Békés Megyei Népújság, 1979. június (34. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-16 / 139. szám

1979. június 16., szombat o Az új követelményekhez alkalmazkodni Interjú dr. Soós Gábor államtitkárral a mezőgazdaság irányításának továbbfejlesztéséről Több mint tíz éve alakult ki a mezőgazdaság területi, állami irányításának jelenlegi szervezete és működési rendje. Közben nagyarányú fejlődés következett be a mezőgazdasági nagyüzemek termelésének színvonalában, mind nagyobb teret nyert a közigazgatási határokat túl­lépő gazdasági társulások rendszere. Az új követelmé­nyekhez már nem tudott alkalmazkodni a területi állami irányító szervezet, amelynek feladatát és hatáskörét, va­lamint szervezetét az említett változásokhoz kellett iga­zítani. Ezekről a változásokról és az irányítás korszerűsí­téséről beszélgettünk dr. Soós Gábor mezőgazdasági és élelmezésügyi államtitkárral. Békéscsaba, Kunágota, Dombegyház Aratásra készülnek — A bevezetőben em­lített változások választ adnak arra, hogy milyen tényezők indokolják az irányítás korszerűsítését. A kérdés viszont az, ho­gyan láttak ennek a fon­tos feladatnak a kidol­gozásához és milyen cé­lokat tartanak szem előtt? — Elöljáróban annyit, hogy a munkát az MSZMP Köz­ponti Bizottsága 1978 már­ciusi ülésén hozott határozat előkészítése idején kezdtük meg. A Központi Bizottság állást foglalt, hogy a minisz­tériumhoz tartozó ágazatok állami irányítását, különösen a területi irányítást tovább kell fejleszteni. Különösen szem előtt tar­tottuk, hogy emelkedjen az állami irányítási tevékeny­ség színvonala, összehangol­tabb legyen a mezőgazdasági termelés területi irányítása. Az ágazatok fejlesztésére vo­natkozó programok, azok gazdaságpolitikai feltételei gyorsabban, kevesebb átté­tellel kerüljenek a gazdálko­dó szervezetekhez. Növeked­jék a mezőgazdasági üzemek önállósága, felelőssége. Egy­szerűsödjék az irányítás, az ügyintézés, megszűnjenek az indokolatlan párhuzamossá­gok. Csökkenjen a nélkülöz­hető adatszolgáltatás, s nyújt­sunk lehetőséget az elavult szabályozások, különösen a hatósági előírások és az en­gedélyezési eljárások egysze­rűsítéséhez. — Mely tanácsi szer­veket érintenek a hatás­körváltozások? Mit vesz át a megyei tanács me­zőgazdasági osztálya, mi kerül községi hatáskörbe, továbbá a szakigazgatási intézmények jogkörébe? — A területi állami irá­nyítás továbbfejlesztése leg­nagyobb mértékben a járási hivatalok, városi tanácsok ál­tal eddig ellátott mezőgazda- sági feladatokat, hatáskörö­ket érinti. Nagyon lényeges, hogy a jövőben valamennyi, a mezőgazdasági nagyüze­mekkel kapcsolatos feladatot és hatáskört közvetlen a me­gyei mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztályok látják el. Közülük indokolt néhá­nyat kiemelni. Ilyen például a mezőgaz­dasági szövetkezetek és a ke­retükben működő szakcsopor­tok törvényességi felügyelete, a tsz-ek személyzeti munká­jával kapcsolatos állami fel­adatok, a mezőgazdasági szö­vetkezetekben a munkavé­delmi előírások betartásának hatósági ellenőrzése, az élel­miszeripari üzemek üzembe helyezés előtti megvizsgálása műszaki és élelmezés-egész­ségügyi szempontból. Ezenkí­vül a kedvezőtlen adottságú tsz-ek szakemberei részére tanulmányi szerződések alap­ián a továbbképzési támoga­tás engedélyezése. A községi tanácsi szervek hatáskörébe kerülő feladatok közül meg lehet említeni például, hogy a járási hiva­tal elnöke helyett az állat­egészségügyi községi zárlatot a jövőben a községi tanács­elnök rendeli el. A mezőgaz­dasági és élelmezésügyi szak- igazgatási intézmények (a ta­karmányozási és állattenyész­tési felügyelőség, az állat­egészségügyi állomás, nö­vényvédelmi és agrokémiai állomás, a földhivatal stb.) a tanácsi szerveknek a hatás­körükbe tartozó döntés előtt véleményt nyilvánítanak. Egyes ügyekben épp a pár­huzamosságok megszünteté­sére, a véleménynyilvánítási jogkör helyett a jövőben döntési jogkörrel fognak ren­delkezni. Azt is szükséges megemlí­teni, hogy a járási hivatalok a jövőben többet tudnak fog­lalkozni a községi tanácsok alapvető mezőgazdasági fel­adatát jelentő, a háztáji és kisegítő gazdaságok termelé­sét szervező munkájának se­gítésével, ellenőrzésével. A járási hivatalok látják el a kistermelők esetleges felleb­bezéseinek, panaszainak el­bírálásával kapcsolatos mun­kát. — Milyen intézkedések történtek az állami gaz­daságok és az erdőgaz­dálkodás, valamint az el­sődleges faipar irányítá­sának korszerűsítéséért? — Az elhatározott szerve­zeti módosítás egy része már meg is valósult. Az Állami Gazdaságok Országos Köz­pontja alapvető feladatának változatlanul hagyása mel­lett ugyanis a központ 12 te­rületi főosztályát megszün­tették. A termelést irányító operatív feladatok teljes mér­tékben az állami gazdaságok hatáskörébe kerültek. A 124 állami gazdaság felügyeleti, revizori, ellenőrzési tevé­kenységét a jövőben az Ál­lami Gazdaságok Országos Központjának vállalatfel­ügyeleti főosztálya irányítja, mivel a feladatot az ország egész területén kell ellátni, a munka végzéséhez öt ki- rendeltséget szerveztünk. Az erdőgazdálkodás és az elsődleges faipar területén fi­gyelembe vettük, hogy ez is több szektorú ágazat, mely­nek egységes állami irányí­tását kell kialakítani, úgy, hogy még hatékonyabban gazdálkodhassunk országunk erdő- és favagyonával. Ezért az erdőgazdálkodási szolgál­tató és igazgatási jellegű fel­adatokat ketté választottuk, és ellátásukra külön-külön szervezetet hoztunk létre. — A cél az is, hogy egyszerűsödjön az ügyin- tézés. Kérdés tehát, mi­ként sikerül az elavult szabályozásokat hatályon kívül helyezni? — Ez a munka folyama­tos. Tavaly 49, a jelenlegi rendelkezés során pedig újabb 7 jogszabályt hatályon kívül helyeztünk és több mint 70 jogszabályi rendelkezést meg­szüntettünk. Az elavult, ér­telmüket vesztett hatósági jogkörök ugyanis növelték a bürokratikus kötöttségeket, akadályozták a vállalati ön­állóság kibontakozását. A jö­vőben a hatóságok közremű­ködése nélkül a vállalatok (szövetkezetek) látják el pél­dául a következő feladato­kat: a szövetkezet elnöke hi­telesíti a további képviseletre jogosultak aláírását, engedé­lyezi a fásított legelőről a fakitermelést, az erdőben va­ló legeltetést stb. — A területi irányítás továbbfejlesztésére vo­natkozó szervezeti és mű­ködési intézkedéseket jú­nius 30-ig kell végrehaj­tani. Az intézkedések több embert érintenek. Ho­gyan oldható meg mind­ez a legkisebb feszült­séggel? — Megállapítható, hogy a munka jó ütemben halad, s a megszabott határidőre a megyei tanácsnál, a járási hivatalnál, a városi szak- igazgatási szervnél a szer­vezeti, létszám stb. változtatá­sok végrehajtása megoldható. Mindenütt figyelembe vették, hogy a korszerűsítés kapcsán nemcsak létszámátcsoportosí­tásról, hanem mintegy tízszá­zalékos megtakarításról is szó van. Ez természetesen emberi sorsokat érintő kér­dés, és ennek megfelelően kell megoldani. A feladatoknak megyei szintű ellátására is alkalmas dolgozókat a megyei mező- gazdasági osztályoknál helyes foglalkoztatni. Tekintettel azonban arra, hogy a járási székhelyek, városok és a me­gyei székhelyek között néhol nagyok a távolságok, néme­lyeknek esetleg családi kö­rülményei nem teszik lehető­vé, hogy a megyénél vállal­jon munkát, az ilyen jellegű problémákra is meg kellett keresni a megoldási lehető­séget. Egyes munkakörökben például a megyei mezőgaz­dasági osztálynál foglalkoz­tatott dolgozók a jövőben a lakóhelyükhöz legközelebb eső körzetben végezik majd munkájukat és csak beszá­molni utaznak a megyei székhelyre. Azokkal, akik nem kerülnek a megyei osz­tályokra, a helyszínen meg­beszélik elhelyezkedési lehe­tőségeiket. Az állami területi irányí­tás korszerűsítése minden­esetre hozzájárul majd ah­hoz, hogy erősödjön a köz­ponti irányítás, és növeked­jen egyidejűleg a gazdálko­dó szervezetek önállósága. Várható, hogy az irányítás és a hatósági ellenőrzés keve­sebb áttétellel, összehangol- tabban valósul meg. A me­zőgazdasági nagyüzemek ön­állóságának növelését erősí­teni fogja az is, ha a mező- gazdasági osztály munkájá­ban, munkamódszerében ér­demi változás következik be (például rövid ellenőrzések, a látogatások gyakoriságának csökkentése) és a közvetlen operatív beavatkozást mel­lőzve, az irányító, ellenőrző munkában abból indul ki,- hogy az üzemek nagy több­sége külön operatív, állami beavatkozás nélkül, önállóan és felelősségteljesen képes el­látni az állami intézkedések­ben előírt és saját döntései alapján a népgazdasági terv­ből ráeső feladatokat. Ezek a vetések sokat gyöt­rődtek. Eleve késve keltek az őszi csapadékhiány miatt, hótakaró nélkül vészelték át a szinte sarkvidéki fagyokat, azután a belvíz pusztította, a legutóbbi napokig pedig hosszan tartó tavaszi káni­kula gyötörte őket. Az idő­járás — § főleg az esők — a mezőgazdaság reményeit az aratás kezdetéig még megerősítheti, annyi azon­ban már bizonyos, hogy a betakarításig nem sok idő maradt hátra. A BÉKÉSCSABAI SZA­BADSÁG TSZ-BEN a nyári kampány tulajdonképpen már június 6-án megkezdő­dött a 420 hektár zöldborsó betakarításával. Sajnos, az első héten a konzervgyár nem tudta fogadni, csajt a tervezett mennyiség 60-70 százalékát. Ez némiképp hát­ráltatta a borsócséplés üte­mét, amely 11-e óta most már megfelelő rendben ha­lad. Jelentős kieséssel szá­molnak a szövetkezetiek eb­ben az ágazatban, a terve­zett 40 mázsa helyett nem sokkal többet adnak a táb­lák 30 mázsánál hektáron­ként. Bár — úgy tartják — a rendkívüli időjárásban ÚJ szerelősor Ladához, Polskihoz Üj szerelősort állítottak mun­kába a Lada és a Polski Fi­at gépkocsialkatrészek gyár­tásának korszerűsítésére a veszprémi Bakony Művek­ben. A berendezések és au­tomaták e sajátos összekap­csolása egyedülálló hazánk­ban. Hasonló elődeitől legin­kább abban különbözik, hogy a szalagon dolgozók munka­üteme független egymástól, így ki-ki képességeinek, fizi­kai és idegállapotának meg­felelően végezheti munkáját. Nem okoz tehát feszültséget a folyamat sürgetése, vagy az esetleges megakadása sem. Ez a tényező már önmagá­ban javítja a munka haté­konyságát. Az új szerelősza­lagon a gépkocsiablak-törlők szerelését kezdték meg. A tervek szerint a Bakony Mű­veknél még ebben az eszten­dőben korszerű szerelősort ál­lítanak össze a gépkocsikür­tök gyártására és a további­akban a kismegszakítók sze­relésére is. A békéssámsoni Előre Tsz- ben nagy gondot okoz a nők állandó foglalkoztatása. Rá­adásul a rendkívüli időjárás miatt a növénytermesztésben kieséssel kell számolni. A szövetkezet vezetőinek a ki­esés pótlására született meg az az elhatározása, hogy ba­romfi nevelésére hasznosítják a rég elavult szerfás ólakat. még ennek is örülni kell. Az 1400 hektár búzából a belvíz 100 hektárnyit vitt ki, az aszály újabb ötvenet ra­bolt, az épségben maradt te­rületek megkapták a szük­séges tavaszi ápolást, s ha egyszer-kétszer megáznak még a szőkülő mezők, talán 50 mázsa szemet is lehozhat egy-egy hektárról a tsz tíz kombánja, a 12 naposra ter­vezett aratás alatt. Legna­gyobb gondjuk, hogy a búza egy részét fogadótér hiányá­ban kénytelenek a labdarú­gópályán fólia alatt tárolni. A KUNÁGOTAI BERCSÉ­NYI SZÖVETKEZETÉT sem kényeztette a természet. Az 1500 hektár búzából 300 hek­tárnyit áztatott el a víz, a többi megkapta a levéltrá­gyát, 12 napot irányoztak elő a négy Claas-dominátor- nak. ä két John Deerenek, a 4 SZK—6-osnak és az öt SZK—5-ösnek aratásra. Az idén együttműködési szerző­dést kötöttek az almáska- marási Sallai Tsz-szel, a ga­bonabetakarítás összehango­lására. A belvíz nem kímélte a kukoricaföldeket sem, az eredetileg tervezett 1900 hek­tárból 1500 terem elŐírás­Túlzás nélkül állíthatjuk, országhatárainkon túl is jól ismert a Mezőberényi Faipa­ri Szövetkezet. Rusztikus bú­toraik, kolóniái garnitúráik sok országban szerezték már jó hírnevet az ügyes kezű he­rényi asztalosoknak. Tavaly például a 86 millió forintos éves termelés csaknem felét exportálták. Legnagyobb vevőjük már hagyományosan a Német Szö­vetségi Köztársaság, de szál­lítottak Franciaországba és Angliába is. Az angol piac megszerzése nehéz volt, ugyanis a vevő különleges minőséget követel. Ennek el­lenére az idei évre már 2000 darabos rendelést adtak fel szigetországi cégek. Vevő tehát van elég és a szövetkezet vezetősége in­kább azzal a kellemes gond­dal küszködik, hogy megpró­bálja lebeszélni a túlzott mennyiségről a megrendelő­ket. Sajnos, ezt kell tenniük, mert a termelés bővítésére jelenleg nincs lehetőségük. A Békéscsabai Baromfifel­dolgozó Vállalattal kötöttek szerződést, s mintegy 17 ezer pecsenyelibát nevelnek, érté­kesítenek. Az első szállít­mány rendkívül jól sikerült: négy hét alatt 3,75 kilós át­lagsúlyt érték el. A pecse­nyelibák 97,5 százalékát első osztályú minőségben vette át szerűen. Ebből 1200 hektáron tudniillik úgy juttatták föld­be a magot, ahogy a víz lé­pésről lépésre hátrált. A vár­ható bevételkieséseket igyek­szenek ellensúlyozni: a ter­vezett 12 ezer helyett ebben az esztendőben 14 ezer ser­tést hizlalnak meg. A» DOMBEGYHÁZI PE­TŐFI TSZ-BEN kedvező őszön 1600 hektáron megfe­lelő magágyba vetették a búzát. A kora téli szárazság miatt a táblák jelentős ré­szén csak februárban kelt ki az őszi gabona, a többi ká­rosító tényező hatását is fi­gyelembe véve az őszi mi­nősítés szerint a vetések egy- harmada jó, egyharmada kö­zepes, egyharmada rossz. So­kat javítottak az állapoton az egyébként ritka esőzések, belvízkár 121 hektárt ért. Ebben a szövetkezetben, ahol tavaly elsőként arattak le a megyében, jó búzater­mésre számítanak, úgy ter­vezik, hogy a 17 nagy tel­jesítményű kombájn két hét alatt takarítja be ,a szemter­mést. A dombegyháziak na­gyon várták és várják az esőket, attól tartva, hogy tal­pon száradnak el kalászosa­ik. K. E. P. Gép, anyag lenne elég, de hiányzik a munkáskéz. Leg­jobb embereik mennek el, ugyanis még a régi időkből alacsonyan maradt bérszínvo­nalukat az új szabályzók kö­zött nem tudják megfelelően felemelni, bár 15 millió fo­rintos éves nyereségük ezt indokolttá tenné. Így fordul­hat elő, hogy ügyes kezű szak- munkáspk elmennek másho­vá, ahol betanított munkás­ként is égy-kétezer forinttal többet kapnak. Ez pedig nem jó senkinek, hiszen a mun­kaerőgondok — ha ez a fo­lyamat nem áll meg — ve­szélybe sodorhatják a gazda­ságos exportot is. Ez pedig nagy baj lenne, mert a szövetkezet jól bejá­ratott kapcsolatokkal rendel­kezik, s a vevők kifejezetten a mezőberényi bútorokat ké­rik. Így fordulhat elő, hogy bár az idén növekszik a tő­kés bérmunka volumene, a termelési érték nem csökken a tavalyihoz képest, sőt ezen belül az export abszolút ér­téke is növékszik. a feldolgozóipar, ami a bé­késsámsoni Előre Tsz asszo­nyainak lelkiismeretes, jó munkáját dicséri. A tervek szerint mintegy kétmillió fo­rint árbevételt hoz a pecse­nyeliba-nevelés 1979-ben. Ezenkívül mintegy 50 ezer gyöngyöst nevelnek fel a sámsoni asszonyok. Kolóniái bútorok külföldre Pecsenyeliba-nevelés szerfás ólakban Cs. F. Egyenletesen, szépen fejlődnek a zsenge libák Sámsonban Fotó: Veress Erzsi

Next

/
Oldalképek
Tartalom