Békés Megyei Népújság, 1979. június (34. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-17 / 140. szám
o 1979. június 17., vasárnap „Ö, anya a legtündéribb ember a világon! Olyan hozományt kaptunk tőle, én meg az öcsém is, aminek nincs forintban kifejezhető értéke: taníttatott bennünket!” Más családban ez talán nem is olyan nagy dolog. De ahol egyik napról a másikra apa nélkül marad két gyerek, s a vagyon, a tőke csupán az anya dolgos két keze... Mert a Kovács családban így történt. Erzsi-» ke hozománya az agrármérnöki diploma, melyet 1972- ben Debrecenben szerzett, s melyet a nagykamarási Ság- vári Tsz-ben kamatoztat, mint a baromfiágazat vezetője. A nyaranta csibenevelésre berendezett színben éppen nagy a sürgés-forgás. Megérkezett az első új naposcsibeszállítmány — és az esős idő is. Erzsiké aggódva kémleli az eget; vajon tartós lesz-e az esőzés? Mert ha lehűl a levegő, éjjel még meg talál fázni a naposjószág. — Na, akkor hogy lenne a legjobb? — kérdi az asszonyokat. Nem sokat értek a félmondatokból — nekik viszont elég ez a villámgyors eligazítás, máris teszi mindenki a dolgát. A friss szalmán Erzsiké melléguggol az egyik ládának, óvatosan leemeli a tetejét. — Ügy szeretem őket, olyan aranyosak! Minden jószág ilyen kedves, míg pici! Hát nem? — emel a tenyerére egy sárga, pihés csibét. — Ez kakas, mutatja a szárnya tolla. És sajnos kelésgyenge. Vége a rakodásnak, kezdődhet az itatás. — No, most már mehetünk beszélgetni! — hagyja magukra az asszonyokat. — Szokott velük vitázni, veszekedni? — Szoktam. Néha kell. összesen ötvenen vagyunk a baromfi körül, hát persze hogy adódik vita. Nem lehet mindig, mindenkinek a kedvére tenni, rendet, fegyelmet kell tartani. De nem vagyok haragtartó. Néha talán jobb lenne, ha nem lennék ilyen: ami a szívemen, az a száLetelepszünk egy tenyérnyi kis helyiségben. Megigazítja a blúzgallérját, rövid hajába túr. Csinos, nyílt tekintetű, egyenes tartású. Akivel beszél, annak mindig a szemébe néz. — Nem, nem vagyok városi lány. Igaz, most Csabán él édesanyám, minden hét végén hazajárok hozzá. De nem mindig laktunk városon. Szabadkígyóson jártam mező- gazdasági technikumba. NaMit kell tudni az autús turistáknak Csehszlovákiában? Csehszlovákiában az autós turistákat kedvező üzemanyag-ellátási körülmények várják. A hajtóanyagok ára évek óta változatlan és aránylag nem magas: a 80 oktános normálbenzin 4, a 90 oktános speciál és a kétütemű motorokhoz árusított keverék 4,30, a 96 oktános szuperbenzin pedig 5 koronába kerül literenként. Az árak forintban számolva az említett összegek mintegy másfél- szeresének felelnek meg. (A motorolajak ára literenként 8,50 és 17 korona között van.) A benzinkútnál az üzem- és kenőanyagokat csehszlovák koronáért mindenkor korlátozás nélkül vásárolhat. A lakott területeken kívül a személyautók vezetői szabadon választhatják meg a haladás gyorsaságát, tehát az . üzemanyag-fogyasztásnak ilyenfajta korlátja sincs. A benzinkúthálózat sűrűsége viszonylag egyenletes, de a kutak jó része csak a nappali órákban tart nyitva. Ezért helyes, ha az autós külön benzinkannában (amelynek anyaga a csehszlovák előírások szerint csak fém lehet) 10—20 liternyi tartalékot is hord magával kocsijában, de ezt a kannát a magyar— csehszlovák határon mindkét irányban csak üresen szabad átvinni. A Diesel-üzemű autók tankolása meglehetősen nehézkes: az ezekhez