Békés Megyei Népújság, 1979. június (34. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-26 / 147. szám

o 1979. június 26., kedd ■J 31 multira Br- és belvíz, földrengés Békésiek a károk helyreállításáért n jó munkakörülmények ösztönöznek Sajnos az utóbbi éveikben nemigen 'kerülték el a ter­mészeti csapások Békés vá­rosát. Az ár- és belvíz 1974 —77 között 427 lakást ron­gált meg, amelyekből 398-at teljesen újjá kellett építeni. A városi tanács műsziaki osztályára nagy teher nehe­zedett. Az adatok felvételén, az engedélyek kiadásán kí­vül az anyagok és a kivite­lezek biztosítása, az ellenőr­zés is rengeteg energiájukba, idejükbe került. Ebben az évben ismét rombolt a bel­víz. Ennek következtében a város környéki községekkel együtt 74 lakóház újjáépíté­sére, 22 helyreállítására ke­rül sor. o Természetesen nem elég a károkat felmérni, védekezni is kell ellene. A közelmúlt­ban létrehozott vízátemelők, a 15 kilométer árokfelújítás jelentős javulást hozott. Sür­gős feladat a Verseny uitqai üzemek szennyvízelvezetésé­nek a megoldása. A műszaki tervezés folyik, a szükséges pénzt a városi tanács és az érintett vállalatok, szövetke­zetek adják. Az 1978. június 22ri föld­rengés újabb ‘károkat oko­zott. Csaknem 4500 lakóépü­letet vizsgált meg az osztály a megye különböző helysé­geiből érkezett műszakiak segítségével. A szakemberek 477 lakás újjáépítését és 250 helyreállítását javasolták. A kedvezményes kölcsönt ösz- szesen 514-en vették igény­be. A kisebb rongálódások megszüntetéséhez anyagutal­vány kiadásával biztosítot­tak elsőbbséget. Ezt a ked­vezményt 3 ezren vették igénybe. A tanács kezelésében le­vő intézményeknél 11,4 mil­lió forintos kárt állapítottak meg. A 3-as számú általános iskola és a művelődési köz­pont annyira megrongáló­dott, hogy eredeti funkcióját nem tudja betölteni, helyre- állításuk viszont gazdaságo­san megoldható. Éppen ezért az Országos Műemléki Fel­ügyelőség mindkét létesít­mény eredeti formában való rendbe hozását írta elő. G Ezek után kíváncsiak vol­tunk arra: hogyan halad az újjáépítés, milyen tényezők akadályozzák a munkát. A műszaki osztályon elmondot­ták, hogy ia 376 újjáépülő lakás közül ez év május 20- ig 15 kapta meg a haszná­latbavételi engedélyt, 220 tető alatt van. Mintegy 60-ra tehető azoknak ,a száma, akik még nem kezdték el az építkezésit. Az anyagellátás nehézségeit, a kivitelező hiá­nyát, a kedvezőtlen időjá­rást figyelembe véve a hely­zet kedvezőnek mondható, bár sok még a tennivaló. A munkák minőségére nem lehet panasz. A legtöbb gondot a használt anyagok felhasználása és a szabály­talan áthidalók beépítése okozza. Az sem megnyugta­tó, hogy az építtetők és a ki­vitelezők nem kötöttek írás­ban szerződést, a kötelezett­ségek teljesítése így nehezen követhető. Ugyancsak keve­sen alkalmaznak műszaki ellenőrt vagy tanácsadót, amely szintén nehezíti az osztály munkáját. Az OTP- hitelt többen nem megfelelő gondossággal használják fel, a befejezés előtt pénzzavar­ba kerülnek. o Az építési tilalom alatt ál­ló területeken megrongáló­dott házaid 52 tulajdonosa az Epreskertben kapott telket. A vizet még tavaly bevezet­ték, ez év áprilisában meg­épült a Gagarin utcai útcsat­lakozó a Táncsics utcára. Jelenleg ,az elektromos háló­zatot szerelik. A csapadék­víz elvezetését, a járdaépí­tést őszre megvalósítják. A tanácsi intézmények helyre- állítását a helyi és a megye 15 költségvetési üzeme, il­letve városgazdálkodási vál­lalata oldja meg. A rendel­kezésre álló összegből tavaly 6 millió forintot használtak fel, amelyből 3,7 millió fo­rintot érő munka elkészült. Ezenkívül az Egyetértés Tsz, az építőipari szövetkezet és a kisiparosok is segítenek. A 3-as számú általános iskola helyreállítását meg­kezdték. Megerősítették a földszinti födémeket, az ol­dalfalakat. A megyei terve­zővállalat 1979. május 10-én rendelkezésükre bocsátotta az emeleti födém felújítására és a főfalak megerősítésére vonatkozó műszaki megol­dást. A művelődési központ épületének legkevesebb kárt szenvedett részén a legfonto­sabb munkák elkészültek, így a könyvtár és a köny­vesbolt. visszaköltözhetett. A tervek csak az egyes épület­részekre készültek el. Nem ismert a födém- és a tető- szerkezet helyreállítási for­mája, mértéke. Ilyen körül­mények között világos, hogy nem lehet kivitelezőt sem találni. Az elképzelések sze­rint a költségvetési üzemet gépesítéssel, fejlesztéssel al­kalmassá lehet tenni erre a munkára. Külön gondot je­lent viszont, hogy a helyre- állításhoz a tanácsnak egy­előre nincs pénze. o Fejadta tehát a leckét a természeti katasztrófa a bé­késieknek. Bíznak abban, hogy a végrehajtó bizottság­nak, a megyei tanács ÉKV- osztályának elvi és gyakorla­ti irányítása, segítsége előbb- utóbb meghozza gyümölcsét. —seres— A szarvasi Szirén Szövet­kezetben a dolgozók 98 szá­zaléka nő. Ebből adódóan legtöbb intézkedés az ő ér­deküket szolgálja. Példákkal is jellemezhetjük: 40 ezer forint évenként a nagycsa­ládosoknak, nehéz körülmé­nyek között élőknek, üzemi fodrászat, kozmetika, üzem­orvosi ellátás. Tehát a nőbi­zottságnak igen sok dolga akad a mindennapi tenni­valók intézésében. Bizonyít­ja az is, hogy az üzemi óvo­dába járó gyerekek a szö­vetkezettől ágyneműt kap­nak, valamint játszóruhát. Nyújtott műszak van az óvodában. Reggel hattól dél­után 5 óráig tart nyitva az ovi, így a két műszakban dolgozó anyukák is időben munkahelyükre érnek. A kö­zelmúltban a gyermekeknek rendeztek közös programot, ahol két anyukát a Szövetke­zet Kiváló Dolgozója cím­mel tüntettek ki. Többek kö­zött azért, mert mindketten nagycsaládosok, mert jól dolgozók és hosszú évek óta itt dolgoznak. Kondacs Andrásné többek között elmondta, hogy 1965 óta dolgozik a szövetkezet­ben, s szinte minden mun­kafolyamatot ismer. — Hogyan? — Itt a nődolgozók szinte mindannyian ismernek 3 vagy több munkafolyamatot. — meséli. Én is több mun­kahelyen dolgoztam ittlétem alatt, hiszen ma már nem gyártunk nagy szériákat, megrendeléseink változóak, és legjellemzőbb a kis meny- nyiség. — Hogyan segítik munká­jukat? — Többek között van ván­dorbabakocsi, amely két-há- rom gyereket is kiszolgál. Sokan kapnak lakás-hozzájá­rulást. Tudomásom szerint évente több mint 500 ezer forintot osztanak szét. De a kismamáknak harmadik hó­napi terhességük után köny- nyű munkahelyet biztosíta­nak. A szolgáltatások a mun­kahelyeken természetesek, hi­szen minél könnyebbé teszik a munkavégzést, annál in­kább ösztönöz ez a jó mi­nőségű termelésre. Ez egy­ben az iparágnak a mércé­je is. A jó minőség méré­sére beindították a munka­helyi őrmozgalmat is, amely főként termelésbiztonsági cé­lokat szolgál. Vagy _ említ­hetnénk azt is, hogy az álló­munkahelyeken mindenki kismamacipőt kap. Sok-sok mindent felsorol­hatnánk, de nem is ez a lé­nyeg, hanem az, hogy a munka könnyítésén túl igen nagy energiát fordítanak a nőkkel való törődésre. Talán mosolyt keltő az a gondolat, hogy a férfiak egyenjogúságát védik a nők. Ebben a szövetkezetben az igen kevés férfi dolgozónak nem megfelelő az öltözője, sőt az ő körülményeikkel kevesebbet törődnek. Ezért a nők elhatározták, hogy a nőbizottsággal és a szakszer­vezettel egyeztetve javítják a férfiak munkakörülménye­it. Sz. J. Sok a fürödni vágyó, de nagy a víz is. Mindenki elfér Vasárnap Szanazugban A hőmérő higanyszála ismét megközelí­ti a harminc fokot. Nem csoda hát, hogy aki él és mozog, amint teheti, igyekszik vízközeibe kerülni. A strandokat egy-egy hétvégén ezrek keresik fel. Aki nem sze­reti a tömeget, szívesebben megy folyó­partra. Megyénk kedvelt fürdőhelyévé vált Sza- nazug. Egyre többen építenek itt hétvégi házat. Sokan kijárnak fürödni, horgászni, csónakázni Békéscsabáról és a környék­beli községekből a Kettős-Körös partjára. Ennek oka a kellemes környezet, és a jó víz, amely itt nem párosul a strandok zajával és zsúfoltságával. A fürdésen és napozáson kívül még sok mindent lehet itt csinálni. Vannak csalá­dok, akik sátorostól-kutyástól kiköltöz­nek hét végére. A férfiak söröznek, mert az hozzá tartozik a kánikulához, az asz- szonyok főznek, a gyerekek végre kedvük­re kiszaladgálhatják magukat, hiszen itt senki sem szól rájuk: „csendesebben!” A kitartóbbak órákig szenvednek a napon, csak hogy hétfőn eldicsekedhessenek a munkahelyükön: „nézzétek, hogy lebar­nultam”. Gumicsónak — gyerekeknek, úszni nem tudóknak és ké­nyelmeseknek Mintha mozogna a bot! Valóságos kis Balaton-part. Még a villasor sem hiányzik Fotó: Martin Gábor Kutya meleg van! „Sok érdekeset láttam a víz alatt” A szabadban főtt ételnek még az illata is jobb!

Next

/
Oldalképek
Tartalom