Békés Megyei Népújság, 1979. május (34. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-24 / 119. szám

1979. május 24., csütörtök SZERKESSZEN VELÜNK! Válaszoltak az illetékesek Szebenyi Jánosné, Békés­csaba, Szilágyi u. 20. szám alatti lakos kérte rovatunk segítségét ahhoz, hogy javít­sák ki az útszegélyt az új posta épület felől, a Tanács- köztársaság útján. Itt a kö­zelmúltban őt is baleset ér­te, bokasérülést szenvedett, ahogy az autóbuszról le­szállt. Panaszát továbbítot­tuk a városi tanács műszaki osztályához, ahonnan a kö­vetkező választ kaptuk: „... az új posta épülete mel­lett a járdát ' helyreállítot­tuk”. Szalóczi István mezőko­vácsházi levélírónk azt pa- ftaszolja, hogy a Móra Fe­renc utcában nem tudják nézni a tévéelőadásokat, csak 22—23 óra körül. Nincs hang, és ködös kép látható. Előbb a készülékre gyana­kodtak, de a GELKA tájé­koztatása szerint azzal nincs baj, az áram körül lehet a probléma. Panaszát a Dél­magyarországi Áramszolgál­tató Vállalat illetékes üzem- igazgatósága vizsgálta ki, és a következőket állapította meg: „A Móra Ferenc utcá­ban a kisfeszültségű hálózat keresztmetszete kicsi, ami csúcsidőben már nem elégíti ki a dinamikusan fejlődő fo­gyasztói igényeket. A hálózat rekonstrukcióját a következő ötéves tervben tervezzük. A panaszos utcáját ellátó transzformátornál a feszült­séget a felső határig emel­tük, aminek következtében jelentős javulás várható. Sza­lóczi István fogyasztó saj­nos korábban nem a meg­felelő helyre fordult pana­szával. A terület üzemel­tetője a mezőhegyesi kiren­deltség, innen irányítják a helyi szerelőpár munkáját „Gyermeket nem szállí­tunk” című, március 22-én e rovatban megjelent cikkünk­re a Volán 6. sz. Vállalat igazgatója válaszolt. „Válla­latunk a nagy távolságú uta­zási igények kielégítésére két autóbuszt közlekedtet Debre­cen—Szeged között. A jelzett napon az első járatot Ik. 266-os típusú autóbusz vé­gezte, a hét első napjára jel­lemző teljes terheléssel. A nagyszámú távolsági utas miatt a gyermekkocsi elhe­lyezésére a csomagtérben nem volt lehetőség. A máso­dik autóbuszon a kocsi el­helyezésén túl, a panaszos­nak ülőhelyet is tudtunk biz­tosítani. Vállalatunk első­sorban a megyék között je­lentkező utazási igények ki­elégítését szolgálja, és csak a szabad kapacitás függvé­nyében van lehetőség a rö­vid távon utazók elszállítá­sára. A 11 perc időkülönb­ség a nagy távolságra uta­zóknál lényeges idővesztesé­get nem okoz.” Szerkesztői üzenetek Kovács János, Gyula, 48-as u. 19. Panaszát továbbítottuk a Gyulai Kertészeti és Vá­rosgazdálkodási Vállalathoz. Az ügy kivizsgálása után tá­jékoztatjuk kedves olvasón­kat. Klebiik Lajos, Nagyszénás, Partizán utca 19. Üzenjük, hogy levelét kivizsgálásra az illetékesekhez továbbítottuk. Rácz Béláné, Dombegyház, Szabadság u. 72. Panasza jo­gosnak tűnik. Az ügyben a helyi tanács szakigazgatási szervét kértük fel kivizsgá­lásra. Maláth Mihály, Mezőbe- rény, Árpád u. 7. Panaszos levelét megkaptuk, azt a bé­késcsabai Városi Tanács igazgatási osztályára továbbí­tottuk. Az ügyben az osztály illetékes döntést hozni. A ki­vizsgálásig kérjük szíves tü­relmét. Ács József, Szeghalom, Po­zsonyi u. 8/1. Panaszos leve­lét továbbítottuk a Békés megyei Tanács egészségügyi osztályára. A vizsgálat ered­ményéről majd tájékoztatjuk kedves olvasónkat. A türelem — liftet nem terem Meddig tart egy ember­nek, illetve hatvan család­nak a türelme? Ezzel kezd­te újabb, elkeseredett hangú levelét Gajdács Györgyné, Békéscsaba, Lencsési úti la­kos. Két hónappal ezelőtt je­lent meg lapunkban pana­sza, miszerint az egyik tíz­emeletes épületben február 6-a óta nem működik a lift. Akkor felkerestük a Békés­csabai Ingatlankezelő Válla­lat, házkezelőségét, ahol azon­nal^ intézkedtek. Megren­delték a javítást a Ganz- MÁVAG szegedi kirendelt­ségén, melynek szakemberei megvizsgálták a hibás liftet, és ígérték; mindent elkövet­nek azért, hogy mielőbb^ ki­javítsák. Azóta sem műkö­dik a lift. „Itt nem egyszerűen fizi­kai fáradságról van szó — Emberség vagy előírás? Nagyon szorult helyzetben voltam. Rettenetesen fájt a fogam. Gondoltam, minden rendelőintézetben az első­segélynyújtás a legfontosabb feladat. Mivel 8 órától fél 5-ig dolgozom, így a közbe­jött problémámat ebédidő­ben próbáltam megoldani. A fogászati rendelőbe rohanva — Munkácsy utcában — be­adtam az igazolványomat annak reményében, hogy rettenetes kínomon segíte­nek. Egyszer nyílik az ab­lak, és beszedik a papírokat. Elsőként szólítottak. Egy bá­jos hölgy nem éppen ren­delőintézetbe való hangon közölte velem, hogy nem ide tartozom, és vegyem már végre tudomásul: kör­zetesítve vannak, és menjek oda, ahová tartozom. Hiába könyörögtem, hogy nagyon fáj, becsapta az ablakot előt­tem. Négy órakor úgy érez­tem, hogy most már nem bírom. Buszra ültem, és ki­robogtam az én körzeti or­vosomhoz. És mit ad az ég, délelőtt rendelt. Most már minden el van veszve, gon­doltam, amikor nyílt az ajtó. Tessék — mondta az asszisz­tensnő. Elmondtam, hogv jártam és sajnos most sem sikerült „kifognom” a kör­zeti orvosomat, de segít­senek rajtam. Húsz perc­be sem került az egész, és túl voltam a rettenetes fáj­dalmon. Gyarmati József né, Békéscsaba írja levélírónk —, az embert idegileg is kikészíti. Már élő­re rettegek, amikor vásárol­ni indulok. Hazafelé a szoká­sos műsor: a fiam 3-4 emelet után sír: „Anyukám, nem bí­rom, vegyél fel!” Én hiába segítenék, nem tudok, mert tele a két kezem. És ahol két gyerek van?! Vannak itt idős emberek is. Láttam, amikor egy idős nénit ketten támogattak le a nem tudom hányadik emeletről. Kisisko­lás tömött táskával megy a tizedikre, édesapám a fájós lábával a kilencedikre. És mindez miért? Mert nincs alkatrész. Bármennyire is szeretném, valahogy nem tu­dom már elhinni.” Levélírónkkal együtt kér­dezzük mi is: meddig tart­hat hatvan család türelme? Figyelmesség A kamuti Béke Tsz nyug­díjasainak levele az idős emberek iránt tanúsított fi­gyelmességet bizonyítja. „Kö- szönetünket fejezzük ki a tsz vezetőinek azért a gon­doskodásért, mellyel megszé­pítik öreg napjainkat. — így a levél. — Az elmúlt hetekben is kirándulást szer­veztek nekünk, amihez teljes anyagi fedezetet nyújtottak és járművet is biztosítottak.” Megbecsül a brigádom Kellemes meglepetésről tá­jékoztatta rovatunkat levél­írónk. „Nyugdíjas vagyok, saját erőmből nem lettem volna képes arra, hogy há­zam megrongálódott tetejét rendbe hozassam. Néhány nappal ezelőtt azonban meg­lepetés ért. A Nagyalföldi Kőolajtermelő Vállalat Rá­kóczi Ferenc Szocialista Brigádja kijött hozzám, és társadalmi munkában a há­zam tetejét lecserélték. Itt szeretném nekik megköszön­ni a közreműködést, és Tóth István brigádvezető­nek, hogy ilyen jól meg­szervezte a munkát. Még annyit, hogy én is tagja vol­tam 11 évig a kollektívának, és úgy gondolom, hogy a brigád megbecsül.” Id. Lászlótelki István, Pusztaszőlős, Kinizsi 5. Lakótelepi környezet?... Szöges drót, üszkös geren­da, idomtalan fémdarabok, betontörmelék... Mindezek a „kellékek” szinte korlátlan mennyiségben fellelhetők Békéscsabán, a megyeszék­hely lakossága egyhatodának otthont adó Lencsési úti la­kótelep házai között. Évek óta már. Javában