Békés Megyei Népújság, 1979. június (34. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-16 / 139. szám
1979. június 16., szombat o Az új követelményekhez alkalmazkodni Interjú dr. Soós Gábor államtitkárral a mezőgazdaság irányításának továbbfejlesztéséről Több mint tíz éve alakult ki a mezőgazdaság területi, állami irányításának jelenlegi szervezete és működési rendje. Közben nagyarányú fejlődés következett be a mezőgazdasági nagyüzemek termelésének színvonalában, mind nagyobb teret nyert a közigazgatási határokat túllépő gazdasági társulások rendszere. Az új követelményekhez már nem tudott alkalmazkodni a területi állami irányító szervezet, amelynek feladatát és hatáskörét, valamint szervezetét az említett változásokhoz kellett igazítani. Ezekről a változásokról és az irányítás korszerűsítéséről beszélgettünk dr. Soós Gábor mezőgazdasági és élelmezésügyi államtitkárral. Békéscsaba, Kunágota, Dombegyház Aratásra készülnek — A bevezetőben említett változások választ adnak arra, hogy milyen tényezők indokolják az irányítás korszerűsítését. A kérdés viszont az, hogyan láttak ennek a fontos feladatnak a kidolgozásához és milyen célokat tartanak szem előtt? — Elöljáróban annyit, hogy a munkát az MSZMP Központi Bizottsága 1978 márciusi ülésén hozott határozat előkészítése idején kezdtük meg. A Központi Bizottság állást foglalt, hogy a minisztériumhoz tartozó ágazatok állami irányítását, különösen a területi irányítást tovább kell fejleszteni. Különösen szem előtt tartottuk, hogy emelkedjen az állami irányítási tevékenység színvonala, összehangoltabb legyen a mezőgazdasági termelés területi irányítása. Az ágazatok fejlesztésére vonatkozó programok, azok gazdaságpolitikai feltételei gyorsabban, kevesebb áttétellel kerüljenek a gazdálkodó szervezetekhez. Növekedjék a mezőgazdasági üzemek önállósága, felelőssége. Egyszerűsödjék az irányítás, az ügyintézés, megszűnjenek az indokolatlan párhuzamosságok. Csökkenjen a nélkülözhető adatszolgáltatás, s nyújtsunk lehetőséget az elavult szabályozások, különösen a hatósági előírások és az engedélyezési eljárások egyszerűsítéséhez. — Mely tanácsi szerveket érintenek a hatáskörváltozások? Mit vesz át a megyei tanács mezőgazdasági osztálya, mi kerül községi hatáskörbe, továbbá a szakigazgatási intézmények jogkörébe? — A területi állami irányítás továbbfejlesztése legnagyobb mértékben a járási hivatalok, városi tanácsok által eddig ellátott mezőgazda- sági feladatokat, hatásköröket érinti. Nagyon lényeges, hogy a jövőben valamennyi, a mezőgazdasági nagyüzemekkel kapcsolatos feladatot és hatáskört közvetlen a megyei mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályok látják el. Közülük indokolt néhányat kiemelni. Ilyen például a mezőgazdasági szövetkezetek és a keretükben működő szakcsoportok törvényességi felügyelete, a tsz-ek személyzeti munkájával kapcsolatos állami feladatok, a mezőgazdasági szövetkezetekben a munkavédelmi előírások betartásának hatósági ellenőrzése, az élelmiszeripari üzemek üzembe helyezés előtti megvizsgálása műszaki és élelmezés-egészségügyi szempontból. Ezenkívül a kedvezőtlen adottságú tsz-ek szakemberei részére tanulmányi szerződések alapián a továbbképzési támogatás engedélyezése. A községi tanácsi szervek hatáskörébe kerülő feladatok közül meg lehet említeni például, hogy a járási hivatal elnöke helyett az állategészségügyi községi zárlatot a jövőben a községi tanácselnök rendeli el. A mezőgazdasági és élelmezésügyi szak- igazgatási intézmények (a takarmányozási és állattenyésztési felügyelőség, az állategészségügyi állomás, növényvédelmi és agrokémiai állomás, a földhivatal stb.) a tanácsi szerveknek a hatáskörükbe