Békés Megyei Népújság, 1979. július (34. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-04 / 154. szám

Sinkovits Imre, Gombos Katalin és Vitay Ildikó a gálaesten Fotó: Martin Gábor Várszínház 79 Gálaest Gyulán Nagy sikerű fórummal zárult a szarvasi Vajda Péter Szabadegyetem egészségnevelési tagozata a szabadegyetem előadóin kívül a Szarvasi Egyesített Gyógyító-Megelőző Intézet szakorvosai is helyet foglal­tak. Szarvason első ízben tartottak olyan egészségne­velési fórumot, amelyen a mintegy 40 kérdésre 14 szak­orvos válaszolt. A tagozatot rendszeresen látogató 109 hallgatónak Korim János, ,a TIT szarvasi városi szerve­zetének titkára nyújtotta át az okleveleket. A két és fél órás időtartamú fórum sike­re arról tanúskodott, hogy Szarvas város és környéké­nek lakossága igényli a leg­korszerűbb egészségügyi is­mereteket. Felkerestük dr. Viski Má­tyás városi-járási főorvost, az egészségnevelési tagozat koncepciójának kidolgozó­ját és a tagozat egyik szer­vezőjét, hogy további elkép­zeléseiről, válamint a tago­zat működési feltételeinek biztosításáról adjon tájékoz­tatást. — Véleményem szerint a művelődésügyi osztállyal és a TIT-tel való együttműkö­dés a jövőben is elenged oe- tetlen. „A születéstől a sín tartó program öt nagy téma­kört ölel fel, amelyek egyen­ként 6—8 előadásból álló so­rozat összeállítására nyújta­nak lehetőséget. Megítélésem szerint helyes lenne, ha a következő években speciá­lis kollégiumi formában dol­goznánk fel az ifjúság, a táplálkozás, a munka és az öregkor élettanát, lélektanát, szociológiáját. A jövő évad­ban szintén a szakma legne­vesebb előadóival — geneti­kussal, szexológussal, szocio­lógussal — kívánjuk kifej­tetni az első témát: iaz örök­lődés és a születés problé­máit, a gyermek-, serdü­lő-, ifjú-, felnőtt- és öreg­kor szexualitását, a házasság és a válás problematikáját. Az ősz folyamán kezdődő speciális kollégiumot világ­hírű tudósunk, Selye János híres könyve analógiájára „Életünk és a szex” címmel hirdetik meg. Fenyvesi András Uj kapcsolatok — régi emlékek Igaz, hogy már vasárnap megkezdődött a gyulai szín­házi |nyár programja Tamá­si Áron ördögjátékának vár- fürdői bemutatójával, az évek óta várt és divatos gá­laest egy nappal később, hétfőn este követte azt Ez a divat címmel. Az Erkel Művelődési Központ szín­háztermét zsúfolásig megtöl­tötte a közönség, mintha érezték volna a gyulai és a megye más részéből érkezett színházkedvelők, hogy ezút­tal változatosabb, színesebb, mi több színvonalasabb gá­lában lesz részük, mint ta­valy és tavalyelőtt volt. A várakozók nem csalódtak: az idei évadnyitó gála ijól sike­rült, kellemesen szórakozta­tott, és nyújtott néhány ki­vételesen emlékezetes művé­szi produkciót is; egyenet­lenségein, alacsonyabb 'pont­jain is minden nehézség nél­kül átjutottunk. Gálaestről lévén szó, mű­sorát a változatosság jelle­mezte, kaptunk mindenből: költemények, dalok, jelene­tek, magánszámok hangzot- ták el, elegyítve a budapesti élgárda sokszori felvonulá­sával. Tizenhat művész lé­pett színpadra azok közül, akik a várszínház előadása­in az idén szerepelnek, s mint említettük, néhányan egészen kimagaslót