Békés Megyei Népújság, 1979. július (34. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-15 / 164. szám

/ 1979. július 15., vasárnap Negyedik éve működik Gyulán az INTERTOURIST boltja. Az első időkben sokan megkér­dőjelezték a kizárólag konvertibilis valutáért árusító üzlet létjogosultságát, az idő azonban igazolta szükségességét. Nyaranta a növekvő idegenforgalom lemérhető a bolt forgalmán is. Az idén például a tavalyi bevétel kétszeresére lehet számítani. A legkeresettebb cik­kek közé tartoznak a külföldi italok, köztük a konzervsörök, cigaretták, illatszerek, de sok turista vásárol magyar népművészeti cikkeket, élelmiszereket, porcelánokat. A bolt nem csu­pán forgalmával, hanem rendezettségével, tisztaságával is kitűnik Fotó: Lónyai László Az MDB-i Akadémián 600-an tanulnak A Magyar Jogász Szövetség másfél évtizede szervezi a Munkaügyi Minisztérium és a SZOT megbízásából a mun­kaügyi döntőbizottságok tiszt­viselőinek és tagjainak to­vábbképzését. A rendszeres oktatással magyarázható, hogy a vállalatoknál a mun­kaügyi viták intézésének színvonala számottevően ja­vult. A továbbképzés jó ered­ménnyel zárult megyénkben is. A Munkaügyi Döntőbizott­sági Akadémián mintegy 600- an képezték tovább magukat. Több mint 40 előadást hall­gattak meg, amely átölelte a munkajog egészét. Tennivaló azonban akadt jócskán. Erre utalt a Ma­gyar Jogász Szövetség szek­szárdi értekezlete is, ahol többek között a munkaügyi döntőbizottsági tagok oktatá­sát is megbeszélték. A je­lenlegi beiskolázás ugyanis^ nem biztosítja megfelelően az' újonnan megválasztott tagok képzését. A szervezés hiá­nyosságára utal, hogy a vál­lalatok igen gyakran olyan dolgozókat iskoláztatnak be, akik korábban már részt vet­tek a tanfolyamon. Ország­szerte és így megyénkben is megkezdődött a jövő tanév MDB akadémiáinak szerve­zése. Gondoskodás az idősekről Köröstarcsán az öregek napközi otthonának létesíté­sére csak az elmúlt év vé­gén került sor. A tanács csaknem 135 ezer forintot fordított az épület rendbe­hozatalára, ahol 20 idős em­ber gondozását látják el. Nem indult zökkenőmentesen az öregek napközi otthoni ellátása, hiszen az . első hó­napokban idegenkedtek tőle. Jelenleg 11-en igénylik a gondoskodást. Az otthonban az általános iskola napközis konyhájáról kapják a gon­dozottak az ebédet. Igen nagy segítséget nyújtottak a kör­nyező községek vállalatai, szövetkezetei. A mezőberé- nyi textilipari, faipari szö­vetkezetek, a BÉKÓT me- zőberényi egysége, a ven­déglátóipari vállalat segítsé­get nyújtottak a berendezés megszerzéséhez, és az épület otthonná alakításához. Angóranyulak exportra Angóra törzstelepet létesí­tettek Békésen, és több mint 300 nyulat helyeztek ki kis­termelőkhöz. Ez az igényte­len, gyapjútermelésre te­nyésztett nyúlfajta az NSZK- ból származik, és a korábbi angóranyulaktól eltérően nem kell fésülni. Az igen értékes nyulak 75—80 száza­léka I. osztályú gyapjút ad, melyből gyógyfehérneműt ké­szítenek. A HUNGAROCOOP 1982 végéig kötött szerződést az NSZK-megrendelővel. Ga­rantált áron, szerződésben foglalt tarifák alapján vásá­rolják fel az értékes nyírott terméket. Először 6 hetes kor­ban nyírják a nyulakat, majd folyamatosan 2,5, 3 hónapon­ként kell ismételten nyírni. Egy tenyészállat évente egy kiló, egy kiló 20 deka gyap­jút is termel. Az egy kiló gyapjú ára 950 forint. A békési ÁFÉSZ nyúlte- nyésztő szakcsoportja az el­múlt év végén 60 darab te- nyésznyulat kapott Csapod­ról, közülük 20-at Szabó Sán­dor kistermelőhöz helyeztek ki. Adtak még ki kisálla­tokat Gyulára, Békésre és Békéscsabára úgy, hogy az ÁFÉSZ meghitelezte a nyu­lak árát a kistermelőknek, amely értéket azután a szőr­me árából vonják majd le. Hasonló jellegű és célú nyúltenyésztés hazánkban csak itt, illetve Csapod kör­nyékén folyik. Az NSZK- megrendelő és felvásárló cég képviselője rendszeresen lá­togatja a szakcsoportokat és szaktanácsokat ad a nyulak tenyésztéséhez. Gazdasági szakemberek véleménye sze­rint korlátlan piaci lehetősé­get biztosít az angóranyúl- tenyésztés népgazdaságunk­nak. Sz. J. Szabó Sándor naponta kétszer eteti az angóranyulakat Fotó: Martin Gábor Mezőgazdasági nyári egyelem nyílik Szarvason Július 15. és 25-e között rendezi meg,a TIT Békés megyei Szervezete Szarvason, a mezőgazdasági főiskolán a Tessedik Sámuel mezőgazda- sági nyári egyetemet. A most első ízben megrende­zésre kerülő 10 napos ren­dezvényt — amelyen öntö­zéses-meliorációs és halte­nyésztési tagozat indul — július 16-án, délelőtt 10 óra­kor nyitják meg. A résztve­vőket dr. Tóth Lajos, a nyá­ri egyetem tanácsának elnö­ke üdvözli, majd Jansik Ta­más, a szarvasi Városi Ta­nács elnöke tart megnyitó beszédet. Ezt követően dr. Soós Gábor, mezőgazdasági és élelmezésügyi államtitkár „Az agrártudományok fej­lődésének szerepe a mező- gazdasági termelésben” cím­mel tart előadást. Az első nap záróeseménye a Tessedik-szobor ünnepé­lyes megkoszorúzása lesz. A 10 napos programban az érdekesnek ígérkező elő­adások, konzultációk mellett kirándulás és nem egy kul­turális program szerepel. Csak KGST-gépekkel dolgoznak a battonyai Dózsa Tsz-ben Befejezéséhez közeledik a búza aratása a battonyai Dózsa Tsz-ben. — A rendkívüli időjárás miatt a minőség sem kifo­gástalan, jó közepesnek mondható — vallja Lengyel Albert, a Dózsa Tsz elnöke. — De elkeseredésre nincs okunk, másutt behozzuk, amit a kenyérgabonában ve­szítettünk. A félévi mérleg igen biztató. Nagyon sokat segít az állattenyésztésben a jól szervezett munka, a lel­kiismeretes gondozás. Az el­ső félévben hízott sertésből és tejből is többet adtunk a népgazdaságnak, mint amennyit terveztünk. 1980-ban az átlag tejhoza­mot ezer literrel szeretnénk emelni, s ennek alapjait már ebben az esztendőben lerakjuk. Örömmel számo­Benzináremelés Jugoszláviában A Jugoszláv Szövetségi Vég­rehajtó Tanács (kormány péntek este kiadott értesíté­se szerint szombattól, július 14-től kezdődően Jugoszlá­viában emelkedett minden­fajta folyékony üzemanyag ára. Az új árak a következők: szuperbenzin (literenként) 13.50 dinár, normálbenzin 12.50 dinár, gázolaj (D—1) 9.50 dinár, gázolaj (D—2) 9,40 dinár, gázolaj (D—3) 9,30 di­nár, háztartási fűtőolaj 5,20 dinár. A pakura (mazut) ára mint­egy 30 százalékkal emelke­dett, míg a kerozol (könnyü- repülőgépbenzin) ára 84 szá­zalékkal drágult. lünk be arról is, hogy szö­vetkezetünk csak KGST- tagállamokban gyártott gépe­ket használ, és igen jók a teljesítmények. A traktorok­tól a kombájnokig jól bevál­tak a gépek, és könnyebb az alkatrészellátás is. A jó gaz­da gondosságával tartalékol­tunk pénzt, így nem érhet bennünket különösebb meg­lepetés. A kukorica-, napraforgó- és a cukorrépatáblákon jó a tőállomány, gyönyörűen fej­lődnek a növények, bízunk benne, hogy a tavalyi rekord termésátlagot most is elér­jük. Gazdaságos autózás Vasárnap reggel 7 órától az M 7-es autópályának a Bu­dapestre vezető oldalán levő budaörsi ÁFOR-benzinkút- tól rajtol annak a különös autóversenynek a mezőnye — összesen 54 gépkocsi — melyben ezúttal nem az győz, aki a leggyorsabb, ha­nem: aki a leggazdaságosab­ban autózik. A bemutató célja ugyanis: az üzemanyag­takarékosság lehetőségei­nek feltárása, bizonyítása és széles körű propagálása. Az Autóklub és az ÁFOR szakértői a bemutatón ön­ként jelentkező magánautó­sokat szerepeltetnek. Az üzemanyag-takarékos­ság, illetve vezetéstechnikai bemutató eredményeit, ta­nulságait és a szakértők ajánlásait az Autóklub és az ÁFOR az autósok között szé­les körben ismerteti. Arányok és irányok H umoristák, karikaturisták kedvenc témája a bürokrá­cia, az irodalmi élet, s visszatérő motívumuk annak bemutatása, hogy mekkora utat jár be egy akta, s — ami még ennél is idegesítőbb — egy-egy ügyfél a hivatali gépezet útvesztőin. Magyarországon ma minden eddiginél több az alkalmazott, s az adatok tanúsága szerint számuk és arányuk gyorsan növekszik. 1949-ben a szellemi foglalkozásúak aránya az összes foglalkoztatotthoz viszonyítva 9 és fél százalékot tett ki, s ez a szám 1960-ban 17,4, 1970-ben 25,9, 19,77-ben 27,8 volt. A fejlődés ütemét a fenti számsorból is leolvashatjuk: míg harminc évvel ezelőtt minden tizedik kereső volt szel­lemi foglalkozású, napjainkban csaknem minden harmadik. Az összesített adatok természetesen ágazatonként eltérő té­nyeket takarnak: 1975-ben az iparban 24, a mező- és erdő- gazdaságban 13, a szállítás-, hírközlésben 25, a kereskede­lemben foglalkoztatottak 34 százaléka volt nem fizikai dol­gozó. Szakemberek véleménye szerint az alkalmazottak számá­nak gyors növekedése;°viiágjelenség — a hozzánk hasonló fejlettségű országokban a keresők 25—30 százalékát teszik ki. (Az élen az Egyesült Államok és Kanada áll, ahol csak­nem minden második ember szellemi munkát végez.) Van hát igazság abban, amikor a szellemi foglalkozásúak számának gyors növekedését panaszoljuk. Csak hát az érem­nek — ebben az esetben is — két oldala van, s el kell fogadnunk, hogy a tudományos fejlődéssel, a műszaki hala­dással elkerülhetetlenül együttjár, hogy a szellemi foglalko­zásúak, az alkalmazottak száma erőteljesebben növekedjék, mint a fizikai munkát végzőké. Az alkalmazottak számának gyorsabb növekedését több tényező indokolja. A termelés fejlődésével, az egyre moder­nebb gépek és berendezések üzembe állításával nagyobb lét­számú irányító személyzetre van szükség. Ugyancsak ebbe az irányba mutatott a vállalati önállóság növekedése, mely új alkalmazotti munkaköröket igényelt, az ipartelepítéssel együttjáró vidéki telephelyek számának szaporodása, a szo­ciális intézkedések — gyermekgondozási segély, lakbér-hoz­zájárulás, lakásépítési kölcsön stb. — körének bővülése is az adminisztráció bővitését igényelte. Mindez természetes és érthető. Ám az már kevésbé magya­rázható, hogy az alkalmazottak aránya sokkal gyorsabban emelkedett, mint ahogyan azt a műszaki-technikai fejlődés üteme indokolta volna. Tanulságos felidézni néhány adatot az 1967-es esztendőt követő három évben az állami ipar munkásainak száma 5 százalékkal, az alkalmazottaké 16 százalékkal, ezen belül a műszaki dolgozók száma 12, az adminisztratív létszám 20 százalékkal növekedett! 1967-ben az állami iparvállalatoknál ezer munkásra 101, négy évvel később már 116 adminisztratív alkalmazott jutott. A vállalatoknál egy sor indokolatlan tényező is közreját­szott az adminisztráció — a valóságos szükségleteket meg­haladó — növekedésében. Elszaporodtak az igazgatóságok, az alkalmazottak számára sok helyen nem írtak elő tel­jesítménykövetelményt, s így előfordult, hogy egy ember munkáját többen végezték. Kétségkívül a negatív folyama­tokban szerepet játszott a döntések felelősségének túlzott megosztása: egy-egy ügyiratra a szükségesnél több aláírás és pecsét került. Mindez egyúttal az ügyvitelszervezés fejletlen, a követelményektől elmaradott színvonalát is jelzi, azt, hogy az irodai munkában sok még a párhuzamos tevékenység. Tegyük hozzá mindehhez: különösen 1968 és 1971 között a közgazdasági szabályozók is a létszámhígítás, az úgyneve­zett „vattadolgozók” felvételére ösztönözték a vállalatokat. A bérszínvonal tartása érdekében gyakran vettek fel alacsony fizetéssel embereket — ők voltak a „vattadolgozók” — akik­nek ugyan sok dolguk nem akadt, de így lehetett ellensú­lyozni a magasabb keresetűek bérét. A Minisztertanács 1974-ben felhívta a figyelmet e nem- kívánatos tendenciákra, s a gépesítésre, a feladatok végzé­sének jobb megszervezésére utasította a gazdálkodó egysé­geket, intézményeket. Némi javulás mutatkozott is ennek hatására, ám a határozat végrehajtása igen lassan haladt, s ezért szükséges lépés volt 1976. január elsejétől a lét­számfelvételi zárlat — közkeletűbb nevén a létszámstop — bevezetése. Kettős célt kívántak elérni ezzel: egyfelől meg­állítani az adminisztratív, ügyviteli létszám növekedését, másrészt fokozottan ráirányítani a figyelmet a munkaerő ha­tékonyabb felhasználására. A létszámstop eredményeként 1976-ban — hosszú évek óta először — sikerült megállítani az alkalmazotti létszám növe­kedését. Ugyanakkor, mint az adminisztratív intézkedések általában, ez sem vojt problémamentes: nehéz helyzetbehoz­ta a korábban is takarékosan gazdálkodó szervezeteket, min­denekelőtt a kis létszámmal gazdálkodó helyi tanácsokat, szövetkezeteket. 1977. január, elsejétől a létszámfelvételi zár­latot létszámnövelési tilalom váltotta fel, s ez azt jelentette, hogy az alkalmazotti létszám — az 1976. december 31-i szintet nem túllépve — vállalati hatáskörben pótolható. Ezzel egyidejűleg a kormány külön is rendelkezett a mi­nisztériumok, országos hatáskörű irányító szervek, tanácsok, trösztök létszámgazdálkodásáról. Ezeknek a szervezeteknek a jövő év végéig 5 százalékkal kell csökkenteniük létszámu­kat az 1975. december 31-i állapothoz képest. S hogy a ren­delkezés végrehajtásában érdekeltté is tegyék az érintetteket, azok a szervezetek, melyek már 1978 végéig végrehajtották a csökkentést, az így megtakarított bért teljes egészében al­kalmazottaik bérszínvonalának emelésére és jutalmazására használták fel. Ahol az idei év végéig csökkentik a létszá­mot a kívánt mértékben, a bérmegtakarítás felét használ­hatják fel a fenti célokra. Azoktól a szervezetektől, ahol az előírt létszámcsökkentést csak 1980 végére hajtják végre, a teljes bérmegtakarítást elvonják. Az ösztönzők eredménye­ként a tavalyi év végéig kétezer fővel, mintegy négy száza­lékkal — csökkent az adminisztratív dolgozók aránya. S ok vagy kevés az íróasztal? A kérdésre csak a min­denkori gazdasági-társadalmi helyzet elemzésével lehet egyértelműen válaszolni. Általánosságban azon­ban elmondható: nem az íróasztaloktól kell mindenáron megszabadulni, hanem a rossz szervezéstől és a maradi, újat befogadni nem akaró gondolkodástól. Föld S. Péter

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom