Békés Megyei Népújság, 1979. július (34. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-06 / 156. szám

o 1979. július 6., péntek Pályázat aspirantúrára Rz új Büntető Törvénykönyv V. Személy elleni bűncselekmények Minden ember legna­gyobb, pótolhatatlan értéke: az élete. Joga van tehát ah­hoz, hogy biztonságban tud­hassa életét, testi épségét, egészségét. Az államnak pe­dig kötelessége, hogy mind­ezek védelméről minden eszközzel gondoskodjék. Az élet védelmének fontos esz­köze a büntető törvény: sú­lyos büntetéssel fenyegetni azokat, akik más ember éle­te, egészsége vagy testi ép­sége ellen bűncselekményt követnek el. Kezdjük a legsúlyosabb, személy elleni bűncselek­ménnyel: az emberöléssel. A régebbi büntető törvények különbséget tettek gyilkos­ság és emberölés között, az új Btk. egységesen ember­ölést ismer. Ezen belül ki­emeli: aki előre kitervelten, nyereségvágyból vagy más aljas indokból, illetve cél­ból, különös kegyetlenséggel, hivatalos személy ellen, hi­vatalos eljárás alatt, illetve emiatt, több emberen, sok ember életét veszélyeztetve, vagy különös visszaesőként követ el emberölést (termé­szetesen a felsoroltak kü- lön-külön értendők), 10 év­től 15 évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadság- vesztéssel vagy halállal bün­tetendő. Ha az emberölésnél nem áll fenn a felsorolt esetek egyike sem, az elkövető bün­tetése 5 évtől 15 évig terje­dő szabadságvesztés. Ember­ölésre irányuló előkészület miatt 3 évig, gondatlanság­ból elkövetett emberölésért 5 évig terjedhető szabadság- vesztés büntetés szabható ki. Külön említi a törvény a „méltánylandó óikból’', erős felindulásban elkövetett em­berölést. Ennek büntetése 2 évtől 8 évig terjedhető sza­badságvesztés. Aki mást ön- gyilkosságra rábír vagy aki ennek elkövetéséhez segítsé­get nyújt, a Btk. szerint 5 évig terjedhető szabadság- vesztéssel büntethető. A nem kívánt terhesség elkerülésére és megszünte­tésére megvannak nálunk a legális lehetőségek: anti- bébi tabletták, orvosi bizott­ságok és kórházi abortus. Aki azonban mindezeket a lehetőségeket megkerülve vállalkozik magzatelhajtásá­ra, bűntettet követ el. Álta­lában 3—5 évig terjedhet a büntetés, de ha halált okoz, a büntetés 8 évig terjedhet. Büntetendő az a nő is, aki ilyen módon szabadul meg magzatától. Gyakori bűncselekmény­fajta a testi sértés. Sok min­denből származhat, a kocs­mai verekedéstől a nemtelen bosszúig szinte minden eset­nél mások a körülményék. A törvény aszerint tesz kü­lönbséget, hogy a sérülés mennyi idő alatt gyógyul: 8 napon belül könnyű, azon felül súlyos testi sértésről szól. Könnyű testi sértésért egy évig terjedhető szabad­ságvesztés, javító-nevelő munka vagy pénzbüntetés szabható ki, súlyos testi sér­tésért általában 3 évig ter­jedhető szabadságvesztés. Külön elbírálás alá esik, ha a bűncselekményt aljas indokból követik el. Ilyen esetben a könnyű testi sérté­sért 3, súlyosért 5 évig ter­jedhető büntetés jár. Ha életveszéllyel jár vagy ha­lált okoz a testi sértés, az elkövető büntetése 2 évtől 8 évig terjedhet. Enyhíti, de nem menti az ilyen cselek­ményt, ha gondatlanságból követik el. Az emberiesség, de a tör­vény is parancsolóan