Békés Megyei Népújság, 1979. május (34. évfolyam, 101-125. szám)
1979-05-24 / 119. szám
1979. május 24., csütörtök Az orosházi Űj Elet Tsz-ben a napokban készült el a filmgyár megrendelésére ez a - letűnt korokat idéző — hintó nnmxxxmntxxxxxxxsxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxv I tárgyalóteremből Sikkasztás a mezögyáni takarékszövetkezetben A közelmúltban tárgyalta a Gyulai Járásbíróság Szilágyi Józsefné és Szigeti Gábor mezögyáni lakosok bűnügyét. Mind a ketten a község takarékszövetkezetében dolgoztak. Szilágyi József né könyvelőként, Szigeti Gábor vezetőként. Rajtuk kívül még egy pénztárost is foglalkoztatott a szövetkezet. 1968-tól 1973-ig Szilágyi Józsefné bűncselekmények sorozatát követte el. Mégpedig úgy, hogy különböző személyektől utcán és a lakásban pénzt vett át. Megígérte, hogy ezt a pénzt a tartozások törlesztésére befizeti a szövetkezet pénztárába. A pénzt azonban saját céljára fordította. Ezen a módon több mint 54 ezer forinthoz jutott, melyből kétezer forintot felettesének is juttatott. Így hát az is tudott a visszaélésekről. Hogy ne derüljön minderre fény, különféle manipulációkat követett el. A fizetési felszólításokat, s a különféle letiltásokat nem juttatta el a címzettekhez, Erre meg is volt a lehetősége. A takarékszövetkezet működésére vonatkozó szabályok szerint késedelmes fizetés esetén az előzetes felszólítás után késedelmi kamatot kell felszámítani. A munkaleírás alapján ez a takarékszövetkezet vezetőjének lett volna a feladata. A kamatok felszámításának ellenőrzését azonban Szilágyi Józsefné végezte. Ezzel a feladatkörrel élt vissza. Ugyanakkor a saját és férje nevére is jelentős kölcsönt vett fel. A kölcsön egy részét a kikötött lejárati időnél később fizették vissza. A késedelmi kamatot viszont nem számolta fel. Ehelyett az ezzel kapcsolatos kartonra ráírta, hogy „megszűnt”. A fel nem számolt és ki nem fizetett késedelmi kamatok összege meghaladta a 26 ezer forintot. A visszaélések elkövetését az ellenőrzés lazasága tette lehetővé. Az ellenőrzést a Fogyasztási Szövetkezetek Békés megyei Szövetsége végezte. Sajnos, nem valami példásan. Egyik esetben a revizor is vett fel mezőgazdasági kölcsönt Szilágyi Józsefné közreműködésével. A kölcsönt azonban gépkocsivásárlásra fordította. Az ő esetében sem számolták fel a késedelmi kamatot. A járásbíróság magánokirat-hamisítással elkövetett hűtlen kezelés és sikkasztás bűntette miatt Szilágyi József nét tíz hónap, Szigeti Gábort pedig hat hónap szabadságvesztésre ítélte. Mindkettőjüket eltiltotta a közügyek gyakorlásától. A bíróság súlyosbító körülményként értékelte, hogy a vádlottak a takarékszövetkezet működésére, a hitelezésre, a törlesztésre és a pénzforgalomra vonatkozó szabályok semmi- bevételével hosszú időn keresztül bűncselekmények sorozatát követték el a társadalmi tulajdon sérelmére. —di— Nincs rá paragrafus Lehangoló véleményt hallottam nemrég az egyik békéscsabai bérház biciklitárolójában. Régi ismerősöm szedte ki éppen kerékpárjának csapágyait, körülötte szanaszét hevertek a járgány alkatrészei. Az estébe hajló napszakhoz bizony eléggé gyenge világítás mellett alig találta a sötét helyiségben az összerakás sorrendjének megfelelő alkatrészeket. — Elkelne egy ilyen nagy tömbben valamiféle barkácsolóműhely — mondtam és megjegyeztem: van már néhány hasonló a város bérházaiban ... — Mikor birtokba vettük a házat, kezdeményeztem, hogy a tetőn levő, úgynevezett fűtőház környékét alakítsuk ki barkácsolónak. Sok dolgot házilag meg lehetne oldani egy kis műhely segítségével, ahol satupad, kis szerszámos polc stb. állhatna rendelkezésünkre. Mindenki egyetértett ezzel. Aztán ... a közömbösség „megfúrta” a kezdeményezést... Sajnos, így van ez sok mindenben ... Itt van például a padunk esete... A lépcsőház előtt régebben mindenhol pad állt. A vízvezeték-szerelőknek, mivel csőrepedést kellett megjavítaniuk és éppen azon a helyen ástak a földbe, ahol a pad állt, kidobták a padot a ház előtti nagy gidres-gödrös térre. Annak rendje-módja szerint kijavították a hibát, ám a padot a téren hagyták. Hetekig hevert fölfordulva a pad két-három méternyire régi helyétől. — A pad esete? Hiszen, amint látom, helyre tették. — Igen. Mi ketten, a Bélával ... Senki mást nem nagyon érdekelt, pedig csaknem mindenki igénybe vette. Tudja, úgy van ez — bár nem szeretnék senkit megsérteni —, hogy hazajövök a munkából, „bezárom a lakásomat, aztán Jézus!” Ami az ajtón kívül történik, ahhoz semmi közöm ... Sajnos, sok esetben el kell fogadni ezt a „lehangoló” megállapítást. Egyedi esetekben. Mert mi történik napjainkban a városokban? Békéscsaba lakosainak már csaknem egyharmada foglalta el az új lakótelepeket, s egy részük ma sem bé- külvén ki új körülményeivel, önkéntelenül is „szembe” kerül az együttélés úgy is mondhatnánk, törvényszerűen kialakuló új szabályaival. Bezárkóznak lakásaikba — s bár régebben az egész utcát, sőt környékét is jól ismerték, ma talán azt sem tudják, ki lakik a negyedik, vagy a tizedik emeleten. Sőt, „hála” a tömbházak agyafúrt címzéseinek: útba sem tudják igazítani az érdeklődőt: merre van pl a Kulich F/25-ös ház, bár közvetlenül a saját tömbjük mögött található. A munkácsy-téri tízemeletes tömb igazán alkalmas a társas együttélés magasabb lehetőségeinek valóra váltására. Földszintjén külön, szépen berendezett közös tá- salkodóhelyiség van, televízióval; a második emeletén (ez már a lakók saját kezdeményezése) „kondi”- termet rendeztek be: bordásfalat szereltek az egyik fal mellé, súlyzók, gumiszőnyeg, expander, s más eszközök segítik elő, hogy a felfrissülni akarók (főleg fiatalok laknak itt) edzzék magukat. Sok család rendszeresen „összejár” egy kis beszélgetésre, esti tereferére (nem házibulira!). Paradoxnak hangzik, pedig az a valóság, hogy az új körülmények közé került emberek, a „betonrengetegek” lakói azok, akik a legintenzívebben alakítgatják — alkalmazkodva környezetük változásához — a kollektív együttélés új szabályait, a szocialista erkölcsi normákat, éppen egymásra utaltságuk alapján. S ez a tendencia egyre szélesebb utat tör magának a megye valamennyi városában, nagyközségében. Soha nem voltam még olyan rendkívül népes tanácstagi beszámolón, mint legutóbb a csabai DÉMÁSZ épületében. Közel kettőszáz környékbeli lakó szorongott a nagy előadóteremben. Azok a lakók, akik a Bartók Béla utcai bérházakba nemrég költöztek be. Zömük fiatal házas, egy-két gyerek „tulajdonosa”. Nemcsak igényelték, hanem szinte követelték a tanácstól, Mi lesz a téglagyárak bányagödreiből? Mint már közöltük, a békéscsabai téglagyárak bányagödréből a következő években egy nagy tavat alakítanak ki, a part mentén pedig egy széles sávot fásítanak, füvesítenek. Itt lesz a városszéli kiránduló- és pihenőhely. Az erre vonatkozó tanulmánytervet Takács Lajos, a KÖVIZIG igazgatója készítette el. Vozár Imrének, a városi tanács műszaki osztálya csoportvezetőjének tájékoztatása szerint a terv nemsokára a tanács vezetői elé kerül, akik a körülmények figyelembevételével meghatározzák, hogy az I. ütem milyen sorrendben valósuljon meg. A nagy munka várhatóan 1981—1990-ig tart. Először megközelítő utak épülnek, majd feltöltik a Jambrik sortól délre levő sekély vizű tavakat. A nagy tó körül rendezik a terepet, rézsüt készítenek, és termőtalajjal való feltöltéssel erdősítésre, füvesítésre tesznek alkalmassá mintegy 50 hektár területet. Közben 150 ezer köbméter földet kell megmozgatni. Lehetséges, hogy az I. ütemben néhány sportpálya és szabad strandfürdő is létesül, ami a gazdasági helyzettől és a rendelkezésre álló eszközöktől függ. Meggyorsítható lesz a munka a lakosság társadalmi segítségével, illetve anyagi hozzájárulásával. Nyári időben naponta sok ezer ember keresheti majd fel ezt a kiránduló- és pihenőhelyet. Igen jó lehetőség nyílik csónakázásra a 83 hektárra tervezett nagy tavon, de másfajta sportolásra is mód lesz. A közterület bárki rendelkezésére áll, mert itt magáncélra a föld bérbe nem adható. Építkezésre engedélyt csak közületek kaphatnak. Épülhet például csónakház, sportpálya, vendéglátóipari létesítmény. Hasonló kirándulóhelye már több városnak van, s valamennyi széles körű társadalmi segítséggel létesült. Úgy csinálták, hogy mindenki számára vonzó legyen, ezért szívesen hoztak érte áldozatot az emberek. A tanulmányterv, amelyet Takács Lajos igazgató készített, ugyancsak alaposan számba vette a köz érdekeit. Ha tehát megvalósul, bizonyára jól fogják itt érezni magukat kicsinyek és nagyok. Érdemes tehát egy kis áldozatot hozni, hogy lerövidüljön a végrehajtás ideje, és Békéscsaba is mielőbb felzárkózzon azokhoz a városokhoz, amelyek már rendelkeznek ilyen könnyen megközelíthető vízparti kiránduló- és pihenőhellyel. Pásztor Béla „Nemcsak a két nép barátságának kérdése...” Gyulának kiterjedt kapcsolatai vannak a Német Demokratikus Köztársasággal. Kulturális téren a gyulai énekkar hosszú évek óta kapcsolatot tart a drezdai énekkarral. A társastánc klub régóta ápolja a kapcsolatot a Karl-Marx-Stadt-tiak- kal. Jelentős mennyiségű árut szállít a Gyulai Húskombinát az NDK-ba. A gyulai kórháznak már egy évtizedes az együttműködése a nordhauseni kórházzal. Ezeknek a gyümölcsöző 'kapcsolatoknak a továbbfejlesztése érdekében látogatott Gyulára Gerhard Pickert, az NDK budapesti nagykövetségének konzulja. A városban töltött csaknem 3 nap alatt főleg a megyei kórházzal, az ott folyó munkával ismerkedett, de felkereste a város nevezetesebb helyeit és eszmecserét folytatott a város és a kórház vezetőivel. Elutazása előtt megkértük, mondja el, milyen tapasztalatokat szerzett itt-tartózkodása során: — Igaz, zsúfolt volt a program, de megérte. A vendégfogadásról nem akarok hogy a gyerekévben meghirdetett program végrehajtásába vonja be őket: elsősorban azzal szeretnének segíteni, hogy rend legyen a házak környékén, hogy nyugodtan küldhessék le játszani gyermekeiket. Ma már rend és tisztaság uralkodik