Békés Megyei Népújság, 1979. július (34. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-20 / 168. szám

o 1979. július 20., péntek Mérlegen az orosházi I. országos orosz-szovjet zenei tábor Szeptemberre készül a szabadkígyósi szakmunkásképző intézet A Magyar—Szovjet Baráti Társaság, az Ifjú Zenebará­tok Magyarországi Szerveze­te és az orosházi Városi Ta­nács rendezésében került sor 1979. július 6-tól 18-ig az I. országos orosz-szovjet zenei tábor megrendezésére. A tábor utolsó napjaiban zajlott le a szakmai értéke­lés, amelyen a táborban ta­nító művésztanárok és tanár­segédek, valamint a rendező szervek illetékes képviselői vettek részt. A megbeszélé­sen jelen volt Péter Miklós, a Kulturális Minisztérium képviseletében. Váczi Károly, a budapesti Bartók Béla Szakközépiskola igazgatója, valamint Dénes Frigyesné, a fővárosi V. kerületi zeneis­kola igazgatónője. A tábor alapvető célkitű­zése az volt, hogy a hang­szeres zenét tanuló fiatalok és tanáraik, valamint a ze­neiskolák körében a klasszi­kus orosz és a kortársi szov­jet zene értékeit kellő mér­tékben ismertté tegye. Alap­vető célkitűzését megvalósí­totta, teljesítette szakmai, pedagógiai, közművelődési feladatait. A rendezvény ha­tása országszerte kisugárzik (nem kizárólag a sajtó, a rá­dió és televízió jóvoltából), hiszen 23 városból 62 fiatal viszi magával az Orosházán szerzett tudást, tapasztalatot. A tizenkét napos tábor során számos olyan orosz és szov­jet művet tanultak meg, ame­lyek hazánkban jobbára is­meretlenek voltak. A zene­iskolák többnyire tehetséges, a zeneiskolai növendékek át­lagánál felkészültebb tanuló­kat küldtek Orosházára, így a résztvevők többsége alkal­mas volt a művésztanárok ál­tal kialakított koncentrált munkára, s a kizárólag két munkanap alatt tanult mű­vekből — a tervezett egy he­lyett két nyilvános zárókon­certet is sikerült megrendez­ni. A legeredményesebb mun­ka ott volt tapasztalható, ahol a növendékeket (vagy kama­racsoportokat) zeneiskolai ta­náruk is elkísérte, s részt vett a foglalkozásokon, illet­ve a gyakorlás irányításában. — A közeljövőben kilenc köztéri szobrot, más képző- művészeti alkotást avatunk Békéscsabán — kezdte tájé­koztatóját Csepelényiné Fe­kete Mária, a békéscsabai Városi Tanács közművelődé­si csoportvezető j e. Az előzetes tervek szerint még ebben az évben eredeti helyére kerül — az iskola- centrum meglevő kollégiuma előcsarnokának belső falára — az a kerámia burkolat, amelyet Takács Győző bé­késcsabai képzőművész ké­szített. Ugyancsak még eb­ben az esztendőben elkészül Achim L. András egész ala­kos, kőből faragott szobra. A Markolt György szobrász- művész készítette alkotást a város szülöttéről elnevezett lakótelepen állítják fel. A nemzetközi gyermekév sok mindenre kiterjedő ak­ciói közül is kiemelkedik az a kezdeményezés, amelyet a város gyermekintézményei­nek megszépítésére indítot­tak el a városi tanácsnál. Ennek keretében a Pásztor utcai óvoda kertjébe Schéner Mihály festőművész festett faplasztikái kerülnék. Ezek funkcionális képzőművészeti alkotások lesznek, tehát: a gyerekek használhatják is azokat. A József Attila-lakótelep másik óvodájának udvarára Udvardi Anikó békéscsabai képzőművész