tartozó döntés előtt véleményt nyilvánítanak. Egyes ügyekben épp a párhuzamosságok megszüntetésére, a véleménynyilvánítási jogkör helyett a jövőben döntési jogkörrel fognak rendelkezni. Azt is szükséges megemlíteni, hogy a járási hivatalok a jövőben többet tudnak foglalkozni a községi tanácsok alapvető mezőgazdasági feladatát jelentő, a háztáji és kisegítő gazdaságok termelését szervező munkájának segítésével, ellenőrzésével. A járási hivatalok látják el a kistermelők esetleges fellebbezéseinek, panaszainak elbírálásával kapcsolatos munkát. — Milyen intézkedések történtek az állami gazdaságok és az erdőgazdálkodás, valamint az elsődleges faipar irányításának korszerűsítéséért? — Az elhatározott szervezeti módosítás egy része már meg is valósult. Az Állami Gazdaságok Országos Központja alapvető feladatának változatlanul hagyása mellett ugyanis a központ 12 területi főosztályát megszüntették. A termelést irányító operatív feladatok teljes mértékben az állami gazdaságok hatáskörébe kerültek. A 124 állami gazdaság felügyeleti, revizori, ellenőrzési tevékenységét a jövőben az Állami Gazdaságok Országos Központjának vállalatfelügyeleti főosztálya irányítja, mivel a feladatot az ország egész területén kell ellátni, a munka végzéséhez öt ki- rendeltséget szerveztünk. Az erdőgazdálkodás és az elsődleges faipar területén figyelembe vettük, hogy ez is több szektorú ágazat, melynek egységes állami irányítását kell kialakítani, úgy, hogy még hatékonyabban gazdálkodhassunk országunk erdő- és favagyonával. Ezért az erdőgazdálkodási szolgáltató és igazgatási jellegű feladatokat ketté választottuk, és ellátásukra külön-külön szervezetet hoztunk létre. — A cél az is, hogy egyszerűsödjön az ügyin- tézés. Kérdés tehát, miként sikerül az elavult szabályozásokat hatályon kívül helyezni? — Ez a munka folyamatos. Tavaly 49, a jelenlegi rendelkezés során pedig újabb 7 jogszabályt hatályon kívül helyeztünk és több mint 70 jogszabályi rendelkezést megszüntettünk. Az elavult, értelmüket vesztett hatósági jogkörök ugyanis növelték a bürokratikus kötöttségeket, akadályozták a vállalati önállóság kibontakozását. A jövőben a hatóságok közreműködése nélkül a vállalatok (szövetkezetek) látják el például a következő feladatokat: a szövetkezet elnöke hitelesíti a további képviseletre jogosultak aláírását, engedélyezi a fásított legelőről a fakitermelést, az erdőben való legeltetést stb. — A területi irányítás továbbfejlesztésére vonatkozó szervezeti és működési intézkedéseket június 30-ig kell végrehajtani. Az intézkedések több embert érintenek. Hogyan oldható meg mindez a legkisebb feszültséggel? — Megállapítható, hogy a munka jó ütemben halad, s a megszabott határidőre a megyei tanácsnál, a járási hivatalnál, a városi szak- igazgatási szervnél a szervezeti, létszám stb. változtatások végrehajtása megoldható. Mindenütt figyelembe vették, hogy a korszerűsítés kapcsán nemcsak létszámátcsoportosításról, hanem mintegy tízszázalékos megtakarításról is szó van. Ez természetesen emberi sorsokat érintő kérdés, és ennek megfelelően kell megoldani. A feladatoknak megyei szintű ellátására is alkalmas dolgozókat a megyei mező- gazdasági osztályoknál helyes foglalkoztatni. Tekintettel azonban arra, hogy a járási székhelyek, városok és a megyei székhelyek között néhol nagyok a távolságok, némelyeknek esetleg családi körülményei nem teszik lehetővé, hogy a megyénél vállaljon munkát, az ilyen jellegű problémákra is meg kellett keresni a megoldási lehetőséget. Egyes munkakörökben például a megyei mezőgazdasági osztálynál foglalkoztatott dolgozók a jövőben a lakóhelyükhöz legközelebb eső körzetben végezik majd munkájukat és csak beszámolni