szükséges, literenként 2 koronába kerülő olajra külön utalványt kell váltani a nagyvárosok kijelölt bankfiójainál, s az olajat csak viszonylag kevés benzinkút árusítja. Az autószervizek Csehszlovákiában eléggé túlterheltek, és az országban az alkatrész- ellátás sem zavartalan, sok a hiánycikk. Célszerű tehát, ha a turisták műszakilag minél jobban felkészítik kocsijukat az útra és a legfontosabb tartalékalkatrészekről már indulás előtt gondoskodnak. A forgalmasabb utakon működő mozgó javító szolgálatot és az autómentő (elvontató) szolgálatot mindenki igénybe veheti, s ezeknek is koronával kell fizetni. Fontos tudni, hogy baleset esetén a személyi sérüléssel nem járó esetekben is a helyszínre kell hívni a rendőrséget (amelynek épületein, a járőrkocsijain a „VB” jelzés olvasható) és el kell kérni a felvett jegyzőkönyv másolatát, mert a csehszlovák biztosítóirodák csak ennek alapján intézik a kárrendezést. Enélkül a sérült gépkocsi nem hagyhatja el az országot. Csehszlovákiában az élelmiszer-ellátás jó, bár az autós turisták által keresett egyes élelmiszerekben — például friss gyümölcsökben, üdítő italokban vagy tartósított tejben — a kínálat nem mindig és nem mindenütt megfelelő, országszerte elegendő vendéglátóipari üzem van, s áraik aránylag alacsonyak. A kempinghálózat fejlett, árszínvonala hasonló a hazaihoz. Saját sátrat verni szigorúan csak az erre kijelölt helyen szabad. A nyári idényben elég nehezen le-; hét bármiféle szálláshelyhez jutni, különösen nagyvárosokban és közvetlen környékükön vagy a leglátogatottabb üdülőterületéken, például a Magas-Tátrában. Ajánlatos ezért jó előre kérni a magyar utazási irodák segítségét, a szervezett turizmus keretében nyújtott szállásszerzési és egyéb szolgáltatásokat. Aki gondosan felkészül az útra, és a helyszínre érve kellően tekintetbe veszi az; ország adottságait és előírásait, zavartalanul élvezheti a természeti szépségekben és történelmi emlékekben gazdag Csehszlovákia — a magyar autós turisták egyik fő célpontja — látnivalóit. gyón jó iskola volt, azt hiszem, az ottani tanároknak köszönhettem, hogy egy életre megszerettem ezt a pályát. Az akkori osztálytársaim közül is sokan ilyen mezőgazdaság-bolondok, mint én. Nem is bírnék irodán megmaradni, azt hiszem, a véremben van ez a fajta munka. Van látszatja annak, amit csinálok, a jószág meghálálja, ha mindent megkap. Öröm nézni, amikor a fölnevelt csirkéket elszállítják! Most egyébként szeretnék továbbtanulni, baromfi-szak- mémökin. — Hogyan tudott beilleszkedni ezen a munkahelyen? — Nehéz volt eleinte. Ez nagyon zárt község, nehezen szoktak meg, fogadtak el. De itt a tsz-ben nagyon jó a gárda, sok a fiatal szakember, megértjük egymást. Már három és fél éve, hogy itt vagyok, nincs is szándékomban elmenni. Előtte Békésen dolgoztam. — Ott nem volt jó? — Én nem voltam jó nekik, el kellett jönnöm. — Érezte valaha a hátrányát annak, hogy nő? — Itt, a munkahelyemen soha. Nekem is ugyanúgy kell dolgozni, mint másnak, és itt a szint magas! De a magánélet, az más. Az otthoni baráti körből már kiszakadtam, itt viszont nehéz újat találni. — És annak hátrányát érezte-e, hogy fiatal? — Itt nem. Sőt! Rám merték bízni az egész telepet, évi 750 ezer pecsenyecsirkét, és a 20 ezres törzsállományt, ami rettenetesen sarkallt engem. Az előző munkahelyemen egyébként mindkettőnek a hátrányát tapasztaltam, úgyhogy van módom az