produ­káltak. Méltán kapott vas­tapsot Benedek Miklós, Lu­kács Sándor, Hernádi Judit, és nem utolsósorban Sinko­vits Imre, Gombos Katalin és Vitay Ildikó. A nyári vakáció hetei alatt azért nem mindegyik kisdobos és úttörő korú gyerek megy táborozásra, rokonlátogatásra. A lakóhe­lyén maradókra számít az idén a békéscsabai ifjúsági és úttörőház. A város négy lakótelepén, valamint az V. kerület két iskolájának kör­nyékén — hetente hétfőn és csütörtökön délután — érde­Az estet Verebes István konferálta figyelemre méltó szellemességgel és közvet­lenséggel, kár, hogy a vé­gén ízetlen tréfálkozásra ra­gadtatta magát az 1848-as szabadságharccal és az aradi vértanúkkal kapcsolatban. Végül: a szereplők látha­tóan megtiszteltetésnek vet­ték, hogy a gyulai gálaesten felléphettek, és jókedvvel tették azt, nem kötelesség- szerűen. Biztató kép ez a bemutatók előtt, melyek ez­úttal nem kis erőpróba elé állítják a rendezőket, sze­replőket és a műszaki sze­mélyzetet. kés programokra várják a ráérő gyerekeket, valamint a szervezésben, a nagyszerű­nek ígérkező játékokban, versenyekben részt venni kí­vánó szülőket. A Mokri-la- kótelepen a játszótéren, a Kulich Gyula-lakótelepen az iskola környékén és az épí­tők művelődési házában, a Gábor Áron—Vécsey utcai lakóterületen az óvoda mö­götti játszótéren, a Lencsési úti lakótelepen a harmadik toronyház mellett, míg Er- zsébethelyen a Padrah Lajos és a 11-es számú általános iskola udvarán lesz az egyes programok előtt a gyülekező. A részletes műsorrendet a felsorolt helyeken plakátok hirdetik már ezekben a na­pokban is. A lakóterületi szabad idős események szervezése is azt bizonyítja, hogy az isko­lák és az úttörőcsapatok ve­zetőinek, tanárainak a tan­évben rájuk bízott gyerme­kek iránti felelőssége a szünidő hónapjaira is kiter­jed. Minden területnek ön­álló, zömében pedagógus fe­lelőse, szervezője van. Mun­kájuk támogatását a szülők­től is várják. Az augusztus utolsó nap­jaiig tartó rendezvénysoro­zat kiemelkedő eseményei közé tartozik az erzsébet- helyi iskolák közötti foci-, a lányok részére pedig tollas­Két nap óta tart Békés­csabán, a napközistábor te­rületén a IV. országos szlo­vák nemzetiségi olvasótábor. A hétfői ünnepélyes megnyi­tót követően a táborlakók városnéző sétára indultak, majd az olvasótáborok eddi­gi történetével ismerkedtek. Kedden író-olvasó találkozó és előadások szerepeltek a programban, ma, szerdán Tóth Emília tart előadást a A szarvasi Vajda Péter Szabadegyetem 1977-ben kezdte meg működését. Az 1977/78. évadban közművelő­dési, iaz 1978/79. évadban pe­dig egészségnevelési tagozat megalakítására került sor. Az egészségnevelési tagozatra vonatkozó felhívást Szarvas város Tanácsa V. B. egész­ségügyi osztálya és művelő­désügyi osztálya, valamint a Tudományos Ismeretterjesz­tő Társulat szarvasi városi szervezete bocsátotta ki. A tagozat egészségügyi felvilá­gosítással, egészséges élet­módra neveléssel, egészség- ügyi és testi kultúra fejlesz­tésével foglalkozott, 9 elő­adásból állt, s „a születéstől a sírig” tartó problémakört ölelte fel. A témaválasztás és a ne­ves előadók felkeltették a la­kosság figyelmét, hiszen ösz- szesen 176 