Békés Megyei Népújság, 1979. július (34. évfolyam, 152-177. szám)
1979-07-15 / 164. szám
1979. július 15., vasárnap KUiiUkfiTd Barátaink életéből Az európai KGST-tagállamok villamosenergetikai együttműködése A leninizmus A béke és az alkotás ideológiája A kommunisták célja változatlanul az, hogy a nemzetközi kapcsolatokban az erkölcs és az igazság egyszerű törvényei, továbbá a békére és az államok közötti együttműködésre irányuló törekvés váljék uralkodó szabállyá. Az emberiség legjobbjai fáradhatatlanul dolgoztak azon, hogy megtalálják az utat ehhez a célhoz, s nemzedékek küzdöttek szenvedélyesen azért, hogy közelebb hozzák e célkitűzé-- sék megvalósítását. Lenin hívta fel elsőként a figyelmet arra, hogy az imperializmus a modern tudomány és technika vívmányait mindinkább a háború szolgálatába állítja, és arra a következtetésre jutott, hogy a háború bizonyos időszakban a társadalmi lét feltételeinek pusztulásához vezethet. ö egységes feladatnak tekintette a háborús veszély elhárítását és a társadalmi viszonyok demokratikus átalakítását. Közvetlenül az Októberi Forradalom előtt írta, hogy ,a munkásosztály a hatalom birtokában folytathat valódi békepolitikát. Végezetül pedig Lenin és a leninisták dolgozták ki azt a konkrét külpolitikai irányvonalat, amelynek célja: valamennyi állam békés egymás mellett élése, függetlenül attól, hogy mely társadalmi rendszerhez tartozik. A szovjet állam — nyomban megalakulása után — kertelés nélkül kijelentette, hogy minden országgal békében kíván élni, minden erejét ,a kommunista építés feladatainak megoldására mozgósítja. A (Szovjetuniónak éz az álláspontja ma is. A .szovjet emberek azonban soha nem titkolták rokon- szenvüket azon népek iránt, amelyek nemzeti és társadalmi felszabadulásukért küzdenek, és változatlanul támogatják őket ebben a harcban. A Szovjetunióban tehát, a béke és a békés egymás mellett élés problémáját mind elméletileg, mind gyakorlatilag ,a szocializmus, a nemzeti felszabadulás és a deMongóliái képek Lóbefogás Dél-Gobi-Ajmakban Sportverseny a főváros központi stadionjában Kémiaóra az ulánbátori „Jósé Marti” tízosztályos iskolában (Fotó — MTI Külföldi Képszolgálat — KS) mokrácia problémakörével szoros összefüggésben vizsgálják. A társadalmi haladás és a demokrácia intézményeinek szilárdítása, a tömegérdekeket képviselő kormányok létrejötte a nemzeti- felszabadító forradalom és a független, fejlődő államok megalakulása — békés helyzetet kíván. A szovjet állam, amely kezdetben mind gazdaságilag, mind katonailag gyenge volt, ma hatalmas és legyőzhetetlen hatalom. Kezdetben egyedül állt szemben a tőkés világgal, má a szocialista közösség családjában, változatlanul követve ,a lenini irányvonalat, aktív és céltudatos harcot vív a békéért. És ez a harc nem volt köny- nyű. Ám minden elfogulatlan embernek el kell ismernie, hogy a szovjet külpolitika minden bonyolult helyzetben, minden kritikus szakaszban elvhű, következetes és folyamatos volt. Szovjet- Óroszország 1917-ben kilépett az imperialista háborúból és ezáltal mintegy „megelőlegezte” az első világháború befejeződését. Nem rúgta fel ezeket az eszméket a külföldi intervenció és gazdasági blokád idején sem. A szovjet nép ezeknek az eszméknek a jegyében hősiesen helytállt a második világháborúban és a világot megmentette a fasizmustól. A Szovjetunió, ezekhez az eszményekhez igazodva, keményen szembeszegült a reakció agresszív erőivel, ,a hidegháborús években. Ezek az események képezik a jelenlegi szovjet külpolitika í.v megingathatatlan alapját ma is. Leonyid Brezsnyev, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanács,a külpolitikai feladatait meghatározva, a közelmúltban arról beszélt, hogy a szovjet állam- hatalom legfelsőbb szerve a párt külpolitikájának lenini elveihez igazodva, tovább munkálkodik az egyetemes béke fenntartásán. Az SZKP XXV. kongresszusán elfogadott békeprogramban megvalósuló halhatatlan lenini eszmék tovább