írja elő mindenki számára, hogy se­gítsen sérült vagy életve­szélybe került embertársán. Aki a tőle elvárható segít­ségnyújtást elmulasztja, 2 évig, ha pedig a sérült meg­hal, bár a segítségnyújtás megmenthette volna az éle­tét — 3 évig terjedő sza­badságvesztés a büntetése. Még súlyosabban minősül és 5 évig terjedhető szabadság- vesztéssel büntethető, ha a mulasztó maga idézte elő a veszélyhelyzetet vagy kü­lönben is köteles segítséget nyújtani (például orvos, se­gélynyújtásra kiképzett egészségügyi dolgozó stb.). Társadalmunk sokrétűen gondoskodik az idős, maga­tehetetlen emberekről, de ez nem csökkenti a gondozásra kötelezett családtagok fele­lősségét és kötelességeit. A A Büntető Törvénykönyv ki­mondja, hogy 3 évig terjed­hető szabadságvesztéssel kell büntetni azt, aki állapotánál vagy koránál fogva magate­hetetlen személy gondozását elmulasztja, és ezáltal a gondozásra szoruló életét, testi épségét, egészségét ve­szélyezteti. Várkonyi Endre (Folytatjuk) Pszichológusok megfigyel­ték, hogy az egyedül, vagy egy testvérrel felnőtt gyer­mekek sokkal nehezebben il­leszkednek be különböző közösségekbe, mint a nagy családokból jövők. A statisztikai adatok sze­rint egyre kevesebb fiatal pár vállal kettőnél több gyermeket. Ez jó is, rossz is. Jó, mert a családtervezésnél reálisan mérlegelik lehető­ségeiket. Gyakori azonban a kényelmesség, az egynél vagy kettőnél több gyerekkel járó gondtól, felelősségtől való félelem. A népes család szeretete általában öröklődik. Ez, és még sok más ösztönözte a meglátogatott édesanyákat arra, hogy 3, 4, 5 gyermeket szüljenek és neveljenek fel. Mindketten tanulnak Békéscsabán Bánfi Ádá- mék Ör utcai lakásának aj­taját vékony, fiatal nő nyit­ja ki. Karcsúsága inkább érettségiző lányra, mint 3 gyermekes édesanyára vall. Alig jutunk túl a bemutat­kozáson, a belső szobából sírást hallunk. A fiatalasz- szony berohan, és felkapja az egyéves Ákost, aki anyu­ka közelségétől rögtön jó­kedvre derül. A két na­gyobbik kisfiú, a 4 éves Ádám és a 3 éves Attila alig figyel ránk. A szőnyegen nagy műgonddal rámolják szét játékaikat. — Éppen takarítok, de minek? — neveti el magát Bánfiné. — Tíz perc alatt szétpakolnak. A másik szobában már rend van. Itt ülünk le be­szélgetni. Hamarosan a má­sik két kisfiú is csatlakozik a társasághoz. Nagy szemek­kel figyelik a beszélgetést, — Délelőttönként lejá­runk a térre — mondja az édesanya, miközben türelme­sen hárítgatja legkisebb fia szeretetteljes hadonászásait. — Most rossz az idő, így a lakást változtatják csatatér­ré — mosolyog. — Kinőjjük már lassan — mutat a két szobára. — Hamarosan be­lekezdünk egy társasház épí­tésébe. Férje a kertészeti válla­latnál dolgozik. Hét éve há­zasok, azóta mindig tanul. Most vették fel a műszaki főiskolára. — Azért itthon is sokat segít — mentegeti férjét Bánfiné. — Ha letelik a gyes, én is szeretném ma­gam továbbképezni. Az il­letékhivatalnál vagyok elő­adó. Kicsit félek a munká­ba állástól. Alaposan lema­radhattam szakmailag. A család gyakran kirán­dul. Családi kerékpárral jár­ják a környéket. Az idén autóval készülnek a Mátrá­ba. — Sok gond van a gyere­kekkel ? — Unatkozni nem szok­tam, de nem