet „A szolgáltatóiparról már annyi rosszat olvastam, hogy úgy gondolom, az ellenkező tapasztalatról is illik szót ejteni. Néhány héttel ezelőtt észrevettem, hogy a vízvezeték csapja felmondta a szolgálatot, a víz állandóan szivárog, áztatja a falat. A hibát bejelentettem a Gyulai Fürdő, Víz- és Csatornamű Vállalatnak és mindenre elkészülve vártam. A második nap beállított szerszámokkal egy idős és egy fiatalember. Első meglepetést az okozott, hogy azonnal nekifogtak a munkának, a tönkrement csap kicseréléséhez. Másfél óra múlva végeztek. A számla kifizetése után távoztak, még borravalót sem fogadtak el. Így is lehet dolgozni!” Nagy István, Gyula vásárló kb. két óra múlva visszahozta azzal, hogy karon, mozgó állapotban az óra akadozik és meg-megáll.” Az órát gondosan megvizsgáltuk, külső sérülés, ütés, karcolás nyoma nem volt látható. Megállapításunk szerint a telep van kimerülőben. Az óra nyugvó állapotban továbbra is jól üzemel, így a vásárlói panasznak helyt kellett adni és az órát visszavételezni...” Levélírónkat azért bosz- szantja nagyon az eljárás, mert mint írja, 1977 novemberében záróra előtt érkeztek az említett áruházba. Nagy kapkodás közepette, felületes próba után megvásároltak a gyereknek 1200 forintért egy bőrkabátot. Otthon derült ki, hogy szűk a kabát. Visszavitték, ám nem cserélték ki, mondván: a Bizományi Áruházban nincs reklamáció, árut visz- sza nem vesznek. „ .. .Hogyan történhetett mégis, hogy az általam értékesített órát a vevőtől visszavették. Mégis van reklamáció a Bizományi Áruházban? ...” Es ilyenkor mi van... Mikor érvényes a reklamácié MIT MOND A JOGSZABÁLY? T.K. Békés: Levelében azt írja, hogy nézeteltérése támadt a művezetővel. Ezt követően kilépett a vállalattól. Visszament oda, ahol korábban dolgozott. Minden további nélkül felvették. Csák a fizetési napon tudta meg, hogy alapbérként nem azt az összeget kapta meg, amit korábban. Jelenleg alapbére kevesebb, mint a hasonló munkakörben dolgozóké. Olvasónk helytelennek tartja ezt az eljárást. Pedig a vállalat helyesen járt el. A munkaviszony megszüntetésének módja ugyanis kihat a dolgozó munkabérének megállapítására, év végi részesedésére és egyéb juttatásokra is. Ha a dolgozó munkaviszonyát jogellenesen szünteti meg — mint ahogy ez esetben is történt, hogy felmondás nélkül kilépett, a vállalattól — ezt úgy kell elbírálni, mintha munkaviszonya fegyelmi elbocsátás útján szűnt volna meg. A jogszabály szerint minden munkaviszonyban töltött időt egybe kell számítani függetlenül a munkaviszonyok megszűnési módjától és az egyes munkaviszonyok időtartamától. Fegyelmi elbocsátás esetén azonban az elbocsátás előtti időt 3 évig számításon kívül kell hagyni minden olyan esetben, amikor a jogszabály valamilyen jogosultság megszerzéséhez a munka- viszonyban eltöltött idő figyelembevételét írja elő. Ha a dolgozó munkahelyet változtat, személyi alapbére egy évig a vele azonos, vagy hasonló munkakörű és felkészültségű dolgozó átlagos személyi alapbérénél csak alacsonyabb lehet. A kollektív szerződés ettől a szabálytól csak akkor térhet el, ha a dolgozó az átlagosnál nagyobb, kivételes felkészültséggel végzi a munkáját. Szigorúbb elbírálás alá esnek azok a dolgozók, akik az újabb munkaviszonyok létesítését megelőző egy éven belül harmadszor létesítenek munkaviszonyt olyan módon, hogy korábbi munkaviszonyaikat felmondással, illetve kilépéssel szüntették meg. Személyi alapbérük egy évig nem haladhatja meg a munkakörükre előírt besorolás szerinti bértétel alsó határát és csak különösen indokolt esetben lehet munkabérüket a bértétel alsó határának megfelelő összeg 20 százalékkal növelt összegéig emelni. A teljesítménybéres dolgozók pedig, ha brigádban dolgoznak, és a keresetet a ledolgozott idő arányában osztják fel, a csoport keresetéből egy évig csak alapbérük arányában részesülhetnek. Az év végi részesedésre csak akkor jogosultak, ha már legalább fél éve a vállalatnál alkalmazásban állnak. Ha azonban a kollektív szerződés az év végi részesedésre való jogosultságot hosszabb időhöz köti, akkor ez rájuk is vonatkozik. Egy évig csak a jogszabály által kötelezően előírt bérpótlékra tarthatnak igényt. Ezenkívül jutalomban egy évig nem részesülhetnek. A fizetett szabadságra való jogosultságot a munkaviszony megszüntetésének módja nem érinti. Ha a munkaviszonya év közben szűnt meg, és ebben az évben a vállalatnál eltöltött idővel arányos szabadságát nem vette igénybe, azt a vállalatnak pénzben kell megváltania. Csaba Mátyás, Békésszent- andrás: A két társulás egyesülése nem szolgáltathat alapot arra, hogy a dolgozók és az egyik társulat között korábban megkötött megállapodást az Önök tudta nélkül megváltoztassák. Panaszukkal forduljanak a munkaügyi döntőbizottsághoz. Dr. Serédi János VISSZHANG A Népszabadság 1979. július 1. számában olvastam A faliújság védelmében című írást. A cikkírónak teljesen igaza van abban, hogy a faliújságok — mások is — az utóbbi időben védelemre szorulnak. Amint írja, talált faliújságot a sajtóból kivágott cikkekkel, fényképekkel. Az ilyen faliújság természetesen fölösleges...” Néha kivágott cikket is lehet közzétenni, ha az az üzem életéről, vagy egy kis kollektíva munkájáról szól, eredményekről, vagy hiányosságokról ad számot. Ilyenkor a faliújságra tevés célja a figyelemfelkeltés. Sokan vannak, akik lebecsülik a faliújság szerepét, régimódinak találják, de helyette jobbat kitalálni nem tudtak. Sokan az üzemi vagy községi hangos bemondóra is legyintenek, pedig nem közömbös, hogy a dolgozó közvetlen élet- és munkahelyéről mit hall, mit olvas. Olyan furcsa helyzetek adódnak, hogy jobban ismerik a KB határozatait, a nemzetközi eseményeket, mint a saját falujuk életét az emberek, mivel az előbbiekről a különböző lapok írnak, utóbbiról igencsak ritkán...” Ha a korábban jól bevált faliújságot, üzemi híradót plakátokkal töltik meg, nincs értelme, de ha a község, vagy üzem vezetőinek határozatát, a tennivalókat ismerteti, akkor felbecsülhetetlen a jelentősége. A mozgósításnak ezt az eszközét lebecsülni politikai analfabétizmus. Elszomorító, hogy hasonló a helyzet a szóbeli agitációs munkában is. Hol van az az eleven nyüzsgés a pártszervezetekben, ami évekkel ezelőtt volt? Pedig ma még inkább elengedhetetlen segítője kellene legyen mindennapi életünknek... „... A nyilvános pártnapokat is a megye szervezi, megyei előadókkal, mintha helyben nem lenne elég probléma, amit meg kellene beszélni a lakossággal, mozgósítani a feladatok végrehajtására. Lenin a forradalmi párt legfontosabb feladatának tekintette az agitációt. Elfelejtettük? Vagy meg sem tanultuk?...” Nagy Sándor tanár, Bétmegyer * * * „Gyógymód Volán-módra” címen 1979. július 5-én megjelent írásunkra Hankó Pál, a Volán békéscsabai állomásának egyik dolgozója reagált. „... Ketten dolgozunk a Hunyadi téri megállóban idősebb férfiak. Mivel egy- egy műszakban 1000—1200 utast szolgálunk ki, nem emlékezhetünk, melyikünk volt az említett időben szolgálatban. Egy biztos: félreértésről lehetett szó. Szocialista államban élünk, életünket, munkánkat törvények szabályozzák. Így a nyugdíjasok bérletének kedvezményes megadását is. Állami pénzzel gazdálkodunk, megszabták: milyen igazoló okmányokat fogadhatunk el... ... Lehetséges, hogy erősebb hangnemet » használtunk, amikor a sértett nem értette, miért követelünk tőle más színű okmányt. Sajnos, a nyugdíjasok esetében gyakori a nagyothallás. Ezért igyekszünk jól hallhatóan közölni a feltételeket. Ha ezzel a panaszost megsértettük — önhibánkon kívül —, akkor ezúton kérünk tőle szíves elnézést. Hiszen mi is csak olyan emberek vagyunk, mint akik az ablak túlsó oldalán állnak... Számunkra külön öröm, ha valakit udvariasan kiszolgálhatunk. Mi a kedvességet, a jó szót többszörösen viszonozzuk az utasoknak. A fent említett esetben lehetséges, hogy a panaszos is, mi is türelmetlenebbek voltunk az átlagnál. Egyet mindenképp tudomásul kell venni: mi nem térhetünk el a szabályoktól. A kiadott utasításokat mindenkor be kell tartanunk. Csak olyan okmányokra adhatunk ' ki nyugdíjasbérletet, amelyeket számunkra előírtak.”