benne járunk a gyermekévben, ha úgy tét" szik: s a sok ezer kisgyerek ezen „díszletek” között kény­telen játszani, tölteni idejét. Az itt lakók társadalmi mun­kában végzett parkosítási erőfeszítései mindaddig hiá­bavalók, amíg a városi ta­nács illetékesei a szépen hangzó ígéreteken túl nem tesznek valamit. Mert sok ilyen elhangzik lakóbizottsági és tanácstagi beszámolókon egyaránt. A törmelék pedig gyűlik tovább, az aszfalto­zott parkolókban eső után bokáig áll a víz, az utakon arasznyi magas a sár... De a lakótelepen, a Föve- nyes utca végén két felvonu­lási épület erejéig még jelen levő építő, a DÉLÉP sem tesz sokat a felépült lakások környezetének javításáért. Amint második képünk is igazolja: a néhány nappal ezelőtt a felvonulási épület­hez tárolásra szállított va­donatúj hungarocell hő- és hangszigetelő lapok zöme ilyen sorsra jut: a lakótelepi gyerekek széthordják. S ami megmarad? Azt viszi ászéi, mert se raktár, se felügye­let. A többi építési anyag csak azért marad ott, ahová a szállítók ledobálják, mert túl súlyosak darabjai... Nem hinnénk, hogy mindez az anyagtakarékosság jegyében történik! MIT MOND II JOGSZABÁLY? Horváth Ferencné, Med- gyesegyháza: Levelében azt írja, hogy a múlt év augusz­tusa óta külön él a férjétől. Három kiskorú gyermekéről a háztartásában gondoskodik. Eddig arra várt, hogy férje jószántából hozzájárul a gyer­mekek ellátásához. Sajnos, ez nem történt meg. Vajon kérhet-e gyermektartási dí­jat? — ezt kérdi levelében. A szülő köteles eltartani gyermekét. Még saját szük­séges tartásának rovására is köteles mindazzal ellátni, ami a megélhetéshez szüksé­ges. A tartás kiterjed a neve­lés és a tanítás költségeinek viselésére. Ha a szülők külön élnek, vagy elváltak, annak a szülőnek a kezéhez kell fi­zetni a tartásdíjat, aki saját háztartásában gondoskodik a gyerekről. A tartási kötele­zettség megállapítására ak­kor is sor kerülhet, ha a csa­lád ugyan együtt él, de az egyik szülő nem adja haza a munkabérét, s emiatt a gyer­mekek súlyos hátrányt szen­vednek. A tartásdíj mértéké­ben meg lehet állapodni. Megegyezés hiányában a bí­róság a gyermektartási díjat a tartásra köteles személy­nek a munkabére, járandó­sága, vagy egyéb jövedelme és vagyoni viszonyai alapján állapítja meg. A tartásdíj összegét úgy kell megállapí­tani, hogy gyermekenként el­érje a tartásra köteles sze­mély átlagos jövedelmének és egyéb juttatásainak 20 száza­lékát. A tartásdíj összege azonban több gyermek eseté­ben sem haladhatja meg en­nek az 50 százalékát. A bíró­ság azonban ettől el is térhet. Különösen akkor, ha a tar­tásdíj a kötelezett összes jö­vedelmének figyelembevéte­lével akkora összeget jelente­ne, amely veszélyeztetné a megélhetését. A tartásdíj ösz­szegét az összes körülmények alapján módosíthatja is. Még pedig akkor, ha a megállapí­tás alapjául szolgáló tények megváltoznak. így például a gyermeknek nagyobb összeg­re van szüksége, vagy a kö­telezettnek csökkent a telje­sítőképessége és rokkanttá vált. A bíróság a tartásdíjat százalékban és határozott összegben is megállapíthatja. A megállapítás formájának megválasztásakor a bíróság abból indul ki, hogy a levo­nás lehetőleg minél egysze­rűbb legyen. A tartásdíj szá­zalékos megállapításakor a bíróság meghatároz egy bi­zonyos alapösszeget is. Ez azért fontos, mert a tartás­díj az alapösszegnél kisebb sohasem lehet, ellenben a munkabérnek a növekedésé­vel a százalékosan megállapí­tott tartásdíj összege is ará­nyosan növekszik. A gyer­mektartásdíjat úgy hajtják be, hogy a bíróság a munkál­tatót határozatában felhívja a megállapított összeg levo­nására és arra is, hogy ezt az összeget a gyermek képvise­lőjének fizesse ki. A tartás­díj a levonások sorrendjében minden más követelést meg­előz. Ha a vállalat, vagy más munkáltató ezt elmulasztja, anyagilag is felel azért, hogy a gyermek a tartásdíjat meg­kapja, s ilyenkor a kötelezett helyett kell helytállnia. Amennyiben a tartásdíj más oknál fogva behajthatatlan, s a gyermeket gondozó szülő sem képes azt előteremteni, a bíróság elrendelheti a tar­tásdíj állami előlegezését. Amennyiben férjével a tar­tásdíj összegében nem tud­nak megegyezni, ügyével for­duljon a battonyai járásbíró­sághoz. A tartásdíjat vissza­menőleg 6 hónapra kérheti. (dr. Serédi) Agresszív gépkocsivezető Kesztyűs Ferencné, Sarkad, Cukorgyár 28/5. szám alatti lakos felháborodott hangú levelet írt a „Szerkeszen ve­lünk” rovatnak: „Szombati bevásárlásra indultam kerék­párral/ A kövesúton, a Sarkadi Kendergyár és cukorgyár között haladtam a sáros, latyakos úton. Az FE 22-42-es rendszámú ZIL-teherautó nagy sebességgel haladt, felém kö­zeledve még csak nem is lassított, úgy vágta a pocsolyát, látszott, hogy szándékos, amit akar. Terve sikerült, úgy le­takart sárral, hogy szemem, szám tele lett,\ arról nem is beszélve, hogy ami rajtám volt ruha, kabát, annak fél olda­lamon nem látszott a színe .A világossárga gallérból pepita lett. Szeretném, ha ezt az agresszív vezetőt legalább a válla­latánál megfigyelmeztetnék.” VISSZHANG „A Népújság május KM számában olvastuk B. S. E. írását. „A cigánylakosság helyzete Dobozon” címmel. Cikkének közoktatással fog­lalkozó részével az iskola tantestülete és vezetése csak részben ért egyet. Nem fo­gadjuk el: „Sikerült a kö­zelmúltban majdnem minden tanköteles cigánygyermeket beiskolázni”. Ez így nem igaz, a „majdnem” szó fe­lesleges, mert mi minden gyermeket beiskoláztunk. Té­ves az a közlés is, hogy év­ről évre alapképzési tan­folyamot indítanak iskolánk­ban. Alapismereti tanfolyam csak az 1978—79-es tanévben működött. Dolgozók esti is­kolája pedig 1961 óta műkö­dik. Bálint János, Doboz, ált. isk. ig.” * Az észrevétel jogos. Beval­lom a majdnem szócska nem véletlenül került a kifogásolt mondatba. Egyszerűen kétel­kedem a százszázalékok mö­gött rejtőző valóságfedezet- ben. S ebben a kérdésben kü­lönösen. Valószínű az örök­ké bennem búj káló kétke­dés ördöge volt a ludas. De ha levélírónk állítja, hogy minden tanköteles cigány- gyermeket beiskoláztak Do­bozon, akkor megkövetem tévedésemért. A másik „elírás” egysze­rűen a tanácsi informáto­romtól származó adat miatt kerülhetett be. Pedig kétszer is rákérdeztem. Ha csak egysZer volt analfabéták szá­mára alapkiképzési tanfo­lyam, akkor ezt így kell tu­domásul vennünk. Azért re­mélem, írásom másra is rá­irányította a figyelmet, nem­csak a tévedésekre. B. S. E. * „A Békés megyei Népújság április 26-i számában „Em­berek, esetek” címmel meg­jelent újságcikkre az alábbi tájékoztatást adjuk: Az utas­tájékoztató eszközök haszná­latánál a békéscsabai jára­tok számtáblával el van­nak látva, azok alkalmazásra is kerülnek. Nagy többsége a járatoknak hátul is meg van jelölve, kivételt képeznek csak azok, amelyek több vo­nalon dolgoznak. Az eszköz- gazdálkodás szempontjából ugyanis néhány gépkocsi 4-5 vonalon is jár, és szinte for­dulónként más irányban köz­lekedik, így nincs lehetőség arra, hogy minden helyi já­rati autóbuszon hátul és ol­dalt is a szám jelölést alkal­mazzuk. A megállókban el­helyezett indulási jegyzéke­ken fel van tüntetve a jára­tok vonalankénti indulási ideje. Volán 8. sz. Vállalat Békéscsaba

Next

/
Oldalképek
Tartalom