is panaszko­dom — válaszol az édes­anya. — Otthon négyen vol­tunk testvérek. Mi hármat terveztünk, vállaljuk a ve­lük járó örömöket és gondo­kat. Mindkettőből van elég! Mégy a kislány Árpádtelepet nemrég csa­tolták Végegyházához. Itt él Kovács István 6 tagú csa­ládja, a szülők és négy kis­lány: Piroska, Kati, Erzsi és Marika. A régies külsejű ház kapujában a 12 éves Pi­roska álldogál. Édesanyját várja. Az utca végén hama­rosan feltűnik, karján a 6 hónapos Marikával. Belépünk az alacsony mennyezetű ház tágas kony­hájába, amely egyben a család nappali tartózkodási helye is. — Régi ház ez. Nem túl modern a berendezés sem — mentegetődzik a 35 éves, barna szemű, izmos testal­katú asszony. — Most ké­szülünk újat építeni. Férje a termelőszövetke­zetben dolgozik. Hajnalban kel, este jön meg. Nemigen tud otthon segíteni. — Rám marad a háztartás, ami nem kis dolog. Állato­kat tartunk, nagy kertünk van. Meg itt a négy gyerek — sorolja Kovácsné. — Sze­rencsére velük nincs sok baj. Piroska és Kati már se­gít takarítani, mosogatni. — Van lehetőségük pihe­nésre, szórakozásra? — Nemigen tudunk kimoz­dulni itthonról. Nemcsak a gyerekek, hanem a jószágok miatt sem. — Négy gyereket tervez­tek? — Nem terveztük előre. A férjem nagyon szeretett vol­na fiút. Most meg már azt mondja: Húsz fiúért sem cserélné el a lányait! Kerles házban Békés egyik mellékutcájá­ban van Bimbó Ferencék nemrég vásárolt háza. A feleség épp ruhákat tereget a folyosón. Pillanatok alatt sorakozik közénk négy kis­lány. Az ötödik betegen fek­szik a szobában. — Julikának a hasa fáj. Lehet, hogy vakbél — aggó­dik az édesanya. A kislányok között nincs nagy korkülönbség: Zsuzsa 9, Julika 7, Kati 5, Ági 3, Gyöngyi 2 éves. Egyik szebb mint a másik. — Nemrég költöztünk ide a lakótelepről — meséli az asszony. — Nehezen fértünk el két szobában. Itt van ud­var, ahol szabadon játszhat­nak, ugrándozhatnak a gye­rekek. A tágas gyerekszobát a legszükségesebb bútorokkal rendezték be. A falat Zsu­zsi képei díszítik. Most vé­gezte a 2. osztályt, kitűnő eredménnyel. Pirulva mu­tatja a könyveit. — Nagyon szeret olvasni. Már könyvtárba is jár — mondja az anyuka. — A gyes lételte után visszamegy dolgozni? — Gépi varrónő vagyok. Elég jól kerestem, és szük­ségünk van erre a pénzre. Sokat kell még a házra, a berendezésre költeni. Nincs például fürdőszobánk. Ha­vonta 7—8 ezer forint jön össze. Megélünk belőle, bár ügyesen be kell osztani. Azt hiszem, ha nagyobbák lesz­nek a lányok, visszamegyek a gyárba. A család a kapuig kísér. A lányok mint a kiscsibék húzódnak anyjuk köré. Négy kedves gyermekarc néz utá­nunk. Gubucz Katalin A Tudományos Minősítő Bi­zottság pályázati felhívást adott ki aspirantúrára. A felhívás megszerezhető a Tu­dományos Minősítő Bizottság titkárságán (Budapest V., Münnich Ferenc utca 7.). A pályázatokat a főhatóságok személyzeti és oktatási fő­osztályaihoz július 30-ig le­het beadni. Pályázni lehet belföldi és külföldi aspirantúrára, az európai KGST-tagállámokba és a Kubai Köztársaságba. Az egyik legfontosabb köve­telmény, hogy kiemelt kuta­tási főirányokból és célprog­ramokból válassza a pályázó témáját. Felfelé ível pályánk... Az első