Békés Megyei Népújság, 1979. június (34. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-21 / 143. szám

1979. június 21., csütörtök isum-Md Közlemény a Magyar Népköztársaság párt- és kormányküldöttségének a Bolgár Népköztársaságban tett látogatásáról Szófia Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága első titkárának vezetésével a Bolgár Kom­munista Párt Központi Bizottságának, a Bolgár Népköztár­saság Államtanácsának és Minisztertanácsának meghívására 1979. június 18—20. között hivatalos, baráti látogatást tett a Bolgár Népköztársaságban a Magyar Népköztársaság párt­ós kormányküldöttsége. A küldöttség Szófiában magyar—bolgár barátsági nagy­gyűlésen vett részt, ahol Kádár János és Todor Zsivkov mon­dott beszédet. A magyar vendégek ismerkedtek a bolgár nép életével, a fejlett szocialista társadalom építésének eredmé­nyeivel. Ellátogattak a Szófiai Elektromos és Motoros Targon­ca Tervező Intézetbe. A magyar küldöttséget bulgáriai tar­tózkodása során mindenütt baráti és elvtársi légkörben fo­gadták. Ez híven tükrözte a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Bolgár Kommunista Párt, a Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság, a magyar és a bolgár nép hagyo­mányos, testvéri barátságát. A látogatás idején megbeszélésekre került sor, amelyeken részt vett: Magyar részről: Kádár János, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke, Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Púja Frigyes, az MSZMP Központi Bizottságának tag­ja, külügyminiszter, Sebestyén Jenő, a Magyar Népköztársa­ság bulgáriai nagykövete. Bolgár részről: Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a Bolgár Népköztársa­ság Államtanácsának elnöke, Sztanko Todorov, a BKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke, Grisa Filipov, a BKP KB Politikai Bizottságának tagja, a KB tit­kára, Petr Mladenov, a BKP KB Politikai Bizottságának tagja, külügyminiszter, Dimitr Sztanisev, BKP Központi Bi­zottságának titkára, Milko Balev, a BKP KB tagja, a BKP KB első titkárának, a BNK Államtanácsa elnökének kabinet­főnöké, Vladimir Videnov, a Bolgár Népköztársaság magyar- országi nagykövete. I. A küldöttségek tájékoztatták egymást a Magyar 'Szocialis­ta Munkáspárt XI. kongresszusa és a Bolgár Kommunista Párt XI. kongresszusa határozatainak végrehajtásáról, a fej­lett szocialista társadalom építéséről. Széles körű vélemény- cserét folytattak a két testvérpárt és ország együttműködé­sének eredményeiről, a világhelyzeről, a nemzetközi kommu­nista és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről. Elégedettén állapították meg, hogy a Magyar Népköztár­saság és a Bolgár Népköztársaság kapcsolatai — teljes össz­hangban a két ország barátsági, együttműködési és kölcsö­nös segítségnyújtási szerződésével — az élet minden terüle­tén dinamikusan fejlődnek. Sikerrel válnak valóra a Bolgár Népköztársaság párt- és kormányküldöttségének 1973. évi magyarországi látogatásakor és az azt követő felső szintű találkozókon kidolgozott megállapodások. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Bolgár Kommunis­ta Párt meghatározó szerepet tölt be a két ország hatékony együttműködésében, a magyar és a bolgár nép barátságának fejlesztésében. A két fél kifejezésre juttatta, hogy a jövőben is erősíti a két testvérpárt gyümölcsöző kapcsolatait. A felek megelégedéssel szóltak arról, hogy a Magyar Nép- köztársaság és a Bolgár Népköztársaság gazdasági, műszaki­tudományos együttműködése a két állam érdekeinek megfe­lelően bővül és mélyül. Ebben fontos szerepet töltenek be a Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság kor­mányfőinek rendszeres találkozói, továbbá a magyar—bolgár gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság tevékenysége. A küldöttségek vezetői megerősítették „a Magyar Népköz- társaság és a Bolgár Népköztársaság közötti gazdasági és műszaki-tudományos együttműködés és szocialista integráció további fejlesztésének fő irányai az 1990-ig terjedő időszak­ra” elnevezésű dokumentumot, amely a két ország gazda­sági kapcsolatainak további bővítését és elmélyítését irá­nyozza elő a termelés számos fontos területén. Hangsúlyoz­ták, hogy ez az okmány összhangban áll a KGST komplex programjával, amelynek megvalósítását mindkét ország szor­galmazza. Méltatták a KGST 30 évét, és