Békés Megyei Népújság, 1979. június (34. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-19 / 141. szám
V 1979. június 19., kedd o Olcsón, gazdaságosan, jól II felemelkedés útján a dévaványai Lenin Tsz Nehéz időket élt át a hatvanas évek végén és a hetvenesek elején a dévaványai Lenin Tsz. Rosszul gazdálkodtak, gyengék voltak az eredményeik, háromszor is szanálni kellett őket. Ilyen előzmények után hívta visz- sza a tagság 1972-ben Kiss Ferencet elnöknek, aki akkor a szeghalmi Sárréti Tejtársulás helyettes vezetője volt. Az új elnök jól ismerte a szövetkezetét, hiszen régebben hosszú ideig Dévavá- nyán dolgozott és Lenin tsz- beli tagságát a szeghalmi évek alatt is fenntartotta. A bajokon azonban egyedül ismeretséggel nem lehetett segíteni, komoly, erőteljes munkára volt szükség. Felmérték a lehetőségeket Elhatározták: nem azzal takaróznak, hogy a régi vezetőség milyen hibákat követett el, hanem összefognak és megmutatják, mire képesek ők. Ezt a feszített munkát sokan nem bírták. Rengetegen mentek el, volt akit elküldték és ez a nagy arányú fluktuáció évekig tartott. Ennek ellenére a szövetkezet eredményei szépen javultak. Ez a javulás elsősorban annak tudható be, hogy ' a szövetkezet vezetősége jól mérte fel a Lenin Tsz lehetőségeit. Talajadottságaik nem a legjobbak, de mert ezen nem lehet változtatni, megkeresték azokat a növényeket, melyek a legjobban jövedelmeznek ilyen körülmények között is. A búza, a napraforgó, a repce, a lucerna és a szálas takarmányok mellett döntöttek, míg régebben 23-féle növényt termesztettek. A gépesítésnél is az olcsóbb megoldást választották. Szerencsére a szanálás után kaptak bankhitelt, így köny- nyebb volt a talpraállás, mert a pénzből legalább az induláshoz szükséges eszközöket megvehették. De mert erőforrásaik szűkösek voltak, az olcsóbb, szovjet kombájnok mellett döntöttek, még ha ezek kisebb teljesítményűek is voltak. Náluk a Nivák olyannyira beváltak, hogy azóta is csak ezzel a típussal dolgoznak. Elértek viszont egy olyan gépesítettségi fokot, hogy most már nem nekik kell segítséget nyújtani, hanem ők járnak aratni a szomszéd téeszekbe. Az eredmények folyamatos javulása azzal járt, hogy egyre jobban emelkedtek a jövedelmek, egyre több szakembert kötöttek most már a tsz-hez. Jelenleg 9 egyetemet vagy főiskolát végzett szakembere van a szövetkezetnek és számuk egyre gyarapszik. Bevezethették az ágazati rendszert is, mert mindegyik élére jutott megfelelően képzett vezető. Kettős hasznosítással Nemcsak a növénytermesztés, hanem az állattenyésztés is nagyot lépett előre az évek során. Felszámolták a veszteséges ágazatokat, és most szakosított telepen tehenészettel és érdekes kettős hasznosítással, birkával és libával foglalkoznak. A tehenészet tejhozama ma még nem túl magas — 3000 liter —, de ezt néhány év alatt 1850 literről érték el. Az eddigi tapasztalatok szerint a növekedés üteme változatlan, az idén további jelentős eredménynövekedésre számíthatnak. Sikeresen „összepárosítottak” két állatot, a birkát és a libát. Az épületeket közösen, két célra használják. A hideg, téli időszakban a birkák vannak az épületekben, nyáron viszont, amikor a szabadban legeltetik a nyájat, akkor libákkal népesítik be a hodályokat. Ennek nemcsak az az előnye, hogy a költségek megoszlanak, hanem az is, hogy — mivel két teljesen eltérő állatfajtáról van szó — nem fogékonyak egymás betegségeire, tehát állategészségügyi szempontból is szerencsés a