hallgató jelentke­zett Szarvas városból és a szarvasi járás területéről. Az első előadás 1978. ok­tóber 9-én, az utolsó pedig 1979. június 11-én hangzott el. Az előadásokat gyulai, orosházi és szegedi szakorvo­sok tartották. A magas szin­tű, közérthető, néhány eset­ben filmvetítéssel egybekö­tött előadásokat mindvégig nagy érdeklődés kísérte. Va­lamennyi előadás előtt dr. Dflrida Mihálynak, a Szarva­si Egyesített Gyógyító-Meg­előző Intézet közelmúltban elhunyt főorvosának Vajda Péter sokoldalú munkássá­gáról írott ismertetőit hall­gatták meg a résztvevők. A június 25-én megtartott fórum vendégeinek sorában labda-bajnokság. De szinte minden helyen lesz ingyenes filmvetítés, ügyességi verse­nyek és aszfaltrajzolás. Az úttörőmozit leszámítva a többi programon a gyerekek egy-egy részvételi kártyát kapnak. Ebből ha öt össze­gyűlik, azt az úttörőház por­táján tombolajegyért be lehet váltani. Ennek sorsolá­sa pedig a nagyszabásúra tervezett nyárbúcsúztatón, augusztus 31-én pénteken este lesz a sorsolása. A nyer­tesek sportszereket, játéko­kat, könyveket kapnak aján­dékba. Műsor is lesz, vala­mint a tábortűz mellett ad­ják át a sportversenyek győz­teseinek a megérdemelt tró­feákat. A csabai ifjúsági és út­törőház a városi napközis tá­bor programjának színesíté­sére ezekben a hónapokban öt kihelyezett szakkört is fenntart. Július 3-tól tábor­zárásig a KISZ-tábori kis lakók képzőművész-, szob­rász-, játékkészítő, népi hím­ző- és gokartszakkör mun­kájában vehetnek részt. A táborban egy alkalommmal a népszerű 100 Folk Celsius elnevezésű rockegyüttes ad koncertet a gyerekeknek, egy másik délutánon pedig iro­dalmi műsor lesz. Ezekre a programokra a város többi kisdobosát, úttörőjét is vár­ják a rendezők. magyarországi szlovákság néprajzáról, megnyitjáik Lu- koviczki Endre kiállítását és találkoznak Filadelfi Mihály költővel. A találkozó után vetélkedőre kerül sor Ki tud többet Szlovákiáról ? cím­mel. A táborlakók vendége lesz csütörtökön Fábián Zoltán író, a Magyar Írók Szövet­ségének titkára is. Az orosházi eszperantis- ták még a hatvanas évek elején szoros barátságot kö­töttek az újvidékiekkel. Nem­csak egyénileg leveleztek, hanem csoportosan látoga­tást is tettek egymás váro­sában. Aztán a későbbi évek­ben lanyhult a kapcsolat, majd az idén újra felerősö­dött, sőt a közös tervek sze­rint a réginél is szélesebb alapokra fektetik. Nemcsak egyéneket és eszperantó csoportokat, hanem vállala­tokat is bevonva. A barátság új bázisa Orosházán a sütő­ipari vállalat, melynek iro­dájában Horváth Istvánná anyag- és áruforgalmi osz­tályvezetővel, a vállalat párt­titkárával beszélgetünk. — Van nálunk érdeklődés a nemzetközi nyelv iránt, ezért is láttuk szívesen ven­dégül a jugoszláv eszperan- tistákat. Ez még május ele­jén volt, amikor a Vajdasá­gi Eszperantó Szövetség el­nökének vezetésével 12 tagú küldöttség kereste fel Oros­házát. Fiatalok és idősebbek, magyarok, szerbek, horvá- tok. Az újvidéki vendégek három napra jöttek, itt töl­tötték a május elsejét és részt vettek az ünnepsége­ken is. Gyopároson a mi üdülőnkben szálltak meg, s többek közt széjjelnéztek a sütőüzemben és az Üj Élet Termelőszövetkezetben is. A sütőipariak kedves gesz­tusa most viszonzásra ta­lált. Levelet kaptak Üj vidék­ről. Az értesítés szerint augusztus 15-től nyolc sze­mélyt 15 napra szívesen fo­gadnak üdülésre az Adriai­tenger partján. — Eredetileg tapasztalat- csere lett volna először, sze­rettünk volna alaposan meg­nézni náluk egy sütőipari üzemet. Jugoszláv barátaink azonban úgy látják jónak, hogy majd a most épülő, teljesen modern gyárat mu­tassák meg. Ez pedig csak jövőre lesz készen. Nem is baj, mert addigra nálunk is lesznek már, akik beszélni fogják az eszperantót. A nyelvtanulásról beszél­getünk, ősszel kezdik az esz­perantó nyelvoktatást, a csoport szervezéséhez már hozzáfogtak. Minél több fia­tal munkás kívánnak bevon­ni a mozgalomba, hogy hasz­nát lássák a tanulásnak. Hogy milyen sokat jelent a nyelvtudás, arra saját pél­dáját említi. Bár még nem ismeri a nemzetközi nyelvet, mégis megértették egymást a szerb-horvát anyanyelvű vendégekkel is, mert jól tud oroszul és ezáltal a töb­bi szláv nyelvvel is elboldo­gul. Lám, egyetlen idegen nyelv és egy hatalmas terü­letet lehet átfogni vele. — Ez így igaz, de nekem az orosz nem idegen nyelv, hanem épp olyan, mint a magyar. Édesapám még az első világháborúban orosz fogságba esett, kint maradt, ott nősült meg, s mi a gye­rekei Ukrajnában születtünk. Édesanyám ugyan eredetileg PenZa megyei volt, de a családja később a mai Do- nyeckben telepedett le. Ott ismerkedtek meg apámmal. Aztán tizenkilenc év múl­va, 1933-ban sok viszontagság után az édesapa visszajött Orosházára. Feleségével és két gyermekével. Kisebbik lánya — Horváthné — ek­kor kilencéves, és egy szót sem tud magyarul. Beíratják az első elemibe, végig kitű­nő tanuló és hamarosan tö­kéletesen beszél magyarul. Eredeti témánktól messze kerültünk, a múltba. Sora­koznak a régi emlékek. A donyecki ház, ahol 14 család lakott, s így sok gyerek nőtt együtt, a bánya, a vas­gyár. Meg a ház körüli kert, amelyben annyit játszottak, hancúroztak ... Aztán az orosházi kezdet, az itteni gyermekkor és fiatalság. A gyönyörű hangú édesanya, akivel a szép orosz dalokat énekelték a maguk és nem egyszer az egész szomszéd­ság szórakoztatására. Majd a felszabadulás. Nővérével együtt tolmácsok. Előbb és később is nagy szenvedé­lyük a sport és a színját­szás. Aztán a továbbtanulás éve, s most meg már lassan a nyugdíj ideje közelít... — Sok mindent éltünk meg, rengeteg szépet is, amiket nem lehet soha elfe­lejteni. A családi szeretet és összetartás mellett legtöbb­re a barátságot tartom. Ezért is pártolom és segítem az eszperantó mozgalmat. Tu­dom, milyen nagy dolog a nyelvismeret és meggyőző­désem, hogy a munkásoknak is birtokukba kell venni leg­alább egyet. Erre pedig a legalkalmasabb a nemzetkö­zi nyelv, mert elsajátítása nincs elérhetetlen messze­ségben számukra, mint a többi nyelvé. Különösen, ha eggyel tisztában vannak: nem másnak az érdeke, ha­nem az övéké, hogy megta­nulják. Vass Márta manöken- és a divattervező (Sass) Kisdobosoknak, úttörőknek Nyári programok a csabai lakótelepeken Vetélkedő, író-olvasó találkozó a szlovák olvasótáborban Öreg kút, egyedül Fotó: Gál Edit

Next

/
Oldalképek
Tartalom