Békés Megyei Népújság, 1979. június (34. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-21 / 143. szám

1979. június 21., csütörtök 0 IgHiWl&M Súlycsonkítás, többletszámolás II vendéglátás nagy szezonja Mindenki jól jár, ha átgondolt a termékszerkezet-váltás... I vakációban: fokozottabb figyelem a gyermekekre! A tanév befejezése ismét időszerűvé teszi a vakációzó gyermekeknek szánt intő-óvó szót. Az elmúlt évben 134 tizen­négy éven aluli gyermek vált közlekedési baleset ál­dozatává, több mint 2500-an megsérültek — mondották ezzel kapcsolatban a Belügy­minisztérium sajtóosztályá­nak illetékesei az MTI mun­katársának. — A halálos áldozatok szá­ma két év alatt csaknem másfélszeresére, a sérültek száma pedig 24 százalékkal emelkedett. A gyermeksérül­tek mintegy fele gyalogos­ként vett részt a közlekedés­ben. Szomorú tapasztalat, hogy a tragédiák bekövetke­zésében gyakrabban játszik szerepet a gyermek figyel­metlensége, mint a járműve­zetők szabálytalan magatar­tása. Ennek ellenére a volán mö­gött ülők még többet tehet­nek azért, hogy az úttest ne váljon jóvátehetetlen tragé­diák színhelyévé. Különösen a játszóterek környékén, a strandoknál, az üdülőhelye­ken, s mindenütt, ahol önfe­ledten játszadozó gyermekek­re lehet számítani, kell a járművezetőknek óvatosabb haladással fokozottabban vi­gyázniuk az apróságokra. A baleseti statisztikákból kitűnik az is, hogy egyre több gyermek sérül meg sze­mélygépkocsi utasaként. Még mindig előfordul, hogy hat éven aluli kisgyermeket ül­tetnek a szülők a személy- gépkocsi első ülésére — a KRESZ előírásai ellenére. Sok tanuló jól megérde­melt jutalma a kerékpár. A kerékpáros a forgalom többi résztvevőjének egyenrangú partnere, de nélkülözhetetlen a közlekedési, ezen belül kü­lön a kerékpározásra vonat­kozó szabályok ismerete. Jó lenne, ha az ajándékozók a kerékpár mellé néhány szó­ban e szabályokról is tájé­koztatnák a fiatalokat. En­nek szükségességére int az is: tavaly 357 gyermekkerék­páros szenvedett balesetet az utakon. Azoknak a magyar autó­soknak, akik Franciaország­ba készülnek, pillanatnyilag nem kell tartaniuk korlátozá­soktól: a kormány illetékes miniszterei többször leszö­gezték, hogy ha nem jön közbe semmiféle rendkívüli esemény, nyáron nem fenye­get a benzin adagolása, az üzemanyag-szolgáltatás vala­milyen korlátozása. Az árak viszont Franciaországban is borsosak: egy liter 98 oktá­nos szuperbenzin ára 2,86 frank (13 forint 80 fillér a hivatalos árfolyamon), a 92 oktános normálbenziné 2,46 (11 forint 90 fillér), míg a gázolajé 1,86 (9 forint). Meg­jegyzendő, hogy az oktán- szám márkától függően vál­tozhat. A magyar autósoknak ide­jekorán fel kell készülniük arra, hogy a vakációs idő­szak valóságos népvándorlá­sokra ad alkalmat az uta­kon, s a lényegesebb dátu­mokat jobb a forgalmon kí­vül átvészelni. Július elején és augusztus elején (s néha már egy-két nappal előbb is) Párizsból a tengerpartok felé, főleg délre, július és augusztus végén a partoktól a főváros és délről észak felé áradnak a gépkocsik milliói. Kisebb csúcsforgalmi hul­lám várható július 14., a nemzeti ünnep táján is. Június 30-tól a „ravasz­bölény”, azaz a francia köz­lekedésrendészet, amély ta­nácsait e vonzóbb név alatt Az ellenőrzések célja min­denekelőtt a megelőzés. Ezek­ben a hetekben, hónapokban a rendőrség, az állami és társadalmi szervek, a köz­egészségügyi szakemberek nagy figyelmet fordítanak a kereskedelmi egységek, a piacok, az éttermek, a kirán­dulóhelyek, a szállodák vizs­gálatára. A nyár a vendéglátóipar nagy szezonja. Sajnos egyút­tal a súlycsonkítás, a több­letszámolás ideje is. Nagy a forgalom, sok az idegen, ilyenkor egyes kiszolgálók úgy vélik, foghat vastagab­ban is a ceruza. Minthogy ezek népgazdaság elleni bűn- cselekménynek minősülnek, érdemes megnézni: mit mu­tat a statisztika. A Békés megyei Rendőr-főkapitány­ság népgazdasági és társadal­mi tulajdonvédelmi osztá­lyán elmondották: ez a bűn­cselekményfajta az összes bűncselekmények 1,3 száza­léka. Természetesen a fel nem derített visszaélések szá­ma ennél jóval több. A népgazdaság és a tár­sadalmi tulajdon sérelmére 1977-ben 741, egy évvel ké­sőbb 950 esetben követtek el szabálytalanságot. Elszomo­rító, hogy a kereskedelemben egyetlen esztendő alatt 118- cal emelkedtek a bűncselek­mények. Csupán Békéscsa­bán 1979 első 5 hónapjában 15 árdrágítás, vásárlói meg­károsítás, üzérkedés, veszte­getés, adócsalás fordult elő. A városi, nagyközségi taná­csok szakigazgatási szervei tavaly 340 szabálysértési ügyet tárgyaltak, 25-tel töb­bet, mint egy évvel koráb­ban. Ezenkívül a megyei ta­nács kereskedelmi osztálya — saját hatáskörben — szabott ki, büntetéseket a fogyasztók megkárosítása miatt. Nem árt néhány szóval utalni a bűncselekmények és a szabálysértések elkövetésé­nek a módjára. Ezek gyakran összefonódnak vagyon elleni bűncselekményekkel. A jog­talan többletbevételt ugyanis eltulajdonítják. Az árdrágí­tásoknál általában jellemző a hatósági ár túllépése. A meg­engedettnél drágábban adták a déligyümölcsöket, a rizst, a fürdőkádat. A vásárlói meg­károsítások sorában első he­osztogatja a nyári forgalom „ösvényjátékaiban” részt ve­vő autósoknak, idén először a külföldieknek segít. Az adások angol, német, olasz és spanyol nyelven hangza­nak el, s segítségére lehet­nek a torlódásba került ma­gyar autósoknak is. Azoknak, akik Franciaor­szág kevésbé ismert — de ugyancsak gyönyörű — bel­ső tájait kívánják felfedezni, nem lesznek szállásgondjai, de a divatos tengerpartokon, hegyi üdülőkön jó előre ajánlatos lefoglalni a szál­lodát, sőt, a kempinget is. A francia úthálózat kitű­nő, de az autósztrádákon fi­zetni kell: a tarifa 100 kilo­méterre 8 és 15 frank kö­zött váltakozik, azaz 40 és 75 forint körüli összegeket kell számításba venni. Az autó­klub tagjai igénybe vehetik a francia autóklub szolgál­tatásait, de ez elsősorban a készenlét, a gyors segítség terén jelent előnyt — nem mentesít a fizetés alól. Ha pedig valaki az autósztrádán áll le kocsijával, a kihívott segítség — akár sor kerül vontatásra, akár nem — mindenképpen több száz fo­rintba kerül. Általában a javítás költséges, egy mun­kaórára körülbelül kétszáz­ötven forintot számolnak. A pótalkatrészek ára ugyan­csak borsos — ha lehetséges, jobb már odahaza beszerez­ni őket. lyen szerepel a hamis mé­rés, a többletszámolás, a mi­nőségrontás és a rossz kal­kuláció. Legtöbben a zöld­séggel, gyümölccsel üzérked­nek. A közelmúltban az SZMT társadalmi ellenőreivel kö­zösen átfogó árellenőrzést tartottak a megyében. Meg­állapították : egyes vendég­látóipari egységekben sok a visszatérő szabálytalanság, amelyre jobban oda kellene figyelni a belső ellenőröknek. A mezőkovácsházi étterem­ben egy év alatt 8 jegyző­könyv készült. A megyei ven­déglátóipari vállalatnak a gyulai strandon levő üzletei­ben hasonló visszaélések mi­att több személy ellen indí­tottak eljárást. Nagy keletje van ilyenkor a fagylaltnak. Nos, a vizsgálat során kide­rült: a mérésekkel nincs minden rendben. Csorváson a 2-es számú büfében 2,80, a gádorosi presszóban 2, a nagykamarási presszóban 3,40, a csanádapácai presz- szóban 3,60, a lökösházi presszóban 3,40, Gyulán az ifjúsági presszóban 1,60 fo­rint értékű volt a súlycson­kítás. A gyulai vasútállomás söntésében csorba, törött kor­sóban szűkén mérték a sört, s az 5 forintos fagylaltnál 1,80 forinttal csapták be az ellenőröket. Egy biztos: mind nagyobb ügyeimet kell szentelnünk ezeknek az ismert fogyaté­kosságoknak. A kereskede­lem, a vendéglátás munka­erőhelyzete, a szakképzetlen eladók nagy száma, néha még jóhiszeműen is előidézheti az említett gondokat. A korrekt, szakszerű ellenőrzés jó szol­gálatot tehet a kereskedel­mi, vendéglátóipari vállala­toknak a hiányosságok fel- térképezéséhez, a hibák el­kerüléséhez. A Sárréten is egyre na­gyobb ütemben folyik a gaz­daságokban az aratásra való felkészülés. Így van ez a vi­dék legnagyobb üzemében is, a Szeghalmi Állami Gaz­daságban, ahol befejezéséhez közeledik a gépek javítása, s a hét közepén megtartják a gépszemléket is. De mi­lyen feladat vár a gépekre? Az állami gazdaságban az idén 2100 hektárról, az ere­detinél kisebb területről ta­karítják be a kenyérgabo- f nát. A fagy és a belvíz miatt 350 hektárról a búzát és 308 hektárról a repcét kellett ki­szántani, ezenkívül mintegy 540 hektárt vetettek felül. A kipusztulás helyére, 524 hek­tárra árpát és napraforgót vetettek. Az elkövetkező he­tekben tehát a korábbi évek­hez képest kevesebb munka vár az állami gazdaság 21 kombájnjára. A számítások szerint — ideális időjárás esetén — 14 munkanap alatt végezhetnek az aratással. Ezt az időt csak rövidíti az, hogy a Körösi Állami Gazdaság­tól 2 kombájnt kölcsönkap­nak a szeghalmiak, ősszel ők segítenek majd a kukori­ca betakarításánál két kom­bájnnal. A nyári munkákhoz hozzá­tartozik a lucerna betakarí­tása is: 1500 hektáron igen jó minőségű szénát készítet­tek az első növendékből, a lucernafeldolgozó üzem na­ponta 300 mázsányi lucerna­lisztet készít. Eddig több mint 80 vagon kifogástalan minőségű lucemalisztet gyár­tottak — exportra. A szárazság ellen öntözés­sel védekeznek. A gazdaság nagyobb mértékben a lege­lőket öntözi, a nagy jószág­állomány ezt igényli. Ter­mészetesen a szárazföldi Alig néhány perce beszél­getünk az igazgatói irodában, amikor hangos motorzaj te­szi érthetetlenné a szavakat. Kiss János az ablakhoz lép, hogy becsukja és közben megjegyzi: — Látja, most érkezett meg a vegyesipari vállalat „vegyes” jellegének egyik bizonyítéka, a szippan- tós zetor. Mert hozzánk tar­tozik ez a munka is, és hogy 4 mennyire nélkülözhetetlen, arról azt hiszem mindenkit meggyőzhetett egy nemrég játszott mulatságos tv-film. A végletek maradnak De emellett vannak még sírkőfaragóink, mázolóink, üvegeseink, csőszerelőink és hadd ne folytassam a sort. Rengeteg szakma képviselői találhatók meg nálunk, egy kicsit talán túl soké is. Ezért döntöttünk úgy, hogy a két „végletet”, a szippantást és a kazángyártást meghagyjuk, a többinél gondolkozunk és el­döntjük: mit tartunk meg és mit adunk át másnak. A profiltisztítás tehát már nem vitatott kérdés a Békés megyei Vegyesipari Vállalat­nál. A VI. ötéves tervre ki-> dolgozott főbb célkitűzések — a gyártmánystruktúra gyors- ütemű átalakítása, beruházás­ra koncentrálása és a belső ösztönzési rendszer tovább­fejlesztése — mind ezt az kultúrák egy részére is el­juttatták a mesterséges csa­padékot. Ennek is az ered­ménye, hogy az 1200 hektár napraforgó 90 százaléka ki­váló fejlettségű. Az elkövet­kező napok feladata a lucer- namagfogás. A tervezett 450 hektár helyett az idén mint­egy 600 hektárról takarítják be a lucernamagot. Ezekben a napokban e fontos takar­mánynövény vegyszeres vé­delme folyik. ügyet szolgálják. Felmerül­het azonban a kérdés: miért kell egy vállalatnak, mely jól dolgozik, megfelelő nye­reséget hoz, megváltoztatni azt, ami eddig bevált? Csak azért, mert mostanában a termékszerkezet-váltás a di­vat? És ezeknek a változta­tásoknak vajon nem látja ká­rát a lakosság? A kissé pro­vokatív kérdésekre Kiss Já­nos igazgató kapásból vála­szolt, látszott, már többször végiggondolta ezeket a dol­gokat. — Való igaz, hogy jelen­leg nem megy rosszul a vál­lalat. De nekünk gondolni kell a jövőnkre is. Tevé­kenységünk nagy része szol­gáltató jellegű, ezeknél a ha­szonkulcs minimális, jó, ha nem fizetünk rá egyes ága­zatra. A költségek viszont ál­landóan növekednek és ne­künk gondolnunk kell a jö­vőnkre is. Olyan profilt ala­kítunk tehát ki, melyben a szolgáltatás és a termelés megfelelő arányban áll, ki­egészíti egymást, és az átla­gos nyereségszintünk elfo­gadható mértékű lesz. Ami pedig 3 profiltisztítás másik részét, a lakosság ellátását il­leti, nagyon vigyázunk: csak olyan termékegységtől válunk meg, amit más átvesz tő­lünk. Nem fordulhat elő te­hát az, hogy a mi leállásunk miatt hiába keresnek vala­milyen szolgáltatást a meg­rendelők. Kell a cégér A termékszerkezet-átala­kítás egyébként amúgy sem divatból történik a vegyes­ipari vállalatnál. Már akkor megkezdődött, amikor hozzá­juk került a gyomai üzemük, melyben akkor már folyt az ÉTI-kazánok gyártása. Ter­mék tehát volt, csak éppen a vevők nem jelentkeztek. A kereskedelem egy darabot sem rendelt, mert még az előző is jórészt a raktá­rakban pihent. Nem volt ne­héz rájönni a sikertelenség okára. Senki sem ismerte az újféle kazánokat, a tervezők tehát nem is gondoltak rá-,' hogy ezt a típust építsék be, és a kislakásépítők sem vá­sárolták, mert nem tudtak róla semmit. Nagyarányú pro­pagandahadjáratba kezdett tehát a vegyesipari válla­lat. Gyártmányismertetőket nyomtattak, melyeket sok tíz­ezer példányban az ország minden részére szétküldtek. A tervezők részére konferen­ciákat rendeztek, ahol* ismer­tették az ÉTI-kazánok elő­nyeit, felépítését, használha­tóságát. Részt vettek minden lehető kiállításon és vásáron, hogy minél többen ismerjék meg az új kazánokat A jól megtervezett és elő­készített reklámhadjáratnak meg is lett az eredménye. A rendelések egyre növekedtek és rövidesen túlhaladták a kapacitást. Sor került tehát bővítésekre, korszerűsítések­re és közben egyre nőtt a vasipari tevékenység rész­aránya az össztermelésből. Kimondatlanul is megkezdő­dött tehát a profil átalaku­lása és ezt a mostani intéz­kedések csak rögzítették és megtervezték. Kimondták ugyanis, hogy a vegyesipari vállalat fő pro­filja a jövőben a kazángyár­tás lesz, és — a szükséges szolgáltatások megtartásával és fejlesztésével — erre kell az erőket összpontosítani. Ezt a célt szolgálja az is, hogy nemrég megváltozott a „gaz­da”: a Könnyűipari Minisz­térium felügy élete alól átke­rültek a Kohó- és Gépipari Minisztériumhoz. Adottak te­hát a feltételek az előrelé­péshez. Ennek az előrelépésnek egyik lépcsőfoka, hogy saját erőből kifejlesztettek egy új­fajta univerzális gázkazánt, a RIVÁL-t. Erről már írtunk lapunkban, most röviden csak annyit, hogy a gázon kívül alkalmas olaj- és széntüze­lésre is, és az átalakítás könnyen, egyszerűen meg­oldható. A tavaszi Budapes­ti Nemzetközi Vásáron nagy sikert aratott, rengetegen — köztük több külföldi cég is — érdeklődtek utánuk. De nemcsak az új kazán hatás­foka jó, hanem a rajta vég­zett munkáé is. Az a —nap­jainkban sajnos még ritka — eset fordult elő vele kapcso­latban, hogy az újítás be­nyújtását követően néhány hónap alatt elkészült a ka­zán termelési és értékesítési terve. Asztalosból hegesztő De a terv önmagában ke­vés, ember is kell hozzá, aki gyártja majd. Ez az, ami most a legtöbb nehézséget okozza. Kevés a szakember a vegyesipari vállalatnál és va­sas szakmunkásokat szerezni sem könnyű. Ezért igyekez­nek házon belüli átképzések­kel megoldani a munkaerő- prpblémát. Azoknak a szak­máknak a dolgozóit, melye­ket vissza akarnak fejleszte­ni, átképzik lakatossá, he­gesztővé. Nemrég például az asztalosok tanulták meg a villany- és lánghegesztés rej­telmeit, de a víz- és gázsze­relőket is átképzik kazán- gyártásra. Érdekes módon a profil- tisztításnak és a termékszer­kezet-váltásnak jó hatása van a többi, megmaradásra kije­lölt szakmákra is. Az utóbbi években fejlődött a technika, javultak a munkafeltételek. Világos ennek az oka is: a korszerű kazánokat ma már csak korszerűen, megfelelő feltételek között lehet gyár­tani. Egy vállalaton belül vi­szont nem lehet túl nagy kü­lönbség a munkák korszerű­sége között, mert ez elvisel­hetetlen feszültségeket te­remtene. Ha tehát az egyik fejlődik, az viszi maga után a többit is. Javult tehát a szolgáltató ágazatok munká­ja is a vegyesipari vállalat­nál, így lesz tehát mindenki­nek előnyös a jól szervezett és tervezett terijiékszerkezet- váltás. A budapesti Sasad Mgtsz hetvenhárom hektárnyi meggyesé­ben megkezdték a szedést. Jelenleg a korai fajták érnek, eze­ket piaci célra kézzel szedik. Gépesített szedéssel pedig a rázott meggyet az édesipar, a hűtőipar és a konzervgyárak részére szállítják. A tervek szerint újabb területeket telepí­tenek be, idén ősszel harminchét hektárt. 1980 végére megy- gyeskertjük területe eléri majd a kétszáz hektárt (MTI-fotó: Király Krisztika felv. — KS) Mit kell tudni a magyar autósoknak Franciaországban? — seres — Aratási előkészületek a Szeghalmi Állami Gazdaságban Lónyai László

Next

/
Oldalképek
Tartalom