Békés Megyei Népújság, 1979. július (34. évfolyam, 152-177. szám)
1979-07-14 / 163. szám
HI23E23" 1979. július 14., szombat A battonyai Parázs tanyai neolitikus leleteket restaurálják a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum műhelyeiben. Képünkön Lészkó Ildikó restaurátor cserépedényt állít össze Fotó: Martin Gábor „A mi dolgunk” klubpályázat eredményhirdetése Nemrégiben értékelte a megyei klubtanács „A mi dolgunk” klubpályázat első évének eredményeit. A területi klubtanácsok javaslatait figyelembe véve a „Legjobb klubközösség” címet öten kapták meg: a békési Color és Körös szövetkezeti ifjúsági klubok, a békéscsabai Fiatal Utazók Klubja, a kö- tegyáni Fiatal Alkotók Klubja és a mezőhegyesi szakmunkástanulók klubja. A terület legjobb klubvezetője címet a fenti klubok vezetői közül Domokos IstBékés megye országos köz- úthálózatán folyamatban levő munkák, szabályozások. A 47. sz. úton a Körösla- dányban épülő új híd építési munkálatai miatt hétfőtől — a Köröstarcsa felőli hídfőnél — a forgalmat te- relőútra irányították. Ezen a kis sugarú ívekkel épült ideiglenes útszakaszon 40 km sebességkorlátozás és előzni tilos tábla van érvényben, ván, Zleovszki György, Ung- rán Mihály és Bátorfi István kapta meg. A megye legjobb klubtanácsa címet a békési és a gyulai járási klubtanács nyerte el. Sajnos a területi klubtanácsok közül az orosházi városi és járási, a szarvasi városi és járási, valamint a szeghalmi járásiak nem készítettek javaslatot, így az ő klubjaik munkáját nem értékelhette a megyei klubtanács. A területi klubtanácsok és klubok patronálóit is jutalomban részesítették. ezért a járművezetőktől fokozott figyelmet kérünk. Mezőkovácsházán a Me- zőkovácsháza—Végegyháza és Orosháza—Mezőkovácshá- za közötti utak csomópontjában megváltoztak az elsőbbségi viszonyok. Az új forgalmi rend szerint az Orosháza, illetve Kaszaper felől érkezőknek kell elsőbbséget adniuk a Mezőkovácsháza és Végegyháza között közlekedő járműveknek. Megyei közúti információ IMIHWIHMtMHIWMIHIMHHMMWIHMUHMMIHM A lottó nyerőszámai A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság közlése szerint a Szarvason megtartott 28. heti lottósorsolás alkalmával a következő számokat húzták ki: 2,12,29, 62, 79 Képünkön Nagy Imre Mihályné a 29-es számot húzta Fotó: Martin Gábor Növényvédelmi bemutató A jó minőségű zöldségtermesztésének alapja a kiváló, fertőzésektől mentes szaporítóanyag. Ez a tény vezette még alakulásakor a mezőkovácsházi Zöldségvetőmag-ter- mesztési Modell Társulás szakembereit, hogy széleskörű növényvédelmi és vegyszerkísérletekkel bizonyosodjanak meg az egészséges vetőmag termesztésének módszereiről. Ebben nagy segítséget jelentenek a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Növényvédelmi és Agrokémiai Központja által kipróbálásra felajánlott vegyszerek, a Békés megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás dolgozói pedig a kísérletek művezetését végzik, míg a helyszínt és a munkaerőt a mezőkovácsházi Űj Alkotmány Termelő- szövetkezet biztosítja. Immár hagyománynak számít, hogy évente bemutatón ismerkedhetnek a társulás taggazdaságait képviselő szakemberek a növényvédelmi kísérletek eredményeivel. Ezt a tájékoztatást szolgálta az a bemutató, amelyet csütörtökön tartottak meg az Üj Alkotmány Tsz kísérleti parcelláin. Dr. Kovács Gábor, a megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás igazgatója bevezetőjében kiemelte a kísérletek jelentőségét, megköszönte a MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központ és a szövetkezet segítségét. A bemutató további részében Kovács Imre, az állomás szakelőadója ismertette a kísérleteket és azok eredményeit. A szövetkezet nevében Kruzsic Pál főagronómus és dr. Karsai József növényvédő agronómus számolt be megfigyeléseikről. Mi legyen az 1. nsztályosok iskolatáskájában? A leendő elsősök szülei közül sokan már ezekben a napokban, hetekben megvásárolják gyermeküknek a tanszereket. A beszerzést az Oktatási Minisztériummal egyetértésben összeállított egység- csomagok árusításával köny- nyíti meg a kereskedelem. Az egységcsomagok — mint az Oktatási Minisztériumban közölték — 3 darab 14—16 számú, 2 darab 17—16 számú, egy-egy darab 20—40 és 21—32 számú füzetet, egy- egy csomag írólapot, színes papírkészletet és hajtogatólapot, tíz darab rajzlapot, egy mérőszalagot, egy doboz számolókorongot, egy köteg számolópálcát, két-két grafitceruzát, postairont és piros-kék ceruzát tartalmaznak, tekintettel arra, hogy a gyermekek egy része nagyobb testvéreinek eszközeit is használhatja, több — a tanuláshoz szükséges — tanszer nem került be az egységcsomagba. Szükségük lesz azonban majd az elsősöknek rajztáblára, gyurmára, hat színt tartalmazó vízfestékre, színesceruza- és zsírkrétakészletre, egy-egy vékony és vastag ecsetre, két darab dobókockára, tubusos ragasztóra, és egy 32 centiméteres vonalzóra. A „Technika 1.” készletet egyes boltokban külön árusítják majd. Kék csomagolópapírt a továbbiakban nem gyártanak, így alkalmazásuk természetesen nem is kötelező — annál is kevésbé, mert a füzetek fedőlapjának minősége fölöslegessé teszi a külön becsomagolást. A tárgyalóteremből Magánlaksértésért 3 hénap szabadságvesztés Szucsán Pétert (Battonya, Ságvári u. 28. szám alatti lakost) már több ízben felelősségre vonta a bíróság különböző cselekményekért. A múlt évben elköltözött a családjától, majd elvált a feleségétől. Azóta a munkahelyét is elhagyta. Alkalmi munkából származó keresetét rendszeresen italra költötte. A házasságát is az italozó életmód tette tönkre. A rendelőintézeti kényszerel- vonó-kezelés sem vezetett eredményre. Március elején az egyik napon nagy mennyiségű italt fogyasztott el, s ilyen állapotban erőszakkal behatolt a volt felesége lakásába. A bíróság pénzbüntetéssel sújtotta. Az esetből azonban nem okult. Egy hét múlva ismét ittasan jelent meg volt felesége lakásán. Az utcán két kiskorú gyermekével beszélgetett. Majd amikor azok bementek a házba, utánuk indult. Á volt felesége és a testvére bezárta a kaput. Az ittas, goromba hangú férfi megjelenésétől megijedtek. Okkal tartottak attól, hogy az egy héttel azelőtti eset megismétlődik. A 40 éves férfi egy ideig az utcai kapun dörömbölt. Majd átmászott a kerítésen. A felesége a gyerekekkel a lakásba menekült. Ekkor a konyhaajtón zörgött, miközben szidalmazta és fenyegette őket. Tartva attól, hogy betöri az ajtót, a volt felesége az utcai ablakot kinyitotta és azon keresztül küldte el az egyik gyereket, hogy értesítse a rendőrséget. Néhány perc múlva a rendőrség elvitte a részeg férfit. A Battonyai Járásbíróság erőszakkal elkövetett magánlaksértés miatt Szucsán Pétert 3 hónap szabadságvesztésre ítélte. A szabadságvesztést börtönben kell letöltenie.. Súlyosbító körülményként értékelte a bíróság, hogy alig egy héttel a felelősségrevonás után ismét ittas állapotban bűncselekményt követett el volt felesége és gyermekei sérelmére. Az ítélet jogerős. Rendörgyilkosság Budapesten Július 10-re, keddre virradóra, 0.30 és 4.30 óra között Budapesten, a XVIII. kerületi Vöröshadsereg útján, a Ferihegyi repülőtér melletti őrhelyen bűncselekmény áldozata lett a szolgálatát teljesítő Gyulai Károly 45 éves rendőr főtörzsőrmester. A rendőrség kéri mindazokat, akik a jelzett időben a „ 4 bűncselekmény helyszínén vagy közelében jártak, illetve bármi gyanúsat észleltek, vagy arról tudomást szereztek, hogy jelentsék a budapesti rendőr-főkapitányságnak a 123-456-os, vagy a 07-es telefonon, illetve bármelyik rendőri szervnek, rendőrnek. (MTI) Nem hiúság kérdése! ]indig voltak — és nyilván sokáig lesznek olyanok —, akik minden hájjal megkent, fölöttébb ügyeskedő természetűek, és „szabálytalanul” előzve, igyekeznek mások elé kerülni. De megnyugtató az a tudat, hogy ez a világ azért mégsem az ügyeskedőké, nem a szemfényvesztőké, nem a mellékösvényen csör- tetőké. A kápráztató önadminisztráció és a hiú maga- kelletés csillámló leple legfeljebb ideig-óráig fedheti el a valót. Megtanuljuk majd biztosabb szemmel kísérni és felismerni a jó munka fedezetével felruházott igazi értékeket, akkor is, ha azok szerényen húzódnak meg és nem tündökölnek önmutogatásban. Mert mitagadás, a jól dolgozó, szerényen meghúzódó, de becsülettel helytálló emberekben van egy olyan igény, hogy vegyék észre szorgalmas és odaadó igyekezetüket. S ez nem hiúság, nem egészségtelen dicsvágy. Ez az igény összhangban van a szocialista elveket vallók igenlésével, így hát jogos a kívánság, melyet szükséges elfogadni, teljesíteni. Egy időben széles fronton kellett küszködnünk a nyilvános és személyre szóló bírálat polgárjogáért. Mind a bírálók viszolygását, mind a bírálatot érdemlők ellenszenvét le kellett gyűrnünk. Különösen nehéz volt elfogadtatni a kertelés nélküli, névre szóló bírálat létjogosultságát. Jóllehet némelyek még ma is kényelmetlennek tartják a konkrét kritikát és inkább kenegetik azt, amit a hibázok fejére kellene olvasni, azért mégis előbbre jutottunk a nyilvános és személy szerinti bírálat kifejlesztésében. Sőt mi több, valahogy úgy néz ki a helyzet, és helyénvalók talán a figyelmeztetések: ne csak a kritika legyen nyilvános és személyre szóló, hanem a dicséret is. Igen, a dicséret is. Az ember azt hinné: mi sem köny- nyebb, mint valakit megdicsérni, eredményes munkájáért, szorgalmáért. Mindenesetre könnyebb, mint például nyilvánosan megbírálni a tunyaságot, a tévedéseket, a mulasztásokat. De az élet olykor megnyerő tapasztalatokkal szolgál: sok munkahelyen ugyanis fösvényen bánnak a dicsérettel, ha az mégoly helyénvaló is lenne. A mostani időszak az értékelő beszámolók szezonja. Egy félesztendőt hagytunk magunk mögött, s az üzemekben, vagy az élet más területén elemzik e félév teljesítményeit, eredményeit, hiányosságait és — ahol megteszik — átfogó elemzésben kerülnek a kollektívák nyilvánossága elé. Az átgondolt és az esetleges hibákat feltáró elemzések során csak dicsérhető, ha a vezetők az értékelésnél — ahol ezt megérdemlik — szerényen és mértéktartóan szólnak az elért eredményekről, noha azok döntő súlyban vannak. Nem kevésbé az is, hogy reflektorfénybe állítják a negatív jelenségeket, bonckés alá veszik a hibákat és az emberek figyelmét ezek leküzdésére igyekeznek összpontosítani. De míg a hibákat és elkövetőiket most már mindinkább nevükön nevezik, addig az elismerés és dicséret meglehetősen általános. A kritika legtöbbször félreérthetetlenül egy- egy üzemrésznek, műhelynek, brigádnak, vagy munkacsoportnak, személynek szól. A dicséret pedig „a gyár, üzem, tsz, vagy a vállalat dolgozóinak.” Az ipari, vagy szövetkezeti vezetők egyaránt tudják, hogy a tervek teljesülése, a gyakran roppant nehézségek legyűrése árán kiharcolt száz százalékok mögött, a dolgozó emberek nagy sokaságának kitartó helytállása, odaadó erőfeszítése rejlik. De ha erről csupán általánosságokban ejtenek szót, az emberek úgy vélik, hogy mégsem vették őket észre, mégsem becsülik megfelelően munkájukat. S aztán félő, hogy ezek az emberek nemcsak névtelenekké válnak, hanem az ismeretlenség homályába kerülnek. Márpedig azok a dolgozók, akik sohasem hivalkodnak, de szorgalmas munkájukkal, lelkiismeretességükkel napról napra mindent elkövetnek a kötelesésgteljesítés küzdőterén, a mi társadalmunkban nem maradhatnak ismeretlenek. Tetteik, szorgalmuk igenis nyilvánosságot érdemel. Itt is, ott is kérdezősködve, hogy vajon miért bánik olyan fukarul némelyik vezető a személyre szóló megismeréssel, tipikus válaszokat kapunk: a dicséret néha kényesebb, mint a bírálat, mert a bírálatot legfeljebb duzzogva fogadja az illető, de a dicséret néha az ember fejébe szállhat, hiúvá tehet, s ha munkája visszaesik, akkor pedig mind a dicséretet, mind a dicsérőt kompromittálja. Mások így fogalmaznak: „Egyesek kiemelését a többiek olykor-olykor rosz- szul veszik, mert úgy vannak vele, hogy ők is .hajtanak, ők sem rosszabbak, mint akiket kiemeltek.” Nyilvánvalóan faramuci ez a válasz, mert úgy hisszük, ha az elismerés helyénvaló, nem kell ilyen veszélyektől tartani. Rendszerint az olyan ember fejében válik gőggé a dicséret, aki nem is érdemelte meg egészen. Ügy van ez, mint a kritikával: valaki fogadhatja a kritikát így is, úgy is, de ha az egészen helytálló, igaz, akkor kitisztítja a fejet és a hatása pozitív. Az igazán érdemes emberek általában nem szoktak visszaesni a dicséret hatására. És amikor nyilvánosság előtt valódi érdemeket emelnek ki, senki sem méltatlankodik, sőt inkább úgy érzi, ezt ő is kivívhatja magának, ha egy kicsit „rákapcsol”. Eddig főleg az elismerésre méltó emberek belső igényére utaltunk, arra a jogos és megszolgált kívánalomra, amelytől megújul feltörekvő erejük. De a nyilvános elismerésnek óriási közösségformáló, nevelő hatása is van. Az sok embert képes megragadni, és sok emberben táplál egészséges becsvágyat. A derekas munka, a becsületes teljesítmények nyilvános elismerése egészséges közszellemet ébreszt. Minden munkahelyen megerősíti az emberek meggyőződését, hogy érdemes jól dolgozni, mert szorgos igyekvés árán érik el a társadalom megbecsülését, és jutnak el személyes céljaikhoz. Márpedig minél erősebb társadalmunkban ez a felismerés, annál gyorsabban megszabadulunk a törtetők és ügyeskedők kísérleteitől. Annál többen és hamarabb értik meg, hogy aki a társadalom javára erőfeszítéseket tesz, az egyszersmind személyes boldogulását is a legcélszerűbb úton szolgálja. A 1- szocialista erkölcsi- ség kibontakoztatá- _____sának igazán nagyszerű jegye, hogy az emberek óriási többsége valóban kitartó munka és helytállás révén akar előbbre jutni. S ha a jó munkáért az embert személyes dicséret is éri, ez nem hiúság kérdése, hanem a becsületes, szorgos munka okszerű elismerése. D eák Gyula
