Békés Megyei Népújság, 1979. július (34. évfolyam, 152-177. szám)
1979-07-04 / 154. szám
1979. július 4., szerda o I Veszteségek nyomában Kötegyáni remények, törekvések Kopár szikből dús legelő „Ég a \nap melegtől a kopár szik sarja, Tvkikadt szöcske nyájak legelésznek rajta; Nincs egy árva fűszál a tors közt kelőben, Nincs tenyérnyi zöld hely nagy határ mezőben." i (Arany János: Toldi) A szövetkezet tíz évig nyereséggel zárta az évet. Nem értek el kiemelkedő eredményt, de sikerült elkerülni a legrosszabbat... A szakadék szélén táncolni azonban nem éppen a legvidámabb dolog, hiszen minden egy hajszálon múlott. A kötegyáni Petőfi Tsz helyzetét ismerők közül ezért sokan valóságos csodának tartották a hosszú egyen- súlyozási kísérletet. Azután egy csapásra megváltozott a helyzet. „Jött” a veszteség. Hogy miért? Erre és a kibontakozás lehetőségeire kerestünk választ írásunkban. Helyükön maradtak A közös gazdaságot 1978- ban szanálták. Tavaly pedig az amortizációs alap felhasználásával rendezték a pénzügyi hiányt. Veszteséges gazdálkodás két egymást követő évben... A szövetkezet élén azonban semmilyen változás nem történt. A vezetők és a tagok azonban nem estek egymásnak, hogy mindenáron bűnbakot keressenek. Kiegyensúlyozott és mértéktartó maradt az irányításban dolgozók viszonya egymáshoz és a további feladatokhoz. Ám a kérdések sora kimondottan és kimondatlanul ott él az emberek között. Mi történik akkor, ha ezt az évet, vagy a többit sem tudják másként zárni? — Reméljük erre már nem kerül sor — jegyzi meg Felföldi Imre tsz-elnök, akitarra kértünk, beszéljen a szövetkezet vezetőségének elképzeléseiről. — Hiába keresnék közöttünk a széthúzás jelét — emeli fel a hangját nyomatékosan —, kárbave- szett idő lenne! Két ilyen esztendő után is együttmaradt a vezetés. A kora tavaszi közgyűlés hangulata bizakodó volt és a tagok nem követelték egyikőnk fejét sem. A revízió; amelyet felettes szervek tartottak, kirívó hiányosságot nem talált. A megye vezetői objektívnek minősítették a gazdálkodás eredménytelenségének okait. A tények azonban tények maradnak. Tíz év viszonylag eredményes gazdálkodása sem tudta útját állni az időjárás okozta váratlan veszteségnek. Nem tudta, mert a vezetői döntések csak rövidtávú gondok megoldását tették lehetővé. Igaz, a tsz helyzetében jelentős erőfeszítéseket igényelt a szerény nyereség és fejlesztési alap felosztása, a termelés szerkezetének állandó változtatása. \ Megkötött kézzel — Egész gondolkodásunkat befolyásolta egy ma már, nyugodtan mondhatom, elárvult szemlélet. Ez lényegét tekintve így hangzott: a mezőgazdasági üzemekben csak állattenyésztéssel és növény- termesztéssel foglalkozzanak, mert ez a feladatuk. És mi tartottuk magunkat ehhez az innen-onnan sugallt állásponthoz, amely lényegét tekintve igaz is. Ennek ellenére ma már úgy gondoljuk, a gazdálkodás merev értelmezése a lehetőségek leszűkítése volt, hogy kezünket igyekeztek megkötni. Nemrég a szövetkezet irányítói — a Körösök Vidéke Tsz-szövetség szervezésében — Pest környéki közös gazdaságokba látogattak. Meggyőződtek a sajátjukétól eltérő gyakorlat sikeréről. A módszer követésre méltó — állapították meg, most már véglegesen a Petőfi Termelőszövetkezet vezetői. — A következtetés persze nem volt új számunkra. De azt hiszem, a kétkedőknek is megváltozott a véleménye. Kell ugyanis egy ágazat, amely képes pótolni a növénytermesztés nemegyszer milliókra rúgó veszteségeit — hallottuk Hajdú János főkönyvelőtől. De a kisegítő tevékenységek bevételei más szerepet is betölthetnek. Biztosíthatják az egyenletes fejlődéstől elválaszthatatlan korszerű berendezések, gépek beszerzését. — A kisegítő üzemág árbevétele a következő években az 50 millió forintot is meghaladhatja. A fejlesztésekhez már eddig is sok ajánlatot kaptunk. Választhatunk, melyik a legmegfelelőbb adottságainkhoz. Célunk az, hogy kis befektetéssel olyan üzemeket hozzunk létre, amelyek nyereséget termelnek. A seprűnyélgyártás, a seprűkötés jövőre már 10 millió forintos árbevételt biztosít a közös gazdaságnak. Tárgyalásokat folytatnak a vegyesipari vállalattal, a Szellőző Művek sarkadi gyárával és az Öbuda Tsz-szel. Műhelyként az üresen maradt szarvasmarha-istállók szolgálnak majd. Illik nem illik? — Keressük azokat a lehetőségeket, amelyekkel akisegítő üzemág mellett nagyobb nyereséget érhetünk el az alaptevékenységben — fűzi magyarázatként az előbbiekhez az elnök. — Meg kell szüntetni a tehenészetet. Az állomány tbc-mentesítésé- hez szükséges feltételeket pénz hiányában képtelenek vagyunk megteremteni. Hasonló okok miatt szüntetjük meg az anyajuh tartást, egészségügyi szempontok miatt pedig a pulykanevelést. Az intézkedések oka az volt, hogy csökkentsük a gazdálkodásban a veszteséget. A növény- termesztésben hasonló céllal a termelés szerkezetének egyszerűsítését akarjuk megvalósítani. Ügy tűnik, mintha a változtatások visszalépést jelentenének. A szövetkezet vezetői azonban ez ellen tiltakoznak, mondván: a gazdálkodás biztonságát csak akkor lehet megteremteni, ha töretlen marad a fejlődés. Ehhez pedig nemcsak jó és jól szervezett munkára van szükség, hanem pénzre is. Mert végül is vállalkozni kell sokszor olyasmire is, ami látszólag nem egészen illik az ágazat tevékenységi körébe, mint mondjuk a kisegítő üzemágak egy része a mező- gazdasági termelésbe. Nem illik bele, ám mégis a célt szolgálja, azt, hogy minél kevesebb veszteséges mezőgazdasági üzem nehezítse a népgazdaság fejlődését. Valamennyi közös gazdaság helyes törekvése, hogy a veszteséget jelentő szakadékot igyekeznek elkerülni. Kö- tegyánban is azt akarják, hogy a kiegyensúlyozott előrehaladást később se veszélyeztesse a gazdálkodás zűrzavara, az egymásra mutogatás. Kepenyes János A halhatatlan ködtő gyönyörű verssorai jutnak eszembe, amint közeledem a kardoskúti Sóstóhoz. Az 1200 hektárnyi terület — a „nemzetközi madárszállóvad”, a természetvédelmi területté nyílvánított kardoskúti Fehértóval együtt — az orosházi Üj Élet Tsz tulajdona. A terület egy részén szántóföldi és kertészeti növényeket termelnek, de zöme legelő. Múzeumi kiadványokból, az itt élő öregek elbeszéléseiből tudom: a szikes legelőkön azelőtt bizony valósággal kiégett a fű már nyár elején. A sziksó nagy területéken messzire fehérlett, s még a juhok is nehezen találták harapnivalót. Azt is tudom viszont, hogy a Sóstó látképét teljesen megváltoztatta az utóbbi időben az orosházi Üj Élet Tsz. Az ősgyepen megkezdte a komplex meliorációt, új juhhodá- lyokat, szarvasmarha-istállókat, bekötő utat épített, bevezette a villanyt, a vezetékes vizet. Az itt dolgozók pihenőszobát, öltöző-fürdőt kaptak. Az idén „vizsgázott” a meliorált ősgyep, hiszen hoszszú évek óta nem volt a mostanihoz hasonló tartós aszály. Sóstón az aranyat érő májusi esőből semmi nem hullt, június első felében úgyszintén száraz meleg uralta a tájat Ennek ellenére haragos zöld, dús legelőt látni. Sitkéi János kerületvezető mondja: „A fel nem újított ősgyepről hektáronként 10 mázsa szénát takarítottunk be az első kaszálás alkalmával, egy részén pedig juhnyáj legelt. A komplex meliorációban részesült ősgyepről 82 mázsa kiváló minőségű szénát kazlaztunk hektáronként, de a második kaszálásból még újabb 40 mázsás átlaghozamra számítunk. Amit nem kaszáltunk, azt szakaszosan legeltetjük. A rét, legelő 500 szarvas- marha szilázs-, szenázs-, széna- és zöldtakarmányszükségletét biztosítja. így a korábbi silókukorica-táblákon egyéb kultúrnövényt termeszthetünk. Mi úgy mondjuk : gyöngyvirágtól lombhullásig legelnek a jószágok. Ez azt jelenti, hogy 200 napon át a havi takarmányozási költség átlagosan 150 forint, télen pedig 450. Ez nagy különbség. De a téli takarmányszükségletet is itt termesztjük meg és tároljuk.” Az orosházi Üj Élet Tsz bemutató mintagazdaság, s ennek szerves része Sóstó Több mint 200 húshasznú tehén él itt szaporulatával, 1300 juh — közöttük 152 fehér racka — és 56 darabból álló szürke magyar gulya. A raokanyáj és a szürkegulya törzstenyészet. Említésre méltó, hogy tavasztól őszig elhullás nincs, az állatállomány gyógyszerfogyasztása nulla. Edzettek az állatok, küllemre is nagyon szépek. Csáki Sándor, a szürke magyar gulya pásztora mondja: „Mintha csaknem pusztán élnénk. Én itt születtem, ezen a tájon nőttem fel. Tudom, mint jelentett azelőtt pásztornak lenni. Ha van miből, egy-egy jószág 50 kiló zöld füvet megeszik egy nap, erre pedig sok vizét kíván. A rekkenő hőségben ötször is itattunk egy nap, bizony annyi vödör vizet húztunk ki a gémeskút- lb<51, hogy alig bírta a hét karunk. A jószág most szakaszosan legel, villanypásztor „felügyelete” mellett. Mindig arra a szakaszra telepítjük a vályúkat és a vizeslajtot, amelyiken legelnék a jószágok. így aztán annyiszor isznak friss vizet egy nap, ahányszor .akarnak, nekünk .pedig nem kell vödröt húzogatni. Engem úgy ismernek a' nagy szarvú szürke marhák, hogy ha messziről meghallják a hangomat, jönnek utánam. Aranyéletük van itt, a pusztán.. Együttműködő tsz-ek az aratásban Fácánnevelés a Kiskunsági Állami Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság nyíri kerületében. A Kiskunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaságban háromezer kisfácánt nevelnek. A felnőtt fácánokat a vadászterületükre engedik. A gazdaságnak közel egymillió forint bevételt jelent a fácántenyésztés. A képen: Szenek József kerületvezető fővadász a keltetést ellenőrzi (MTI-fotó, Fehérváry Ferenc felvétele — KS) A kunágotai Bercsényi Termelőszövetkezet és az almáskamarás! Sallai Tsz közti együttműködésnek már hagyományai vannak. Ebben az évben a kölcsönös segítségadást szerződésben is rögzítették. Ennek alapján kezdték meg Péter-Pál napján a nyári betakarítást. A szerződésben vállalt 35 hektár olajos repce termésének begyűjtését követően a kunágotai közös gazdaság saját tábláin 14 kombájnnal a 300 hektárnyi takarmánybúza termőterületen folytatja az aratást. Az itteni munkák Két új termék gyártását kezdte meg Barcson a Kemikál Mű anyagfeldolgozó Gyára. A sáv-felülvilágítókból az idén ezei négyszáz készül el, s az ország egész területére szállítana belőle. A három elemből álló nyolcvan centiméter széles c tizennyolc méter fesztávolságú felülvilágító üvegszálas dón gákat könnyűszerkezetes építéseknél használják fel. Az épii letek jobb, természetes világítását segíti az áttetsző műanya sáv (MTI-fotó: Gyertyás László felvétele — KS után csaknem 1100 hektár kenyérgabona vágásának feladatja várja a kombájnoso- kat. A betakarítógépék aratás előtti szemléjén minden gépet rendben talált a bizottság, s a nyári kampány kezdetekor a tsz vezetősége úgy döntött, hogy a szárítóüzemet, a szállító járműveket a betakarítás gyorsítására, a szemveszteség minimumra csökkentése érdekében két műszakban üzemeltetik. A szövetkezet dolgozói az aratással párhuzamosan takarítják be a szalmát és hántják a tarlót. A szemtermést 12 munkanap 'alatt szeretnék biztonságba helyezni, abban reménykedve, hogy fl kedvezőtlen időjárás miatt nem nyúlik el túlságosan az aratási idő. Termelési tervében a Bercsényi Tsz 52 mázsa búzát számított egy hektárra átlagosan, a nemrég befejezett felmérések alapján 48 mázsa körüli termésátlagot várnak, így a búzatermesztés ágazatában több mint 5 millió forint árbevételkiesés jelentkezik majd, azzal együtt, hogy a közös gazdaság szántóiból mintegy 400 hektárt ragadt el ,a hasznosítástól a talajvíz. A Bercsényi Tsz tagsága az eredetileg tervezettnél több sertés hizlalásával, észszerű takarékossággal, hatékonyabb és szervezettebb munkával igyekszik ellensúlyozni ,a kieséseket. Ma tűzik József Halász József húsmarha- gomdozó vallja: „Emberséges körülmények között dolgozunk Sóstón. Én egymagám 180 húshasznú tehenet gondozok. De könnyű akkor, amikor ott a víz, önetetőben a takarmány, nyáron pedig kinn a legelőn annyit szedegetnek maguknak, amennyi jólesik. Én itt is lakom, mindig kéznél vagyok, ha valamire szükség van. De nem panaszkodom: négy-hatezer forintot keresek havonta.” Még látványnak is gyönyörű a Sóstó., Egyik részén a húshasznú tarka marhák legelésznek, másutt a szürkegulya, megint más részen a juhnyáj. Dokumentumok igazolják: mit adott már eddig is a komplex melioráció, aminek teljes befejezését 1980-ban várják. Most is ott vannak ' a Tiszántúli Meliorációs Vállalat gépóriásai. A munkások lakókocsikban laknak, amelyekben nemcsak tv, rádió, könyv, sajtótermék, hanem mosógép, centrifuga és ebédlő is található. Van látnivaló Sóstón, de nincs hiány vendégekben sem. Hetenként legalább háromszor érkeznek az ország minden tájáról, de Romániából, az NDK-ból, Csehszlovákiából, Jugoszláviából is jönnek szakemberek. Elismeréssel nyilatkoznak arról a nagy változásról, amit néhány év alatt produkált Sóstón az orosházi Üj Élet Tsz. Ary Róza A