ezen a környéken is. Ehhez tevőlegesen járultak hozzá az ott lakók. Az említett ör utcai szövetkezeti (a D/7 és D/8) lakások között évek óta rendezetlen nagy terület rendbehozására fogtak össze a lakók. Vagy 150—200 gyerek „grundját” teremtették meg a közös munkával. S míg a köveket, betondarabokat sok tucatnyi lakó vidáman, egymással viccelődve hordta le egyik délután a nagy területről, egyben művelte mindazt az újat, ami az emberek közti viszonyok terén az életben manapság szükségszerűen fejlődik: az egymás és gyermekeik sorsáért való közös törődés. A „semmi közöm hozzá”- val szemben éppen a mindennapok „társtalanságának” feloldása készteti arra a háztömbök lakóit, hogy közös barkácsoló műhelyeket, kis házi klubokat, vagy „kondíciós” termeket alakítsanak ki, fogjanak össze környezetük szebbé varázsolásáért, gyermekeik játszási lehetőségeinek növeléséért, keressék egymás barátságát, segítsenek egymáson, ha úgy adódik. S mindezt nem kívülről rájuk erőszakoltan, előírások, paragrafusok kényszerére, hanem saját szükségleteikből, belső meggyőződésükből. Varga Dezső külön szólni, hiszen ötödik éve dolgozom Magyarországon, s a korábban csak hírből hallott magyaros vendégszeretetet azóta is élvezem. Nos, a gyulai sem tért el ettől. Mint a nagykövet helyettese, ezúton is szeretném tolmácsolni a nagykövet üdvözletét, ő is nagyon sajnálja, hogy ez a város kissé távol esik a fővárostól, ha közelebb lenne, bizonyára sűrűbben felkeresnénk. Különben ebben az évben több nagyobb és közepes nagyságú városba látogattam el, és minden túlzás nélkül állíthatom, hogy egyik helyen sem volt — különösen a centrumban — olyan nagyszerű létesítmény, mint az itteni Várfürdő, amelynek hűs vizét kipróbálhattuk feleségemmel együtt. Hogy milyen benyomásaim alakultak ki az itt töltött napok alatt? Nagyon sajnáltuk, hogy az impozáns húskombinátot a munkaszüneti nap miatt csak kívülről nézhettük meg. Többet tudok mondani a kórházról. Azt tapasztaltam, hogy a kórháznak és a benne dolgozó orvosoknak, egészségügyi dolgozóknak nagy tekintélye van a városban. Különösen megragadott az osztályokon tapasztalt tisztaság és a felelősségtudat, amellyel munkájukat végzik. Bár amint említettem, az idő rövid volt, a program sokrétű, annyit azonban éreztem, hogy az orvosok itt nemcsak egyszerű állampolgárok, fontos szerepük jut a közéletben is. Ez vonatkozik az egész magyar orvostársadalomra. — Lát-e további fejlődési lehetőséget a város és az NDK között? — A nagykövetség és személy szerint magam is nagyon fontosnak tartjuk a kapcsolatok szélesítését. Ezeknek a felvételéhez, bővítéséhez minden segítséget megadunk. Amikor tudomást szereztünk a gyulai és nordhauseni kórház kapcsolatáról, igyekeztünk tőlünk telhetőén támogatni a kölcsönös szakmai utakat, csere- üdültetéseket, ifjúsági delegációk cseréjét. Ügy gondolom, ez nemcsak a két nép barátságának kérdése, hanem politikai, emberi feladat is. Ezért állíthatom nyugodt szívvel, hogy amennyiben az ország más részén is felmerül hasonló igény, a nagykövetség támogatni fogja. — Köszönjük az elismerő szavakat. B. O. Az ország legnagyobb kavicsbányájában, Nyékiádházán az idén több, mint kétmillió köbméter kavicsot bányásznak. A fontos alapanyagból, a hazaiakon kívül, kelet-szlovákiai építkezésekhez is szállítanak (MTI-fotó)