játszóplasztiká­it helyezik el; a tervek sze­rint a következő év tava­szán. (Szép példa erre a kecske­méti zeneiskola, a budapesti XIX. kerületi zeneiskola, s az orosházi zeneiskola növen­dékeinek és tanárainak kö­zös munkája.) A tanárok részvétele azt is garantálja, hogy az itt tapasztaltakat más növendékekkel való munkájuk során is haszno­sítani fogják. A hatékony munka fontos része volt a táborban tanító fiatal művésztanárok, s a moszkvai vendégművészek hangversenyei. Ezek a kon­certek a város életében is rangos zenei eseménynek számítottak. A munkát irá­nyító szakemberek megbe­csülését jelentette a táborba látogató állami és társadal­mi vezetők érdeklődése, egy­ségesen elismerő véleménye. A szervezéssel járó feladatok nagy részét az orosházi ze­neiskola vállalta magára. Az előkészítésben és megrende­zésben dominált a társadal­mi munka, amely a helybeli tanárok és a megye zeneis­koláiból felkért fiatal peda­gógusok odaadó munkáját bi­zonyítja. A tapasztalatokat össze­gezve a következő javaslatok hangzottak el: a jövőben a rendezvényt már ismerő há­rom szovjet művésztanár na­gyobb feladatot vállalhasson a tanításban, a művészi mun­kában. A jelenlegi létszám- kereten belül célszerű lenne, ha valamivel kevesebb nö­vendék, s több hospitáló ze­neiskolai tanár dolgozna a művésztanárok irányításával. A rendszeresen megrendezett országos, illetve területi és megyei hangszeres és kama­razenei versenyek repertoár­jába kerüljenek be kötelező orosz-szovjet művek, s a leg­jobb hangszeresek díjként kapják meg az orosházi ösz­töndíjakat. A megye kultu­rális nyári programjait szí­nesítheti, ha más táborok gyakorlatához hasonlóan megszervezik a megyei köz- művelődést szolgáló „kiraj­zást” a művésztanárok, a leg­jobb növendékek közremű­ködésével. A Gyulai Várszín­ház programjába vehetné — A 7. számú bölcsődében — ugyancsak a Lencsési úti la­kótelepen — három színes kerámia plasztika kerül majd felállításra. A képző- művészeti alkotások tervezé­sével Takács Győző, Pap Já­nos és Simó Ágoston lettek megbízva. A város legújabb középü­lete, a posta előtti térre ké­szül a csabaiak régi álma, egy díszes ivókút. Az alko­tó Varga Éva szobrászmű­vész. Az iskolacentrum új kollé­giumának előcsarnokába ke­rül az a faburkolat, amelyet Király József iparművész tervezett. A szoborsétány lezárása­ként a mai magyar szobrá­szat egyik legnagyobb mes­terének, Borsos Miklósnak Múzsa című bronzszobrát ál­lítják fel. Az egész alakos szobor a Bajza utcai Élővíz- csatorna hídja mellett lesz. A Lencsési úti lakótelepen, a K—6 és a K—7 jelű épületek közé helyezik el a város má­sik egész alakos bronzszobrát. Ennek alkotója Varga Géza csabai szobrász. A mű címe: Kentaurok. A felsorolt képzőművésze­ti alkotások zsűrizése, s részben a kivitelezése is fo­lyamatban van. Remélhető­en a város lakossága hamar megszereti majd a megye- székhely tereit, utcáit, köz­épületeit díszítő új alkotáso­kat. (N. L.) például — a külföldi és ha­zai művésztanárok hangver­senyeit, bővítve ezzel a nyár zenei eseményeit. Nagyszerű javaslat volt az is, hogy a táborban működő művésztanárok a felhasznált zenei anyag, s a bevált mun­ka alapján megpróbálnak kapcsolatba kerülni a Zene­műkiadóval, és