helyezett Fabulya Ági elmondja, hogyan készült a „díjnyertes” kép Ügy kerültem abba a ren­dezvénybe, mint Pilátus a Krédóba! Felhívott az egyik ismerősöm: — Gyere, meg­látod ennyi csöppség mi min­dent képes fantáziából raj­zolni. Egy rajzversenyről volt szó, amit a Békés megyei II- letményhivatal Április 4. ezüstkoszorús szocialista bri­gádja szervezett. A kiállítás anyagát az 1. sz. általános is­kola második osztályos gye­rekei készítették. Hogy került egy rajzkiállí­tás az illetményhivatal elő­csarnokába? Erről beszél Ur- bán Imréné, a 27 tagú szo­cialista brigád vezetője. — Azon gondolkodtunk, hogy mi lenne méltó a nem­zetközi gyermekév megün­neplésére, úgy, hogy azt a gyerekek élvezzék is. A ta­nakodásunknak az lett a vé­ge, hogy a békéscsabai 1-es számú iskolával szocialista szerződést kötöttünk, és első rendezvényként tartottuk ezt a kiállítást. Nem hiszed, mi­lyen aktívak voltak a gyere­kek és milyen örömmel ké­szítették el kis munkáikat. Van ebben tapasztalatunk, mármint a gyerekekkel kap­csolatos élményekben, mert a 2-es számú bölcsődét is pat­ronáljuk. Szocialista szerző­désünk van még a Magyar —Szovjet Barátság Tsz-szel' is. Jó a kapcsolatot tartani emberekkel nem csak a szűk területünkön. Hogy mikor alakultunk? 1975-ben. A következő évben a szocialista cím tulajdono­sai lettünk. 1977-től felfelé ível pályánk. Megkaptuk a zöld koszorús jelvényt, 1978- ban a bronz- és 1979-től az ezüstjelvény a miénk. Per­sze a felsorolt kitüntetések mögött a brigád minden tag­jának lelkes munkája ott van. — Valami konkrétumot még? Ne haragudj, de vár­nak a gyerekek, így csak címszavakban: — Igyekeztünk megszer­vezni és tartalmat adni a Dolgozz Hibátlanul mozga­lomnak. Aktívan részt ve­szünk az SZB által szerve­zett újítási és ésszerűsítési mozgalomban. Ahogy azt már elmondtam, szocialista szerződésünk van a Magyar—Szovjet Barátság Tsz-szel, ahol mezőgazdasági munkában vesz részt a bri­gádunk. De jól is esik a friss levegőn a nekünk szokatlan fizikai munka! Az 1977-es év jelentős vál­tozást hozott munkánkban. Megkezdődött ugyanis az elektronikus adatfeldolgozás. Ez megváltoztatta addigi fel­adatainkat és erőpróbára tet­te a brigádot, hogy az új feldolgozási módszert elsajá­títsuk. Maximális figyelmet és pontosságot igényelt. Túl vagyunk rajta, sikerrel! , A KMP megalakulásának 60. évfordulója tiszteletére rendezett vetélkedőt a mi brigádunk nyerte. Azt hi­szem ez bizonyítja a felké­szültséget, és azt, hogy ko­molyan vettük a vetélkedőt. Tagjaink újszülött gyerme­keinek 150 forintos takarék- betétkönyvet veszünk. Az irodafestés után vállaltuk a helyiségek takarítását, füg­gönyök mosását. Sportéletünkkel túlságosan nem dicsekedhetünk. Igaz, egy „sportban”, a sakkban a múlt évben hoztunk Szolnok­ról díjakat, de hát... Fájó pon­tom még, hogy a munkahe­lyi tornát nem tudjuk meg- kedveltetni. Szerintem szép eredmény és megemlítem, hogy a bri­gádtagok közül kilencen vet­tek aktívan részt véradásban. Urbánné felsorolását köz­ben megszakítják, át kell ad­nia a gyerekeknek a díjakat. Béla Vali Három, négy, öt gyerek Nagy családok A VÁLTOZÓ TELEKGERENDÁS Foto: Demefliy Gyula *

Next

/
Oldalképek
Tartalom