Békés Megyei Népújság, 1979. június (34. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-26 / 147. szám
1979. június 26., kedd o Ozemfejlesztés a BARTÖY-ben II tervek valóra válnak — Ki hitte volna, hogy a népgazdaság mai helyzetében útjára indulhat az üzemfejlesztés rekonstrukciója a magyarbánhegyesi BARTÖV-ben — mondja széles mosollyal az arcán Bencsik László igazgató és sóhajt egy nagyot. Ez a sóhaj tényleg a harc végét jelenti, mert most már minden tekintetben fedél a'lá került az üzemfejlesztés első része, melyben 26 Petersime-keltető és 14 bujtatógép, több, a baromfikeltetőben használható korszerű eszköz, automata vezérlésű tojástároló, légkondicionáló berendezés kerül megvásárlásra, illetve beépítésre. Ez az egész álom tulajdonképpen a közös vállalat korábbi vezetésének agyában fogant, de a belső torzsalkodások és ezek rendezése miatt hamvába hótt. Már úgy látszott, hogy a jó gondolat elvérzik, mielőtt valamilyen gyakorlati formát ölt. Szerencsére a Dél-Békés megyei Tsz-Szövetség nem hagyta annyiban a helyzetet. Lefújta a parázsról a hamut és képletesen mondva tüzet rakott. A BARTÖV új vezetése — mint mondani szokás — vette a lapot. így közösen, a megye vezetőitől kapott támogatással kezdődött el a rekonstrukció gyors megvalósításáért vívott küzdelem. n vita vége Kérem, senki sem értse félre a küzdelem szót, mert szocialista viszonyaink között is a gazdaságfejlesztésben szabályos küzdelem folyik. A kitartó türelem és az idegek csatáztak itt is azokkal az intézményekkel, melyek vezetői a rekonstrukció tervezett kezdetén úgy elosztották a fejlesztésre szánt összegeket, hogy a BARTÖV-ről, erről az országban egyedülálló legnagyobb szövetkezeti közös vállalatról megfeledkeztek. (Ebben az időben voltak, akiket a szél hajlított. Ezek az emberek azt mondták: felesleges milliókat beleölni a baromfiba Békés megyében, mert az áru nem megy a piacon. Elfogadható érvük is volt: „Nézzétek meg a hűtőházat, tele van baromfival. .. Értsétek meg, raktárra felesleges termelni.. és így tovább. A hozzáértőbbek úgy vélekedtek, hogy a magyar baromfitenyésztés hullámvölgyben van. Kérdés, meddig tart és milyen mély lesz ez a szakasz! Ebben az egész ügyben alig néhány ember képviselt optimista álláspontot... és nekik volt igazuk, mert mi-' kor is kellene felkészülni a konjunktúrára, ha nem éppen a hullámvölgyben. Jó érvük is volt: ha a népgazdasági egyensúly helyreállításáért nem teszünk olyan intézkedéseket, melyek a korábbinál minőségileg (jobb és több termék előállítását célozzák, hogyan lépkedhetünk a gazdasági egyensúly irányába. A vélemények tehát megoszlottak. Végül is a józan ész kerekedett felül. Ebben nagy része volt Horváth Pál tsz-szövetségi titkárnak és Bencsik László igazgatónak. Arról győzték meg a beruházás ellenzőit, hogy ez az ágazat hazai anyagokat használ fel, a baromfihúsért viszont dollárt kap az ország, amiből most a népgazdaságinak igen nagy a hiánya. A keltető rekonstrukciója mellett szólt a BBV békéscsabai és orosházi gyárában folyó korszerűsítés is, viszont ellene szóltak és szólnak még ma is a baromfitenyésztés fejlesztésében magúiknak mo- nopolhelyzetet követelő intézmények. Mindezekből látszik, hogy a küzdelem eddigi szakasza nem is volt olyan egyszerű. A hasonló termelésszerkezetű kombinátok és kisebb kapacitású vállalatok saját pozíciójukat féltették a magyarbánhegyesi fejlesztéstől. ezért közvetve nehezítették a gyors kibontakozást. Áthidaló javaslataikban olyan képtelen érveket vonultattak fél, hogy Békés megye naposcsibe-ellátását oldja meg az ország a Dunántúlról. Ez azt jelenti, hogy a tenyésztojást innen Békésből a dunántúli keltetőkbe hordják bérkeltetésbe és onnan vissza a csibét... de ne folytassuk ezeket a képtelenségeket. Ésszerűtlen takarékosság A csata eldőlt, aláírták a szerződést, melynek értelmében a belga Petersime cég szállít mindent kompletten. Ez ismét nagy szó, hiszen derék külkereskedőink ugyanettől a cégtől vásároltak hasonló berendezéseket az egri keltetőhöz, de inem kompletten. Néhány automa- tikát kihúztak a megvásár- landóak listájáról. A keltető nem hozta a várt eredményességet. Azóta már az egri gépeket is kiegészítették, így most már ott is minden rendben van. A tandíjat tehát megfizette az ország! A nyomós érvnek a külkereskedelem így engedett, ezért most komplett gépeket vásárolnak és helyeznek üzembe Magyarban h egyesen. Ehhez az egész történethez tartozik még egy bizarr színfolt. Az előzetes tárgyalások során a belga cég a gépek összeszerelésére művezetői szinten szaktanácsadót ajánlott fel. Ez kevés — jegyezte meg Bencsik László, és egy hét múlva a cég (bécsi mérnöke Magyarbánhegyesre utazott, hogy az épület adatainak ismeretében a cég elkészítse a , telepítési tervet. Egy hónapon belül vaskos csomagot hozott a posta, a kész tervet, mely alapján a Petersime cég leszállítja és szerelői művezetéssel üzemibe helyezi a gépeket. Ezen a tervdokumentáción most már hatodik hónapja valósággal rajta ülnek a magyar tervezők. A gépek szállítását augusztusra ígérték, a keltetőhöz szükséges egyéb berendezéseket pedig a jövő hónap közepére. Július 4-én Petersimék megjelennek Ma- gyanbánhegyesen, hogy pontosítsák a próbaüzem kezdetét. A magyar tervek még sehol sincsenek. Fáj, de mégiscsak ki kell mondani, hogy gyorsan még adaptálni sem tudunk. Ez a hallatlan lassúság megöl minden épkézláb kezdeményezést, nehezíti az ígérkező lehetőség gyors és jó kihasználását. Ez az egész BARTÖV-rekonstrukció is rámutat gyenge pontjainkra, melyek lassítják a szocialista építő- munka gyors és hatékony kibontakozását. Ami viszont öröm: a tenyésztojást szolgáltató üzemekben már jér- cekorban van az a törzs, mely keltetésre alkalmas tojásokat termel. Sőt, a rekonstrukció után naposcsibét fogadó szövetkezetekben már vagy elkészültek, vagy rövidesen befejezik a nevelőházak építését, bővítését, korszerűsítését. Tehát' a termelő üzemek is felzárkóztak a jó gondolathoz, még akkor, amikor a rekonstrukcióról még csak tárgyaltak. Következik a bizonyítvány (Az új szezonban 14, a teljes rekonstrukció befejezése után pedig 25 millió naposcsibét ad évente a magyarbánhegyesi BARTÖV a jelenlegi, helyben keltetett 6 millióval szemben, ugyanannyi munkáskézzel, mint most. — A mi programunk — mondja befejezéskor az igazgató — jól beleillik az MS23MP KB 1978. március 15-i határozatába, az ehhez csatlakozó megyei célkitűzésekbe. A területen mi ennek szellemében dolgozunk, ezt figyelembe véve kértük a Petersime cégtől az eszközök szállítását. Kellemetlen lenne, ha ezt a sok munkával jól összehangolt menetrendet valaki felborítaná. A feladat tehát adott, a közeljövőben elválik, hogy ki mire képes, kire mennyire számíthat a népgazdaság. A közeljövőben itt tehát vizsga lesz és bizonyítványosztás... Pupsi Károly Sertéshús a BAGE-tói A Békéscsaba és Környéke Agráripari Egyesülés már alapításakor célul tűzte a hústermelés — ezen belül is a sertéshús előállításának — növelését azzal, hogy egyfelől maga is vállalkozik húskészítmények gyártására, másfelől igyekszik az ipar igényeit kielégíteni. A BAGE taggazdaságaiból, ideszámítva a háztáji termelést is. évente 200 ezer hízó kerül ki, amiből mintegy 100 ezer válik a ZÖLDÉRT vágóhídién csabai kolbász alapanyaggá, a másik 100 ezer megbizlalt sertést pedig a Gyulai Húskombinát veszi át. Terveinek teljesítéséhez a sertéstartósban az agráripari egyesülés a meglevő hagyományos és szakosított telepek jobb kihasználását, illetve az érdekköréhez tartozó két SERKÖV fejlesztését igyekszik megvalósítani a következő esztendőkben. Alapvetően azt kell az egyesülésnek ebben a munkában figyelembe vennie, hogy a hagyományos telepek meghatározott hányada már az ötödik ötéves tervidőszak végére, másik jelentős része pedig a VI. ötéves tervben használódik el, ezért a hetvenes években épült szakosított telepek rekonstrukciós bővítését tovább már nem lehet elodázni. Az ágazatnak az egyesülés kereteiben 1980-ra 112 ezer vágósertést kell a telepeken produkálnia úgy, hogy ebből 30 ezret a kamut—muronyi SERKÖV-ben, 30 ezret pedig a gyulai SERKÖV-ben hizlalnaik meg. A továbblépést az jelenti, hogy a hatodik ötéves tervben előkészítik a kondorosi, ,a kétsopronyi, a békéscsabai és az újkígyósi szakosított sertéstelepek rekonstrukcióját, s ezzel egy időben ezeket övi 20—30 ezer hízó kibocsátására alkalmas telepekké fejlesztik. Ugyancsak ekkor kerülhetne sor a Békéscsabai Állami Gazdaság speciális telepének felújítására is. tóriumot, azt a boszorkány- konyhát, ahol eldől, milyen ízeket érez majd a fogyasztó. Ügy tűnik, jót, mert a kereslet egyre nő a meggy iránt. A szakemberek szerint ennek az a titka, hogy természetes alapanyagból készül. Az üzem jelenleg is korszerű, a 22 terméket egyszerre gyártó gépsort éppen a növekvő igények miatt kelszintén itt gyártott szörpök árának emelkedésekor. A gyár vezetői ezért tovább kutatnak a hazai alapanyagok után, ezek bevonásával kívánják növelni a választékot. A már emiített, jól felszerelt laboratóriumban vizsgálják a külföldről, érkezett üdítőket is, tippet keresve új ízek kialakításához. Ugyanígy folyamatosan ellenőrzik a késztermékek miGép mossa az üveget Folyamatos a minőségellenőrzés lett kibővíteni. Néhány hét múlva átadják azt az új, NDK és csehszlovák gyártmányú töltő, palackozó gépsort, . amely a gyártókapacitást duplájára emeli. Ezzel lehetővé válik, hogy az eddigi 13 megye helyett mind a 19-be eljusson az Extra. Sok gondot okoz a tőkés, főként görög importból származó narancs- és citromesz- szenciák beszerzése, az emelkedő árak miatt. Ezt tapasztalhattuk nemrégiben a nőségét, annak egyenletességét. Távlati exporttervei is vannak a vállalatnak, ehhez reményt ad az a jó minőségű ásványvizet szolgáltató kút, amely az üzem területén található, no és a magyar gyümölcs kitűnő íze. Az exporttervek megvalósulását szolgálja az a kísérlet, amely az eldobható műanyag palackok alkalmazásának lehetőségeit vizsgálja. —m. szabó— Itt a kész Extra! A nyári forróság minden munkahelyen fokozott megterhelést okoz. így van ez a Békés megyei Szikvíz- és Szeszipari Vállalat békéscsabai üdítőital-gyárában is, ahol a megye egyik hírneves termékét, az Extra névre keresztelt üdítő italt gyártják. A négy éve átadott üzem tavaly 30 millió palackot dobott a piacra, ha egy kicsit számolunk, majdnem minden magyar állampolgár megivott három üveggel. Tiszteletre méltó a választék is, az Extra termék 22 fajtája található meg az üzletekben. Legutóbb a mind népszerűbb meggy üdítő hagyta el a kísérleti labora- A jövő útja: a műanyag palack, most még termosztátban Itt az Extra! A töltő gépsor A teli üveget is gép rakja a ládába Fotó: Veress Erzsi