választás. A birka is, a liba is jó hasznot hoz, fejlesztik tehát a juhászatot és a szárnyas- baromfi-tartást is. Nemrég emelték a juhászaiban az anyaállatok számát 3400-ra, de az idei év végére 4000 lesz. Rövidesen pedig 6000 anyajuh legel majd a Lenin Tsz földjein. A libákat a baromfiipar igénye szerint tartják, van amikor a .toll, van amikor a hús iránt nagyobb az igény. Mivel itt gyorsan cserélődik az állomány, a mindenkori piaci igényeknek megfelelő fajtát tartják. II takarékosság eredménye A rugalmas, takarékos gazdálkodás meghozta az eredményt, hiszen 1977-ben már 8 millió forint felett volt a szövetkezet nyeresége. Tavaly pedig — bár rendkívül sok elemi csapás sújtotta őket — 5,6 milliós nyereséggel zárhatták az évet. Mondták is sokan: az jelzi a közös gazdaság erősségét, hogy ilyen időjárást is kibírt. Azért szükség van nagyobb anyagi biztonságot nyújtó üzemágakra is, és ilyenekkel eddig a Lenin Tsz nem nagyon rendelkezett. Az alap- tevékenységen kívül csak egy seprűkötő üzemük van, de a jövőben mással is akarnak foglalkozni. Az Óbuda Tsz vasszerkezetek kooperációs gyártására kérte őket partnernek, a külkeresek pedig exportseprűk nagyarányú gyártására buzdítják őket. Ezek az üzemágak talán már jövőre tovább fokozzák a jövedelmet, addig azonban az alaptevékenységből kell megélni. Ezt a megélhetést viszont most a hosszan tartó szárazság veszélyezteti. A búza máris megsínylette a hőséget, a napraforgó még jól bírja és nincs baj a kukoricával sem, de azért nagyon várják már az éltető nedvességet. Ha ez rövidesen megjön, akkor az idei tervet is teljesíteni tudják. L. L. Szövetkezeti lakások em volnánk tárgyilagosak, ha elhallgatnánk, hogy megyénkben meglehetősen lassú ütemben indultak be a lakásszövetkezeti építkezések. Ez mindenekelőtt az alapvető ismeretek hiányából fakadt és abból, hogy sem a helyi tanácsok, sem az építőanyag-ipar, sem a kivitelezést vállalók előzetes terveiben ez az építkezési forma nem szerepelt. Az említett gondok ellenére is ;a IV. ötéves tervidőszak befejezéséig Békéscsabán 149, Szarvason 60, Gyulán 40, Medgyesegyházán 32, Mezőberényben 8 szövetkezeti lakásba költözhettek be boldog tulajdonosaik. Mi tagadás, három évre vetítve a 334 'lakás nem sok. Viszont az is kétségtelen, hogy a IV. ötéves tervidőszakban megteremtődtek a szövetkezeti formában történő lakásépítés szervezeti és gyakorlati alapjai. Igaz, némely építőszövetkezet a'iaposan megfizette a „tanulópénzt”. És most lássuk: mennyi szövetkezeti lakás épülése várható megyénkben ebben a tervidőszakban ? Mielőtt erre a kérdésre konkrét, választ adnánk, meg kell mondani őszintén: értelmetlen lenne a valós helyzetet szé- pítgetni, a tényeket elhallgatni. Még akkor is ezt kell mondani, ha tudjuk és elismerjük, hogy a megyében az V. ötéves tervidőszak idején a városi, nagyközségi, községi tanácsoknál, illetve más szerveknél is jobban a figyelem középpontjába került a szövetkezeti formában történő lakásépítés, mint korábban. A megyei szövetség erre illetékes titkársága előtt — de más szerveknél úgyszintén — már tudvalevő, hogy a jelenlegi ötéves tervidőszakra előirányzott 926 szövetkezeti lakás nem épül meg. Ennek okait több tényezővel lehetne magyarázni. Tegyük máris hozzá, a szóban forgó 926 lakásba beszámították azt a 217 lakást is, melyek építése a IV. ötéves tervidőszakról húzódott át a jelenlegibe. Hogy miért nem épül meg megyénkben a tervezett 926 lakás, és ebből mennyi készül el? Már 1977-ben egyértelművé lett, hogy korrigálni kell — siajnos lefelé — az előirányzott lakásszámot. Ez azt jelenti, hogy a tervidőszak végéig összesen csak 589 lakásszövetkezeti lakás épül meg. Következik ez abból, hogy — tisztelet ,a kivételnek — több helyen a tanácsok nem biztosítják a szükséges közművesített területet, illetve más esetben nincs kivitelező. Más szavakkal úgy összegezhetjük a helyzetet, hogy a terület-előkészítés, valamint a kapacitáshiány az új építkezések megkezdését legalább egy évre veti vissza. Mindezek ismeretében a jelenlegi tervidőszak első három évében megyénkben 319 lakás épült meg szövetkezeti formában. Említésre méltó, hogy a szóban forgó lakások 70 százalékába 30 év alatti fiatalok költöztek be. Azonban a IV. ötéves tervidőszakban megépült lakások száma — de a mostani tervidőszak végéig várhatóan elkészülő 589 lakásszám is — messze elmarad attól az igénytől, amely évek ói,a az ebben a formában épülő családi otthonok iránt megnyilvánul. Jelenleg 161 szövetkezeti lakás építésén dolgoznak a kivitelezők. A módosított tervnek megfelelően viszonylag jónak mondható a lakások építési üteme Békéscsabán, Szarvason, Mezőberényben, Dombegyházán, Gyomén, Endrődön, Mezőko- vácsházán, Tótkomlóson, Csorváson és Vésztőn. ehetne-e gyorsítani megyénkben a szövetkezeti formában épülő lakások ütemét? Igen, lehetne, ha az erre hivatott szervek, vállalatok és intézmények nem azon vitatkoznának, hogy miért nem lehet, hanem abban értenének egyet, hogy miként leheti Ez viszont azt jelentené, sőt feltételezné, hogy az akadályokat együttesen, közös erővel úgy távolítsák el, hogy ezt a nagyon fontos ügyet, vagyis ,a szövetkezeti formában történő lakásépítés ügyét előbbre segítsék. Balkus Imre Gépparádé Nagyszénáson A kapu stílusos, két Rába —Steiger az ajtófélfa, amelyet a gépszemlére érkezőket köszöntő üdvözlő tábla hidal át a nagyszénási Október 6. Tsz-ben. Az agrokémiai központ melletti hatalmas térségen traktorok, kombájnok katonás rendben, felületükön megcsillan a napfény. Az egyes sorokon haladnak a szemlebizottságok, körbejárják a gépeket, megvizsgálják biztonságtechnikai felszerelésüket, működésüket. Szula Lajos növénytermesztő gépész az általa vezetett Claas-Dominátor mellett éppen elméleti felkészültségéről ad számot. Folyamatosan mondja a választ, nem jön zavarba a közbevetett kérdéstől sem. A bizottság látható elégedettséggel megy a következő géphez A fiatalemberhez fordulok: — Kellett ehhez a jó válaszhoz külön felkészülés? — Nem mondhatnám, öt éve dolgozom ezen a típuson, azt lehet mondani, hogy egy kicsit összenőttem már vele, ismerem minden alkatrészét. Mielőtt rákerültem a Dominá- torra, háromnapos tanfolyamon ismerkedtem meg a működésével. Balogh Józsefe az AGRO- KER igazgatóhelyettese és bizottsága az MTZ-ket vizsgáztatja: — Megnézzük a világítást, irányjelzőt, hogy a közlekedésbiztonsági, műszaki és munkavédelmi feltételeknek mennyire tesznek eleget a traktorok. No és hogy mennyire érti a vezető a kezelését. Az eddigi tapasztalatok kedvezőek. Az egyik kombájn mellett sikerül megtalálni Hegedűs Bélát, a gépparkját vizsgáztató szövetkezet elnökét is. Nem titkolt büszkeséggel mutat körbe a hatalmas gépeken: — Látványnak is lenyűgöző egy ilyen szemle — mondja — és növeli az értékét, ha elgondoljuk, mennyi munka és mennyi szervezés eredménye van benne, hogy ma így ki tudtuk állítani majdnem az egész gépparkot. Nagyon örülünk, hogy mindezt sikerült így összehozni. Azt hiszem, a bizottságok is jó véleményt mondanak róla. Horváth Pál, a Dél-Békés megyei Tsz-Szövetség titkára helyesel: — Én a hetes bizottság elnöke vagyok, annak nevében nyilatkozhatok. Jó az összbenyomás, látszik, hogy szerelők és vezetők egyaránt komolyan vették a szemlét, alaposan felkészültek rá. A nagyszénásiak a látottak alapján biztosan vághatnak neki az aratásnak, a gépek állapotából ítélve. Dél felé jár az idő, a bizottságok sorra befejezik munkájukat, indulnak a közös összegzést megfogalmazni. Előtte még egy mozzanat hátra van. Még reggel, a szállítási ágazatban dolgozók KRESZ-tesztlapokat töltöttek ki, most következik az eredményhirdetés. A győztes Lőcsei László, akinek Hegedűs Béla tsz-elnök adja át a jutalmat. — m. szabó — A KRESZ-vetélkedő győztese átveszi az első díjat Fotó: Veress Erzsi II Békéscsabai Hütéházban befejezték a szamóca feldolgozását, félidőben a zőldborsészezon Először a hűvös idő, majd a csapadékmentes hónapok vetették vissza a növényeket a fejlődésben. Minderre ,a feldolgozóipar is érzékenyen reagált. A Békéscsabai Hűtőházban az elmúlt hónap közepén a szamóca feldolgozásával kezdődött a szezon. A szakemberek már ekkor megállapították: gyümölcsféleségekből 40—70 százalékos terméskiesés várható. Az első beérkezett termék, a szamóca esetében mindez be is igazolódott: a tervezett mennyiségnek alig 40 százalékát dolgozták fel. A késztermék minősége is elmarad az elmúlt évekétől. Zöldborsóból 500 vagon késztermék előállítása szerepel az idei tervekben. A korai érésű fajták alacsony termésátlagot és gyenge minőséget produkáltak. A közép- és késői érésű fajták az elmúlt héten lehullott csapadék hatására már magasabb termésátlagot és jobb minősége^ ígérnek. A zöldborsó-feldolgozási idény félidejéhez érkezett, az már biztos, hogy a kampány rövidebb lesz a korábbi évekhez viszonyítva. A múlt hét közepén a feldolgozósorokon megjelent és megkezdték a cseresznye, valamint a meggy tartósítását, gyorsfagyasztását. Ebből a gyümölcsből is — a tavaszi fagyok miatt — 20—30 százalékos terméskiesés mutatkozik. Az eddig beszállított gyümölcs minősége megfelelő^ így ez bizonyos fokig ellensúlyozza a mennyiségi lemaradást. A zöldségfélék közül a tartósítóipar fontos nyersanyaga a zöldbab. A jelenlegi állapotok biztatóak, s minden bizonnyal a feldolgozásban túlteljesítés várható. Mindezt fokozzák a másodvetésekkel, ugyanis a hűtőipar a termelő partnergazdaságokkal megállapodott a másodvetésű zöldbab .termesztésére. Ehhez a szükséges szaporítóanyagot már ki is szállították az üzemekbe. A sárgarépa a hűtőház tömegterméke, igaz az idén a hideg és a rossz kelés miatt terméskiesés mutatkozik. A szakemberek véleménye az, hogy: ha a sárgarépa úgy fejlődik, mint az elmúlt években, akkor a termés darabosabb lesz, így a tervezett mennyiség beérkezik a gyárba feldolgozásra. Július első napjaiban megkezdik a csemegeburgonya tartósítását, az ehhez szükséges 100 vagonnyi alapanyagot a Hajdúsági Agráripari Egyesülés taggazdaságai szállítják feldolgozásra. A terméskieséseket a má- sodvetésűekkel igyekszik pótolni a csabai hűtőház. A zöldbabon kívül a partnergazdaságok jelentős területen termesztenek karfiolt. Ehhez a szükséges palánta- nevelés már folyik. A hűtőház vezetői úgy számolnak, hogy a feldolgozás módosításával, gondos szervezéssel, a minőség javításával is teljesíti ,a gyár idei, 10 ezer tonnát meghaladó exporttervét. — szekeres — Fotó: Veress Erzsi !