hangszeres válogatást, adnak közre egy- egy hangszer, vagy zeneis­kolai osztály használatára. A következő év terve még, hogy a Szegedi Zeneműbolt a táborban kiállítást és áru­sítást rendez orosz-szovjet zeneszerzők műveiből, tekin­tettel a nagy érdeklődésre. Mivel a szorosan vett ze­nei, zenepedagógiai ismeret mellett programba került a Szovjetunió kultúrája, nép­művészete és irodalma, vala­mint társadalmi-gazdasági eredményeinek ismertetése is, a tapasztalat bebizonyította, hogy ezeknek az előadások­nak még differenciáltabban kell kapcsolódniuk a részt­vevők ismeretanyagához, életkorához. Összegezve: kitűnő kezde­ményezés megvalósulásának lehettünk tanúi Orosházán, és ez a kétségtelen siker a jö­vőt tekintve is meghatározza a tennivalókat. Még a várostáblától kilo­méterekre is lengenek a ke­zek a magasba; a kissé hű­vös nyári késő estén valahol ez is minősíti az egyik új popegyüttes itteni, ponto­sabban gyulai bemutatkozó koncertjét. A néhány hónap­ja végbement beatcsapat- osztódások eredményeként létrejött Dinamit együttes tagjait külön-külön aligha kell bemutatni a fiatalok­nak, különösen nem a Skor­pió és P. Mobil iránt érdek­lődőknek. Főként ebből a két csapatból verbuválódtak, s előre nem volt nehéz meg­jósolni, régi zenekarukból áthozzák egyéniségüket, s ezeket turmixolva próbálnak majd utat találni maguknak a hazai popéletben. Vagyis rockot játszani, talán szelí- debbet, mint a P. Mobil, de keményebbet, mint a Skor­pió. Az új csoport azt vallja, korszerű rockot játszanak, melynek lényege, hogy hangszerelésekor a dzsessz- rock eredményeit használják fel, játékukban nem a kitar­tott hangok a jellemzőek, és az összes hangszer a ritmus­szekcióba épül be. Az előzenekarként fellépő Volán RT után már-már kí­nosnak tetsző szünet követ­kezett (az első nyilvános szereplésük is csak a múlt héten volt Tatabányán), ami nem tett éppen jót a premi­Gyerekek helyett munka­ruhás .emberek sürögnek-fo- rognak most a szabadkígyósi kastélyban. Szerelnek, javí­tanak, helyreállítják az év közben elromlott bútorokat, telefonokat, taneszközöket, készülnek az új oktatási év­re. — Tulajdonképpen sza­badságon vagyunk — ma­gyarázkodik Zátonyi Pál műszaki igazgatóhelyettes —, de annyi a tennivaló, hogy valamiért mindig be­jövünk dolgozni. Az új esz­tendőre alaposan fel kell készülnünk, bennünket is átszervez a „profilváltás”. Magyarul: élelmiszeripari iskola leszünk. A kertész- szakmunkás-képzést átveszi tőlünk a gyulai szakiskola, nálunk pedig a sütő- és kon- zervszakmákhoz csatlakozik a húsipari is. — A beiskolázásra nem pa­naszkodhatunk; 98—99 szá­zalékos. Húsos tagozatra 31, a sütőágazatra 32, konzerv- szakmára 22 gyerekünk irat­kozott az első osztályba. Az idősebbekkel együtt ösz- szesen 210 tanuló jár hoz­zánk szeptembertől. A na­pokban tárgyaltunk a szak­emberek és a gyakorlatok dolgában a Gyulai Húskom­bináttal még nem egészen tisztázottak a lehetőségek. Ez nem jelent gondot, mert az első esztendőben nem tanul­nak még a gyerekeink mű­ernek, de aztán csak megja­vították a technikát az érte felelőseik, és színpadra lé­pett a ' Papp Gyula—Szűcs Antal Gábor—Németh Gá­bor—Németh Alajos—Viki­déi Gyula összetételű ötös. Hamar kiderült, hogy az ed­dig jobbára csak agresszí­ven éneklő Vikidálé a kulcs­szerep a zenekarban, sajátos hangja azonban — az együt­tes stílusához igazodva — más színekkel is bővült, elő­nyére a Dinamitnak is, neki is. Hamar sláger lehet az Aluljárók fia és a Mi ez az érzés? című dal. A számok egyikén-másikán vitathatat­lanul kiérződik az a szán­dék, hogy valamiféle komo­lyabb életvitel felé terelje a céltalanul csellengő, hova­tartozásukat nehezen találó­kat. „Sorsod valahol hibás” — zengi Pitkin a nézőtérre, és bízzunk benne, hogy nem vész bele a fák rengetegébe a figyelmeztetés. A minden flancos jelmezt elhagyó öt kitűnő zenész jó koncertet csinált, legfeljebb némi egyenetlenséget lehe­tett érezni az egyórás prog­ramban, de mindez aligha lesz akadálya annak, hogy hamarosan komoly tábora. kerekedjen a Dinamitnak. S hogy a lemezgyár is lát fan­táziát az együttesben, bizo­nyítja, hogy már készített is velük két kislemezt. (fábián) szaki tárgyakat, jövőre pe­dig bizonyosan megoldódnak a képzés problémái. Sokan és sokszor megfor­dultak már ebben a szak­munkásképzőben. Ki idegen- forgalmi látványosságot lá­tott a Weincheim grófok kastélyában, ki a gyerekek képzésére volt kíváncsi, má­sok pedig a helyből adódó­an elszigetelt közösség sza­bad ideje, szórakozása iránt érdeklődtek. Nemzetközi ese­mények színhelye is volt az iskola, hiszen otthont adott a vadászati világkiállításnak, nem egyszer rendeztek már itt sütőipari termékbemuta­tót, tavaly pedig a Magyar Mezőgazdasági Múzeumbará­ti Kör helyi tagozata állí­tott össze termék- és üzem­történeti kiállítást a Békés­csabai Konzervgyár és hű­tőház segítségével. — Nem panaszképpen mondom, de nagy nálunk a vendégjárás — folytatja Zá­tonyi Pál. — A hivatalos látogatókon, szervezett ese­ményeken kívül szívesen ka­lauzoltuk az elmúlt években sűrűn erre járó turistacso­portokat is. Ügy tudom, a megyei tanács felmérést ké­szít a kastély és a park ál­lapotáról, látogatottságáról azért, hogy kérhessük a műemlékvédelem segítségét a különböző hiányosságok helyreállításához, mert ehhez a mi pénzünk kevés. A kon- zer- és sütőipari tanműhe­lyünket, a kollégiumot, s az iskola működésének feltéte­leit kell elsősorban biztosíta­nunk. ősöreg, dús lombú fák közt, csodálatosan szép kör­nyezetben áll a szakiskola, távol a „világ zajától”. Meg­teremtették a gyerekközösség belső életét; szakkörökben, művészeti csoportokban, az egyedülállóan szép könyvtár­Ötödik alkalommal rende­zik meg a keleti országrész tíz megyéjének legjobb ama­tőr pop-, dzsessz és dzsessz- rockegyütteseinek részvételé­vel az orosházi beatfeszti- vált. A háromnapos rendez­vényre ma, július 20-án ér­keznek az együttesek. Este 6 órakor a művelődési köz­pontban nyit az úgynevezett fesztiválklub, amely a zené­szeknek egymás megismeré­sére nyújt lehetőséget. Szombaton délelőtt lesznek a selejtezők. Este 8 órától már a közönség is részt ve­Évek óta eredményesen működnek a mezőberényi József Attila Űttörőház férn- és famegmunkáló szakkörei. Az intézmény társadalmi ve­zetősége — látva, hogy a jelenlegi szakköri helyiségek már túl szűkösek, korsze­rűtlenek az egyre növekvő igények kielégítéséhez — úgy döntött, hogy új épüle­tet adnak a szakköröknek, a mezőberényi általános isko­lásoknak. A 850 ezer forin­tos költséggel tervezett, egy harminc és egy hatvan négy­zetméteres alapterületű mű­helyteremnek, valamint a kiszolgáló helyiségeknek he­lyet adó épület alapozási munkái most kezdődtek. A tervek szerint még ebben az évben birtokukba is vehetik az új létesítményt a gyere­kek. ban tölthetik a szabad ide­jüket, de még sem szakadtak el a körülöttük élőktől, a megyebeli eseményektől. Ta­valy 170 színház- és hang- versenybérlet-tulajdonos ta­nult itt, s a művészeti cso­portok versenyén, a megyei diáknapokon, az országos szakmai vetélkedőkön szép eredménnyel szerepeltek a diákok. Orosházán díjazták az irodalmi színpadot és a néptánccsoportot, a szak­munkástanulók országos ver­senyén harmadik lett zöld­ségtermesztésből a békéscsa­bai Tóth Vilmos, a sütőipari tanulók között pedig ötödik helyezést ért el a füzesgyar­mati Gyáni Imre. A tavalyi év még egy szép sikert hozott az ittenieknek; a Mezőgazdasgi Múzeum pá­lyázatán első díjat nyert a tanár-diák közös pálya­munka a pósteleki konzerv­gyár történetéről. Az ered­ményes oktatáshoz a jó kap­csolatok is jelentős segítséget adnak; a sütőipari vállala­tok, a konzervgyár megju­talmazza a kiemelkedően jó tanulókat, s az üdültetésük­höz is hozzájárul. így köny- nyebb az átállás az iskolai életből az üzemi munkára. „Világot” is látnak a tanu­lók minden esztendőben, ta­pasztalatcsere-látogatásra utaznak a megyei, s a me­gyén kívüli üzemekbe, pél­dául a kunszentmártoni ke­nyérgyárban a félfolyamatos, félautomata rendszerű ter­meléssel ismerkednek majd. Mondják az üzemekben, hogy a szabadkígyósi iskolá­ból kikerülő fiatalok nem­csak ismerik, hanem szere­tik is szakmájukat. Ennél nagyobb dicséret aligha il­lethetne hasonló oktatási in­tézményt. Ez az eredmény a jövőben is kötelez. het a fesztiválon: ekkor kez­dődik a legjobbak szereplé­sével megrendezésre kerülő gálaest. Ekkor hirdetik ki a fesztivál eredményeit, itt nyútják át a díjakat is. Vasárnap délelőtt szakmai megbeszélések lesznek, majd 10 órakor a beatmatiné ke­retében a győztesek lépnek a közönség elé. Ezzel a prog­rammal zárul a fesztivál. A győztesek jogot szereznek arra, hogy a nyár végi, Győr­ben sorra kerülő országos fesztiválon is részt vehesse­nek. A költségekből 600 ezer forint értékűt a helyi üze­mek szocialista brigádjai magukra vállaltak: az építő­ipari szövetkezet, a Petőfi Tsz, az áramszolgáltató vál­lalat, a MEZŐGÉP herényi gyáregysége és a műszaki szövetkezet kollektívái társa­dalmi munkában segítik a létesítmény megvalósulását. Az új szakköri helyiségek­ben mindazok a gépek és berendezések helyet kapnak, amelyeket a pályaválasztás előtt álló, az általános isko­lát most végző gyerekek a nagyközség termelő üzemei­ben is megtalálhatnak. Ez­zel az új formával is a mun­ka megbecsülésére nevelést kívánják fokozni. Emellett a helyi üzemek „magukra is gondolnak”: a szakmunkások utánpótlását is látják a szakkörökben fúró-faragó gyerekek egy részében. Üj köztéri szobrok Békéscsabán L. K. E. Dinamit-premier Gyulán Bede Zsóka Tíz megye legjobb együttesei Uj műhelyek a mezőberényi ifjúsági házban Ma kezdődik az V. orosházi beatfesztivál

Next

/
Oldalképek
Tartalom