utaznak a megyei székhelyre. Azokkal, akik nem kerülnek a megyei osztályokra, a helyszínen megbeszélik elhelyezkedési lehetőségeiket. Az állami területi irányítás korszerűsítése mindenesetre hozzájárul majd ahhoz, hogy erősödjön a központi irányítás, és növekedjen egyidejűleg a gazdálkodó szervezetek önállósága. Várható, hogy az irányítás és a hatósági ellenőrzés kevesebb áttétellel, összehangol- tabban valósul meg. A mezőgazdasági nagyüzemek önállóságának növelését erősíteni fogja az is, ha a mező- gazdasági osztály munkájában, munkamódszerében érdemi változás következik be (például rövid ellenőrzések, a látogatások gyakoriságának csökkentése) és a közvetlen operatív beavatkozást mellőzve, az irányító, ellenőrző munkában abból indul ki,- hogy az üzemek nagy többsége külön operatív, állami beavatkozás nélkül, önállóan és felelősségteljesen képes ellátni az állami intézkedésekben előírt és saját döntései alapján a népgazdasági tervből ráeső feladatokat. Ezek a vetések sokat gyötrődtek. Eleve késve keltek az őszi csapadékhiány miatt, hótakaró nélkül vészelték át a szinte sarkvidéki fagyokat, azután a belvíz pusztította, a legutóbbi napokig pedig hosszan tartó tavaszi kánikula gyötörte őket. Az időjárás — § főleg az esők — a mezőgazdaság reményeit az aratás kezdetéig még megerősítheti, annyi azonban már bizonyos, hogy a betakarításig nem sok idő maradt hátra. A BÉKÉSCSABAI SZABADSÁG TSZ-BEN a nyári kampány tulajdonképpen már június 6-án megkezdődött a 420 hektár zöldborsó betakarításával. Sajnos, az első héten a konzervgyár nem tudta fogadni, csajt a tervezett mennyiség 60-70 százalékát. Ez némiképp hátráltatta a borsócséplés ütemét, amely 11-e óta most már megfelelő rendben halad. Jelentős kieséssel számolnak a szövetkezetiek ebben az ágazatban, a tervezett 40 mázsa helyett nem sokkal többet adnak a táblák 30 mázsánál hektáronként. Bár — úgy tartják — a rendkívüli időjárásban ÚJ szerelősor Ladához, Polskihoz Üj szerelősort állítottak munkába a Lada és a Polski Fiat gépkocsialkatrészek gyártásának korszerűsítésére a veszprémi Bakony Művekben. A berendezések és automaták e sajátos összekapcsolása egyedülálló hazánkban. Hasonló elődeitől leginkább abban különbözik, hogy a szalagon dolgozók munkaüteme független egymástól, így ki-ki képességeinek, fizikai és idegállapotának megfelelően végezheti munkáját. Nem okoz tehát feszültséget a folyamat sürgetése, vagy az esetleges megakadása sem. Ez a tényező már önmagában javítja a munka hatékonyságát. Az új szerelőszalagon a gépkocsiablak-törlők szerelését kezdték meg. A tervek szerint a Bakony Műveknél még ebben az esztendőben korszerű szerelősort állítanak össze a gépkocsikürtök gyártására és a továbbiakban a kismegszakítók szerelésére is. A békéssámsoni Előre Tsz- ben nagy gondot okoz a nők állandó foglalkoztatása. Ráadásul a rendkívüli időjárás miatt a növénytermesztésben kieséssel kell számolni. A szövetkezet vezetőinek a kiesés pótlására született meg az az elhatározása, hogy baromfi nevelésére hasznosítják a rég elavult szerfás ólakat. még ennek is örülni kell. Az 1400 hektár búzából a belvíz 100 hektárnyit vitt ki, az aszály újabb ötvenet rabolt, az épségben maradt területek megkapták a szükséges tavaszi ápolást, s ha egyszer-kétszer megáznak még a szőkülő mezők, talán 50 mázsa szemet is lehozhat egy-egy hektárról a tsz tíz kombánja, a 12 naposra tervezett aratás alatt. Legnagyobb gondjuk, hogy a búza egy részét fogadótér hiányában kénytelenek a labdarúgópályán fólia alatt tárolni. A KUNÁGOTAI BERCSÉNYI SZÖVETKEZETÉT sem kényeztette a természet. Az 1500 hektár búzából 300 hektárnyit áztatott el a víz, a többi megkapta a levéltrágyát, 12 napot irányoztak elő a négy Claas-dominátor- nak. ä két John Deerenek, a 4 SZK—6-osnak és az öt SZK—5-ösnek aratásra. Az idén együttműködési szerződést kötöttek az almáska- marási Sallai Tsz-szel, a gabonabetakarítás összehangolására. A belvíz nem kímélte a kukoricaföldeket sem, az eredetileg tervezett 1900 hektárból 1500 terem elŐírásTúlzás nélkül állíthatjuk, országhatárainkon túl is jól ismert a Mezőberényi Faipari Szövetkezet. Rusztikus bútoraik, kolóniái garnitúráik sok országban szerezték már jó hírnevet az ügyes kezű herényi asztalosoknak. Tavaly például a 86 millió forintos éves termelés csaknem felét exportálták. Legnagyobb vevőjük már hagyományosan a Német Szövetségi Köztársaság, de szállítottak Franciaországba és Angliába is. Az angol piac megszerzése nehéz volt, ugyanis a vevő különleges minőséget követel. Ennek ellenére az idei évre már 2000 darabos rendelést adtak fel szigetországi cégek. Vevő tehát van elég és a szövetkezet vezetősége inkább azzal a kellemes gonddal küszködik, hogy megpróbálja lebeszélni a túlzott mennyiségről a megrendelőket. Sajnos, ezt kell tenniük, mert a termelés bővítésére jelenleg nincs lehetőségük. A Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalattal kötöttek szerződést, s mintegy 17 ezer pecsenyelibát nevelnek, értékesítenek. Az első szállítmány rendkívül jól sikerült: négy hét alatt 3,75 kilós átlagsúlyt érték el. A pecsenyelibák 97,5 százalékát első osztályú minőségben vette át szerűen. Ebből 1200 hektáron tudniillik úgy juttatták földbe a magot, ahogy a víz lépésről lépésre hátrált. A várható bevételkieséseket igyekszenek ellensúlyozni: a tervezett 12 ezer helyett ebben az esztendőben 14 ezer sertést hizlalnak meg. A» DOMBEGYHÁZI PETŐFI TSZ-BEN kedvező őszön 1600 hektáron megfelelő magágyba vetették a búzát. A kora téli szárazság miatt a táblák jelentős részén csak februárban kelt ki az őszi gabona, a többi károsító tényező hatását is figyelembe véve az őszi minősítés szerint a vetések egy- harmada jó, egyharmada közepes, egyharmada rossz. Sokat javítottak az állapoton az egyébként ritka esőzések, belvízkár 121 hektárt ért. Ebben a szövetkezetben, ahol tavaly elsőként arattak le a megyében, jó búzatermésre számítanak, úgy tervezik, hogy a 17 nagy teljesítményű kombájn két hét alatt takarítja be ,a szemtermést. A dombegyháziak nagyon várták és várják az esőket, attól tartva, hogy talpon száradnak el kalászosaik. K. E. P. Gép, anyag lenne elég, de hiányzik a munkáskéz. Legjobb embereik mennek el, ugyanis még a régi időkből alacsonyan maradt bérszínvonalukat az új szabályzók között nem tudják megfelelően felemelni, bár 15 millió forintos éves nyereségük ezt indokolttá tenné. Így fordulhat elő, hogy ügyes kezű szak- munkáspk elmennek máshová, ahol betanított munkásként is égy-kétezer forinttal többet kapnak. Ez pedig nem jó senkinek, hiszen a munkaerőgondok — ha ez a folyamat nem áll meg — veszélybe sodorhatják a gazdaságos exportot is. Ez pedig nagy baj lenne, mert a szövetkezet jól bejáratott kapcsolatokkal rendelkezik, s a vevők kifejezetten a mezőberényi bútorokat kérik. Így fordulhat elő, hogy bár az idén növekszik a tőkés bérmunka volumene, a termelési érték nem csökken a tavalyihoz képest, sőt ezen belül az export abszolút értéke is növékszik. a feldolgozóipar, ami a békéssámsoni Előre Tsz asszonyainak lelkiismeretes, jó munkáját dicséri. A tervek szerint mintegy kétmillió forint árbevételt hoz a pecsenyeliba-nevelés 1979-ben. Ezenkívül mintegy 50 ezer gyöngyöst nevelnek fel a sámsoni asszonyok. Kolóniái bútorok külföldre Pecsenyeliba-nevelés szerfás ólakban Cs. F. Egyenletesen, szépen fejlődnek a zsenge libák Sámsonban Fotó: Veress Erzsi
