Békés Megyei Népújság, 1979. június (34. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-12 / 135. szám
1979. június 12., kedd o EHHHU«} Kár a gázért? Értékes lelek A kár tetemes. Évente ötmillió forint. Ennyibe kerül ugyanis azoknak a földmérési jeleknek helyreállítása vagy pótlása, amelyeket általában mérnöki kövekként tartanak számon azok, akik a szántóföldeken, erdőkön, mezőkön dolgoznak, vagy a határt járják. Legtöbben csak annyit tudnak ezekről a kövekről, hogy segítségükkel készülnek a térképek, amelyek aztán lehetővé teszik, hogy a szakemberek kiszámítsák az ingatlanok területeit és bejegyezzék az ingatlannyilvántartásba, tehát a telekkönyvbe. Lényegében tényleg ezt a feladatot látják el, hiszen a földmérési jelek azokat a geodéziai alappontokat jelölik, amelyeknek a révén el lehet végezni a kataszteri felmérést, mai megfogalmazás szerint a nagy méretarányú térképkészítést. Ezek a geodéziai alappontok azonban nemcsak az ingatlannyilvántartáshoz nélkülözhetetlenek, hanem minden új létesítmény, gyár, lakótelep, út, vasút, csatornahálózat tervezéséhez és megépítéséhez is. Ezenkívül vannak olyan alappontok is, amelyek nemcsak a síkbeli, hanem a tengerszint feletti magasságot is jelölik. Ezek után válik tehát világossá mindenki előtt, milyen sok munkával és költséggel kerülnek a helyükre a földmérési jelek. Érthető, hogy a földmérők a geodéziai alappontok fennmaradását már a mérések előtt igyekeznek megvédeni. Vasbetonnal és terméskővel, esetleg falban elhelyezett csappal, vagy vasbeton mérőtoronnyal jelölik meg őket. Nagy szükség van az elővigyázatosságra, hiszen a földmérési jelek már a legkisebb elmozdulás esetén sem használhatók rendeltetésüknek megfelelően. A legnagyobb elővigyázatosság ellenére is évente mintegy ezer földmérési jel rongálódik meg vagy pusztul el. Az ok legtöbbször a nemtörődömség, a gondatlanság. Igaz, hogy néhány esetben, az építkezések területén, nehezen kerülhető el a geodéziai alappont pusztulása, de a legtöbbször az is megelőzhető, ha a munkák megkezdése előtt gondosan járnak el, és kérik a területileg illetékes földhivatalt, hogy intézkedjen a földmérési jelek áthelyezéséről. Sok kárt tesznek a földmérési jelekben a kirándulóhelyek környezetében a turisták is. Van köztük, alti csak tudatlanságból, vannak azonban olyanok is, akik tudatosan. A szándékos rongálok szokása például a mintegy 10 méter magas vasbeton mérőtorony szerkezeti elemeinek, a vasajtóknak, a lépcsőkorlátnak a károsítása. A szakemberek a földmérési jeleket úgy is megpróbálják védeni, hogy figyelemfelhívó táblákon tájékoztatják az arra járókat és az ott dolgozókat a mérési jelekről. Munkájuk azonban csak akkor lesz eredményes, ha segítenek az építési szakemberek, a mezőgazdasági dolgozók, s különösen a traktorosok. Számítanak a turisták segítségére is. Köztük bizonyára sokan akadnak olyanok, akik hajlandók és képesek a milliós károkat előidéző rendbontókat megfékezni. Cs. F. Nem kár a gőzért... Fejlődik a technika odahaza, a háztartásban is. Ebinek egyik jeleként a Magyar Szabványügyi Hivatal bővíteni kényszerült a villamos vasalók és vasalógépek szabványelőírásait, mégpedig a mind népszerűbbé váló gőzvasalók vizsgálati módszereivel. Ezeket az okos eszközöket a háziasszonyok okkal kedvelték meg — nem mondhatja senki, hogy vasaláskor „kár a gőzért”. Amellett, hogy hőhatásukkal és a fémfelület nyomásával elsimítják a textíliák ráncait, a jótékony hatást gőzöléssel jelentősen megnövelik. Természetesen, csakúgy, mint a hagyományos villamos vasalóknál, a működtetés csak bizonyos felfűtési idő után kezdődhet. Ezt az időt a korszerű „gőzösöknél” pontosan meg kell adni. Az új szabvány előírásaiból az is kiolvasható, hogy mikor tekinthető üzemképesnek a gőzvasaló. Ilyenkor már nem hullhatnak vízcseppek, a gőzölés -kezdetekor fellépő „köpködésnSíV „öntözésnek” teljesen meg kell szűnnie. A vasalóba töltött víz a gőzfejlődés következtében lassan fogyni kezd. Azt az időt, amely alatt a vízmeny- nyiség az eredetinek 10 százalékára csökken, a gyártó vállalatoknak ugyancsak nagy pontossággal kell megadni. A gőzvasaló kényes berendezés, ez abból is látszik, hogy az említett mérésivizsgálati adatokat jelentősen befolyásolja: milyen burkolatú, pámázatú, alakú vasalódeszkán, milyen gyorsasággal vasalnak. Az új magyarországi szabványelőírás összhangban van a vonatkozó nemzetközi IEC- előírásokkal. Vásár Poznanban Huszonhárom magyar vállalat termékei Magyarország hagyományos vendégnek számít a Poznani Nemzetközi Vásáron. A magyar részvételt nemcsak a rendszeresség jellemzi, hanem a magas tartalmi színvonal is. A vállalatok megkülönböztetett figyelmet fordítanak erre a kereskedelmi eseményre. A két ország egymást kiegészítő ipara szinte kínálja az együttműködési lehetőségeket. Az 1978. évi árucsere-forgalomban a két- vagy többoldalú gyártásszakosításból, illetve kooperációból eredő áruszállítások több mint 30 százalékkal részesedtek. A június 10—19. közötti, 51. poznani vásár ezért foglal el vezető helyet a magyar kiállítási programban. A vásár jelentőségét növeli még az a tény is, hogy ebben az évben ünnepli a KGST fennállásának 30. évfordulóját. A magyar pavilont is úgy alakították ki, hogy a látogatók képet kapjanak ez eltelt három évtized legjelentősebb sikereiről, s külön részt kaptak a magyar—lengyel együttműködés eredményei. A kiállításon részt vevő 23 magyar külkereskedelmi és ipari vállalat termékeinek tételes felsorolása oldalakat venne igénybe. Így csak utalni lehet arra a gazdag cikklistára, amely a számítógép- ipartól az élelmiszeriparig reprezentálja a magyar népgazdaságot. Az Elektroimpex stúdiómagnetofonokat, stúdiólemezjátszót, az Elektro- modul kondenzátorokat, po- tenciómétereket, kapcsolókat, csatlakozókat, a Ferunion alumínium edényeket, üvegárut, kéziszerszámokat állít ki. A Ganz Műszer Művek elektromos műszereket, az Irodagépipari és Finommechanikai Vállalat pénztárgépeket és szedőírógépet, a Komplex mezőgazdasági gépeket, a Labor MIM laboratóriumi műszereket küld Poznanba. A MOGÜRT garázsipari berendezéseknek, a ZIM Lampart vegyipari felszereléseknek, a Lehelex szifonoknak és radiátoroknak ad helyet. A Pannónia konfekcióipari gépeket, az Egyesült Izzó fényforrásokat, a Transelektro lámpatestet, mosógépet, centrifugát, hűtőszekrényeket, hegesztőgépet, kávéfőzőt, a 'Metrim- pex műszereket, a Videoton számítógéprendszert és adattárolót mutat be. A könnyűipart a Hungarotex, az élelmiszeripart a Hungarofruct, a gyógyszeripart a Medim- pex képviseli. A Borsodi Vegyi Kombinát pvc-porokkal granulátumokkal, építőipari profilokkal és késztermékekkel ismerteti meg az érdeklődőket. Steigervald József Az AGROKOMPLEX velencei faragasztó üzemében 10—27 méter távolság áthidalására alkalmas ragasztott faszerkezetek készülnek. A raktárak, uszodák, tornacsarnokok építésére alkalmas faelemekből évente több ezer köbméternyit gyártanak. A képen: Felületkezelés növényi és állati károsítók ellen (MTI-fotó — Cser István felvétele — KS) Minden tizedik dévaványai ingázik A háziipari szövetkezet dévaványai kötőüzemében csaknem száz asszony dolgozik, ősztől felnőttszakmunkás-képzést szerveznek... A felszabadulás előtti időszakban elsősorban a nincstelen, föld nélküli paraszt- emberek verődtek brigádokba, s kubikosmunkát vállaltak, olykor az ország legtávolabbi zugában is. Nem egy dokumentum bizonyítja, hogy sokan még Fejér megyébe is eljártak dolgozni. Ez érthető volt, hiszen a felszabadulást megelőzően a községben igazi üzemek még nem voltak, s a nincstelen agrárproletárok közül sem mindenki kapott munkát a környékbeli uradalmakban, illetve a középbirtokosoknál. • Lehetőségek kint és bent Napjainkra megváltozott a helyzet, a két mezőgazdasági nagyüzem és az ÁFÉSZ mellett hét ipari üzem ad lehetőséget a nagyközség lakóinak munkára. Az egyik és a legtöbbet foglalkoztató üzem, a volt gépállomás — néhány esztendeje a Csepel Autó telephelye. A másik a téglagyár, amely az előbbi üzemhez hasonlóan főleg férfi munkavállalókat foglalkoztat. A Gyomai Háziipari Szövetkezet, a szőnyegszövő telephelye és a kosárgyár elsősorban leányokat és asszonyokat alkalmaz. A rizshán- tolóban pedig férfiak és nők egyaránt dolgoznak. Mindez azonban még mindig kevés. A csaknem 2700 helyben dolgozó mellett megközelítően ezren az ingázók táborába tartoznak. Nagyobbrészt a környező mezőgazdasági üzemek — mint a Szeghalmi Állami Gazdaság, a Nagykunsági ÁG és a Körösi ÁG — saját buszukkal viszik- hozzák nap mint nap a ványai dolgozókat. Az ingázók mintegy fele ezekben a mezőgazdasági egységekben tevékenykedik. De naponta járnak munkások a nagyközségből Endrődre, vagy az Orosházi Üveggyárba, sokan Békéscsabára, s jó néhány férfi Budapesten, sőt a Dunántúlon vállalt munkát. — Nemcsak a kevés munkaalkalom, hanem a községben letelepült „leányvállalatok” alacsonyabb bérszínvonala is arra ösztönözte korábban a lakosságot, hogy más településen keressék meg kenyerüket — mondja Takács László, a dévaványai tanács vb-titkára. — Ez azonban elsősorban a férfilakosokra vonatkozik. Női munkerő-fölösleg a községen belül még mindig akad. A népességnyilvántartó kartonok szerint Dé- vaványa lélekszáma meghaladja a 10 ezret. Jóllehet, voltak olyan időszakok — s ezt a régebbi adatok bizonyítják —, amikor lakóinak száma megközelítette a 14 ezret. Azonban ez csak hét végeken történhetett meg. Hogy miért? A nagyközségre mindig is jellemző volt, hogy lakói többsége a községen kívül, olykor túl a megyehatáron vállalt munkát. Számuk 6—800-ra tehető. Ma ők a háztájiban tevékenykednek. Jóllehet közülük csak minden második asszony lenne bevonható a közös munkába. • Fejlődő Szemek Az utóbbi évtizedben szinte minden, nem helyi központú ipari üzem dinamikusan fejlesztette dévaványai telephelyét. Elsők között a kosárgyár. Pár esztendővel ezelőtt a Gyomai Háziipari Szövetkezet bővítette üzemeit, s állított munkába korszerű gépeket, annak reményében, hogy itt még lehetőség van az extenzív fejlesztésre. Jelenleg a Szarvasi Vas-, Fémipari Szövetkezet bővíti ványai telephelyét. Várhatóan még az idén átadnak egy új, korszerű üzemcsarnokot, ahol az eddiginél több női munkáskezet szeretnének foglalkoztatni. — A korábbi években, negyedévenként, az utóbbi időszakban pedig félévenként felmérjük a nagyközség 15 munkaadójának munkaerőszükségletét — sorolja a tényeket Takács László. — Negyedévente átlagosan 70—80 új munkába lépőre lenne szüksége az üzemeknek együttesen. Természetesen ebbe az eddig említetteken kívül a tanácstól a postáig szinte minden üzem beletartozik. Az elmúlt öt év alatt mintegy 50 százalékkal emelkedett az iskolás korú gyermekek száma. Most 1200 gyermek tanul Dévaványa két általános iskolájában. Az utánpótlás a jövőben is meglesz, de az üzemek ilyen dinamikus növekedése mellett előbb-utóbb az extenzív fejlesztés lehetőségei végképp kimerülnek. Ezt látva, egyes üzemek mindinkább a korszerűbb gépesítettséget helyezik előtérbe. Ez irányban fejlődött a rizshántoló üzeme is, ahol szinte az egész telep automatizált. A téglagyár gépesítettsége is korszerűnek mondható. Hasonló módon gondolkoznak a háziipari üzem kötödéjében: évről évre bővítik a gépparkot, s hosszú távú elképzeléseik közt szerepel a két telephely eggyé kovácsolása. Az ipari üzemek korszerűsödése mellett a Dévaványa és Vidéke ÁFÉSZ is mind jobb körülményeket teremt dolgozóinak, illetve a vásárlóknak: — A közelmúltban megépült két ABC-áruház szinte a község teljes igényét ki tudja elégíteni — mondotta egy korábbi beszélgetés alkalmával Havan- csák Ferenc, az ÁFÉSZ igazgatósági elnöke. — Ezek mellett számos kisebb boltot korszerűsítettek és bővítettek. • Szakmát is adnak — A gépek telepítése és a szociális körülmények javítása mellett a szakma megszerzésének lehetőségéről is igyekszünk gondoskodni — állítja Lukács Béláné, a háziipari szövetkezet üzemvezetője. — így az idén szeptembertől felnőttszakmunkás-képzést szervezünk, s úgy számoljuk, hogy erre 20—25 dolgozónk jelentkezik. Sajnos, elég alacsony a szakképzettek aránya az üzemünkben, de az iskola elvégzése után 50 százalék fölé is emelkedhet. Erre szükség van, hiszen napról napra újabb, nagy „tudású” gépeket kapunk, s egyre korszerűbb termékeket várnak tőlünk. Mindemellett a szakmunkás-bizonyítvány megszerzése maga után vonhatja a bérszínvonal emelkedését is. A kezdetben dolgozóink keresete alig haladta meg a központi telep bér- színvonalának 60 százalékát, ma ugyanez az arány 90—95 százalék körül mozog. Még csaknem ezer ember utazik nap mint nap a környező községekbe, városokba, esetenként azon túlra. És mindössze húszán vannak, akik reggelente a környékről Dévaványára járnak dolgozni. A jövő megalapozott: az üzemek bővülésével, korszerűsödésével párhuzamosan mind több munkalehetőséget biztosítanak a helyieknek. Ez előbb-utóbb csökkentheti a mindennapos ingázók számát. Jávor Péter
