Békés Megyei Népújság, 1979. július (34. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-11 / 160. szám

1979. július 11., szerda IJIjUUkflTcl Hz Aj Büntető Törvénykönyv IX. II tulajdon védelmében Szocialista rendszerünkben többféle formája van a tu­lajdonnak: társadalmi, cso­port, egyéni tulajdon, s bi­zonyos keretek között ma­gántulajdon is. A törvény védi a tulajdonnak minden fajtáját, hiszen a jogrend alapja, hogy mindenki biz­tonságban tudhassa vagyon­tárgyait is. Mindenki — s ebbe első helyen értendő be­le a társadalom! A Büntető Tönvénykönyv általában nem tesz megkülönböztetést a va­gyon elleni bűncselekmé­nyek között aszerint, hogy a tulajdonnak milyen fajtáját károsította meg a bűnelkö­vető. Súlyosabban értékelhe­tik azonban a bíróságok a bűncselekményt, ha azt a társadalmi tulajdon megká­rosításával követték el. Nálunk is, mint a földke­rekség legtöbb országában, a lopás fordul elő legtöbbször a bíróságok gyakorlatában. Ennek rengeteg válfaja is­mert, a szomszéd csirkéjé­nek eltulajdonításától az ön- kiszolgáló bolti lopásokon és besurranó tolvajlásokon ke­resztül egészen a nagy érté­kű műkincsek jogtalan elvi­teléig. A törvény aszerint tesz különbséget a Büntetési tételekben és a cselekmény minősítésében, hogy milyen elkövetési módokról és mek­kora értékről van szó. Általában szabálysértésnek minősül kisebb értékű dol­gok ellopása, így a bolti, áru­házi lopás is — ezer forint érték alatt. Am ugyanezt vétségként keli elbírálni, ha bűnszövetségben, közveszély színhelyén, dolog elleni erő­szakkal követik el. (Közve­szély: árvíz, földrengés, tűz­vész, amely közriadalmat okoz, s ezt előszeretettel használják ki a tolvajok.) Ugyancsak bíróság elé kell állítani a tettest akikor is, ha — bár az érték alapján szabálysértésnek minősülne —■ a helyiségbe megtévesz­téssel, illetve a jogosult tud­ta és beleegyezése nélkül ment be, továbbá, ha lo­pott kulcsot használt, ha a lakást vele együtt használó sérelmére követte el cselek­ményét. Mindenképpen bűn- cselekmény a lopás, ha zseb­tolvajlás útján követik el, és ha másnak a cselekmény el­hárítására képtelen állapo­tát használja ki az elkövető. Nagyobb érték ellopását 3 évig terjedhető szabadság- vesztéssel rendeli büntetni az új Büntető Törvénykönyv. Ugyanilyen büntetés vár ar­ra, aki muzeális tárgyat lop el. Jelentős érték ellopásá­ért 8 évig terjedhető sza­badságvesztést is kiszabhat a bíróság. Hasonló módon emelkedő büntetési tételeket állapít meg a Btk. a sikkasz­tás vétségére, illetve bűntet­tére. Csalást az követ el, aki jogtalan haszonszerzés vé­gett mást tévedésbe ejt vagy tévedésben tart és ezzel kárt okoz. Aki a szabálysértési értékhatáron aluli összegre követi el a csalást, vétséget követ el, ha bűnszövetség­ben, közveszély színhelyén, üzletszerűen, illetve különös visszaesőként valósítja meg a bűncselekményt. Az oko­zott kár értéke szerint emel­kednek a büntetési tételek. A különösen nagy kárt oko­zó csalásért 8 évig terjed­hető szabadságvesztést róhat ki a bíróság. Társadalmi tulajdont ká­rosító cselekmény a hűtlen kezelés, amit az követ el, aki a rábízott vagyon kezelésé­ből folyó kötelességeinek megszegésével kárt okoz. Na­gyobb vagyoni hátrány oko­zása esetén 3. jelentős va­gyoni . hátránynál 5, különö­sen nagy vagyoni hátrány okozásáért pedig 8 évi sza­badságvesztés a kiszabható büntetés felső határa. A ha­nyag kezelés — mint gon­datlanságból elkövetett bűn- cselekmény — 3 évig terjed­hető szabadságvesztéssel bün­tethető. A rablás súlyosabb bűn- cselekmény, mint a lopás, hiszen ennek elkövetője erő­szakot alkalmaz, a megtáma­dott életét, testi épségét fe­nyegeti. Ide tartozik a tol­vajnyelven markecolásnak nevezett bűncselekmény is, amikor valakit öntudatlan állapotba hoznak, lerészegí­tenek, s így szedik el érték­tárgyait, pénzét. Rablásért a büntetés 10 évig, különösen nagy érték esetén pedig 15 évig is terjedhet. Sok kárt okoznak a társa­dalmi tulajdonban, de ma­gánszemélyek vagyonában is a rongálók. Ha nagyobb ér­tékű a kár, illetve, ha mu­zeális tárgy sérül meg a rongálás következtében, a büntetés elérheti a 3 évi sza­badságvesztést. Korábban többféle fogal­mazásban került már a bün­tető törvénykönyvékbe a gépkocsilopás. Az új Btk. jármű önkényes elvételének nevezi azt, ha valaki gépi meghajtású járművet mástól azért vesz el, hogy jogtala­nul használja, vagy a rábí­zott járművet használja a tu­lajdonostól kapott felhatal­mazás nélkül. Ez vétség, amiért két évig, súlyosabb esetben öt évig terjedhető szabadságvesztés a büntetés. Vétségnek minősíti a Bün­tető Törvénykönyv és egy évig terjedő szabadságvesz­téssel, javító-nevelő munká­val vagy pénzbüntetéssel fe­nyegeti azt, aki hamis mé­réssel vagy számolással, il­letve az áru minőségének rontásával megkárosítja a vásárlókat. Akiről bebizo­nyosodik, hogy ilyen cselek­ményét üzletszerűen követte el, 3 évig terjedhető szabad­ságvesztéssel büntethető. A vagyon elleni bűncse­lekmények egész soránál — így a lopásnál, sikkasztás­nál, hűtlen kezelésnél, ron­gálásnál, jármű önkényes el­vételénél — csakúgy, mint számos más bűncselekmény­nél is megnyilvánul a tör­vényalkotó messzemenő hu­manitása: korlátlanul eny­híthető a büntetés, ha az el­követő maga jelenti be a cselekményt a hatóságnak vagy a károsultnak és meg­téríti a kárt vagy legalábbis minden tőle telhetőt meg­tesz annak érdekében, hogy a kár megtérüljön. Kilenc részből álló cikk­sorozatunkban igyekeztünk megismertetni az olvasóval az új Büntető Törvényköny­vet. Nem törekedhettünk tel­jességre, hiszen a Btk. 367 paragrafusából álló vaskos kötet, amelynek tanulmányo­zása a vele naponta foglal­kozó jogászok számára ál­landó feladat, s alapos meg­ismerése hosszabb időt vesz igénybe. Csupán néhány részletet emeltünk ki azok közül, amelyek szélesebb kör­ben érdeklődést kelthetnek. Sorozatunkat azzal a kí­vánsággal zárjuk, hogy mi­nél kevesebb találkozása le­gyen olvasóinknak a Btk-val nemcsak az elkövetők, de a sértettek, károsultak oldalá­ról is. Vége Várkonyi Endre Felépült a tv-adó, szerelik az antennát Második műsorra várva a Dél-DIföldön Hazánkban éppen tíz évvel ezelőtt Budapesten kezdte meg sugárzását a kettes műsor vételét garantáló televízióadó. Ezt követte 1973-ban a pécsi, egy esztendővel később a tokaji. Ezek az ország területének 30 százalékán biztosítanak jó vé­teli lehetőségeket. Mintegy ötéves szünet után az idén üzem­be helyezik a kabhegyi, a szentesi adót, a budapesti teljesít­ményét pedig a tízszeresére növelik. így az ország 54—56 százalékán lehet venni a második programot. Bennünket a Szentesen fel­épülő adó érdekel elsősor­ban, amely a 23-as csatornán Bács-Kiskun, Csongrád, Szol­nok és Békés megye nagy részére juttatja el a televízió kettes műsorát. De milyen is lesz az adóállomás? Erről be­szélgetünk Budapesten, a Pos­ta-, Rádió- és Televíziómű­szaki Igazgatóságon Pataki László műszaki-gazdasági ta­nácsadóval. 1 világon elsőként — Elöljáróban csak annyit: célunk a vételkörzet állandó bővítése, amelynek határt szab a mindenkori gazdasági helyzet, hiszen ezeket a be­rendezéseket külföldről sze­rezzük be.. A szentesi adót japán szakemberek szerelik, az antennát nyugatnémet cég szállította. Az utóbbiról tud­ni kell: az új típusú szerke­zetet a világon elsőként ná­lunk állítják fel. — Mit jelent ez a gyakor­latban? — Nagyon leegyszerűsítve: az adó névleges teljesítmé­nye 20 kilowatt, amely az antenna korszerűsége miatt eléri a félezer megawattot. Ha az adót egy sok fényt ki­bocsátó izzólámpához, az an­tennát az ezen alul-felül el­helyezett ernyőhöz hasonlí­tom, akkor a laikusok is ér­zékelik, hogy a kisugárzott energia jelentős része nem vész el a felső légrétegekben, hanem laposan terjed. Ezzel magyarázható, hogy a vétel­körzeten belül mindenütt egyforma a teljesítmény. — Egyszóval: tökéletes vé­telre számíthatunk? — Nem egészen. Közérthe­tően fogalmazva: ahonnan látni az adót, biztos jó a vé­tel. Mivel a kibocsátott jelek — hasonlóan a fényhez — egyenes vonalban terjednek, gyakran beleütköznek a vas­betonépületekbe, nagyfeszült­ségű villamosvezetékekbe, hi­dak vasszerkezetébe. Tehát nagy a reflekció, más szóval az árnyékolás. Ezért szoba­antennával sehol sem szabad kísérletezni, csak megfelelő­en méretezett tetőantennával lesz kitűnő a vétel. — JVÍi a szerepe a vételha­tárnak? — Megnyugtatásképpen: a vonal nem éles határt, ha­nem öt—tizenöt kilométeres sávot jelent. Itt egy számí­tott térképről van szó, amely optimális térerősséget rögzít, mindenféle ipari és adózajt nélkülöz, egyszerű vevőan­tenna használatát feltételezi. Az ezen kívül levő települé­seken magasra szerelt, nagy teljesítményű antennával le­het elérni a műsor jó véte­lét. Ez azért is fontos, mert a hasonló hazai és külföldi adók zavarhatják a vételt. — Végül is mikorra vár­ható a próbaadás? — Az adó készen van, az antennát szerelik. Néhány al­katrészhiány késlelteti a mun­kát, de az átadási határidő nem módosul. Augusztusban —szeptemberben mindenkép­pen megindul az adás. En­nek pontos idejéről értesít­jük a lakosságot. Hol van a konverter? A vételhez természetesen megfelelő készülékre, anten­nára van szükség. Hogyan készült fel erre a nagy- és a kiskereskedelem? Békéscsa­bán a Vídia Kereskedelmi Vállalat kirendeltségén Ko­vács Gyula osztályvezető-he­lyettes válaszol: — Ami a televízióellátást illeti, nincs gond. Legalább hat éve csak korszerű, 21— 60 csatornás készülékeket gyártanak. Jelenleg kétezer Orion, 1300 Videoton gyárt­mányú fekete-fehér televízi­ónk van raktáron. A színes­ből ezer, hordozható import készülékekből 800 áll vevő­ink rendelkezésére. A har­madik negyedévre 770-et ren­deltünk, a második negyed­évre 540-nel adósak a gyár­tók. — Ugyanez mondható el az antennákról is? — Nagyjából igen. Egy ál­lami vállalat és szövetkezet készíti a tíz—tizenöt elemes antennákat. Jellemző az ér­deklődésre, hogy az utóbbi három hónapban 1200 ilyen szerelvényt adtunk el. Mos­tani készletünk nem éri el ugyan az 500-at, de a har­madik negyedévre több mint 1400 vissza van igazolva, s 600-ra pótrendelést adtunk. Ugyanakkor az év utolsó hó­napjaira a harmadik negyed­év forgalmát figyelembe vé­ve készülünk fel. — Nem drágák ezek az antennák? — Szó sincs róla, hiszen a fogyasztói ár 319—687 forin­tig terjed. Csak egyetlen pél­da: az SA 21—60/82-es NSZK licenc alapján gyártott meg­bízható antenna a legolcsób­bak közé tartozik. Egyébként a hagyományos tévézynór helyett ajánlatos a zavar­mentes vételt biztosító koax- kábelt használni. Az Univerzál Áruház kira­katában hiába keresem a má­sodik műsort népszerűsítő feliratot, tájékoztatót. Az el­dugott, parányi részben egyet­len hordozható tévékészülék árválkodik. A második eme­leti műszaki osztályon az el­adó kihoz a raktárból egy to­kaji antennát és otthagy. Si­mon István, a részleg veze­tője ennek ellenére bizakodó. — Felvetettem a központ­ban, hogy mielőtt megkez­dődnek a próbaadások, jó lenne valamilyen akciót szer­vezni. Vélaményem szerint nem lesz fennakadás. Né­hány, Orion gyártmányú ké­szülék kivételével van ele­gendő televízió. Mintegy 5- fajta antenna közül lehet vá­logatni. — Csakhogy nem minden­ki akar új készüléket venni. — Ez már tehezebb kér­dés. Ugyanis másfél éve nem lehet hozzájutni a régi ké­szülékekbe beépíthető kon­verterhez, amelynek segítsé­gével a második műsort is lehet venni. Ezt a műszert az Orion gyártotta, az észak- magyarországi nagykereske­delmi vállalatok ajánlólistá­ján sokáig szerepelt, aztán eltűnt. Vihar előtti csend Tételezzük fel: van televí­ziónk, antennáink, konverte­rünk. Ezekkel azonban nem sokra megyünk, szakembe­rek nélkül. Lődy András, a GELKA Békés megyei ki- rendeltségének vezetője bó­logat. — Ez világos. Habár meg­lehetősen sokan barkácsol­nak, maguk is képesek elké­szíteni, felszerelni az anten­nát. Természetesen ők van­nak kevesebben. Amolyan vi­har előtti csend uralkodik nálunk. Még egyetlen meg­rendelés sem érkezett hoz­zánk a közületektől, magán­személyektől. Ha megindul az adás, számítunk a torlódás­ra, hiszen az igényeket csak sorrendben tudjuk kielégíte-» ni. Gondunk, hogy a közpon­ti antennákhoz nincs elegen­dő erősítő. A három brigá­dunk készenlétben áll, itt a szervizben szaktanácsot adunk. — Mennyire aggasztó a konverter-ügy? A posta nyilvántartása sze­rint megyénkben 120 ezer te­levízió van. Ebből 30—40 ezer régi típusú, 12 csatornás készülék. Ha ennek csak a felét érdemes átállítani a má­sodik programra, akkor is tekintélyes szám. A kereske­delemnek ezt mindenképpen figyelembe kellene venni. Így igaz. Mert ki vitatja azt, hogy a kereskedelemnek jó üzlet a kettes műsor újabb vételi lehetősége. Az már inkább megkérdőjelez­hető, hogy az adás megindu­lása előtt egy-két hónappal csakhogynem ülnek a babér­jaikon, majd lesz valahogy jelszóval. Szegeden például nem nyugodtak bele, hogy nincs konverter, elmentek az Orionba és kaptak. Szűk lá­tókörű kereskedelmi fogás az is: vegyenek új készüléket, hiszen az alig 7—8 ezer fo­rintba kerül! Mindenesetre várjuk a második műsor szentesi premierjét, s remél­jük: addig a kereskedelmi propaganda is kilábal a gyer­mekbetegségből. Seres Sándor ■ - .. • / A szaggatott vonal a számított vételhatárt jelöli, az adás megindulása után ez változhat Tettekkel a mi világunkért Ez a jelszava az 1979/80-as úttörő vöröskeresztes moz­galmi évnek. Ez sok mindent takar. Az úttörők, gimnazis­ták tevékenysége az iskolák­ban nemcsak a tiszta iskola akcióból áll. Mindennapos munkájukhoz tartozik az el­sősegélynyújtás, a közössé­gek összehozásában, a társa­ságot kerülők meggyőzéséről a közösségnek való megnye­réséről. A környezet védel­me, a családi élet szeretete, tisztelete is meghatározó, fontos a középiskolák és ál­talános iskolák vöröskeresz­tes tevékenységében. Ezért különböző akciókat szerveznek, pályázatokat hir­detnek megyénkben is. Nem­rég fejeződött be a középis­kolás alapszervezet vezetői­nek továbbképzése Kétegy- házán, ahol a családi életre nevelésen kívül szervezési, irányítási kérdésekkel is foglalkoztak a hallgatók. E továbbképzés tapasztalatai azt igazolták, hogy az ifjú vöröskeresztesek tevékeny­ségét az iskolákban nagyobb odafigyeléssel kell gondoz­ni, hiszen e sokrétű tevé­kenység igen sok gyerekkori problémán segíthet. Gondo­lunk itt arra például, hogy az alkoholista szülők gyer­mekei rendszerint nehezeb­ben alkalmazkodnak a kö­zösséghez, vagy a cigánygye­rekek magatartásának for­málására. A mozgalmi évre ké­szülve szervezik az ifjú vö­röskeresztesek táborát au­gusztus 18—22-ig, a mezőbe- rényi ifjúsági és úttörőtá­borban. Itt az általános is­kolák felső tagozatos diákjai közül csaknem 100-an vesz­nek részt. Hulló csillag ós kozmikus por Júliusban és augusztusban a tiszta éjszakai égbolton gyakrabban látni fénycsíko­kat felbukkanni néhány má­sodpercre, ami nem más, mint apró meteorok nyoma a föld légterében. A természeti jelenségről Kulin György, az Uránia Csillagvizsgáló nyugalmazott igazgatója el­mondta : — Földünk a nap körüli pályán vándorolva július­augusztusban több széthul­lott üstökös pályája közelé­ben halad, emiatt gyakori ilyenkor a sokak szerint csil­laghullásként számon tartott jelenség. Pedig ezek nem hullócsillagok, hanem az üstökösből kiszabadult, a világűrben szétszóródó koz­mikus — alig gyufafejnyi — porszemek, amelyek boly­gónk légterébe kerülve óriá­si sebességgel száguldanak. A földet körülvevő légréteg levegőmolekulái a nagy se­bességű kozmikus törmelék­kel összeütköznek, s ettől néhány másodpercre elektro­mos vezetővé válnak. Az ily módon fényesre gerjedt le­vegőréteg átmérője az egy kilométert is eléri, hossza pedig 30—40 kilométer is le­het. Ezt a kozmikus por út­ja során keletkező „ionizált fénysztrádát” láthatjuk időn­ként a felhőtlen, csillagos égen. Ilyenkor éjszaka órán­ként öt-hat fénycsík is fel­bukkan, de augusztus 10-én, Lőrinc napján 30—40 is megfigyelhető, ekkor keresz­tezi ugyanis a föld és az üstökösök pályája egymást. Ezt a jelenséget a néphit szent Lőrinc tüzes könnyei­ként tartja számon. A kozmikus por mintegy 60—100 kilométer magasság­ban a levegővel való állan­dó súrlódástól mikroszkopi­kus részekre morzsolódik, s lassan lebegve körülbelül egy hónap alatt ér a föld­re. Tudósok szerint a föld egy kilométer vastagságú felső rétegének megközelítő­en egy százalékát az évmil­liók során összegyűlt kozmi­kus pormaradvány alkotja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom