Békés Megyei Népújság, 1979. június (34. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-16 / 139. szám

1979. június 16., szombat Régi szó — új életforma Rövidesen megnyitják ka­puikat az úttörő-, a napkö­zis táborok és a SZOT gyer­meküdülői. Ebben az eszten­dőben mintegy 83 ezer fiatal üdülhet, túrázhat azzal a 39 millió forintot kitevő ked­vezménnyel, amelyet az Ál­lami Ifjúsági Bizottság bo­csát a fiatalok rendelkezé­sére. A kedvezmény mértékére jellemző, hogy a fiataloknak egyheti üdülésükhöz mind­össze 150 forintot kell fizet­niük, a költségek nagyobb hányadát a bizottság fedezi. Nem csoda, ha a fiatalok kapnak ezen a kedvező al­kalmon. Tavaly például 95 százalékos volt a kedvezmé­nyes üdülési és túraakciók igénybevétele. Számolni kell azzal, hogy az elkövetkező időben nem növelhető a szálláshelyek száma. A meglevő üdülőtá­borok és túrahelyek fölsze­reltségét azonban magasabb minőségi színvonalra kell emelni. Ami tegnap és teg­napelőtt még jó volt, az a mai fiatalok igényeit már nem elégítheti ki. A tábo­rokban a fiatalok találják meg mindazt, amire szüksé­gük van. Olyan programo­kat kell szervezni, melyek egészséges időtöltésre ser­kentik őket. Nagyon sok múlik a kísé­rő tanárokon. Az pedig, hogy jó felkészültségű nevelők ve­zessék az üdülőtáborokat, el­sősorban a megyei tanácsok oktatási osztályain múlik. Tavaly például volt arra is példa, hogy kísérő tanár nél­kül üdültek a fiatalok, vagy A csaknem öt és fél ezer lelket számláló Újkígyóson a lakosság döntő többsége a kiválóan gazdálkodó Arany­kalász Tsz-ben dolgozik. A szövetkezeti tagság a közös munkából becsülettel kiveszi részét, de jövedelemkiegészí­tőül szinte minden háztáji gazdaságban hizlalnak ser­tést, sok a baromfi, a pri- mőrzöldség-termelés. Az ÁFÉSZ ezeket vette ala­pul, amikor elkészítette táv­lati fejlesztési tervét. A ke­reskedelmi, szolgáltatási és ipari tevékenység fejlesztése első rendű feladata a szövet­kezetnek. A vegyesiparcikk-forgalom jócskán meghaladja az orszá­gos, a megyei és a környező községek forgalmát, ezért kell újabb kereskedelmi egysé­geket létrehozni, illetve a meglevőket korszerűsíteni. Újkígyós alapvető ellátási körzetként szerepel, nem mindegy tehát, hogy az ipar­cikk-, az élelmiszerboltokban és a vendéglátóiparban mi­lyen a kiszolgálás, illetve a választék. Az ÁFÉSZ házi építőbri­gádjának az éves kapacitása nyolc—tíz millió forint. Erre építik a fejlesztési, felújítá­si programot. A tervek sze­rint 1985-ig beruházásra, fel­újításra és forgalmi eszkö­zökre összesen mintegy 37 millió forintot költ a szövet­kezet. A nagy program megvaló­sításának első lépcsője volt a reprezentatív Róna étterem és presszó átadása, valamint a mezőgazdasági bolt meg­nyitása, ahol nemcsak mag­vakat és növényvédő szere­ket, de kisgépeket is vásá­száz diákra jutottt egy ne­velő. Bármenyire megbízunk ís ifjainkban, tapasztalt és higgadtan gondolkodó fel­nőtt kísérő nélkül nem bo­csáthatjuk őket útjukra. Azért, hogy ez ne legyen, az iskolák ég a KlSZ-szerveze- tek is felelősek. Általában 20—30 gyermek, diák, ifjú­munkás mellé osszanak be egy-egy hozzáértő nevelőt. A kollégiumok háza táján sincs még minden rendben. Van az Oktatási Minisztéri­umnak egy rendelte, amely arról intézkedik, hogy a kol­légiumokat nyáron igénybe lehet venni üdülési célokra. A kollégiumok mindeddig nem voltak kellően „érde­kelve” abban, hogy fogadják a hazai vagy külföldi fiata­lokat. Úgy tetszik, hogy .talán ez lesz az első olyan esztendő, amelyben az Expressz D iák­és Ifjúsági Utazási Iroda, valamint a kollégiumok kö­zött létrejön az együttmű­ködés. Az illetékes szervek ugyanig növelik a kollégiu­mok anyagi érdekeltségét; például az ott dolgozók mun­kadíját, és az üdülési dí­jakból is nagyobb hányad marad majd a kollégiumok­nál fejlesztési célokra. Ám ezek az intézkedések is csak akkor vezetnek sikerre, ha az illetékes megyei szervek támogatják az ifjúság üdü­lését, és mindent megtesz­nek azért, hogy a területü­kön működő kollégiumok — nyáron üdülőkké átalakulva — fogadják a vendégfiatalo­rolhatnak a háztáji gazdasá­gok kiszolgálására. Az elkövetkező években egyebek között megépül az 1512 négyzetméter alapterü­letű tojásfeldolgozó, amely . mintegy félszáz újkígyósi la­kosnak biztosít kereseti le­hetőséget. Indokolt a tojás­feldolgozó létrehozása azért is, mert a községben — ÁFÉSZ-irányítással — két baromfitenyésztő szakcsoport működik. Évente az árutojás- termelés meghaladja a 30 millió darabot. Ezzel hosszú távra megoldódik a tojósér- tékesítés, -feldolgozás prob­lémája és biztonságot nyúj­tanak a szakcsoport tagjai­nak a termeléshez. Új vas-műszaki bolt nyílik a volt kisvendéglő helyén. Úgy alakítják ki a raktárte­ret, hogy minden áru — va­gyonvédelmi szempontból — megfelelő elhelyezést nyer­jen, Végleges megoldása lesz a takarmánytápok és termé­nyek értékesítésének. Bútorbemutató-teremmel együtt alakítják ki a korsze­rű ruházati boltot, amelyet cipőosztállyal egészítenek ki. Új presszó nyűik 1980-ban a Kossuth Lajos utcában. Ugyancsak jövőre kerül át­adásra az új cukrászüzem, 1981-ben új ABC-vei gyarap­szik a község. Régi vágya tel­jesül a lakosságnak azzal — elsősorban az iskolásoknak és fiataloknak —, hogy 1982-ben az Arany János utcában szeszmentes cukrászda nyí­lik. Bővül a benzinkút, a fel­vásárlóhely, az élelmiszer­háztartási bolt. Ha a tuda­tos, tervszerű munka megva­Tájékoztatják a lakosságot Lakóbizottsági elnökök tanácskozása Értekezletet tartott a na­pokban a békéscsabai Városi Tanács a lakó- és utcabizott­sági elnökök részére a váro­si tanács tanácstermében, melyen négy fontos napiren­di pont szerepelt. Elsőként Kollár Lászlóné, a terv- és munkaerőgazdál­kodási osztály vezetője szá­molt be aktuális várospoli­tikai kérdésekről. Mint a lakosságot leginkább érintő témát, kiemelte a lakáshely­zetet, a szociális és egész­ségügyi ellátást, és az ezzel kapcsolatos fejlesztési terve­ket. Ismertette az egyes vá­rosrészek kereskedelmi és szolgáltatási gondjait is, va­lamint ezek megoldásának rövid és hosszú távú terveit. Ezután dr. Jelinek Lajos, a szervezési és jogi osztály vezetője beszélt a lakó- és utcabizottságok feladatairól. A bizottságok elsődleges feladata a lakosság közéleti tevékenységének kibonta­koztatása. A városban mű­ködő 128 bizottság rendel­kezik véleményezési, szerve­zési és kezdeményezési jog­gal. Fontos teendőjük a la­kosság tájékoztatása, külön­böző várospolitikai célokra történő mozgósítása is. . A harmadik napirendi pontban Blahut Lajos, a termelésellátás-felügyeleti osztály vezetője ismertetett egy tervet, mely a szolgálta­tások színvonalának felmé­résére irányul. Ezt a lakó- és utcabizottságok segítsé­gével szándékoznak megva­lósítani. lósul, 1985-ben Újkígyóson a kiskereskedelmi egységek éves forgalma 179,4 millió fo­rint körül alakul, a vendég­látóipari egységeké pedig 21,5 millió lesz. A szolgáltató jellegű ipari tevékenységet átalánydíjas formában rugalmasan oldja meg az ÁFÉSZ. A gazdag program megvalósítása után Újkígyós a Békéscsaba és Vidéke ÁFÉSZ körzetében áz egyik legjobban felszerelt szövetkezet lesz. Lengyelország minden év­ben magyar turisták százez­reit vonzza, és ezek nagy ré­sze érkezik gépkocsival. Fi­gyelmükbe kell ajánlanunk, hogy elindulás előtt győződ­jenek meg róla: rendelkez- nek-e ők és utasaik a már­cius elsejétől kötelező zloty- mennyiséggel és az ennek be­váltását igazoló lappal, mert' az igazolás hiányában a len­gyel vámszervek a belépés engedélyezését megtagadhat­ják. A pénzbeváltást igazoló dokumentumot ajánlatos megőrizni, mert felmutatását az országból távozáskor is kérhetik. Ez vonatkozik azok­ra is, akik Csehszlovákiából csupán néhány napra vagy órára kívánnak lengyel terü­letre átmenni — az ötletsze­rűség felesleges úttal bosz- szúlhatja meg magát, hiszen magyar turista Csehszlová­kia területén már nem vált­hatja át pénzét zlotyra. „Paraszt” — mondták egy­kor megvetően, esetleg a szó elé téve még egy — szagra utaló — jelzőt is. Va­lóban: a földdel, az állatok­kal való foglalkozás alantas munkának számított. Pedig mindennapi ételünket-italun- kat adta, és adja ma is a mezőgazdaság, amely az utóbbi évtizedekben óriási változást ért meg. Ma már megszűntek az itt dolgozókkal kapcsolatos előítéletek, s ha van is még szülő, aki nem szívesen ad­ja tsz-be, gazdaságba dol­gozni a gyerekét, jórészt azért teszi, mert nem isme­ri eléggé az itteni körülmé­nyeket. Ahogy erősödik a nagyüzemi jelleg, úgy válto­zik a szociális helyzet, ja­vulnak a munkakörülmé­nyek. Ezt a változást vizs­gáltuk megyénk egyik nagy állami gazdaságában. ♦ Lóistálló ós cselédlakás Mezőhegyesen hagyománya van az állattartásnak. Az állami gazdaság központi épületének bejárata előtti hosszúkás épületből lónyerí­tést hallunk. Itt „laknak” a szürke, barna, fekete, szép nevű, okos tekintetű verseny­lovak. Az épület már műem­lék, berendezése még mindig korszerűnek számít. Valami­kor nagyobb becsben tartot­ták a lovakat, mint az em­bereket. — Valóban így volt — meséli Balogh András, a gazdaság szociálpolitikai elő­adója. — Meg kell nézni a régi cselédlakásokat. Sajnos, egy részükben még ma is laknak. A legsürgetőbb gon­dunk, hogy megfelelő la­Lengyeiországban 94 és 78 oktános benzin van forga­lomban, de ajánlatosabb a szuper használata, amelynek ára literenként 14 zloty (10,70 forint). Az autósoknak számolniuk kell azzal is, hogy gyakran még az orszá­gos főútvonalak mentén is 60—70 kilométert mehetnék anélkül, hogy benzinkúttal találkoznának. Ezért különö­sen azoknak kell gondosan megtervezni útjukat, akik is­meretlen vidéken vagy éj­szaka utaznak — ekkor a nyitva tartó kutak száma ter­mészetesen erősen lecsökken. A kétoldalú megállapodás­ban rögzített összeg — a na­pi 200 zloty — beváltását nemcsak a rendelet, de a kul-i túráit turizmus követelmé­nyei is szükségessé teszik. Aki előre nem foglalt magá­nak szállodaszobát Lengyel- országban, nem sok sikert várhat a kereséstől. Ilyenkor a legjobb vagya kempingek­káskörülményeket biztosít­sunk dolgozóinknak. Az idén például 120 lakást építünk. 1980-ra szeretnénk elérni, hogy kiköltözzenek az utolsó cselédlakásból is. Elindulunk, hogy megnéz­zük az épülő új lakásokat. A nagy melegben barnára sül­ve, félmeztelenül dolgoznak a munkások. Egy sor mo­dern, több szintes ház már elkészült, van, ahol már laknak. — Nagyon egészségtelen környezet volt ez, de nem tudunk máról holnapra vál­toztatni rajta — mondja Ba­logh András, akinek innen is, onnan is köszöngetnek. — Sajnos, a régi lakások rendkívül rossz helyre épül­tek. Néhány méterre vannak a tehénistállók. Az újakat már távolabb építettük, de egyelőre még nagy szüksé­günk van a régiekre is. ♦ Kézzel vagy gépekkel? Belépünk a hosszú, homá­lyos, pókhálós falú épület­be. — Ez egy korszerűtlen is­tálló — közli kísérőnk. — Az itt dolgozók minden mun­kafolyamatot fizikai erővel végeznek: etetnek, itatnak, trágyát hordanak. Átsétálunk a pár éve épült, modern istállóba. Ez már tágasabb, világosabb. A mun­kafolyamatok nagy része gé­pesített, így nemcsak gyor­sabb, de sokkal higiéniku- sabb is a munka. Míg a ré­re vagy a turistairoda ma­gánlakásokban levő kiadó szobáira hagyatkozni. Ezt egyébként a magas szállodai árak is indokolttá teszik. A kempingekben egy kétszemé­lyes faházért egy napra 180 —220 zlotyt kémek a saját sátor helydíja napi 20 zlo­ty, ehhez járul személyen­ként 20—30 zlotys igénybevé­teli díj. Az ország csodálatos tájai és műemlékei, és a magyarok iránti hagyományos vendég­szeretete mellett egy kevés­sé ismert lehetőséget tarto­gat az autós turistáknak: rendszeres kompjárat köti össze a lengyel tengerpartot Angliával, Svédországgal és Finnországgal, és a kompo­kon a fürdőszobás kabinok­ban kényelmesen pihenhet­nek az autóvezetők a több száz kilométeres vezetés után, ami bizony még a kitűnő uta­kon is fárasztó. gi épületben 100 tehén gon­dozását négy ember végzi, az újban erre hárman is elegendők. Az új istálló mellett kü­lön kis épület áll. Itt van a zuhanyozó, az öltözőhelyiség. — Az új telepeket meg­felelően ellátjuk szociális helyiségekkel — mondja Ba­logh András. — Inkább a régiekkel van baj. Ott pó­tolni kell ezeket a hiányos­ságokat. Mondanom se kell, milyen sokba kerül mindez. A szociálpolitikai célokra fordítandó összeg mindig ke­vésnek bizonyul. Az idén például munkavédelemre, ét­keztetésre, gyermekintézmé­nyekre, üdültetésre, lakásépí­tésre és még sok mindenre csaknem 19 millió forintot terveztünk. Ez nagyon szé­pen hangzik, de milyen könnyen elmegy?! Lakás­építésre a világ pénze is ke­vés volna. Aztán itt van az orvosi rendelő. Van ugyan főállású üzemorvosunk, de a rendelő nem éppen korszerű. Szóval, volna mire költeni! ♦ Konyha ós napkfizi Több mint négyszázan ét­keznek a gazdaság üzemi konyháján. Amikor ideérke­zünk, két-három autóbusz parkol az épület elé. A ke­rületekből szállítja az ebé- delőket. Kevés ilyen tiszta üzemi konyhát látni. Még a folyo­són is csak hosszas keresgé­lés után lehetne felfedezni egy porszemet. A konyhában csillognak az edények. Már előkészítették tálalásra mai menüt: burgonyalevest és töltött paprikát. Borsos Má- tyásné főszakács az étlapot mutatja. A leveseken és a húsételeken kívül gyümölcs-, zöldségféle is sűrűn szerepel. Nyolcvan gyerek jár a nap­közis óvodába, amelyet a gazdaság tart fenn Fotó: Martin Gábor — Tíz napra előre elké­szítjük a tervet — mondja a főszakácsnő. — Lehet, hogy nem éppen a legkorszerűbb ételeket tálaljuk, de aki ne­héz munkát végez, nemehet mindig salátákat. Az üzemi étkezdét csu­pán néhány ház választja el a gazdaság napközis óvo­dájától. Valamikor gazda- tiszti lakás volt a kívül-be- lül szépen rendbe hozott épület. Egykor egyetlen csa­lád élt itt, ma 80 gyerek második otthona. Egy fiatal óvónő, Tapasztó Béláné vezet végig a tágas, tiszta, ötletesen berendezett szobákon. Az egyikben meg­terített asztalok várják az apró emberkéket, a másik­ban már a délutáni alváshoz készítik elő az ágyacskákat. A udvaron kis nadrágra, trikóra vetkőzött gyerekek hancúroznak; Nagy részük mezőgazdasági dolgozók gyer­meke. ök már mit sem tud­nak arról, milyen sértés volt egykor nagyapáik foglalko­zása. Talán nem is hallották még a „paraszt” szót. Gubucz Katalin kát. Győri György Távlati terv az ÁFÉSZ fejlesztésére Újkígyóson Mit ke|l tudni az autós turistáknak Lengyelországban? Csaknem ötszázan étkeznek naponta a gazdaság üzemi kony­háján Kollégiumüdülők

Next

/
Oldalképek
Tartalom