Békés Megyei Népújság, 1979. június (34. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-08 / 132. szám

1979. június 8., péntek o Hatvanmillió ponty és negyvenmillió növényevő halivadékot keltetnek az idén a Dinnyési I vad éknevelő Tógazdaságban. A százmillió ivadékból nyolcvanmilliót hazai továbbnevelés­re, húszmillió ivadékot pedig exportra szállít a gazdaság. A pontyikrák keltetése laboratóriumi körülmények között (MTI-fotó — KS) Kiváló eredmények a tejtermelési versenyben A már hagyományossá vá­ló tejtermelési versenyhez megyénkből az elmúlt évben öt állami gazdaság, 53 ter­melőszövetkezet és 256 kis­termelő csatlakozott. A nagy­üzemeket három, a kister­melőket két kategóriában ér­tékelték mind az országos, mind a megyei versenyben. Kiváló eredményeiért or­szágos helyezést ért el a szarvasi Dózsa Tsz és külön- díjat kapott a Mezőhegyesi Állami Gazdaság. Harmad­szor lett országos bajnok Tí­már Sándor endrődi kister­melő, míg a gyulai Kriger András ugyancsak a legtöbb tejet értékesítők csoportjá­ban ötödik helyezést ért el. Az országos helyezetteknek dr. Romány Pál mezőgazda- sági és élelmezésügyi mi­niszter adta át a díjakat. A megyei versenybizottság különdíját a tehenészeti ága­zatban kiemelkedő eredmé­nyeket elért nagybánhegyesi Zalka Máté Termelőszövet­kezet kapta. A nagyüzemek versenyében az egy tehénre jutó tejtermelés alapján faj­tánként hirdettek eredményt. Első helyezettek a dévavá- nyai Aranykalász Tsz (4200 liter) és az Orosházi A. G. (4800 liter). Két kategóriá­ban nem adtak ki első díjat. Második lett a szeghalmi, a szarvasi, a Hidasháti A. G. és a kondorosi Egyesült Tsz. Az egyetlen harmadik helyezett a békésszentandrási Zalka Tsz. A 100 hektár mezőgazdasá­gi területre előállított tej mennyiségét tekintve első lett a gyulai Köröstáj, máso­dik az orosházi Béke, har­madik az újkígyósi Arany­kalász Tsz. Az előző évhez képest a tejtermelésben leg­nagyobb volt ,a növekedés a pusztaföldvári Lenin, a ma- gyarbánhegyesi Egyetértés és a csorvási Lenin Tsz-ben. A kistermelők versenyé­ben a legtöbb tejet Sugár István sarkadi, Török Mihály szeghalmi, Ranka László gyulai. Virág Antal gádorosi, B. Nagy Ottó szeghalmi kis­termelő értékesítették. Az egy tehénre eső tejtermelés­ben 7300 literrel első, Boda József kevermesi tejtermelő lett. A további sorrend: Hu- dák János Kevermes, Netye László Méhkerék, Rúzsa György Méhkerék, Bajczán István Dombiratos. Tervszerűen dolgoznak az útépítők A megye úthálózatának a fejlesztése és fenntartása — bár a belvízkárok helyreál­lítása jelentős többletmunká­val járt — a tervezett ütem­ben folytatódik. Boros Jó­zsefnek, a KPM Békéscsabai Közúti Igazgatósága vezető­jének a tájékoztatása szerint a Hódmezővásárhelyi Közúti Építő Vállalat az idén több mint 90 ezer tonna aszfaltot használ fel, s ebből már mintegy 50 ezer tonnát (40 kilométer hosszban) beépí­tett. Ennek keretében elké­szült az aszfaltburkolat a 44- es főút több szakaszán, Gyu­lán a városháza és a vasút­állomás felé vezető út egy részén, továbbá a Békéscsa­báról Dobozra vezető úton, a Kettős-Körös hídjáig, Kever­mes és Dombegyháza kö­zött, valamint Mezőkovács- háza átkelési szakaszán. Ké­szül az Endrőd—Szarvas kö­zötti 443-as főút még hátra­levő 10 kilométeres szakaszá­nak az aszfaltburkolása. Ez­zel Békés megyében a főutak aszfaltozása befejeződik. Tervszerűen épül a híd KÖ- rösladányban és a többi híd műszaki karbantartásának az üteme is jó. Lemaradás egye­lőre a kisebb — mint a Bé­késcsaba—Doboz közötti út gerlai elágazásánál, Vésztő— Szeghalom között, Okány és Üjiraz között Kót pusztánál, valamint a Biharugrán ter­vezett — hidak építésében van. Az utak fenntartása, üze­meltetése a forgalomnak megfelelően fejlődött. Na­gyobb gondot fordított az igazgatóság a főutak és a for­galmasabb összekötő utak karbantartására. Az útbur­kolatok javítására mintegy 20—25 ezer tonna követ, il­letve aszfaltot használt fel. Az igazgatóság négy üzem­mérnöksége a napi feladatok végrehajtása mellett igyek­szik a záróréteg-készítést, a burkolaterősítést és az útszé­lesítést is tervszerűen vég­rehajtani. Az idén 1 millió négj zetméte:-' záróréteg ké­szül, ami kétszerese az elő­ző évieknek. Burkolaterősí­tésre több mint 200 ezer, szé­lesítésre pedig 80 ezer négy­zetméteren kerül sor. A tervezett munkák foly­tatásához és befejezéséhez a feltételek biztosítottak. A kő javarészt előszállítással érke­zett a megyébe, a gépek meg­felelők. A dolgozók kellő gya­korlattal és szakértelemmel rendelkeznek. A belvíz okoz­ta károk helyreállítása és a kánikulai hőség fokozott erő­kifejtést kíván, de az üzem- mérnökségek jól szervezett — nem egy esetben szombati és vasárnapi munkával — sike­resen teljesítik az igazgató­ság feladatából a rájuk jutó részt. P. B. Nyáron sem közömbös a háztáji Sok mindenre kiterjedően, aprólékos gondossággal ké­szült el a tótkomlósi Vihar­sarok Tsz nyári betakarítási munkaprogramja. A több oldalas forgatókönyvből ki­derül: a szövetkezet az év minden szakában megkülön­böztetett gondossággal szer­vezi a háztáji munkálatokat, ami ebben a kollektív gaz­daságban évek óta szerves része a közösségi munká­nak. Közösből és háztáji gazda­ságokból több mint 2560 hek­tárnyi területen vár betaka­rításra a kenyérgabona, az őszi árpa, a kétszeres, a zab, a sárga mustár, a máriatö­vis, a borsfű, a vöröshagyma, a dughagyma és egyéb ér­tékes növény. A tsz-ben megfelelő mennyiségű és mi­nőségű géppark áll rendelke­zésre ahhoz, hogy ha az idő­járás engedi, optimális idő­ben magtárba kerüljenek- a kalászosok, a fűszer- és gyógynövények, a takar­mányféleségek. A kenyérgabona betakarí­tására 15 különböző típusú kombájn áll rendelkezésre, a napi 74—75 vagon terményt szérűre vagy szükség esetén terményszárító üzemekbe szállítják a gépjárművek. A terjedelmes forgató- könyv külön betétben emlé­kezik meg a háztáji gazda­ságokban termelt ipari és gyógynövények betakarításá­ról, szállításáról. Kétszeres­ből, máriatövisből, borsfűből és vöröshagymából több mint 65 hektáron termelnek ház­tájiban. A szövetkezet ehhez biztosítja a megfelelő gépe­ket, a szállításhoz pedig lo­vas kocsit bocsát rendelkezés­re. A háztáji bizottság elnö­ke külön feladatként kapta a nyári betakarítás megszer­vezését, az értékes termékek megfelelő helyre való szállí­tását. A tótkomlósi Vihar­sarok Tsz szakvezetése úgy állította össze ,a nyári mun­kák „menetrendjét”, hogy sem a közösből, sem a háztá­jiból a megtermett termék ne menjen veszendőbe. A. R. ■ Kísérleti öntözőberendezések, technológiák Szarvasról II kutatómunka eredményei a gyakorlatban A szarvasi Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága a kö­zelmúltban a szarvasi öntözési Kutató Intézet munkájá­ról tárgyalt. Az öntözési Kutató Intézetet 1950-ben a Földművelés- ügyi Minisztérium alapította. Létrehozását az akkor ki­bontakozó nagyszabású öntözési program megvalósítása indokolta. A tervekben 35 ezer hektárról — 1950-es adat — a századfordulóig mintegy egymillió hektárra akarták növelni az öntözött területet. Ma hazánkban 480 ezer hektár az öntözésre berendezett terület. Az öntözés fejlesztését a mezőgazdaság intenzív fejlő­dése tette szükségessé. Az OKI munkája kétirányú. Ku­tatási és gazdálkodási tevékenységet folytat, amelyek kö­zül az előbbi a meghatározó. Az intézet a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium által meghatározott fel­adatkörökben, így többek közt az öntözés technológiájá­nak fejlesztésében, a gyepgazdálkodás komplex kutatá­sában, a rizs nemesítésében, termesztésében stb. folytat kutatásokat. A MÉM által megjelölt és finanszírozott ku­tatási feladatokon kívül szerződéses feladatainak is ele­get tesz. Az intézetben végzett mun­ka az országos tudományos kutatási keretterv része. En­nek során az intézet eddig hat növényféle 22 nemesített fajtáját adta át a termesz­tőknek. E munka jelentősé­gét bizonyítja, hogy a hazai elitvetőmag-igényt gyepnö­vényekből 70, kukoricából 8 —10, lucernából 33, rizsből 50 százalékban az ÖKI elé­gíti ki. Az elmúlt években több növénykultúra termesztés­technológiáját dolgozták ki. Vizsgálataik azt bizonyítják, hogy az öntözéses termesz­téssel jelentős termésnöveke­dés érhető el, a növények béltartalmai takarmányozási értékének csökkenése nélkül. Kísérleteik során így értek el búzából 80—100, kukori­cából 100—130, gyepnövé­nyekből 200—250 mázsa hek­táronkénti termésátlagot. Az öntözési Kutató Inté­zet a már említett kísérletek mellett vízgazdálkodási és agrokémiai kutatásokat is folytat. Vizsgálják például, milyen módszerekkel érhető el gazdaságos vízfelhasználás mellett a legnagyobb ter­méseredmény. E megoldások egyre több üzem szakembe­reinek érdeklődését váltják ki. A műszaki kutatási mun­kák kétirányúak. Ennek so­rán kidolgozzák az öntöző­gépek üzemelési paramétere­it, s arra törekszenek, hogy energiatakarékos nagy mun­kaszélességű, kis munkaerő- igényű öntözőberendezéseket hozzanak létre. Az intézet­Kapásbrigádok a körösladányi Magyar—Vietnami Barátság Tsz határában A termelési rendszerek nagy teljesítményű gépeihez, gépsoraihoz szokott szemünk­nek manapság igen furcsa látvány a kézikapás brigád. De hát a szükség olykor tör­vényt bont: a körösladányi Magyar—Vietnami Barátság Tsz hatalmas napraforgótáb­láin — a rekkenő nyár, a 32—35 fokos hőség ellenére kézikapás brigádok irtják a gyomot a sorokból és az elő­írásnak megfelelő távolságra ritkítják a szépen zöldellő, olajosnövényt. A termelőszövetkezet veze­tőitől megtudtuk: a kollektív gazdaság ebben az esztendő­ben mintegy 25 millió fo­rint terméskiesésre számít fagykár, belvíz és egyéb ter­mészeti csapás miatt. Több mint háromezer hektáron kiszántották, illetve felülve­tették az őszi kalászosokat. Az erre a célra fordított költségráfordítás — talaj­munka, műtrágyakiszórás, vetőmag, vetés stb. — két­millió forint. Gyorsan, jó minőségben elvetették az őszi búza helyén, kikelt és fejlődésnek indult a növény. A hetek óta tartó hőségben a legnagyobb kárt a tavaszi- árpa-vetések szenvedték. Napraforgót a tervezett 300 hektár helyett 830 hektáron vetettek. A hosszan tartó szárazság miatt azonban a vegyszerek nem hatottak. Ráadásul a biztonság kedvé­ért a kelleténél sűrűbbre ve­tették a napraforgót, ezért ritkításra szorul a tőállo­mány. A ladányi határ kötött ta­lajában még nedvességhez jut a gyökér, a déli órákban sem kókadozik a néhány levélben zöldellő napraforgó. A sokat próbált körösladá­nyi emberek úgy vélik: eb­ből még lehet rekordtermés. Nem könnyű kapát fogni az irodistáknak, a mellék- és kisegítő üzemágak dolgozói­nak, mégis 320-an láttak hozzá nagy szorgalommal a kézi kapáláshoz. Szívesen dolgoznak, mert ígéretesen szép a növény. A területet szocialista brigádok fogták fel és a számítások szerint hét végére — összesen 10—12 nap alatt — végeznek ezzel a „nagy üzemben kisüzemi módszerrel” végzett munká­val. Nagy erővel vágják és hordják a műrétről a szénát. Az 1200 hektárnyi műrétből 800 hektáron fognak szénát. Kölcsöngépeket is igénybe vettek, hogy a jó termést ki­váló minőségben tárolhassák. Jól sikerült a lucerna első kaszálása, hamarosan kezdő­dik a második növedék be­takarítása. A vezetőségi és munkahe­lyi megbeszéléseken gyakran szó esik a gondokról. Elkese­redésről szó sincs, inkább ar­ra törekszenek, hogy minden területen még jobb munka- szervezéssel és nagyobb ta­karékossággal dolgozzanak. Az állattenyésztés fejleszté­sére több millió forintot ál­doztak. Száz vemhes üszőt vásárolt a szövetkezet, ennek fele már borját adott és megfelelő a tejhozamuk is. Ary Róza ben elkészítették „Körös” ön­tözőgépcsalád több kísérleti példányát. Gyártásukra a szekszárdi MEZŐGÉP vállal­kozott. Az ÖKI kutatóinak irányításával, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizott­ság támogatásával a kecske­méti Szovjet—Magyar Barát­ság Tsz-ben már olyan új öntözőberendezések kísérle­ti példányai készültek el, amelyekkel a városi szenny­vizek öntözésre is alkalma­sak. Az utóbbi években széles körű együttműködés bonta­kozott ki az öntözés tovább­fejlesztésére más hasonló profilú hazai kutatóbázisok­kal. Gyümölcsöző az együtt­működés az intézet, valamint a gödöllői és a Debreceni Ag­rártudományi Egyetem, a Vízgazdálkodási Kutató Inté­zet és az Országos Meteoro­lógiai Szolgálat között. Az ÖKI koordinálja — nemzetközi megállapodások alapján — a KGST-n belül — az öntözéses agrotechnika kidolgozását, a takarmánynö­vény nemesítését, s a vető­magtermesztést, valamint a trágyázás kérdéseit. Majd­nem minden szocialista or­szág egy-két intézetével kö­zös kutatási programban ál­lapodtak meg. Fejlődnek a, tőkés országok tudományos intézeteivel is kapcsolataik. Egyre nagyobb gondot for­dítanak a kutatási eredmé­nyek gyakorlati alkalmazá­sára. Évente két-három könyv, 25—35 szakcikk jele­nik meg kutatóik tollából. Előadásokon, bemutatókon évente mintegy 3 ezer szak­emberrel ismertetik meg eredményeiket. Az üzemek, intézmények megrendelésére technológiá­kat ajánlanak, szaktanácsot adnak. Hét termelési rend­szernek készítették el egy- egy növény termesztéséhez az alaptechnológiát. Több Békés megyei jellegű tanulmányt állítottak össze. Ezek közül néhány: a legelőgazdálkodás továbbfejlesztése, a Körösök deltájának hasznosítása, a töltések gyepesítése. Hasonló jellegű munkákat folytattak az elmúlt években az IKR- nek, az FLR-nek és a BAGE- nak. Kapcsolataik szélesed­nek a közvetlen termelést folytató mezőgazdasági üze­mekkel is. Arra törekszenek, hogy to­vább szélesítsék az üzemek igényeit szolgáló kutatási te­vékenységet. Ugyancsak bő­vítik a szerződéseken alapu­ló kutató munkát. A szarvasi Öntözési Kutató Intézet tu­dományos eredményeinek el­terjesztését a propaganda ki- szélesítésével akarja elérni. (kepenyes) Hamisítatlan sárréti táj: 140 növendék üsző legel a szeghalmi Sárréti Tsz cséfáni legelőjén Fotó: Veress Erzsi

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom