Békés Megyei Népújság, 1979. június (34. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-08 / 132. szám

1979. június 8., péntek Séták a kardoskúti múltban és jelenben Az Orosházát és Tótkom­lóst összekötő út mentén ki­csi község szakít le néhány holdat a rétek, pusztai lege­lők világából; ez Kardoskút. A régmúlt időkről ugyan nem maradtak írásos emlékek er­refelé, de régészeti ásatások árulkodnak a régi lakókról. Szkíták és kelták, jazzig szarmaták, hunok, germán gepidák és avarok is meg­fordultak a Fehér-tó partján, s az Aranyad-ér mentén. A tatárjárás elpusztította a vi­déket, majd újra épülve Hu­nyadi János és Mátyás ki­rály, s a Csanádi püspök földje volt. Később efféle ne­vek születtek a puszta egyes részeinek jelölésére: Barac­kos, Cinkus, Fecskéspart, Zsargó ménes útja, Kardos barma kútja. Talán ez az utóbbi lehet a község mai nevének forrása is. Tanya- rendszer alakult ki errefelé két központtal: Pusztaköz­pont és Kardoskút néven. A vásárhelyi pusztai település 1949. szeptember 23-án sza­kadt el Hódmezővásárhely­től, s önálló községgé lett, hamarosan Békés megye ré­szeként. öt tanyai iskolában okították a környék nebuló­it, míg 1952-ben felépült az egytantermes iskola. A poli­tikai és kulturális élet köz­pontjai a tanyai olvasó kö­rök voltak. Színdarabokat játszottak, dal- és műsoros esteket rendeztek; 1951 a községi könyvtár születési éve, 1952 a keskenyfilmes mozié, a 400 személyes kul- túrházat 1959. novemberében adták át a község lakóinak. Kardoskútnak jövője van... Az út bejáratánál fejken­dős asszony hajol ki a büfé pavilon ablakán, ő igazít út­ba: — Jó felé megy, arra a község központja. Csak a kul- túrháznál tessék balra for­dulni, ott találja a tanácshá­zát is! Az út mentén bármerre te­kintünk, mindenfelé dúslom- bú fák, porfogó bokrok, ha­talmas- füves térségek. Régi házat sehol sem látni, annál több újat. Egy tér két olda­lán áll a kultúrház és a ta­nács, előttük hatalmas zöl­dellő park, mászókákkal, hin­tákkal. Most üres, iskolában, oviban vannak a legifjabbak, délutánra telik meg gyerek­kel és zajjal a környék. Ket­ten is várnak a tanácsnál: Tóth Arpádné vb-titkár és Susán Géza, aki egyszemély- ben művelődési ház vezető és iskolaigazgató-helyettes. Tóthné, Irénke mutatja be a mai Kardoskutat: — Éltünk már itt három­ezren is, de most csak 1100 a község lakóinak száma. Legalább 500-an még mindig tanyán laknak. Kevesen va­gyunk, de egyre többen épí­tenek. Évente hat—hét tel­ket adunk el azoknak, akik az újjászülető községben akarnak letelepedni. Ügy ala­kult, hogy egy családon be­lül ipari munkás és tsz-tag is él. A férfiak az olajosok­nál, az asszonyok a Rákóczi Tsz-ben dolgoznak. Jövőre bevezetjük a gázt a faluba, az úthálózatunk, a kereske­delmi ellátásunk elég jó. Orosháza 7 kilométerre, Tót­komlós majdnem a kétszere­sére van tőlünk, fél óra sincs az út egyikhez sem. Susán Géza fél évre jött ki helyettesíteni 25 évvel ez­előtt, aztán ittragadt. A kul- túrházat 20 éve irányítja: — A csorvási példa nyo­mán négy—öt esztendeje áll egységes vezetés alatt az is­kola, s a művelődési ház. Jobb így, s egyébként is a kollégáim a segítőtársaim. Ott tartunk, hogy ma már szinte a falu minden lakója a tanítványunk volt, hallgat­nak ránk az emberek, ismer­jük az ízlésüket, igényüket. Hamarosan nemzedékváltás lesz az iskolában, majdnem nyolcán megyünk nyugdíjba. Nehezen hiszem, hogy ha ráköszönnek a nyugdíjas na­pok Susán Gézára, sokáig nyugton marad. Tóthné, Irén- ke szavai biztatóbban hang­zanak: jós brigád tavaly elhozta a közművelődési vetélkedő el­ső helyét, s az idén is