Békés Megyei Népújság, 1979. június (34. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-02 / 127. szám

1979. június 2., szombat o IZHUUKTiltl­\z árhullám visszahúzódása után nagy lendülettel láttak munkához a hídépítők Körösla- dányban. Szinte naponként változik a kép. Jelenleg így fest az épülő új híd Fotó: Veress Erzsi Terven felül 235 vagon tavaszi vetőmag A Vetőmagtérmeltető és Értékesítő Vállalat dél-ma­gyarországi területi köz­pontja Békés és Csongrád megye mezőgazdasági üze­meit, háztáji gazdaságait és veteményes kertjeit látja el jó minőségű vetőmaggal. Ez év tavaszán a fagy- és bel­vízkár miatt jelentős terüle­ten kiszántották, illetve fe­lülvetették az őszi kalászo­sokat. Kíváncsiak voltunk: a váratlanul megnövekedett vetőmagigényeknek hogyan tudott eleget tenni a területi központ. Minden pótmegrendelést időben teljesítettünk — mond­ja erről Kiss Géza osztály- vezető. — Felülvetésre és a kiszántott területek újrave- tésére csupán tavaszi árpá­ból 209 vagonnal kértek ter­ven felül a mezőgazdasági üzemek. Zabból 11, hibrid kukoricából pedig 15 vagon volt a pótmegrendelés. Mag- vaink jó minőségben kerül­tek kiszállításra. A korai éré­sű kukoricafajtákból még rendelkezünk vetőmagkész­lettel. Említésre méltó, hogy mindkét megyében igen nagy gondot fordítanak a fajta­megválasztásra. Sokat javult az előző évekhez viszonyítva a hibrid kukorica érési cso­portjának aránya. A koráb­ban érő fajtáké a jövő. A kései FAO 600-as fajtákból mindössze két százalék volt a vetőmagigény, de ezeket a silózásra alkalmas fajtákból kérték. Az időjárás szeszé­lyeivel mindig számolnunk kell és nem mindegy: ősszel mennyit költenek kukorica­szárításra. A konzervipar részére min­denféle vetőmagból teljesí­tettük a megrendelést, sőt egyes fajtákból készlet is ma­radt. Nagy gonddal készül­tünk fel a másod-, a tarló- és a nyári vetésekhez szük­séges magvakkal is. A két megye igényét mindenféle vetőmagból kielégítjük, csak idejében küldjék a megren­delőt. A lakossági vetőmagellá­tásra több mint 200 üzletben árusítják az orosházi tran­zitból származó magot, ami­ből ez év tavaszán egymillió négyszázezer tasakkal ad­tunk a boltokba. Nagyobb részük csíramegőrző tasak- ban került kiszállításra, így a garancia két évre szól. A felmérések alapján az őszi kalászosokból megfelelő mennyiséget tudunk adni a partnergazdaságoknak. Arra törekszünk, hogy a déli me­gyék talaj- és éghajlati vi­szonyait legjobban meghálá­ló fajtákból fémzároljunk ve­tőmagot. A gazdaságoknak lehetőségük lesz a saját ta­pasztalataik alapján megvá­lasztani a búzafajtát, öszi- búza-vetőmagból területen kívüli gazdaságoknak is tu­dunk szállítani. A vetőmag-szaporító gaz­daságok szakembereivel és a rendszerek vezetőivel reáli­san mértük fel a helyzetet, s ennek megfelelően kötjük az értékesítési szerződéseket. Két vetőmagot szaporító gaz­daság úgy készült fel, hogy 500 vagon búzavetőmagot csávázottan fémzárol. Várha­tóan 21 és fél ezer tonna1 őszibúza-vetőmagot értékesí­tünk, őszi árpából 950 tonnát és rozsból 80—90 tonnát. A mezőgazdasági üzemekkel jól együttműködve biztosítjuk őszre is a megfelelő mennyi­ségi és minőségi vetőmagot. A. R. Új laptársunk a Heti Világgazdaság Űj laptársunk jelenik meg rövidesen az újságos pavilo­nokban: utcára kerül a Heti Világgazdaság első száma. Nem titok, hogy egy új lap indulását nagy várakozás és- gondos előkészítés előzi meg. Többféle elképzelést vitat­nak meg a szerkesztők, és néhányat közülük a gyakor­latban is kipróbálnak. Ezek a próbaszámok módot nyúj­tanak arra, hogy a hivatalos megjelenés előtt képet alkot­hassunk új laptársunkról. A Heti Világgazdaság a nemzetközi gazdasági élet eseményeivel, a magyar kül­kereskedelem aktuális kér­déseivel foglalkozó hetilap lesz, amely egyben feladatá­ul tűzi ki, hogy az említett aktualitások hátterét is meg­világítsa, a főbb összefüggé­seket és tendenciákat köz­érthetően megmagyarázza, s mindezt jól kiválasztott fény­képanyaggal, a megértést se­gítő grafikonokkal, tábláza­tokkal segítse. A lap tervezői komoly célt tűztek maguk elé: ahogy a Magyarország című lap megteremtette a magyar politikai magazint, úgy a Heti Világgazdaság cé­lul tűzte ki, hogy életre hív­ja ennek gazdaságpolitikai megfelelőjét. A hetilap megjelentetése válasz arra az egyre erősödő igényre, amely egyre több külgazdasági információt, a magyar gazdaság és a világ- gazdaság összefonódását meg­világító elemzést követel a magyar sajtótól. A Heti Vi­lággazdaság igyekszik meg­tartani a maximális szak- szerűséget, de közérthetően óhajtja tájékoztatni az ér­deklődőket. Nem száraz, ki­fejezetten csak gazdasági szakemberek számára érthe­tő közgazdasági lap a cél, hanem színes, informatív és egyben tanító hetilap. A hetilap alapvetően két olvasói réteget szeretne meg­nyerni magának. Egyrészt a gazdasági életben és a tár­sadalmi szerveknél dolgozó közép- és felső szintű veze­tőket, akiknek munkájukhoz, tájékozódásukhoz kíván meg­felelő eszközt nyújtani, más­részt azokat, akik a világ- gazdaság témái és kulissza- titkai iránt magánemberként érdeklődnek. Tetszetős a Heti Világgaz­daság kiállítása is. Címolda­lán rendszeresen riportfotó, fotómontázs, vagy grafika szerepel, mely kapcsolódik a lapszám egyik vezető anya­gához. Maga a lap, belső szerkezetét tekintve, öt rész­ből áll. Az első részben az érdeklődés középpontjában álló nemzetközi, illetve ma­gyar' gazdasági események­Szikes földek „aranya” Gyár alakul Mezökovácsházán Megyénket az ország élés­tárának is nevezik — tegyük máris hozzá —, nem ok nél­kül. Szűkebb hazánk éghaj­lati viszonya, talaj adottsága jó lehetőségeket teremt a ke­nyér- és takarmánygabona, s a különböző zöldségfélék ter­mesztésére. Hogy pontosan fejezzük ki magunkat: a me­zőgazdasági kúltúra eredmé­nyes folytatásához alapjában véve jó adottságokkal ren­delkezik megyénk. Igen, de csak alapjában véve és álta­lános értelemben. Mert ami a termő, sőt jól termő talaj- adottságot illeti, ez koránt­sem mondható el a megye minden területére. Gondol­junk csak a vésztői, a déva- ványai, a szeghalmi tájegy­ségekre. A megye ezen terü­letein több helyen hosszú ki­lométereken át a gépkocsi, a vonat ablakából csak a ko­pár szik tárul elénk, ahol legtöbb esetben a fű, a fa is alig bír gyökeret ereszteni. Van azonban egy olyan vadon termő növényfajta, amely Vésztő, Dévaványa, Szeghalom siváran szikes ta­laján is képes volt meghono­sodni, sőt értékes „termést” hozni. Nem más ez, mint a kamilla, közismertebben a szikfp. Ezt a népi gyógyszert a szikes talajok aranyának is nevezik. A múlt évben mint­egy 7 millió forint értékű kamillát „fésült össze” me­gyénk szikes talajain az a több száz asszony, lány és férfi, akik közül sokan évről évre szabadságuk egy ré­szét veszik igénybe e hasz­nos munka végzésére. Mert miközben jó jövedelmet hoz a kamilla gyűjtése az erre vállalkozóknak, a népgazda­ság számára szintén előnyös. Ugyanis — mondta a napok­ban Fekete Béláné, a MÉ­SZÖV osztályvezetője — az ÁFÉSZ-ek, illetve a ZÖL­DÉRT és a DROGUNION Szöyetkezeti Társulás által felvásárolt szikes talajok ara­nya, a kamilla jó valutát hoz az országnak. Az említett szövetkezetek és vállalatok által felvásárolt vadon ter­kel kommentárszerűen fog­lalkoznak. A második rész­ben, amely a Nemzetközi gazdaság címet viseli, aktu­ális világgazdasági esemény­összefoglalókat közöl, s a cikkekben előforduló idegen kifejezéseket, nem közismert fogalmakat igyekszik meg­magyarázni. Külön hírössze­foglaló tárgyalja a hét fon­tos eseményeit, és a Háttér című rovat egy-egy kiraga­dott témát dolgoz fel rész­letesen. Kiemelten foglalkozik majd a lap a szocialista és a tőkés világgazdaságban zajló fo­lyamatokkal, egyes országok gazdasági helyzetével, a vi­lágpiaci ármozgásokkal, a gazdasági kapcsolatok elem­zésével, üzletkötésekkel, pénzügyi eseményekkel stb. A harmadik részben kap helyet a nemzetközi sajtó-., szemle, amely a világ vezető lapjaiból közöl kivonatokat, helyt ad a külföldi karikatú- risták sikerült alkotásainak is. A negyedik rész a magyar gazdaság és külkereskedelem témáját fogja át, míg az ötö­dik rész a színes, érdekes információk gyűjtőhelye. Eb­ben a részben esik majd szó az idegenforgalomról, a rek­lámról, ipari és technikai új­donságokról, gazdaságtörté­neti témákról. Közli a lap a külföldi és hazai devizaár­folyamokat, és minden hé­ten egy-egy interjút hoz je­lentős személyiségekkel. Szeretettel üdvözöljük új laptársunkat, és kívánjuk, hogy az olvasók érdeklődés­sel fogadják. mő gyógynövényt a Herbá- ria gyűjti be, dolgozza fel, majd csomagolja és adja to­vább hazai értékesítésre, de jórészt exportra. Az utóbbi hetekben, de je­lenleg is nagyon sokan szor­goskodnak kisebb-nagyobb gereblyéikkel megyénk szi­kes földjein és gyűjtik zsák­számra e kedvezőtlen adott­ságú talajok „aranyát”, a kamillát. Fekete Béláné sze­rint ezen a tavaszon — ép­pen a kedvező időjárás kö­vetkeztében — mintegy tíz­millió forint értékű kamillát vásárolnak fel a megye fo­gyasztási és értékesítő szö­vetkezetei, illetve a már em­lített más szövetkezetek, vál­lalatok. Azt, mint érdekessé­get említjük — szintén a MÉSZÖV osztályvezetőjétől kapott tájékoztatás alapján —', hogy Európa többi or­szágai között hazánk e va­don termő gyógynövény gyűjtésében jelentős helyet foglal el. Balkus Imre A budapesti székhelyű Egye­sült Villamosgépgyár továb­bi fejlődésének mindinkább gátjává vált az egyre foko­zódó fővárosi munkaerőhi­ány, ezért a vállalat több vidéki telephelyet létesített. Ezek közül a legfiatalabb a mezőkovácsházi, mely a volt építőipari szövetkezet telep­helyén létesült. Kisebb-na- gyob zökkenők után megkez­dődött a termelés a forgá­csolóműhelyben, a sajtóié­ban és a tekercselőben, va­lamint hozáfogtak a relésze­reléshez is. A mezőkovácsházi üzem a kismotorgyár részeként dol­gozik, és jelenleg csak rész­egységeket gyártanak. A szá­mok azt mutatják, hogy a fejlődés rohamos: 1977-ben 12 millió forintos volt az üzem termelése, tavaly már több, mint 77 millió, az idén az első negyedévben csak­nem elérték a 25 milliós ter­melési értéket. Ez a felfutás azonban nem gond nélküli, főleg a tekercselőknek okoz nehézséget a munka És — mint arról lapunkban nem­rég írtunk — nem könnyű a munkássá válás folyamata sem. Nehezen szokják meg a dolgozók az üzemi fegyel­met, a szigorúbb kötöttsége­ket. Sok embert kellett ezért felelősségre vonni, sőt né­hánytól meg is váltak az el­múlt évben. Ezek után ja­vult a helyzet, és úgy tűnik, kialakulóban van a mezőko­vácsházi üzem stabil törzs­gárdája. Erre a törzsgárdára nagy szüksége van az üzemnek, mert a jövőben nagy felada­tok várnak a kollektívára. Az üzemet alkatrészgyárrá kívánja fejleszteni az ÉVIG, és ehhez egy új, 6000 négy­zetméteres műhelycsarnokot és kiegészítő létesítményeket épített. Csaknem 180 millió forintos lett ennek a beru­házásnak az értéke. Az új létesítmény a VI. ötéves terv során valósul meg, és akkor a gyár éven­te mintegy 450 millió fo­rint értékű villamos készü­lék készterméket bocsátana ki a kooperációs alkatrész- gyártás mellett. A tervek sze­rint Mezökovácsházán ké­szülnek a műanyag tokozású elosztók, a különféle típusú relék, húzó- és nyomómágne­sek, daruellenállások és kis feszültségű érintkező elemek. Ehhez a profilhoz mintegy 550 dolgozót igényel az ÉVIG, lesz tehát munkaalkalom bő­ven. A szükséges szakembe­rek képzése is folyik, jelen­leg 19 ipari tanulója van a kovácsházi üzemnek. Jó úton haladnak tehát, hogy a 80- as évek közepére Mezőko- vácsháza virágzó üzeme le­gyen az ÉVIG mezőkovács­házi gyára. L. L. Közlekedésbiztonság és közbiztonság Van-e nagyobb létjogosult­sága egy fórum megrendezé­sének, mint ott, ahol naponta több száz gépkocsivezető több tízezer embert szállít, ahol nehézgépek sokasága indul útnak, hogy rendelte­tési helyére juttassák az élő állatot, a kavicsot, téglát, a MÁV-hoz érkező rakomá­nyokat? Megyénk 3500 főt foglal­koztató közúti közlekedési vállalata és a megyei rend­őr-főkapitányság a napok­ban tartotta közlekedésbiz­tonsági és közbiztonsági fó­rumát a Volán megyeszékhe­lyen levő központi telepén. A kérdésekre a meghívott vendégek, Békés megye leg­illetékesebb képviselői vála­szoltak : Csaba Márton, g. városi ta­nács műszaki osztályvezető­je, Balta János százados, az RFK közbiztonsági és közle­kedési osztályvezetője, a KBT ügyvezető elnöke, Dé­nesi Miklós alezredes, az RFK bűnügyi osztályvezető­je, dr. Fleishmann József, a megyei főügyészség közleke­dési ügyésze, Kulcsár Ferenc százados, a megyei KBT tit­kára, Boros József, a KPM igazgatója és Máté András, a KPM osztályvezetője. A fórum levezetését dr. V. Fo­dor Endre, a KBT verseny- szakbizottságának vezetője vállalta. \ békéssámsoni Előre Tsz-ben az asszonyokat elsősorban a baromfiágazatban foglalkoztat­ják. A libatenyésztéstől a csirkehizlalásig szinte minden szárnyassal foglalkoznak. Mint fel­vételünk is bizonyítja, a „farmon” mindig telt ház van Fotó: Veress Erzsi

Next

/
Oldalképek
Tartalom