Békés Megyei Népújság, 1979. június (34. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-22 / 144. szám

1979. június ZZ., péntek Nincs koraérett búzatábla Aratás előtt az orosházi Új Élet Tsz-ben A Kiváló Termelőszövetkezeti Gazdaság cimmei tucat- nyiszor kitüntetett orosházi Új Elet Tsz határát a szo­kásosnál gyakrabban felkeresi a vezetőség. A tartós szá­razság sok vitára adott okot: mit „hoz” és mit „visz” a rendellenes időjárás. A legutóbbi napokban már jobb a hangulat, hiszen a kiadós csapadék hatására felfrissültek a növények, szépek a kukorica-, cukorrépatáblák, a ka­lászokban a vártnál jobban fejlődik a búzaszem. — A csapadék a 24. órá­ban érkezett, de nincs okunk az elkeseredésre — mondja erről Szlovák György, a nö­vénytermesztési főágazat ve- . zetője. A meleg jó hatással volt a kukoricára és sok más növényre, csak ne lett volna annyira „forró” és tartós. Vé­leményem szerint a kertkul­túrák között a zöldborsó szenvedett a legnagyobb kárt. A korábban vetett szakaszo­kon nem fejlődött elég szem a hüvelyekben, ezért a 170 hektárról, a tervezett 46 má­zsa szemes borsó helyett 35 mázsás átlagra számítunk. A szálas takarmánynövényből a lucerna adott kevesebbet az első kaszáláskor, de a beta­karított széna minősége igen jó. A tervezett mennyiségű szénát tároljuk, legfeljebb a lucemalisztüzem nem kap elég alapanyagot. Másodve­téssel és egyéb módon pótol­juk az időjárás okozta ki­esést. Fél év végéhez közeledve a termelő üzemek vezetői, szakemberei már számolgat­ják, miként alakul a tervtel­jesítés. Nincs ez másként a szarvasi Szirén Ruházati Szö­vetkezetnél sem, ahol a nem­rég elkészült előzetes adatok alapján jó teljesítésre szá­míthatnak. Árbevételi ter­vüket a tavalyi év hasonló időszakához képest 97,9 szá­zalékra teljesítették, és ez az idei tervnek valamivel több mint a fele. Azért csökkent az árbevétel tavalyhoz ké­pest, mert az idén több a bérmunka és megváltozott a szövetkezet gyártmányössze­tétele is. A munkaigényesebb divatingek gyártására álltak át, és ez több élőmunka-rá­fordítást, magasabb hasznot eredményez csökkenő árbe­vétel mellett is. Ezt bizonyítja, hogy az anyagmentes termelési érték — amely tulajdonképpen a befektetett munkát méri — 12,4 százalékkal haladja meg a tavalyit. Szép számokat adott az exporttermelés mér­lege is. Csaknem 50 száza­lékkal több árut szállítottak külföldre, mint tavaly és az éves előirányzat 57 százalé­ka jutott már el határain­kon túlra. Az exporton be­lül is dinamikusan nőtt a tőkés országokba irányuló kivitel. Több mint 3 és fél­szer annyi árut adtak el konvertibilis valutáért, mint Búzatábláink ahhoz késve kapták az esőt, hogy a meg­levőnél több szem képződjék, az ezer magsúly gyarapodá­sát azonban igen kedvezően befolyásolja. Átlagosan 53 mázsa búzatermést tervez­tünk, de a legutóbbi határ­szemle ennél többet mutat. Az összmennyiségből csupán az esik ki — foltokban — ahol a belvíz kipusztította a növényt. Koraérett búzatáb­láink nincsenek. Az aratásra felkészültünk. Mindössze 12 munkanap szükséges a búza betakarítá­sára, olyan jó a gépi ellá­tottság. Naponta 100 hektár búzát tudunk betakarítani. A kombájnok nyomában halad­nak majd a bálázógépek. Az idén öt új szalmabálázót vá­sároltunk. A gabona szára sokkal alacsonyabb mint máskor, a szövetkezetnek pe­dig minden szál szalmára szüksége van. Ezért kiadtuk az új jelszót: minél alacso­egy évvel ezelőtt és nem egész hat hónap alatt az idei terv 90 százalékát már teljesítették. Ezekhez a kiváló eredmé­nyekhez új exportpiacok fel­kutatása is szükségessé vált. Az idén először exportálnak Kanadába ingeket, mintegy 40 ezret. Vevőként jelentke­zett Franciaország is, ahová ez évben 15 ezer, jövőre 50 ezer inget szállítanak. Most kezdődik az olasz piac „meg­dolgozása” is. Ehhez ötezer inget adnak el az idén, és jövőre nagyobb mennyisé­geket szállítanak. Az újak mellett természe­tesen nem hanyagolják el régi partnereiket, az angol és NSZK-cégeket sem. Ezek­ben az országokban is óriási az igény az ingek iránt, mert megváltozott a férfidi­vat. A rövid, alig két centi- méteres gallérú ing a kere­sett, sokan akarják emiatt kicserélni ruhatárukat. A szarvasi Szirén szeretné kihasználni a divatváltozás okozta fellendülést. Olyan új piacok meghódítását tűz­ték ki ezért célul, ahová magyar fehérneműgyártók­nak még nem sikerült be­törni. Természetesen nem­csak egyszeri üzletet akar­nak kötni, hanem a megszer­zett piaci pozóciókat minősé­gi munkával, pontos szállítá- . sokai meg is kívánják tar­tani. Kép, szöveg: Lónyai László nyabb tarló hagyásával tö­rekedjünk a szalma veszte­ségmentes betakarítására. Az ömlesztett eljárással több a veszteség, nem is szeretik még a háztáji gazdaságokban sem. Naponta annyit bálá­zunk, amennyit a szállító gépjárművek a szérűre hor­danak, hogy nyomukban azonnal meginduljanak a ta­lajművelőgépek. A kukoricáról elmondha­tom, egyenletesebb a növény fejlődése — nincs akkora kü­lönbség a jó és kevésbé jó táblák között —, mint más­kor. Az eső hatására pedig szinte szemlátomást nő a ha­ragoszöld növény. A silókukorica-másodve- tést a zöldborsóföldön meg­kezdtük. De lesz 400 hektár olajretek-másodvetésünk is. Ezt elsősorban zöldtrágyának szánjuk. Útkeresés ez arra: hogyan tudnánk a talaj nit­rogéntartalmát minél keve­sebb költséggel gazdagítani. A zöldtrágya alászántása a talaj szerkezetét is kitűnően javítja és olcsóbb, mint a műtrágya. Többféle tavaszi növény előveteménye lesz a zöldtrágya. Kíváncsiak va­gyunk, melyiknél, hogyan alakulnak majd a termésho­zamok. Természetesen lesz olyan tábla is az olajretek­ből, amit kukoricaszárral be- silózunk, vagy őszi, téli zöld­legelőnek meghagyunk. Azon nem érdemes vitat­kozni, hogy mennyi kártoko­zott az öthetes száraz meleg. Résen kell lennünk, jó mun­kaszervezéssel az ember sok mindent pótolhat. A. R. Biztatóak az előrejelzés szá­mai a Csepel Autógyár szeg­halmi 4-es számú gyárában: várhatóan ezen a héten tel­jesítik féléves tervüket. Ez mindenképpen nagyon szép eredmény, különösen, ha fi­gyelembe ' vesszük, hogy 40 dolgozójuk folyamatosan, Szi- getszentmiklóson a törzsgyár­ban dolgozott, segítve az ot­tani munkaerőhiányon. Ez a félév egyébként sok­ban különbözött a megelőző- ektől. Bár az utóbbi időszak­ban ütemesebbé vált a ter­melés, azért túlórázások, hó­végi hajrák gyakran előfor­dultak. Az idén ilyesmire nem került sor, és a túlórák száma is minimálisra csök­kent. Ennek jórészt az az oka, hogy szigorúbb készlet- gazdálkodásra állt át a Cse­pel Autó. Minden — üze­mekben és raktárban levő — alkatrészt felleltároztak, és kiderült, hogy akad olyan termék, melyből annyi van különböző helyeken, hogy akár egy évig sem kell egy darabot sem gyártani belő­lük. Megszűnt ezzel a kap­kodás egyik forrása, nem kell soronkívül kétszer, három­szor legyártani a valahol „el­tűnt” alkatrészeket. A nyugodtabb légkör és a .fegyelmezettebb munka lehe­tővé tette, hogy nagyobb fi­gyelmet fordítsanak a minő­ségre. Ez természetesen nem ment zökkenők nélkül, a ter­melésben dolgozók gyakran panaszkodtak a meó szerin­tük túlzott szigora miatt, de a félév végére elcsitultak a zajok. Sikerült megváltoztat­ni a szemléletet és tudatosí­tani, hogy nemcsak a meny- nyiség, hanem a minőség is legalább olyan fontos. Sőt, amennyiben a munka igazán minőségivé válik, csökkent­hető a termelés mennyisége, mert nem kell a selejt pót­lásáról gondoskodni. A minőségi munkához szak­emberek is kellenek, ezért az év első felében több tanfo­Új piacokon a Szirén Exportra készülnek az ingek a varrodában Minden erősítőt modern bemérőműszerekkel ellenőriznek Dinamikus exportnövelés a híradótechnikánál Rohamos fejlődésnek in­dult az utóbbi években a Híradótechnikai Vállalat békéscsabai gyáregysége. Alig egy év alatt lezajlott náluk egy gyökeres termékszerke­zet-váltás és most_ ennek eredményeként évről évre nagy ütemben növelik ex­portjukat. Ez az exportnöve­kedés alapvetően az NSZK- ba irányul, mert hagyomá­nyos exportterméküket, a tápegységcsaládot elsősor­ban szocialista országokba lyamot is szerveztek a Cse­pel Autóban. Több mint szá­zan végezték el a betanított munkás tanfolyamot forgá­csoló, lakatos, hegesztő és présgépkezelői szakmákban és egyre többen járnák szak­munkás-minősítő tanfolyam­ra is. A régi betanított mun­kások pedig sorban leteszik a szakmunkásvizsgát, jelezve ezzel, hogy elérkeztek egy magasabb színvonalra. Gondol a gyár a középve-, zetők utánpótlására is. For­gácsoló és lakatos művezetői képzést Jkívánnak indítani, hogy megfelelő tudással ke­rüljenek az emberek terme­lésirányítói beosztásba. Az első félév tehát még ezen a héten lezárul Szeg­halmon és megkezdhetik az előgyártást az év hátralevő részére. Nagy szükség is van erre az egyhetes előnyre, mert a következő hat hónap feszítettebb lesz. Az első fél­éves 120 millió forintos gyár­tási programmal szemben a második félévre 130 millió forint termelés elérése a fel­adat, úgy, hogy közben új gyártmányféleségeket telepí­tenek le Szigetszentmiklósról Szeghalomra. A 4-es számú gyár fő pro­filja a jövőben az alvázgyár­tás lesz, ehhez készül — saj­nos elég lassan — egy 5400 négyzetméteres könnyűszer­kezetes csarnok. Ennek be­telepítésére legjobb esetben is csak a jövő év végén kerül­het sor, a kisebb alvázrész­egységek gyártását már az' idén megkezdik Szeghalmon. A többorsós forgácsolóautó- maták visszakerülnek a törzs­gyárba és a felszabaduló te­rületen tanműhelyt, valamint hegesztőműhelyt rendeznek be. Itt készül majd a szovjet megrendelésre gyártott autó­buszok hűtőzsaluzata, vala­mint több különleges alváz részegysége is. L. L. szállítják, s ennek mennyisé­ge az idén nem növekszik. Egészen más a helyzet a nyugati exportra készülő nagyfrekvenciás berendezé­sekkel. Az NSZK-beli Hirsch­mann céggel kötött szerződés alapján erősítőket, szűrőket és csatlakozókat gyárt a bé­késcsabai gyár. összetételé­ben, választékában, műszaki színvonalában rendkívül kor­szerű, a kényes nyugat-euró­pai piacigényeknek megfele­lő termékről van szó. Az NSZK piacán rövid idő alatt sikert arattak a Békés­csabán készülő erősítők, en­nek köszönhető, hogy dina­mikusan nőtt az export. Tavaly egész évben 12,5 mil­lió forint volt á külföldi szállítások értéke, most az év első hat hónapjában el­érték a 10 millió forintot és év végére túlhaladják a 30 milliót is. Ilyen nagyarányú termelés- felfutáshbz természetesen új gépek, berendezések is kel­lenek. Ehhez ebben a terv­időszakbán több, mint 35 millió forint áll a gyáregy­ség rendelkezésére, melynek nagyobbik részét most költik el. A beruházási keret túl­nyomó részét gépekre, mű­szerekre fordítják és csak minimális, elengedhetetlenül szükséges építési munkát ter­veztek. A beruházás min­denben a terveknek megfele­lően halad, a műszerek, gé­pek folyamatosan érkeznek és azonnal termelésbe is ál­lítják azokat. Megkezdődtek már a VI. ötéves tervidőszak feladatai­nak felmérését szolgáló mun­kálatok is. A részletes elő­irányzatok még nem ismer­tek, de az előzetes célkitűzé­sekből is látható, hogy nagy feladatok várnak a békés­csabai gyáregységre. A kö­vetkező tevidőszak végére, 1985-re megkétszerezi terme­lését a gyáregység és leg­alább 300 millió forintnyi értéket állítanak elő. A ter­melésnövekedés zöme tőkés exportra kerül, mert ered­ményes piackutatások foly­nak az NSZK-n kívül más, nyugat-európai országokba való szállításokról is. Kép, szöveg: Lónyai László Leninvárosban elkészült a Tiszai Vegyi Kombinát olefin­gyárának termékét feldolgozó polipropiléngyár. Évente negy­venezer tonna polipropilén granulátum készül itt, amelyből műszálat, műanyag csövet és különböző — úgynevezett — üreges edényeket készítenek. A képen: a polimerüzem (MTI-fotó — Bajkor József felvétele — KS) Ütemesen, jó minőségben

Next

/
Oldalképek
Tartalom