sokan versenyeztek tőlük, s a Rá­kóczi Tsz-től is. A nagyteremben még az es­ti sakkverseny nyomai: asz­talok, székek között járunk. Irénke körbemutat a fala­kon: — Függönnyel eltakar­ható bordásfalat, másféle vi­lágítást szeretnénk, hogy tor­A Pávakör jubileumán Ramasz Imre tanácselnök okleveleket adott át az alapítótagoknak, köztük Barna Katalinnak is — Mondták rólunk a más községből idelátogatók, hogy mi már a kommunizmusban élünk, mert az anyagi dolga­inkat úgy rendezzük, hogy a községfejlesztés az itt lakók­nak kedvezzen. Jövője van Kardoskútnak! Nálunk ol­csón építhetnek az emberek, s az ÁFÉSZ állandóan fej­leszti az ellátást. Szerintünk kisebb baj, ha egy hivatalos papír nincs pontosan kitölt­ve, mintha nem teljesítjük azt, amit a község lakóinak ígértünk! Tekepálya az udvaron Átsétálunk a kultúrházba. Meztelen felsőtestű férfiak várakoznak az előcsarnok­ban, tüdőszűrő-vizsgálathoz sorakoznak. Kicsi az egész­ségház, itt jobban megfér­nek az emberek, s a műsze­rek is. Járjuk a klubszobá­kat, a nagytermet, közben az igazgatóé a szó: — Évente 165 ezer forin­tunk van, tanácsi, tsz- és ÁFÉSZ-támogatást kapunk. A kultúrházat 100 százaléko­san kihasználjuk. A nagyter­mi rendezvények bőségesek: Dankó-est, Záray—Vámosi­műsor, mesedarabok. Amíg Orosházán nem épült meg a művelődési központ, nagy színházi élet volt itt. Most már nehezen jönnek a szín­házak, kicsi a színpadunk. Hétfő kivételével mindennap nyitva tartunk. A gyerekek képzőművész szakkörben ta­lálkozhatnak, gyakran ren­dezzük itt a napközis foglal­kozásokat is. A mozinkba nemrégiben új gépeket kap­tunk a moziüzemi vállalat­tól, most jó a kép- és a hangminőség. Télen a nagy­teremben tornáznak a gyere­kek. Soha nem üres a mű­velődési ház, az előcsarnok­ban büfénk van, billiárd- asztalokat állítottunk . fel, olyan az egész, mint egy fel­nőtt klub... — Májusban jubilált a pá­vakor, öt éve énekelnek együtt. A szép népdalokért szívesen gyűlnek össze estén­ként. Régebben gyakran megfordult nálunk a népze­nekutató karnagy, Vass La­jos is, és segített a körveze­tő Váradi Koméinak. A tsz kulturális bizottságára, az olajosokra mindig számítha­tunk a szervezésben. Azola­na- és színházteremnek egy­formán jó legyen ez a helyi­ség. Az udvaron főzősarkot alakítunk ki a lakodalmak rendezéséhez, s van még egy dédelgetett tervünk: az ola­josok segítségével hamaro­san modem, fűthető tekepá­lyát építünk. Rózsabokrok az iskola előtt Utunk következő állomása a rózsabokrokkal körülvett iskolaépület, amelynek ud-, varán a rendezett park mel­lett bújócskázásra alkalmas dzsungel csábítja a gyereke­ket. — Ahány taraja van az iskolatetőnek, annyiszor épí­tettünk hozzá — mondja Lantos György iskolaigazga­tó. — Kevés a gyerekünk,, amikor háromezren éltek itt, akkor háromszáz tanulónk volt, most pedig csak 99. Pusztaközpontból busszal hozzák be az óvodásokat és iskolásokat. A végzős gyere­kek közül általában sokan elmennek, de nem azért, mert elvágynak innen, csak tovább tanulnak. Később persze, már nehezen jönnek vissza... A tantermek parkettásak, központi a fűtés, csempés zu­hanyozó várja a tanyasi gye­rekeket is. A napközis kony­hából ínycsiklandozó illat árad: fasírozott lesz ebédre zöldbab főzelékkel. Lantos György a tanács társadalmi elnökhelyettese, a községi sportkör elnöke, az oktatás és a kultúra helyi megbízottja. Reálisan látja a község helyzetét: — Nem vagyunk még ott­hon az egységes irányításban. A sok feladatra kevés az em­ber, ezért én inkább az ok­tatás gondjait vállalom ma­gamra. Minél közelebb ke­rülni a városi szinthez —ez a célunk, a mi gyerekeink se legyenek kevesebbek, mint a városiak! Susán Géza értő intézője a művelődésnek, és a tennivalókat egyeztetjük. A község lakói sokat nem hasznosítanak ugyan a nem­zetközi hírnévből, vendéglá­tóim mégis büszkén mutat­ják a madártani kutatók e tájról kiadott szép könyveit. A kardoskúti Fehér-tó Kö- zép-Európában a legfonto­sabb madárvonulási gyüleke­zőhely, természetvédelmi te­rület. Vadrécék, ludak, dar- vak szállnak erre, itt költe­nek a gulipánok, bíbicek, a sziki pacsirták. A nemzetkö­zi természetvédelmi szervek fokozódó érdeklődéssel fi­gyelik, óvják e vidéket. ...A kardoskúti emberek pedig okosan terveznek, s a jövőnek élnek, megbecsülve, fejlesztve azt az életteret, amelyet sajátjuknak vállal­tak és éreznek. Bede Zsóka Hosszú szünet után ismét fogadhatja a képzőművészeket a Képzőművészeti Alap 5. számú, kecskeméti alkotóháza. A század elején épült kastélyszerü épületet az elmúlt évben teljesen felújították: a főépületben tíz műteremmel ellátott lakást alakítottak ki. Ma az ország legmodernebb, legké­nyelmesebb alkotóháza a kecskeméti, ahol jelenleg már 4 szobrász és 6 festő, illetve grafikus dolgozik (MTI-fotó — Karáth Imre felvétele — KS) Szocialista brigádok az óvodásokért Az idén minden nap gyer­meknap van, így érezhetik manapság a legkisebbek. Nincs másképpen a mi óvo­dánkban sem, s ezt megany- nyi szerető gondoskodás, a szocialista brigádok figyel­messége ékesen bizonyítja. A békéscsabai járműbolt kol­lektívája például már évek óta magára vállalja óvodánk lakóinak társadalmi segíté­sét, ajándékozását, csakúgy, mint az Állami Biztosító Áchim L. András Szocialista Brigádja. A Békéscsabai In­gatlankezelő Vállalat két kollektívája nem mindenna­pi meglepetéssel rukkolt ki a minap: a házfelügyelők Penza Szocialista Brigádja gyermekévi emblémával hím­zett emlékzászlót készített a gyermeknapra. A sokszoro­san kitüntetett Kun Béla szocialista ácsbrigád takaros falóval kedveskedett, ame­lyet az óvodások nagy örömmel vettek birtokukba. Túl a pillanatnyi öröm­szerzésen, e figyelmességek társadalmi, emberformáló ér­téke felbecsülhetetlen. Most spontán szeretetükkel, ra­gaszkodásukkal adnak kife­jezést hálájuknak, később, felnőtté válásukkor pedig be­csületes munkájukkal, helyt­állásukkal viszonozzák majd a társadalmi gondoskodást. Kazár Jánosné, a Penza-lakótelepi óvoda vezetője Bemutatjuk az INTER.KONCER.T-et Minden évben maradandó élményt nyújt a külföldről hazánkba meghívott neves együttesek, előadóművészek — gyakran világsztárok — föllépése. Ugyanakkor sűrűn értesülünk olyan külföldön zajló kulturális események­ről, amelyeken híres magyar művészek érnek el jelentős sikereket, hoznak haza elő­kelő helyezésekről szóló ok­leveleket, díjakat. Magyarországon az IN- TERKONCERT foglalkozik az előadóművészek, zenészek, táncművészek meghívásával, közvetítésével, „cseréjével”. A nemzetközi koncertigazga­tóság munkájáról Horváth József igazgató tájékoztat. Az INTERKONCERT há­rom területen működik: impresszál: a nemzetközi ze­nei versenyeken való rész­vételt szervezi, és az UNES­CO keretében működő Ifjú Zenebarátok. Nemzetközi Szervezetének ' magyarorszá­gi képviselőjeként komoly zenei népszerűsítést végez. E feladatok közül az irnp- resszálás a hagyományos. Világhírű operaházakkal, színházakkal, cégekkel, nem­zetközi fesztiválokkal, kon­certrendező szervekkel tar­tanak állandó kapcsolatot — összesen — mintegy negy­venöt országgal. A színház, a zene, a tánc területén szer­ződéskötéseket kezdeményez­nek, illetve javaslatokat kapnak előadóművészek, együttesek, csoportok szere­peltetésére. Így találkozha­tunk az Operaház színpa­dán, ,a szegedi szabadtéri játékok előadásain, vagy Esztergomban a klasszikus gitárfesztiválon, az ország több nagyvárosában: Győ­rött, Sopronban, Debrecen­ben, Szombathelyen stb; hí­res-neves előadóművészek­kel: színészekkel, operaéne­kesekkel, táncosokkal, zené­szekkel. Az ŐRI szervezésé­ben az országot bejáró kül­földi előadóművészeket, együtteseket is az INTER­KONCERT szerződteti. A Rádió, a Televízió szintén e vállalaton keresztül kér föl művészeket egy-egy műsorá­hoz — például a székesfe­hérvári Made in Hungary gálaestjéhez. Az INTER- KONCERT-re hárul a kü­lönböző, kulturális területe­ken megkötött államközi szerződések, egyezmények sajátos lebonyolítása. A könnyű műfaj kedvelői világhírű táncdalénekesek- kel, rock- és beategyüttesek- kel találkozhatnak a hazai színpadokon. Talán elég, ha csak az évek óta slágerlistás Boney M. együttes tavalyi nagysikerű, magyarországi koncertjeit említjük . meg. S hogy az idén kik jönnek? Nos, erről még nincs végle­ges megállapodás, de jön az Osibisa és esetleg ,a Blood Sweat and Tears együttes is. A könnyű műfajon belül az igényesebb zene rajongói dzsessz-napok keretében Nagykanizsán, Miskolcon, Tatán, Debrecenben és Győ­rött íendszeresen élvezhetik a világhírű dzsessz-együtte- sek produkcióit. A magyar előadóművészek külföldi vendégszereplésein évről évre növekszik a ko­moly zene részaránya. Gyak­ran hallhatunk—olvashatunk a külföldi sajtó méltatásai­ról, amelyekben elismerés­sel szólnak a magyar zené­szek, együttesek, operaéne­kesek koncertjeiről. Rendsze­resen telt ház kíséri — bárhol a világon — az Állami Hangversenyzenekar, a Ma­gyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarának, vagy a Rádió gyermekkóru­sának föllépéseit. Az INTERKONCERT azonban fiatal tehetségek fölkutatásával, pódiumra „küldésével” is foglalkozik. Ezt a célt szolgálja már 8 éve a saját szervezésű In- terfórum, amelynek Keszt­hely lesz a végleges házigaz­dája. Nemzetközi zsűri előtt bizonyíthatják a fiatalom — a benevezett külföldiek is — tudásukat. Az Interfórum a fiatal tehetségeket fölkutató rendezvény, a résztvevők kö­zül már eddig is sokan ke­rültek — valószínű — ke- rülnek is ki olyanok, akiket az INTERKONCERT nem­zetközi komoly zenei verse­nyekre benevez. Az INTERKONCERT min­den évben rendez itthon va­lamilyen — általában évfor­dulókhoz kapcsolódó — ko­moly zenei versenyt, ame­lyekre sok külföldi előadó- művész nevez be. Így került sor tavaly a Weiner Leó vo­nósnégyes Liszt Ferenc em­lékére rendezett orgonaver­senyére, s minden évben visszatérő rendezvény a Bartók-szeminárium. Idén ősszel brácsa- és hegedűver­senyt hirdettek. A magyar zene- és táncművészet nép­szerűsítése érdekében rend­szeresen adnak ki különbö­ző, idegen nyelvű kiadványo. kát is. Ma már az egész országot átfogja az Ifjú Zenebarátok Köre, amely zenei szakem­berek irányításával, önkén­tes társadalmi tevékenysé­gük folytán mozgalommá szélesedett. Budapesten és minden megyében van kép­viselője, szervezője az IZB- mozgalomnak, akik iskolák­ban, munkahelyeken klubo­kat alakítanak a komoly ze­ne megszerettetésére, nép­szerűsítésére, sőt művelésé­re. E közművelődési tevé­kenység a már eddig is számtalan aktíva segítségé­vel válik egyre eredménye­sebbé. Pécsett minden évben önképző jellegű nemzetközi zenei tábort rendeznek, ahol szakemberek irányításával a külföldi és a hazai zeneba­rátok gyarapíthatják zenei ismereteiket, bővíthetik ze­nei műveltségüket, fokozhat­ják hangszeres tudásukat. Bubrik Gáspár

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom