Békés Megyei Népújság, 1979. június (34. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-17 / 140. szám

1979. június 17., vasárnap o HB22SS Orosházi pártszervezet küldöttei Békéscsabán Az MSZMP Orosháza vá­ros III. kerületi pártszerve­zetének küldöttsége június 15-én pénteken egész napos tapasztalatcserén vett részt Békéscsabán a II. kerületi pártszervezetben. Az alap­szervezet és a kerületi tö­megszervezetek munkájáról Cserei Pálné adott tájékoz­tatót; Békéscsaba fejlődésé­ről és további fejlesztéséről pedig dr. Gally Mihály, a városi tanács titkára. Az ezt követő eszmecsere után a küldöttség ellátogatott a Bé­késcsabai Konzervgyárba és a húsüzembe. A harmincta­gú küldöttség mind a két üzemben figyelemmel te­kintette meg a különböző gyártási folyamatokat, és nagy érdeklődéssel hallgatta az üzemi párttitkárok és gaz­Kcpünkön a küldöttség tagjai daságvezetők tájékoztatóit az üzemek politikai és gazdasá­gi életéről. Majd körutat tet­tek Békéscsabán, és megte­kintették a megyeszékhely városiasodásának folyama­tát. A város megtekintése után a látottakról, hallottakról eszmecserét folytattak az MSZMP Békéscsaba II. ke­rületi pártszervezet székhá­zában. A küldöttséget Bé­késcsabára elkísérte Mátyás Ferencné, az MSZMP oros­házi városi bizottságának politikai munkatársa, és Ku- rusta János, Orosháza III. ke­rületi pártszervezetének tit­kára, akik végül Békéscsaba II. kerületi alapszervezetét viszontlátogatásra hívták meg. Fotó: Veress Erzsi Országos vándorgyűlésre készülnek a TIT-ben Szeptember 13—14-én Bé­késcsabán és Orosházán rendezi^ a TIT VIII. orszá­gos mezőgazdasági és élel­mezési vándorgyűlést. A ván­dorgyűlés megfelelő előké­szítéséhez szervező bizottsá­got alakítottak csütörtökön délelőtt Békéscsabán, a TIT Értelmiségi Klubjában. A megyei előkészítő bizottság munkájában a párt- és a ta­nácsi képviselők mellett részt vesznék a tsz-szövetsé- gek, a BAGE, az állami gaz­daságok, érdekképviseleti szervek vezetői, a MAE me­gyei szervezetének illetéke­sei, a Természet- és Kör­nyezetvédelmi Tanács, vala­mint a megye élelmiszeripa­ri üzemeinek munkatársai. A vándorgyűlést Békés­csabán, az ifjúsági és úttörő­házban rendezik majd, de a programban vidéki közmű­velődési intézmények, terme­lőszövetkezetek ég természet- védelmi területek megtekin­tése is szerepel. XV. jubileumi díszmadár kiállítás A TIT Csongrád megyei Szervezet díszmadártenyész­tő szakköre Szegeden, au­gusztus 17-től 20-ig, az ün­nepi heték keretében ren­dezi meg Európában — Lip­cse után — a második leg­nagyobb nemzetközi díszma­dár-kiállítást. A Marx téri C kiállítási pavilon 3000 négyzetméterén több mint 150 hazai és kül­földi díszmadártenyésztő mu­tatja be eredményeinek leg­javát. E szép és nemes „hob­bi” kedvelői madár- és ter­mészetvédelmi bemutatóval kötik egybe a látogatóik előtt kiállításukat és az ér­deklődőket a tenyésztők szak­tanácsokkal segítik. A jugoszláv, német, oszt­rák, csehszlovák, olasz, ro­mán tenyésztőknek a meghí­vásokat már elküldték, akik úgyszólván minden évben már állandó vendégeik a ha­zai tenyésztőknek. A kiállításra minden ma­dárbarátot, madárkedvelőt és kedves látogatót a 4 napon reggel 8 órától este 20 órá­ig várnak a rendezők. Népújság-ankét Dévaványán, Kunágotán és Kondoroson Olvasóinknak bizonyára feltűnt, hogy az elmúlt na­pokban több írás jelent meg három nagyközségről: Dé- vaványáról, Kondorosról ég Kunágotáról. Ez mintegy előkészítője volt az említett helyeken holnap sorra ke­rülő Népújság-ankétnak, melynek során a szerkesztőség és a lapkiadó vezetői, illetve munkatársai találkoznak az olvasókkal. A kötetlen eszmecserén mód nyílik a már megjelent írások megvitatására — valamennyi cikk szerzője jelen lesz —, újabb témák felkutatására, az ol­vasók és a lap kapcsolatának erősítésére. Nem titkolt szándékunk, hogy ily módon is szeretnénk növelni elő­fizetőink számát. Épp ezért a jövőben is szeretnénk ha­sonló találkozót szervezni olvasóinkkal. A mostani ta­lálkozó színhelyei és időpontjai: Dévaványán délután 4 órakor, Kondoroson este fél 7-kor, a tsz-központ nagy­termében, Kunágotán este 6 órakor, a pártházban. Üt arany oklevél fl megyei kollégiumi verseny értékelése A KISZ Békés megyei bi­zottsága, a Békés megyei Ta­nács művelődésügyi osztá­lyával közösen a napokban értékelte a középiskolás kol­légiumi versenybe beneve­zett 16 kollégium éves mun­káját. A békéscsabai ifjú­sági és úttörőházban lezajló értékelő és díjátadó ünnep­ségen a kollégiumok szakfel­ügyelője, Hidasi Tibor kö­szöntötte az intézmények, igazgatóit, s a társaikat kép­viselő kollégiumi titkárokat. Ezután Székely Jolán, a megyei tanács művelődés- ügyi osztály felügyelője ér­tékelte az éves tapasztalato­kat. Többek között megálla­pította, hogy a szigorú szem­pontok szerint történő elbí­rálásnál lényeges színvonal­eltéréseket tapasztaltak. Azt azért általában is megálla­pította, hogy a diáktanácsok öntevékenyek, ötletgazdagok és megfelelően támaszkod­nak a kollégiumi tagságra. Kiemelte azt a lényeges fel­adatot, hogy az iskola és a kollégium erősítse, illetve egészítse ki egymás nevelő­hatását. Említést tett még arról, hogy figyelembe vet­ték értékeléskor az egyes kollégiumok objektív tárgyi helyzetét is. A versenyt a korábbi évekhez hasonlóan egy négytagú bizottság ér­tékelte. Ezt követően dr. Szeme- nyei Sándor, a KISZ Békés megyei bizottságának mun­katársa átnyújtotta, az okle­veleket a legjobban szereplő kollégiumoknak. Arany ok­levelet érdemelt ki a bé­késcsabai Kulich Gyula Le­ánykollégium, a Kétegyházi Szakmunkásképző Intézet kollégiuma, a Szabadkígyósi Szakmunkásképző Intézet kollégiuma, valamint a gyu­lai Erkel Ferenc Leánykol­légium. Ezek az érvényben levő versenyszabályok alap­ján, mivel kétszer nyerték el az arany oklevelet,- szep­temberben átvehetik a kol­légiumi zászlót is. Az idei versenyben először érdemel­te ki az arany oklevelet a Martos Flóra Leánykollégi­um Battonyáról. Ezenkívül még hat ezüst, és öt bronz oklevelet adtak át. B. S. E. Bizonyítványátadás a kisegítő iskolában Békéscsabán két esztendő­vel ezelőtt a kisegítő isko­lát végzett tanulók számára új, kísérleti lehetőséget biz­tosítottak. A kisegítő iskola továbbképző tagozata néhány békéscsabai, illetve megyei vállalattal együttműködve vállalta a továbbképző ta­gozatra járó kisegítő iskolás gyerekek elméleti és szak­mai képzését, s a kétéves ta­nulmányi idő alatt ia 8 álta­lános iskoláról szóló bizo­nyítvány mellé, így betaní­tott munkási oklevelet is szerezhetnek. Az első 36 tagú végzős csoport június 15-én délelőtt vehette út a kisegítő isko­lában bizonyítványát és az okleveleket. A fiúk többnyi­re a Békés megyei Állami Építőipari Vállalatnál tanul­tak kőművesszakmában, a 8 leány pedig a békéscsabai RUTEX-nél sajátította a szűcsszakmát. Az előbb említett vállalatokkal az is­kola korábban szocialista szerződést kötött, amelyben az is bennefoglaltatik, hogy a vállalatok a képzésben részt vevő tanulóknak mun­kahelyet is biztosítanak. A bizonyítvány- és oklevélát- adó ünnepségen az iskola igazgatója, Nagy Gyula egy­ben a betanított munkási oklevéllel járó magasabb fi­zetési besorolást is átnyúj­totta. Az egyelőre kísérlet­képpen folyó úi továbbkép­zési rendszer feltétlenül hoz­zájárul ahhoz, hogy a kise­gítő iskolások megtalálják helyüket a társadalomban, s lehetőségük nyíljon ,a ké­sőbbiekben a szakmunkás­bizonyítvány megszerzésére is. Évzáró balettbemutató a Jókai Színházban Csütörtökön este 6 órától 75 gyerek részvételével év­záró balettbemutatót rende­zett a Megyei Művelődési Központ balettiskolája a Jó­kai Színházban, Békéscsabán. Kabódi Sándorné balettmes­ter tanítványai a nemzetkö­zi gyermekév alkalmából szerkesztett műsort mutat­tak be Népek barátsága címmel. Jó ötletnek bizonyult a laza meselánc, amely a tán­cokat egybekötötte. Repü­lőgéppel érkeznek a táncbe­mutató résztvevői, a világ minden tájáról, hogy keleti, japán, kínai, tiroli, holland, lengyel táncaikat eltáncolják. így sor került a legkiseb­bek, a balettóvodások műso­rára, de bemutatkoztak a Békéscsabáról elkerült te­hetséges növendékek is, akik jelenleg a szegedi Tömör­kény művészeti gimnázium tanulói. Az est második részében mesejeleneteket látott a kö­zönség többek között a Hófe­hérkéből és a Hamupipőké­ből. A szünet után tapsolt a zsúfolásig telt nézőtér a ne­hezebb produkcióknak és képzettebb táncosoknak. Zon­gorán kísért Oláh Győzőné. Képünkön a bemutató egyik jelenete. Fotó: Gál Edit fl barátság ezer szála E gymás mellett, vállvetve, egy sorban leszünk Önök­kel az elkövetkező években is — így fogalmazta meg az egész bolgár nép üzenetét Todor Zsivkov, pártunk legutóbbi kongresszusán. A tömör mondat össze­foglalja a magyar—bolgár kapcsolatok elmúlt három és fél évtizedének, jelenének ég jövőjének lényegét: a baráti együvé tartozást, a szabad akaratból választott közös utat. Amennyire magától értetődő, hogy azonos célokért küzdő országok egymást segítve-támogatva haladnak előre, any- nyira természetes az is, hogy újra ég újra felmérik a meg­tett ufat, számba veszik az együttműködés tapasztalatait és tanulságait, feltérképezik az együttes munka további lehe­tőségeit. S minél sokrétűbbek, szélesebb körűek a kapcsola­tok, annál fontosabb, hogy rendszeres legyen a tapasztalat- és véleménycsere. * ­Gyakorlattá és hagyománnyá tettük a kapcsolatok kezdete óta az együttműködésnek azt a formáját, hogy Bulgaria és Magyarország legmagasabb rangú, s legtöbb felelősséggel rendelkező vezetői időről időre összeülnek közös dolgaink megvitatására. Hol nálunk, hol barátainknál tanácskoznak, ami egyúttal lehetőséget ad arra is, hogy közvetlen-közeiről megismerkedjenek a másik nép életével, hétköznapjainak örömeivel és gondjaival. Most is mint hasonló alkalmakkor politikai életünk meghatározó erejének, a Magyar Szocia­lista Munkáspártnak első titkára látogat el párt- és kor­mányküldöttség élén bolgár barátainkhoz. Magyarország és Bulgária kapcsolatai már oly kiterjedtek és annyira felölelik az élet és a munka minden területét, hogy akárcsak néhány hónap alatt is seregnyi úi tapaszta­lat, megoldásiba váró feladat, döntést követelő kérdés hal­mozódik fel. Természetesen mindenekelőtt az intenzíven fejlődő gazdaság szféráiban. Együtt dolgozunk, termelünk egy sor iparágban, közösen végzünk kutatásokat s cseréljük egymás között nemcsak áruinkat, hanem tudásunkat, is­mereteinket is. Az árucsere-forgalomban a jelenlegi ötéves tervben im­már bizonyosan túllépjük az egymilliárd rubeles határt, ami az ipari-gazdasági együttműködés rendkívül gyors nö­vekedésére utal, hiszen megalkotásakor ez a terv még jó 200 millióval kevesebbet tűzött ki célul. S ezt ,a kiemelkedő eredményt a leghatékonyabb és legkorszerűbb módon si­került elérni, amit jól jelez a tény, hogy a kétoldalú áru­forgalomban a kooperáció és a szakosítás alapján gyártott termékek aránya már meghaladja a 40 százalékot. Sorolhatnánk még az együttműködés számos szép és kölcsönösen hasznos példáját. Közös vállalataink, mint az INTRANSZMAS és az AGROMAS már nem csupán or­szágaink határain belül, hanem nemzetközileg is ismertek, sőt elismertek. S a Bulgáriát járó sok ezer magyar turista számára jóleső érzés, hogy hazai árukat lát az ottani ki­rakatokban, ahogy nálunk is hozzátartozik a választékhoz a made in Bulgária felirattal ellátott termékek egész sora. Évről évre több értéket állítunk elő közösen: természetes hát, hogy a távoli múltban kialakult barátságunk ezernyi szála napról napra erősödik. A testvéri együttműködés elvei a hétköznapok gyakorlatában öltenek testet. Ez az alapja ann|ak is, hogy vállvetve a többi szövetséges szocialista országgal együtt léphetünk fel közös céljainkért a világ létfontosságú dolgaiban. Magyarország is, Bulgária is kis ország, de példaadó együttműködéssel képes olyan hatásos külpolitikai cselekvésre, amely a területi nagyság­nál hasonlíthatatlanul nagyobb tekintélyt biztosi* a nem­zetközi politikai életben, s állandó törekvéseinkkel meg­felelően szolgálja az enyhülés és a világbéke mindennél fontosabb ügyét. Persze mozgékony és változó világunkban folyamatosan kell vizsgálnunk összefogásunk módozatait, állandóan egyeztetnünk kell elképzeléseinket és cselekvésünket. Kü­lönben érdekeink és céljaink alapvető, tartós azonossága mellett sem lehetnénk kellően hatékonyak tetteinkben. E z is a rendszeres eszmecserék fontosságát és nél­külözhetetlenségét hangsúlyozza, minden újabb ta­lálkozó — így a most sorra kerülő is — tovább vezet a közös úton. Úttörőtábort építettek a szeghalmiak Sezghalmon 1977-ben ha­tározták el, hogy úttörőtá­bort építenek a járás gyere­keinek a Balaton melletti Káptalanfüreden. A nemzet­közi gyermekévben készül el a létesítmény, amely mint­egy hatmillió forintba ke­rült. Jelenleg folynak még a befejezési munkálatok. Elő­reláthatólag június 20. után megnyílik a tábor, melyet turnusonként 100 gyermek látogathat majd. A nagyközség üzemei, in­tézményei, és a járás többi községe is kivette részét a táborépítésből. A jelentős .társadalmi munka hozzájá­rult ahhoz, hogy hamarosan átadják a tábort az üdülni vágyó gyermekeknek. Kevesebb üzemi baleset Tótkomlóson, a vegyesipa­ri szövetkezetben évről év­re csökken az üzemi balese­tek száma. Míg 1975-ben 48 üzemi balesetből 465 mun­kanapkiesés származott, 1978-ban 9 balesetből ennek csaknem fele. A jó eredmény főként annak köszönhető, hogy szigorúan betartják a munkavédelmi szabályokat. A szövetkezet igen magas összeget fordít munkavéde­lemre. Az elmúlt évben csaknem 350 ezer forintot fordítottak védőruházatra és védőitalra. A veszélyesebb munkaterületen dolgozók rendszeres egészségügyi vizs­gálata is hozzájárult ahhoz, hogy ez év első félévében mindössze egyetlen kisebb baleset történt a szövetke­zetben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom