Békés Megyei Népújság, 1979. július (34. évfolyam, 152-177. szám)
1979-07-06 / 156. szám
1979. július 6., péntek o Békéscsabán, az élelmiszer-kiskereskedelmi vállalat húsáruházában havonta 250 ezer forint értékű elő- és mélyhűtütt baromfihúst, konzervet értékesítenek. Képünkön a közkedvelt grillcsirke talált gazdára Fotó: Martin Gábor Állásfoglalás a házfelügyelők foglalkoztatásáról Napjaink témái Bérszínvonal Közéletünk A SIMON PÁL VEZETTE KÜLDÖTTSÉG HAZAÉRKEZETT ULÁNBÁTORBÓL Simon Pál nehézipari miniszter vezetésével csütörtökön hazaérkezett a magyar küldöttség Ulánbátorból, ahol részt'Vett a KGST fémkohászati állandó bizottságának 50. ülésén. A tanácskozáson értékelték a mongóliai wolfram, molibdén és egyéb rit- kafémércek kitermelésének bővítéséről szóló javaslatokat, és megvitatták a műszaki-tudományos együttműködés fejlesztésének feladatait. ősbemutatót lát ma este a Gyulai Várszínház közönsége. A történelemben szívesen- és hozzáértéssel kutató Nemeskürty István erre az alkalomra írta drámáját egy Gyulán íródott korabeli költemény alapján. Kerecsényi László, a gyulai vár kapitánya a tragédia hőse, a címe pedig Szép ének a gyulai vitézekről. Szeptembertől 346 magyar fiatal külföldi felsőoktatási intézményekben kezdi meg tanulmányait. Az útra készülődő ösztöndíjasok csütörtökön, a Budapesti Műszaki Egyetem központi épületének aulájában tettek es-, küt arra, hogy erejük, képességeik legjavával készülnek fel hivatásukra, és tudásukat a dolgozó nép szolgálatában kamatoztatják. Bulgária, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Lengyelország, az NDK, Románia és a Szovjetunió felsőoktatási intézményeinek leendő magyar hallgatóit Varga József, az Oktatási Minisztérium főosztályvezetője köszöntötte. Hangsúlyozta, hogy a külföldön végzett magyar és a hazánkban végzett külföldi szakemberek serege személyes hozzájárulásával is segíti a szocialista közösség országai együttműködésének egyre hatékonyabb kibontakozását. A tananyag elsajálátszó- vagy szemétdomb? Békéscsabán a Kazinczy és az őr utca sarkán épült új 10 emeletesbe a lakók már beköltöztek, a környék viszont rendezetlen. Szemét, hulladék, építési törmelék „díszíti” a kis parkot, ami pedig igen szép lehetne. Padokkal, virágágyásokkal kellemes pihenőjévé válhatna a környék lakóinak. Nem szóival a közelben levő dombról, amit betonelemekből, kábelekből, téglákból és a kitermelt földből hordtak össze a nagy gépek, de ma is ugyanúgy van, ahogy az építés befejezésekor volt. A gyerekek kedvenc játszódombja lehetne, s a tervek szerint az is lenne a rendeltetése — télen szánkázó- domb — ám most még élet- veszélyes, nemhogy játékra alkalmas, pedig a gyerekek jó időben most is ellepik, nem gondolva a veszélyre. Egyesek még szemétdombnak is használják, amint azt képünk illusztrálja. Sürgős segítség kellene, mielőtt még baleset történik. A domb fel töltéséhez, a kiálló betonelemek eltüntetéséhez rengeteg föld kell, ami társadalmi úton aligha megoldható. Természetesen nem hiányozhat a társadalmi hírei MAGYAR— CSEHSZLOVÁK KÜLÜGYMINISZTÉRIUMI MEGBESZÉLÉSEK Rácz Pál külügyi államtitkár meghívására július 2—5. között Magyarországon tartózkodott Jaroslav Knizka, a csehszlovák külügyminiszter első helyettese. Vendéglátójával megbeszéléseket folytatott a két ország kapcsolatainak alakulásáról, valamint a két külügyminisztérium együttműködéséről. Jaroslav Knizkát fogadta Púja Frigyes külügyminiszter. A szívélyes légkörű beszélgetésen jelen volt Václav Moravec budapesti csehszlovák nagykövet. Szász Péter filmrendező a ma esti előadás rendezője, a jelmezeket Kemenes Fanny tervezte. A főbb szerepekben Lukács Sándort, Győry Emilt, Németh Sándort, Harsányi Gábort, Fülöp Zsigmondot, Bodrogi Gyulát, Benedek Miklóst látjuk. Játékmester: Bányai Gábor. tításán és a magas szintű nyelvismeret megszerzésén kívül megismerkednek új barátaik életével, hazájával, kultúrájával. Ezek az ismeretek szélesítik látókörüket, s egyben erősítik a szocialista internacionalizmus eszméjét is. Az új ösztöndíjasok nevében Balogh Margit búcsúzott az itthonmaradóktól, szülőktől, barátoktól. A csaknem háromszázötven fiatal közül 255-en a Szovjetunióban kezdik meg tanulmányaikat. Jelenleg 1700 fiatal folytat felsőfokú tanulmányokat külföldi egyetemeken, főiskolákon, s ebből a legtöbben — 1200- an — a Szovjetunióban szereznek diplomát. A fiatalok — tanulmányaik megkezdése előtt — háromnapos tanfolyamon ismerkednek a fogadó ország életével, munkájával, s hathetes intenzív nyelvtanfolyamon is részt vesznek. Szemét szemét hátán munka sem, azonban a helyzet sürgeti az intézkedést, mert ha ismét eljön a jó idő, A házfelügyelők és a háztömbfelügyelők foglalkoztatását szabályozó jogszabályok egységes értelmezése érdekében együttes közleményt adott ki a Munkaügyi Minisztérium és az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium. Ma már mind kevesebb házfelügyelő képes megoldani azt, hogy néhány napos távollétében hozzátartozója helyettesítse, ami korábban általános gyakorlat volt. Ennélfogva az 1972-ben megjelent rendelet is csak a három napot meghaladó helyettesítésről intézkedett. A háromnapos vagy annál rö- videbb távoliét esetén a legszükségesebb házfelügyelői feladatok elvégzése a helyettesre hárul. Ennek tekinthető általában a kapunyitás és -zárás —1 ahol a lakóknak nincs kapukulcsa —, a személyfelvonó kezelése vagy a felvonóvezetés — ha ezt rendszeresítették —, a lépcsőházi és egyéb közös közlekedési terület szükség szerinti megvilágítása, a háztartási szeméttel szokásos teendők és a rendkívüli időjárás — hó, jég — miatt szükséges takarítási munkák elvégzése. E feladatok ellátása az irányadó a helyettesek díjazásánál is. Ebből következik, hogy függetlenül a három napnál rövidebb vagy hosszabb helyettesítési időtől a kapu- és felvonókezelésért a helyettest illeti meg annak a jövedelemnek időarányos része, amit a házbenépesül gyermekhaddal a domb és környéke, baleset bármikor előfordulhat. felügyelő kap a lakóktól a kapukulcs, a liftkulcs használatáért. Természetesen az úgynevezett egyedi kapuzás és liftezés esetén kapott díjazás is a feladatat ellátó személyt, a helyettesítőt illeti meg. A jogszabály a házfelügyelői, tömbházfelügyelői — szolgálati lakást — mint természetbeni juttatást — munkabérnek minősíti. Ennélfogva itt is érvényes az a központi, általános jogszabály, amely szerint a gyermekgondozási segélyben részesülő munkavállaló munkabérben, illetve munkabérnek minősülő természetbeni juttatásban nem részesülhet. Ezért a gyermekgondozási szabadságon levő házfelügyelők a segély folyósításának időtartama alatt lakbért fizetnek. Szociális gondoskodás Nagyszénáson Nagyszénáson a tanács nagy gondot fordít a munkából kiöregedett, idős emberek támogatására. Az év első 5 hónapjában több mint 130 ezer forintot költöttek rendszeres szociális segélyre, melyben 17-en részesültek. Jelentős az az összeg is, amelyikkel a termelőszövetkezeti tagok járadékát egészítik ki. Eredményesen működik a községben a házi szociális gondoskodás szervezete is. Ebből a munkából nemcsak a tanács, hanem a helyi gazdálkodó szervek is kiveszik a részüket. Elsősorban az Október 6. Termelő- szövetkezet, mely két gondozónő bérezését biztosítja. A tanács egy hivatásos gondozónőt tart. Ézenkívül hét tiszteletdíjas gondozónő is tevékenykedik. Ugyanakkor a szociális otthon két szocialista brigádja, valamint az Október 6. Termelőszövetkezet két szocialista brigádja öt egyedül élő, magatehetetlen, idős emberről gondoskodik. Ifjúsági napok Gyulán Eddig két alkalommal szervezte meg az Expressz Ifjúsági és Diák Utazási Iroda a nyári gyulai ifjúsági napokat, amelyekre mintegy 600 fiatal érkezett Gyulára az ország különböző részeiből. Az idén július 7- én és 8-án veszik birtokukba a három környező megyéből érkezett fiatalok a várost. Napközben — ha az idő is engedi — fürdenek, napoznak vagy a város nevezetességeivel ismerkednek. Az esti programok is vonzónak ígérkeznek, 7-én a Várszínház előadását nézik meg, 8-án, vasárnap pedig a Piramis együttes koncertjére kerül sor. n szocialista iparban foglalkoztatottak havi bérszínvonala 1979 márciusában — valójában a havi átlagbére — 3668 forint volt, s ez az első negyedév három hónapjában 6,2 százalékkal bizonyult többnek, mint tavaly, a megfelelő időszakban. Példánknál maradva: ha a népgazdaság számára az előbbi ösz- szeg a kötelező bérszínvonal, akkor úgy kell eljárnia, hogy fölvesz egy dolgozót, akinek a fizetése kerek négyezer forint, ám alkalmaz egy másikat is, akinek 3336 forintot ad, mert így nem növekszik a bérszínvonal. A bökkenője a dolognak a következő: mi legyen akkor, ha a népgazdaságnak két, ötezer forintos javadalmazást igénylő munkaerőre van szüksége? Hogyan gazdálkodjon úgy, hogy a bérszínvonalat tartsa? Hangsúlyozzuk, példánk elnagyolt, de érzékeltet valamit a bérszínvonal — a bérszínvonal-szabályozás — okozta dilemmákból. A bér- színvonal nem más, mint a vállalat által fölhasználható bér egy főre jutó nagysága, amely a bérszabályozás két fő típusának egyikét alkotja: része a gazdasági szabályozók eszköztárának. A bér — s így a bérszínvonal is —, mindig kettős funkciót tölt be: ösztönöz a termelésben, szabályoz az elosztásban. Az elv világos, a gyakorlati megvalósítás azonban nincs híján az ellentmondásoknak. Hozzátesszük, nem létezik tökéletes, minden követelménynek megfelelő bérezési rendszer, alapuljon az bérszínvonalon vagy bértömegen. Tudatosan kell vállalni a kedvező és a kedvezőtlen hatások egyeztetését, mérlegelését. Napjainkban a bérszínvonal alkalmazásának két főbb változata ismeretes. Az egyik: az irányító szervek — függetlenül a vállalat tevékenységétől — előírják az abszolút bérszínvonalat. Ez a gyakorlat főként a szolgáltató cégeknél, mint például a vil- lamosenergia-iparban jellemző. A másik: a bérszínvonal összefügg a vállalati gazdálkodás eredményeinek mutatóival, ha ezek jobbak, mint korábban voltak, akkor a bérszínvonal is jobb, azaz — meghatározott keretek között, előírt feltételek mellett — emelkedhet. Előre kiszámítható tehát az ilyen módszerrel dolgozó cégeknél, hogy bizonyos teljesítménytöbblet mennyi bérszínvonal-növekedést tesz lehetővé. Az élet persze itt is tartogat egy „de” szócskát. Ha a vállalat nem tartja be a bérfejlesztés megengedett — a bérfejlesztési mutató által Tegnap, július 5-én ülést tartott a Békés megyei Népi Ellenőrzési Bizottság. Első napirendi pontként Horváth Imre, a megyei NEB tagja „A belső ellenőrzés helyzete az ipari és a mezőgazdasági szövetkezetekben” című vizsgálat tapasztalatait ismertette. Megyénk népi ellenőrei ugyanis 9 ipari és 9 mező- gazdasági szövetkezetben helyszíni vizsgálat során arra kerestek választ, hogy milyen a belső ellenőrzés színvonala és hatékonysága. Megállapították többek között, hogy a belső ellenőrzés szervezeti és személyi feltételei javultak. A színvonala is jobb a korábbi évekhez képest. Ám elég gyakran alapvető hibák is előfordulnak. A belső ellenőrzés, mint az irányítás szerves része, hatékonyságát tekintve még kívánnivalót hagy maga után. A megyei Népi Ellenőrzési Bizottság a tapasztalatok megvitatása után határozati javaslatot fogadott el a bellehetővé tett — mértékét, hanem túllép azon, akkor meghatározott számítási kulcsok alapján a részesedési alapjából adóznia kell, gyakran progresszív módon; nagy ugrásokkal növekvő -járulékot fizet az állami költségvetésnek. Ez utóbbi korlátozás oka az, hogy lehetőleg szoros — megtervezett — keretek között kell tartani a béreket — a jövedelmeket —, mert ezek értéke csak akkor valós, ha minden tíz vagy száz forint teljesítmény mögött — áru, áru jellegű szolgáltatás —fedezet áll, azaz ha vásárlási szándékainkat nem húzza át a kínálat alacsony volta. Az idén márciusban a textiliparban a fizikai foglalkozásúak havi átlagbére 3199 forintot tett ki, s az összefoglaló adat mögött az 5200 forintos keresetű szövő, kikészítői munkás éppúgy meglelhető, mint a betanuló idejüket töltő fiatal leányok 1860 forintos fizetése. A két végletből alakul ki — olykor sok fejtörés árán — a bérszínvonal, az a számadat, amihez a vállalatoknak tartaniuk kell magukat. Ott, ahol — például a technológia jellegéből következően — magas a szakmunkások, a műszakiak aránya, a bérszínvonalnak is magasabbnak kell lennie, mint ott, ahol túlnyomj többségben betanított és segédmunkások dolgoznak. A termelőtevékenység jellege tehát lényeges eleme a bérszínvonalnak, ahogy gyakran a társadalmi szükségletek is — így az ún. hiányszakmákra csábítás érdekében alkalmazott magas bérszínvonal — kihatnak arra. S okféle előny és hátrány találkozási pontja a bérszínvonalat megjelölő számadat. Áttételesen, lefékezve közvetíti a hatékonysági törekvések eredményeit, elősegíti a fölös munkaerő megtartását, az úgynevezett vatta-létszámot, mivel az alacsony átlagkere- setűek bizonyos nagyságú csoportja teszi lehetővé a magasan kvalifikált szakmunkások megfelelő javadalmazását, a bérszínvonal sérelme nélkül, a progresszív adózást elkerülve. Ez hátrány, az viszont tévhit, hogy a bér- színvonal nem ad lehetőséget a differenciálásra. Módot nyújt erre, csakhogy teljesítménynövekedéshez köti a bér- növekedést, igaz, részleteiben nem egyértelműen. S ami summázat lehet: a bérszínvonal alkalmazásának ellentmondásossága nem magából a formából következik, hanem bérezési rendszerünk belső aránytalanságainak, feszültségeinek tükrözője. Lázár Gábor ső ellenőrzés továbbfejlesztésére. Második napirendi pontként Józsa Béla, a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke ismertette a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság értékelése alapján a soron következő feladatokat, melyek a NEB-munka továbbfejlesztését célozzák. Szólt az ellenőrzési szervek koordinálásának, valamint a népi ellenőrzési bizottságoknak a társadalmi szervekkel való együttműködésének fontosságáról. Kitért az ügyrend és a működési szabályzat korszerűsítésére. Hangsúlyozta, hogy az ellenőrzési munka hatékonyságának szempontjából milyen nagy jelentősége van a népi ellenőrzési bizottságokon belül működő szakcsoportok tevékenységének. A szakcsoportok munkáját azonban jobban kell megszervezni és működésüket tervszerűbbé kell tenni. A megyei Népi Ellenőrzési Bizottság ülése bejelentésekkel ért véget. Ma este bemutató a Várszínházban Nemeskürty István: Szép ének a gyulai vitézekről Külföldi ösztöndíjasok ünnepélyes eskütétele a Budapesti Műszaki Egyetemen Fotó: Orbán Károly Napirenden a belső ellenőrzés