élnek és egyre jobban befolyásolják a világ fejlődését a béke, a demokrácia és a társadalmi haladás javára. (APN—KS) A villamos energia termelése a KGST-országok egyik legfontosabb népgazdasági feladata. Ezen felismerés már a KGST korai időszakában azt eredményezte, hogy 1956- ban az egyik legelső állandó bizottságként létrehozták az erőforrások komplex hasznosítását, és a villamos energia cseréjét elősegítő villamos energia állandó bizottságát. Ebben a kezdeti időszakban az egyes tagországok energetikai rendszerei még a kialakítás időszakában voltak, s a kis volumenű termelés csak jelentéktelen meny- nyiségű energia cseréjét tették lehetővé a rendelkezésre álló 110 és 60 kV-os távvezetékeken keresztül. Az 1959- re kidolgozott program — amely a tagországok villamosenergia-szükségletének kielégítését, az energiarendszerek egyesítését szolgálta — igen hamar eredményeket hozott. 1960-ban átadásra került az a 220 kV-os rendszerközi távvezeték, mely az NDK, Lengyelország, Csehszlovákia és Magyarország energiarendszereit kapcsolta össze. 1962-ben ugyancsak 220 kV-os távvezeték épült a Szovjetunió és Magyarország, illetve Szovjetunió és Lengyelország között a szovjet energia szállítására. Ugyanebben az esztendőben megalakult az Európai KGST-országok Egyesített Energetikai Rendszereinek Diszpécser Központja Prágában. 1963-ban megtörtént a szovjet és a román villamos energiai rendszer összekötése 400 kV-os vezetéken keresztül. 1967-ben egy 220 kV-os vezetékkel Bulgária is csatlakozott az egyesített rendszerhez, s ezzel befejeződött az egyesítési folyamat. Az egyesített energetikai rendszer elősegítette a tagállamok vil- lamosenergia-iparának gyors fejlődését. 1960 és 1977 között a tagállamok erőművi kapacitása 91 millió kW-ról 320 millió kW-ra, a villamosSzáz év Berlinben Ha nem tudnám, hogy március 3-án töltötte be a századik életévét, de tudnám, hogy nagyon idős, nyolcvanévesnek nézném. Gustav Grün még mindig sétál naponta egy félórácskát, ritkán egyedül, és ritkán — férfitársaságban: rendszerint valamelyik lakótársnő oldalán látható. A hölgyek — a berlini Helmut Lehmann Szociális Otthon lakói nagyon kedvelik őt. A mai világban ritka az ilyen gáláns gavallér. Nemcsak szórakoztatja a partnereit, könyvekről, sportról, az élet eseményeiről is kellemesen el lehet csevegni vele, mindig akad a zsebében egy-egy zacskó cukorka, bonbon. — Mindig így kedvelték a nők? Téved az ember, ha azt hiszi: az átlagon felüli életkor mind járt indiszkréciót is jelent. Mert a válasz kitérő: — Oh, a nők... A feleségem mindig pokolian vigyázott ! Én mondom, hogy a legszebb az életben a fiatalság. .. Erre az örök igazságra persze, ha előbb nem, de a negyedik x táján a közönséges halandó is rájön. Egy százévesnek viszont titkai is lehetnek. A legfőbb: miként jutott el a százéves születésnapjáig? Adatokat sorol: — Hatvanihét évig dolgoztam, 73 éve vagyok tagja a munkásosztály pártjának, 69 évig éltem boldog házasságban a feleségemmel... Ezek szerint a hosszú élet titka az lenne, hogy sokáig kell dolgozni, harcolni, szeretni? Más szóval: a hűség? De hogy volt az alkohollal, a cigarettával? — Hát ami az előbbit illeti, a söröcskét ma is szívesen megiszom, fiatal legény koromban pedig bizony sűrűn füstöltem... Gustav Grün időszámítása szerint a legénykor úgy hetvenéves korig tarthat. 1879. március 3-án, tizenegy nappal előbb született, mint Albert Einstein, akinek centenáriumát nemrégiben ünnepelte a világ. Hajós családból származott, édesapja csak télen volt otthon, tavasztól őszig a nagyapa volt a család feje. Tizennégy éves korában lakatosinasnak adták egy kis műhelybe. — Jól megtanultam a szakmát. Legalábbis azt mondták később mindenütt, ahol a kenyeremet kerestem... 1906-ban történt, hogy a Bergmann Elektromos Gyár energia termelése pedig 406 milliárd kWh-ról 1540 milliárd kWh-ra növekedett. Az egy főre jutó villamosener- gia-fogyasztás színvonala pedig elérte a fejlett tőkés országok mutatóit (Bulgária 3810, Magyarország 2585, NDK 5530, Lengyelország 3159, Románia 2763, Szovjetunió 4442, Csehszlovákia 4480 kWh/fő, ezzel szemben Olaszország 2793, Franciaország 3805, NSZK 5478 kWh'fő). Számottevő az a tevékenység is, amely az egyes tagországok nagy villamoserőműveinek építésénél műszaki együttműködés formájában valósul meg, hazánkban pl. a Dunamenti Hőerőmű felépítésében jelentkezett ez a műszaki segítség. A KGST XXIII. ülésszakán, 1969-ben az energetikai együttműködés további tökéletesítését és elmélyítését határozták el. Az 1975-ös XXIX. ülésszak az ötéves tervek egyeztetését, s intézkedési terv kidolgozását, illetve végrehajtását fogadta el. Ezen terv keretében került sor az Albertirsa—Vinnyica 750 kV- os távvezeték építésére. A KGST XXXI. ülésszaka 1977-ben a tagországok atom- erőművi berendezések gyártásának fejlesztésére vonatkozó programot dolgozott ki. A tagországok épülő atomerőművekhez szállított terveken és berendezéseken túlmenően Novovoronyezsben oktató központ felállítására is sor került, a tagországok szakember-ellátásának biztosítása érdekében. A villamos energiai állandó bizottság nagy jelentőséget tulajdonít a vízenergiaforrások kihasználására. Jó példája a törekvésnek a Duna komplex hasznosítása is, mely az érdekelt tagországok közös vállalkozásaként valósul meg: a Gabcikövo-Nagy- maros magyar—csehszlovák, a Vaskapu II. és a Dzserdap II. román—jugoszláv, a Nikopol—1Turnu—^Magurele bolgár—román együttes munkával épül fel. Tovább épülnek a korszerű 750 kV-os távvezetékek a Szovjetunió atomerőművei és a tagországok között, s ezzel lényegesen fokozódik az egyesített rendszer kapacitása, hatékonysága és megbízhatósága. dolgozói munkabeszüntetéssel, tüntetéssel először ünnepelték meg május elsejét: nemcsak a bér volt kevés, lélegzetvételnyi pihenést sem engedélyeztek a napi tízórás hajszában. A tulajdonos, Bergmann titkos tanácsos állandóan a sarkukban volt, minden művezető egy spiclivel, ért fel, a legkisebb hiba, selejt esetén csökkent a bér. A vécésoron nem voltak ajtók, nehogy valaki egy fél cigarettányi szünetet tartson. És május elseje megünneplése is tilos volt. Azokat, akik megszegték a tilalmat, Bergmann nyolc napig nem engedte dolgozni. Grün ekkor lépett be a Szociáldemokrata Pártba, amelynek akkoriban olyan vezetői voltak, mint Liebknecht, Luxemburg. A tulajdonos erre elbocsátással válaszolt. Grün bácsi többször volt munkanélküli, a legtovább a huszas évek végén, a harmincas évek elején. A két világháború idején viszont folyton túlórákra kényszerítették. Gustav Grün sem a háborúkat, sem a túlórát nem kedvelte. Az első világháborúban nem hívták a frontra, mert már elmúlt 35 éves, a második világháború idején pedig hatvanas évei körül járt. A feleségével kedvenc időtöltése, olvasás közben ismerkedett meg, egy kerti pádon. Az akkor 17 éves Helene ott ült és olvasgatott. Gustav mellé telepedett. Három évvel később megtartották az esküvőt, négy gyermekük született, kettő közülük elpusztult vörheny- ben. A másik két fiú ma is Berlinben él. A lakás, amelyben felnőttek a Comenius- platzon, 1944. június 21-én egy bombatámadás nyomán megsemmisült. Negyvenötben, hatvanhat évesen mégis volt ereje újra kezdeni. Keményen dolgozott, csupán 1960-ban ment nyugdíjba. Nyolcvanegy évesen. Akkor már valóban ideje volt pihenni... És ma? — Hát nagy terveket nem csinálok. De azért meg tudom különböztetni a hétköznapokat az ünnepnapoktól. És ha valami társadalmi munka van az otthonban, nem húzom ki magamat azzal, hogy itt fáj, meg ott fáj... Gustav Grün mellett egyébként az utolsó statisztika szerint 242 százéves, vagy annál idősebb férfi, és 623 hasonló korú nő élt az NDK- ban. És mert az a szép szokás alakult ki, hogy a 100. születésnapon az államtanács elnöke és a miniszter- elnök is mindenkinek gratulál, alig van nap, hogy az újságokban ne lehetne olvasni egy-egy százéves köszöntéséről. Pintér István