ösz- szehasonlításra. — A vezetésben mit tart a legnehezebbnek ? — Emberekkel bánni. Ahogy mondtam, majd ötven nő dolgozik itt összesen. Ök sokkal érzékenyebbek mint a férfiak, de nagyon szorgalmasak, megbízhatóak. — Gondolom, a munkája nem sok szabad időt hagy szórakozásra. — Nem is baj. A tsz-től kaptam lakást, egyedül élek benne. Jobb is, ha leköti az időmet, meg a gondolataimat a munka. Ami kis szabad időm marad, azt olvasásra fordítom. Nagyon szeretem Remarque-t, a mai magyarok közül meg Raffai Saroltát, Galgóczit.'ök olyan igaz emberek... Tóth Ibolya Kondorosi séta Nem gondoltam, hogy itt, Kondoroson ilyen sokrétű problémával találom magam szembe. Korszerűtlen az orvosi rendelő, szűkös az óvoda, jó néhány gyereket nem tudnak felvenni a napközibe. — Járda, víz, villany kell inkább — foglalja össze tömören Major János, a tanács végrehajtó bizottságának titkára. — Sajnos, a többire kevés pénz marad. Itt van például az orvosi rendelő. Toldozzuk-foldoz- zuk az épületet, amely valamikor szülőotthon volt. Gondolhatja, hogy nem hét és fél ezer ember egészségügyi ellátására méretezték. Naponta száz beteg A szűkös váróban néhány idősebb ember álldogál. Három orvos látja el a község lakóit. Most csupán egyiküket, dr. Kora Györgyöt találom itt. — A három rendelőben — tájékoztat a körzeti orvos — naponta átlagosan 100 ember fordul meg. Ez nem lenne sok, ha volna hely. Még öltözőfülkénk sincs. Tudom, hogy kevés a pénze a tanácsnak. őket is meg lehet érteni, de ez a mi helyzetünkön nem változtat. A berendezésre ráférne némi korszerűsítés, és néhány új műszerre is szükség lenne — sorolja. Nemrég került a községbe. Eddig nem is körzetben dolgozott. Milyennek találja ezt a munkát? — Igen sokrétűnek — válaszol. — Délelőtt a rendelőben vagyok, délután kimegyek a körzetembe. Ezenkívül a kollégáimmal megosztva látjuk el a többi feladatot: az iskolaorvosi teendőket, óvoda-, napközilátogatást, tanácsadásokat. Nem A rendelők sem túl nagyok zeti orvos mondja dr. Kora György körmondhatnám, hogy unatkozom — nevet. Búcsúzom. A folyosón még várakozik néhány beteg. Hogy férnek itt el százan? — tűnődön a napi betegforgalomra gondolva. A háromszorosára nőtt Az óvoda tágas udvarán mindenfélét lehet játszani Fotó: Martin Gábor Új szolgáltatóház épül Szarvason A Hazafias Népfront szarvasi városi testületének a napokban tartott ülésén a kisipari javító-szolgáltató tevékenységről hallgattak meg tájékoztatót a résztvevők. Kergyifc Pál, a HNF-bizott- ság tagja beszámolt arról, hogy a megyei tanács vb ipari osztálya és a megyei KIOSZ vezetősége között létrejött megállapodás alapján — éppen a kisipari kapacitás bővítése, s a hiányszakmák betöltése céljából — Szarvason is felmérték a szolgáltatás helyzetét. Eszerint ugyanannyi kisiparos (185) működött 1976. december 31-én, mint 1979. március 31-én. Vagyis: minden erőfeszítés ellenére létszámuk nem változott, de a szakmák száma 46-ról 55-re emelkedett. A város ellátásának fokozására a fejlesztési terv 30— 40 százalékos létszámnövekedést irányzott elő a hiányzó 25—30 szakma pótlására. Annak ellenére, hogy már évek óta a lakosság fokozottabb mértékben igényli az építőipari szolgáltatásokat, ebben a szakmában tevékenykedő kisiparosok száma (67) szintén nem változott. Külön bizottság foglalkozik a szolgáltatás fejlesztésén, és a létszám bővítésén túlmenően a kisiparosok segítségével, munkájuk propagálásával is. Szervezetük fennállásának 30. évfordulóján, 1978-ban — számos felajánláson kívül — a bizottság egy új szolgáltatóház felépítését inditványozta. így alakult meg a 15 vállalkozó részvételével a műhelyépítő és fenntartó szövetkezet. A városi tanács által biztosított, a KIOSZ szervezeti ház és az ABC-áruház között fekvő 530 négyzetméteres területen hamarosan elkezdik a munkálatokat. Egyébként külön is felkerestük a KIOSZ vezetőjét, hogy a helyszínen tájékozódjunk : milyen szakmákkal rendelkező kisiparosok és kiskereskedők kapnak helyiségeket. Eszerint a közel 2 millió 300 ezer forint értékű szolgáltatóházban lesz tévé-, rádiószerelő, kötöttáru kiskereskedő, könyvkötő, női fodrász, kozmetikus, fényképész, virágárus, órás; együtt: cipész-, esemyőjavító és gombkötő; továbbá büfés, háztartási kisgép-, olaj kályha-, gumi-, valamint kerékpárjavító. Ezeken kívül ebben az épületben veszi fel a lakáskarbantartó, az állat- preparátor és a gázöngyújtó- töltő a rendeléseket is. Ami a kisiparosok továbbképzését illeti, időnként szakmai tanfolyamokat, vagy konzultációkat szerveznek nekik. Ugyanis az állandó fejlődés, s a lakosság igényeinek növekedése megköveteli az újabb szakmai ismeretek elsajátítását. Ugyanúgy kell alkalmazkodniuk néhány olyan szolgáltatást végzőnek is — mint például tévé-, rádiószerelő, háztartási kisgép- és gépkocsijavító — a rövid határidőkhöz. Sajnálatos, hogy az anyag- és alkatrészhiány esetenként hátráltatja a munkát. Ezen a KIOSZ az információs rendszerrel, valamint a kereskedelmi szervekkel kötött megállapodásokkal próbál segíteni. —y—n óvoda Az óvoda felé haladva a vb-titkár szavai jutnak eszembe. „A napközis ellátást ma már csaknem minden szülő igényli. Napközink kihasználtsága 130%- os. 96 gyereket így is el kellett utasítanunk.” Amikor benyitok az óvoda udvarára, elcsodálkozom. Valamikor jártam itt. Akkor még csak harmadrésznyi volt az intézmény. — Valóban,jjelentősen bővült az utóbbi néhány évben — mosolyog Gazsó György- né vezető óvónő. — így sem mondhatnám, hogy tágasan vagyunk. Kétszáznegyven gyereknek hely kell. Végiglátogatjuk mindhárom épületet. Egy-egy szoba 30—35 óvodás birtoka. Az apró bútorokat az óvónők ötletes játékfigurái teszik meghitté. A folyosókat a gyerekek rajzai díszítik. Kísérőm bevezet a fürdőszobákba is. — Sajnos, sok gondunk van a vízzel — panaszkodik. — Gyakran előfordul, hogy nincs. Erre fel kell készülnünk, hiszen a gyerekek nem maradhatnak piszkosan. A minimális vízszükségletet tnindig tárolnunk kell. A gyerekek birodalma után bekukkantunk a nemrég kapott épületrészben kialakított óvónői terembe is. A falak mentén álló szekrényekben tárolják az oktatási eszközöket. Egyik polcon egy szlovák nyelvű mesekönyvet fedezek föl. Játékok az udvaron — Van egy szlovák csoportunk — magyarázza a vezető óvónő. — A szülők szívesen taníttatják nyelvre a gyerekeiket. Később az iskolában folytathatják, heti két órában. így őrzik a nemzetiségi hagyományokat is. Kilépünk a jókora udvarra. Az óvodások kedvenc birodalma ez: tele ötletes játékokkal. Valamennyit a kondorosi Egyesült Tsz ajándékozta a kicsinyeknek. Vannak, akik a homokozóban ülnek, nyakig maszato- san. Mások hatalmas gumikerekek között bujkálnak, vagy a játékautó kormányát tekergetik. Néhányan sétára indulnak az egyik óvó nénivel. Elvégre ki kell használni a szép időt! G. K. Kovács Erzsébet „hozománya”