kifejezték, hogy a jövőben is hozzájárulnak a tagállamok gazdasági integráci­ójának kibontakoztatásához. A két küldöttség kiemelte, hogy a Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság között a turistaforgalom tovább­fejlesztése jól szolgálja a magyar és a bolgár nép kölcsönös megismerését. A felek kedvezően értékelték a kulturális, a tudományos életben, a művelődés és a tömegtájékoztatás terén kialakult együttműködést, amely jelentősen fejlődött az elmúlt évek­ben. Egyetértésüket fejezték ki azzal, hogy — a magyar és a bolgár nép hagyományos barátságával összhangban — a jövőben is közösen emlékezzenek meg a két nép haladó, for­radalmi örökségéről, kiemelkedő történelmi évfordulóiról. A két küldöttség vezetői véleményt cseréltek a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről. Megkülönböztetett figyelemmel foglalkoztak a VarsóivSzer- ződés Politikai Tanácskozó Testületé 1978. november 23-i moszkvai nyilatkozatával, s megállapították, hogy ma is érvényes a nemzetközi helyzetről adott értékelése. A Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság megítélése szerint napjainkban az enyhülés a nemzetközi kapcsolatok meghatározó tényezője, jóllehet a szélsőséges imperialista körök és a reakciós erők megkísérlik megakadá­lyozni további kibontakoztatását. Aláhúzták, hogy az eny­hülés megerősítése és elmélyítése újabb, határozott erőfeszí­téseket igényel, mert csak így válhat átfogó, tartós és visz- szafordíthatatlan folyamattá. A küldöttségek különösen fontosnak és időszerűnek tekin­tik a Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottsá­gának 1979. május 14—15-i budapesti ülésén kidolgozott ja­vaslatokat. Támogatják azokat a lépéseket, amelyek bővítik a bizalomerősítő intézkedések körét, és gyengítik a katonai szembenállást Európában. A két fél kifejezte készségét, hogy cselekvőén elősegíti egy politikai szintű értekezlet összehí­vását valamennyi európai állam, továbbá az USA és Kana­da részvételével. Ez lehetőséget nyújt a bizalomerősítő és a katonai enyhülést szolgáló intézkedések, javaslatok érdemi áttekintésére. Különleges jelentőséget tulajdonítanak annak a javaslatnak is, hogy az európai biztonsági és együttműkö­dési értekezleten részt vett államok szerződésben kötelezték magukat arra, hogy elsőként nem használnak egymással szemben sem nukleáris, sem hagyományos fegyvert. A Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság kül­döttsége újból hangsúlyozta, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmányának egységes egész­ként való végrehajtása hozzájárul a nemzetközi helyzet to­vábbi javulásához, az enyhülési folyamat erősödéséhez. Az 1980-ban sorra kerülő madridi találkozóra felelősségteljes munka vár a záróokmány valóra váltásának előmozdításá­ban. A Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság kész tevékenyen hozzájárulni a madridi találkozó jó elő­készítéséhez és sikeres lebonyolításához. A felek állást foglaltak a nemzetközi gazdasági kapcsola­tok igazságos és demokratikus átalakítása mellett. Felléptek a nemzetközi kereskedelemben alkalmazott diszkriminációs korlátozások megszüntetéséért. Ügy vélik, hogy a KGST és az Európai Gazdasági Közösség megfelelő megállapodásának megkötése hozzájárulna az európai gazdasági és műszaki­tudományos együttműködés bővítéséhez. A két küldöttség kifejezte aggodalmát a közel-keleti hely­zet veszélyes alakulása miatt. Elítélte Egyiptom és Izrael különbékéjét, amely az Amerikai Egyesült Államok égisze alatt jött létre. Szolidaritását fejezte ki a különbékét el­utasító arab népekkel és állást foglalt a konfliktus igazsá­gos és átfogó rendezése mellett, valamennyi érdekelt fél — köztük a Palesztinái Felszabadítási Szervezet — részvéte­lével. A felek cselekvő támogatásukról biztosították a nemzeti függetlenségért és a társadalmi haladásért, az imperializmus, a kolonializmus és a faji megkülönböztetés ellen küzdő ázsi­ai, afrikai és latin-amerikai népeket. Aláhúzták, hogy az el nem kötelezett mozgalomnak fontos szerepe van e harcban, és reményüket fejezték ki, hogy az el nem kötelezett orszá­gok állam- és kormányfőinek 1979 szeptemberében Havan­nában sorra kerülő értekezlete újabb jelentős lépést tesz a népek békéjének és biztonságának erősítésére és hozzájárul az imperializmus, a kolonializmus, a neokolonializmus, va­lamint a faji megkülönböztetés ellen vívott harchoz. A küldöttségek határozottan elítélték a Vietnami .Szocia­lista Köztársaság elleni kínai agressziót. Megerősítették párt­jaik, országaik és népeik internacionalista szolidaritását a hős vietnami nép harcával, amelyet országa szuverenitásáért, területi egységéért folytat. A Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság ál­lást foglalt amellett, hogy a Balkán térségében erősödjék a béke, a jó szomszédság és az együttműködés. A két párt- és kormányküldöttség megerősítette, hogy or­szágaik különösen nagy jelentőséget tulajdonítanak a Szov­jetunióhoz fűződő testvéri, internacionalista kapcsolatoknak. Nagyra értékelik a Szovjetunió és a Szovjetunió Kommunis­ta Pártja következetes elvi politikáját, amely a béke, a nem­zetközi biztonság és a társadalmi haladás érdekeit szolgálja. Hangsúlyozták Leonyid Iljics Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének kiemelkedő személyes hozzájárulását e politika kidolgozásához és megvalósításához. A két küldöttség átttekintette a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom időszerű kérdéseit. Megállapították, hogy a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom erősö­dik, és növekvő befolyást gyakorol a világhelyzet alakulásá­ra. Aláhúzták, hogy a kommunista és munkáspártoknak a békéért és a társadalmi haladásért folytatott közös harca jól szolgálja az emberiség létérdekeit. A tárgyaló felek megerősítették, hogy pártjaik továbbra is a marxizmus—leninizmus elvei alapján és a proletár inter­nacionalizmus szellemében munkálkodnak a nemzetközi kom­munista és munkásmozgalom egységének erősítésén. Megkülönböztetett figyelmet fordítanak pártjainknak a Szovjetunió Kommunista Pártjához, a szocialista közösség többi országa testvérpártjához fűződő kapcsolataira, a baráti és alkotó együttműködés állandó fejlesztésére az élet minden területén. Az MSZMP és a BKP kifejezte készségét, hogy a jövőben is hozzájárul az európai kommunista és munkáspártok együttműködésének előmozdításához. Hangsúlyozták az eu­rópai kommunista és munkáspártok 1976. évi berlini konfe­renciája közös dokumentumában foglalt elvek érvényesíté­sének és a közös feladatok megoldásának fontosságát a bé­kéért, a biztonságért és a társadalmi haladásért folytatott küzdelemben. Megerősítették szolidaritásukat a tőkés orszá­gokban működő festvérpártoknak a monopóliumok gazda­sági és politikai uralma megtöréséért, a demokráciáért és a társadalmi átalakulásáért folytatott harcával. Kifejezték pártjaik szolidaritását a nemzeti felszabadulásért, a függet­lenségért és a társadalmi felemelkedésért küzdő erőkkel, Ázsia, Afrika és Latin-Amerika forradalmi pártjaival és mozgalmaival. Az MSZMP és a BKP kiemelkedő fontosságot tulajdonít annak, hogy a testvérpártok alkotó módon alkalmazzák a marxizmus—leninizmus tudományos elméletét. Meggyőződé­sük: a kommunista pártok és valamennyi forradalmi, de­mokratikus erő érdeke, hogy következetes elvi harcot foly­tassanak a maoizmus, a szovjetellenesség, az antikommuniz- mus minden vállfája ellen. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Bolgár Kommu­nista Párt hasznosnak tartja az alkotó szellemű párbeszéd folytatását, a kapcsolatok építését a szocialista és a szociál­demokrata pártokkal. A magyar és a bolgár fél mély megelégedését fejezte ki, hogy a két párt- és kormányküldöttség találkozója szívélyes, baráti légkörben zajlott le, és a tárgyalások a nézetazonos­ság jegyében folytak az összes kérdésben. Kifejezték meg­győződésüket, hogy a megbeszélések újabb fontos hozzájá­rulást jelentenek a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Bolgár Kommunista Párt, a Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság testvéri barátságának további elmé­lyítéséhez, sokoldalú együttműködésének bővítéséhez, a mar­xizmus—leninizmus és a proletár internacionalizmus elvei alapján. Egyúttal jól szolgálták a szocialista közösség egy­ségét, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom össze- forrottságának erősítését. A magyar párt- és kormányküldöttség a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztár­saság Elnöki Tanácsa és kormánya nevében meghívta Todor Zsivkov elvtársat, hogy a Bolgár Népköztársaság párt- és kormányküldöttségének élén tegyen hivatalos, baráti láto­gatást a Magyar Népköztársaságban. A meghívást köszönet­tel elfogadták. (MTI) Beszélgetés a Népújságról Kunágotán, június 18-án este 6 órakor jöttek össze a párt­házban a Népújság olvasói, terjesztői, pártmunkások és a község vezetői, hogy a megyei pártbizottság lapjáról beszél­gessenek. A tanácskozást Szekeres Lajos, a községi pártbi­zottság titkára nyitotta meg, majd több mint két órán át válaszoltak a lap és a lapkiadó munkatársai a feltett kér­désekre Fotó: Szekeres Andfás Tanácsülés Békésszentandráson Tegnap, június 20-án dél­után Békésszentandráson ülést tartott a nagyközség ta­nácsa. Első napirendi pont­ként a tanács megvitatta és jóváhagyta az 1978. évi taná­csi költségvetési és fejleszté­si alaptervezet végrehajtá­sát, majd tájékoztató jelen­tést hallgatott meg a község két termelőszövetkezetének elmúlt évi gazdálkodásáról, illetve idei terveiről. A tájékoztatóból kiderül, hogy a Tessedik és a Zalka Termelőszövetkezet tagságát az ez évihez hasonlóan a ta­valyi időjárás is igencsak próbára tette. Ennek ellené­re sikerült teljesíteniük ter­veiket, sőt az előirányzatok­hoz képest még növelni is tudták a nyereségét, úgy, hogy a költségek közben lé­nyegesen nem növekedtek. A Zalka Tsz-ben több mint 55, a Tessedikben több mint 51 mázsia búzáit takarítottak be hektáranként. Az 1979-es ter­vekről szólva annyit érdemes megjegyezni, hogy a két kö­zös gazdaság megközelítően 5-6 százalékkal szeretné ár­bevételeit növelni 1978-hoz képest. Utolsó napirendi pontként a békésszentandrási Nagy­községi Tanács szerda délutá­ni ülésén a nem tanácsi szer­vekkel kötött együttműködé­si megállapodások végrehaj­tását, illetve a községben 1978-ban teljesített társadal­mi munkát értékelte. Külön is kiemelték, hogy az 1977- ben indított „Két nap az iá- kóláért” mozgalom kereté­ben több mint 190 ezer fo­rint folyt be a mai napig, s ez a mozgalom különösen az első esztendejében volt si­keres. Társadalmi munkában csaknem 1200-an vettek részt a községben az elmúlt év­ben mintegy 30 ezer 600 munkaórát teljesítve, aminek együttes értéke meghaladja az egymillió forintot. Befejeződött a tanítás az általános iskolákban A szeptemberig tartó nyári, vakáció kezdetét jelezte szer­dán az általános iskolákban az utolsó tanítási óra végén a csengő. Az ország vala­mennyi, több mint 3800 álta­lános iskolájában 1 millió 100 ezer diák számára befe­jeződött a tanítás, a nyolca­dikosok elbúcsúztak iskolá­juktól. A gyerekek rövid időn belül kézhez kapják az egész évi munkájuk eredményét tükröző bizonyítványt. Kiosz­tására legkésőbb június 24- ig, a tanévzáró ünnepélye­ken mindenütt sor kerül. A tanulókat a hagyományos módon osztályozzák a peda­gógusok, nem értékelik azon­ban számjegyekkel az elsősök teljesítményét. A legkisebbek bizonyítványába „jól megfe­lelt”, illetve „megfelelt” be­jegyzés kerül, azok az első­sök pedig, akiknél ezt a tan­évet — teljesítményük alap-^ ján — előkészítő évnek te­kintik a nevelők, iskolaláto­gatási bizonyítványt kapnák, ök jövőre ismét az első osz­tályban tanulnák. Nemcsak a tanulók telje­sítményét értékelik, mintegy 72 ezer általános iskolai ne­velő és a több mint 4800 gyógypedagógus — legkésőbb a hónap végéig — nevelőtes­tületi tanévzáró értekezlete­ken összegzi a tanévben vég­zett munkát. Az igazgatók részletesen elemzik a tanévi tevékenységet, ismertetik a gyerekek nyári napközis programját, a pedagógusok ügyeleti beosztását, és a kö­vetkező tanév előkészítésé­hez szükséges tudnivalókat. Ma érkezik a lottógömb Mezfiberénybe Mint azt vasárnapi szá­munkban már hírül adtuk, a 25. heti lottósorsolást me­gyénkben, Mezőberényben, a Petőfi Művelődési Központ­ban rendezi meg a Sportfo­gadási és Lottó Igazgatóság. A nagyközségben és kör­nyékén igen nagy az érdek­lődés; Mezőberényben a szo­kásosnál háromszor több lot­tószelvényt vásároltak a 25. játékhétre. A szelvényárusí­tásba az alkalomra való te­kintettel 22 ÁFÉSZ-boltegy- ség is bekapcsolódott. Érdekesség, hogy a lottó bevezetése óta megyénkben eddig Qkányban, Gyulán, Lökösházán, Füzesgyarmaton, Békésen, Mezőhegyesen és Battonyán értek el ötös ta­lálatot. A legnagyobb össze­gű nyeremény — 3 millió 455 ezer forint — a mezőhe­gyes! játékosoké volt. A lottógömb egyébként — melyből az idén már három­szor húztak ki öttalálatost — ma érkezik Mezőberénybe.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom