Békés Megyei Népújság, 1979. május (34. évfolyam, 101-125. szám)
1979-05-22 / 117. szám
Kiváló tsz-ek kiemelkedő ágazatai £ Debrecen, Mezőtúr, Szarvas A kiváló termelőszövetkezeti cím elnyeréséért indított országos versenyben a pontozás alapján két Békés megyei- közös gazdaság lett az első. Az orosházi Béke Tsz 743 pontjával messze maga mögé utasította a mezőnyt, míg a pusztaföldvári Lenin Tsz 708 ponttal a második lett. Nem sokkal maradt el mögöttük a gádorosi November 7. Termelőszövetkezet. Írásunkban a három tsz elmúlt évi gazdálkodásának legsikeresebb ágazatait mutatjuk be. Bz orosházi Béke Tsz A szakmabelieket is meglepte, amikor tudomásukra jutott, hogy az orosházi Béke Tsz alig több mint 600 hektáron termesztett répája 14 millió forint tiszta nyereséget adott. Addig, amíg nem győződtek meg ennek ellenkezőjéről, néhányan könyvelési „tévedésről” beszéltek. A szövetkezet vezetői azonban mindenkit akit érdekel, készségesen beavatnak a répatermesztés helyi titkaiba. A „receptet” most is készek közreadni... — Az a legfontosabb, hogy mindig időben végezzük el a munkát, az altalajlazítást, a vetést, a vegyszerezést és a betakarítást. Olyan fajták magvait juttattuk a földbe, amelyek a mi viszonyaink között a leggazdaságosabban termeszthetők. Ezt fajtaösz- szehasonlító kísérletek alapján döntjük el. Vagyis semmi különöset nem teszünk, termésátlagunk mégis 500 mázsa volt az elmúlt évben — vallja Arató József, a szövetkezet elnöke. Semmi különöset... Valóban így lenne? Akkor miért a hasonló adottságok ellenére is az 50—100—150 mázsás hektáronkénti különbség a gazdaságok között a termésátlagokban? Talán az elvégzett munka minősége a változó? Akárhogyan is van, aligha írható a véletlen számlájára, hogy a szövetkezetben a répa cukortartalma — szeptember végéig ezer vagonnyit takarítottak be —16 százalékod volt. Tavaly a közös gazdaság földjeiről 3160 vagon répát szállítottak a Mezőhegyesi Cukorgyárba. A répa hektáronként 20 ezer forint tiszta nyereséget adott. ú puszlatöldvári Lenin Tsz Méreteit tekintve a pusztaföldvári Lenin Tsz sem tartozik a nagy gazdaságok közé. Méreteit tekintve nem, de eredményeivel már joggal büszkélkedhet a közös gazdaság tagsága. A búza évek óta több mint 50, a kukorica 75 mázsát meghaladó termést adott hektáronként. A 3280 hektár földterület kétharmadán ezt a két növényt termesztik. A tavalyi év kiemelkedő eredményeket hozott a kukoricatermesztésben. Egy hektáron — 1100 hektár átlagában — 89 mázsa kukorica termett. A növénytermesztés összes nyeresége 9,7 millió forint volt, ennék több mint a felét a kukorica adta úgy, hogy közben csökkent a ráfordítás. Két éve a közös gazdaság egy mázsa kukoricát 172 fo-j rátért, tavaly mindössze 141 forintért állított elő. Így e fontos takarmánynövényből a szövetkezet árbevételi tervét 6 millió forinttal teljesítette túl. — Azt hiszem, eredményeink több tényező egybeesésének köszönhetőek. Ezek közül kettőt érdemes hangsúlyozni. Az egyik a szakemberek, a fizikai dolgozók hozzáállása, a másik mindig optimális időben, jól végrehajtott munka. Ez utóbbi persze bizonyos fokú túlgépesí- tést tett szükségessé. Fontosságát a zöldborsótermesztés tavalyi példájával lehet legjobban érzékeltetni. A 150 hektár borsót a szakaszos vetés ellenére egy időben kellett betakarítani. Ehhez azonban kevés volt a már rendelkezésünkre álló két speciális kombájn. Ezért újabb gépet vásároltunk. A gép ára még tavaly megtérült és segítségével több százezer forint értékű zöldBronz, ezüst, arany Egy kiváló újító portréja Békés megye egyik legnagyobb vállalatánál — a 8. sz. Volán-nál — már hagyománya van az újítómozgalomnak. A szakma országos lapjában olvastam, hogy Virág József csoportvezető nemrég a Kiváló Újító cím arany fokozatát kapta. Ezért kerestem meg. — 1966-ban kerültem a vállalathoz rakodógép-szerelőnek. Alig voltam 22 éves. Korán rávitt a kényszer arra, hogy újításokon gondolkozzak. Nem csak az autóbuszokhoz nehéz alkatrészt kapni, ezek a nagy gépek is örökké anyaghiányosak ... Ahhoz, hogy minél hamarabb megjavítsuk a rakodógépeket, ki kellett találnunk olyan behelyettesíthető alkatrészt, amire éppen szükség volt, és nem lehetett beszerezni. Ha jól utána gondolok, a 13 év alatt 46—47 újításomat fogadták el. Természetesen, kollégáim is segítettek abban, hogy az elgondolások valóra váljanak. Igazságtalan lennék, ha egy szóval is azt mondanám, hogy nem becsültek meg erkölcsileg, anyagilag egyaránt. 1969., 1971 és 1975-ben megkaptam a Kiváló Dolgozó kitüntetést. Majd sorban az újítási érmek: 1976 bronz, 1978 ezüst és most arany fokozatot. Ügy tudom, vállalatunk létszáma megközelíti a 3500 főt. Kettőnknek sikerült elérni az újítási arany fokozatot... — A sok jelentős újítás közül egyik „kedvencem” az a nehéz fizikai munkát megszüntető készülék, amit még 1972-ben Tadanai András és Blahut András kollégáimmal készítettem. A radiálszivaty- tyúemelő készülékről van szó. A rakodógépek radiál- szivattyú beemelését addig 4 fő végezte, súlya megközelítette a 150 kg-ot. Nyilván ez nehéz fizikai munkát igényelt. Elkészítettünk tehát egy olyan emelőszerkezetet, amellyel egy fő elvégezhette, kb. 20 kg-os erőkifejtéssel a be- és kiemelést, és ez a szerkezet egyben megszüntette a balesetveszélyt is. — A közel félszáz újításból mit tart még lényegesnek? — Mint mindenütt, vállalatunknál is egyre nagyobb szerepet kapnak a konténeres szállítások. A konténerek bizonytalanul álltak a gépen, szállításkor ide-oda mozgott a nagy teher, balesetveszélyes volt. Ki kellett találnunk valamit. A konténerek rögzítését hidraulikus módon valósítottuk meg. Ehhez 2 db két irányba működő munkahengert alkalmaztunk. A munkahengerek mérete igazodik a konténerekhez. Ezeket az önrakodó vezérlő tömbjéről működtetik. Az alkatrészek gyártása és felszerelése nagyon egyszerű és nem vesz sok időt igénybe. Úgy vélem, említésre méltó még a Volvo keréktárcsa házi felújítása is. A svéd típusú rakodógépnek ez az alkatrésze egy bizonyos borsót mentettünk meg — magyarázza Szász Lajos, tsz- elnök. A gazdálkodás tehát mindig újabb és újabb tanulságokkal szolgál. Ügy látszik Pusztaföldvárott az elmúlt években időben vonták le a szükséges következtetéseket. ' D gádorosi A Tiszántúl mezőgazdaságának szellemi központja Beszélgetés dr. Tóth lézseffel, a Debreceni Bgrártndományi Egyetem rektorával November 7. Tsz A gádorosi November 7. Tsz életében kedvező változást hozott az 1975-ös év, amikor a két helyi termelő- szövetkezet egyesült. Az egyesülést megelőzően 55, két éve 84, tavaly pedig 90,4 mázsa kukorica termett hektáronként. A közös gazdaság minden területen végbemenő gyors fejlődését a kukorica termésnövekedése reprezentálja a legjobban. A több mint 90 mázsás hektáronkénti terméssel a Dél-Békés megyei Tsz-szövetség gazdaságai között az elsők lettek. — A kiemelkedő termés- eredmény az 1974 óta eltelt évek következetes munkájának köszönhető. Ma már a szövetkezet összes nyereségének mintegy 25 százalékát a kukorica adja. Tavaly a hektáronkénti nyereség 12 ezer forint volt. A korábbi évekhez hasonlóan most is időben, már április 28-án befejezték a vetést. Az idén is folytatják a kisparcellás kísérleteket. Ennék lényege, hogyan lehet a főszám növelésével még nagyobb termést elérni földjeiken úgy, hogy az önköltség se nőjön jelentősen. A szövetkezet 820 hektárral tagja a bábolnai Kukoricatermesztési Rendszernek. A BKR-hez tartozó területeken a termésátlag 92 mázsa volt 1978-ban. A közös gazdaság ISV-technológiát alkalmaz a sertéstermelésben, s tagja a CITÉV-nek is. A rendszerek technológiájával eredményesebbé vált a gazdálkodás. A közelmúltban fejeződött be az ISV-technoló- giával felszerelt sertéstelep rekonstrukciója, amely így évente 8000 hízott sertés kibocsátását teszi lehetővé. Kepenyes János idő után a nagy terhelés miatt a rögzítőcsavaroknál megrepedezik. Nyilvánvaló, ezzel a keréktárcsával a gépet nem lehet üzemeltetni. A kereskedelemben pedig nem kapható! Így jutottunk el ahhoz a gondolathoz, hogy vágópisztollyal kivágtunk egy 450 mm átmérőjű kört a keréktárcsából. Ehhez 20 mm vastag kazánlemezből egy betétet készítettünk, amely jól illeszkedik a keréktárcsába. A betétet fúrógépen pontosan méretre alakítottuk ki. Ezután mindkét oldalon elektromos varrattal behegesztettük... Csak címszavakban még egy-két újítás: elkészítettük a Castor 603 rakodógép fékpofa szabályozásához szükséges felfogó készüléket ... A Béta típusú Dieseltargonca ellensúly, illetve beemelő célszerszámot. A közelmúltban tartották Mezőtúron a Tessedik Sámuel tiszántúli mezőgazdasági tudományos napok elnevezésű rendezvényt, amely a termelésfejlesztés időszerű kérdéseivel foglalkozott. A gépészeti főiskolai kar oktatói, kutatói gárdájával karöltve a tanácskozás vendéglátója a Debreceni Agrártudományi Egyetem volt. Az intézmény rektora, Tóth József a mezőgazdasági tudományok doktora, egyetemi tanár, öt kértük meg, hogy nyilatkozzék lapunknak a rendezvény céljáról, a napirenden levő téma fontosságáról. — Az ilyen tanácskozásokon általában a kutatók és a gyakorló szakemberek találkoznak. Ez kitűnt a meghívóból is, hiszen a mező- gazdaság csaknem minden ágazatát, területét képviselte valaki. — Nem véletlen, hogy intézményünket egyre gyakrabban a Tiszántúl mezőgazdaságának szellemi központjaként emlegetik. A debreceni egyetemi kar, a szarvasi mezőgazdaságtudományi és a mezőtúri gépészeti főiskolai kar, valamint a karcagi kutatóintézetünk, és egyéb központi szervezeteink, mint amilyen például a termelés- fejlesztési intézet, amelynek a szaktanácsadás és a korszerű módszerek gyakorlatban való elterjesztése a feladata, vagy a továbbképzési osztályunk, amelynek tevékenysége nevéből adódik, szóval mindez együtt olyan erőt képvisel, amely nagyon sokat tud adni a mezőgazda„Leltárt” kellene készíteni az újításokról, az most, ilyen gyorsan nem megy... De úgy érzem, kiderült a fentiekből, hogy igyekszünk segíteni a balesetveszélyes helyzetek megszüntetésén, az anyaghiányon a magunk módján. Ez nemcsak a vállalatnak, de nekünk is érdekünk. Ne álljon a javításra váró gépek hosszú sora a műhely előtt. 35 éves vagyok! Van időm és kedvem legalább ennyi, vagy még több újítási javaslat. megtételére. Nem csak belső kényszert érzek arra, hogy újat alkossak, de erre kötelez az is, hogy egy olyan szocialista brigádban dolgozom, ahol már kétszer sikerült megszereznünk elért eredményeink alapján az ezüst fokozatot. Kép, szöveg: Béla Vali ságnak, s különösen a tájegység üzemeinek fejlődését segítheti. Intézményünk oktatói, kutatói a tudományos rendezvényék mellett is igen széles körben terjesztik az általunk feltárt újdonságokat, hiszen évente több mint ezer gyakorlati szaktanácsot adunk, amellett, hogy szerződéses tevékenységet is folytatunk. — A két nap alatt a három szekcióban több mint hetven előadás és korreferátum hangzott el, az értékelés tehát most még lehetetlen. így csupán arra kérem, hogy soroljon fel néhány olyan témát, amelyből merítve a hazatérő gazdaságvezetők hasznos intézkedéseket hozhatnak. — A növénytermesztési és talajművelési szekcióban például az intenzív termesztés biológiai hátterének a technológiára és a technikára gyakorolt hatásáról hangzott el előadás, amely rendkívül sok újdonságot tartalmazott. A korreferátumban olyan témákról esett szó, mint a vízgazdálkodás helyzete, az öntözés fejlesztéséneik hosszú távú elképzelései a Tiszántúlon, a ráfordítás csökkentésének lehetőségei a KITE termelési rendszerben, a műtrágyázás, költség-, hozamviszonyok elemzése, de bizonyos ágazati konkrét problémákról is beszéltünk. Megemlíthetem akár a cukorrépa-, akár a szálastakar- mány-termelés gondjait, előbbre lépési lehetőségeit boncolgató hozzászólásokat. — Ügy gondolom, hogy az állattenyésztési és tartástechnológiai, valamint az agrárökonómiai és gépesítési szekció is számos olyan témát választott, amely nagyon izgatja a szakembereket. — Igen. Ilyen volt például a tömegtakarmányokra és melléktermékekre alapozott állattenyésztésről, vagy az ökonómiai szekcióban a korszerű mezőgazdasági vállalatok gépesítésszervezéséről, a teljesítmények hatékony kihasználásáról szóló vita. Persze, ezek csak kiragadott témák, hiszen még jó néhány olyan korreferátumot, előadást is fel lehetne sorolni, amely arra törekedett, hogy az elméleti igényesség mellett a gyakorlathoz szóljon. — Természetesen nem lehet elválasztani a már végzett szakemberek tanácskozásától az oktatást. A ma még főiskolákra, egyetemekre járó hallgatók milyen hasznot húzhatnak az itt elhangzottakból? — A felsőoktatási intézmények rendelkeznek azzal az előnnyel, hogy a kutatás eredményeiről azonnal beszámolhatnak a tanulóifjúságnak, valamint a továbbképzéseken a gyakorló gazdáknak. Érzésem szerint ez elég széles kör ahhoz, hogy célunkat elérjük. — Hatékonyság, termelékenység, tartalékok: nagyon lényeges fogalmak. Mondana rájuk néhány példát a tennivalók oldaláról? — Visszatérnék az állat- tenyésztéshez. Többek között két termelési rendszernek dolgoztunk ki tömegtakarmányokra és melléktermékekre alapozott tartástechnológiai eljárást. Nagyon nagy tartalékokat látok a melléktermékek hasznosításában. Eddig is sokat beszéltünk róla, de igazán nem tettünk meg mindent, hogy valóban kihasználjuk az itt rejtőző lehetőségeket. Nos, nálunk a napokban kerül házi vitára egy kandidátusi értekezés, amely korszerű matematikai eljárással és számítástechnikával vizsgálja az említett termékek hatékonyságát, beilleszthetőségét az állattartásba. A KITE-vel arról tárgyalunk, hogy a korszerű ökonómiai módszerekkel miképpen lehet megalapozni a rendszer technológiai ajánlatait, illetve a számítástechnika segítségével a megfelelő ágazattársításra próbálunk fényt deríteni. Hasonló jelentőséggel bír a korszerű talajművelés eljárásainak kidolgozása is. Itt a föld megmunkálási költségeinek csökkentése mellett a magasabb hozamok elérése a cél. Megemlíthetem azt az országos akciót is, amelyet kutatóink a mésztrá- gyázással kapcsolatban indítottak, hiszen ez az anyag, mint talajjavító szer is jelentős, tehát ismét a magasabb termésátlagot szolgálja. Juhtartási technológiánk pedig a viszonylag olcsó férőhelyekkel, nem túl drága tartási technológiával szintén a kisebb költségeket, a hatékonyabb termelést célozta meg. — Ha jól látom, arra törekednek, hogy az egyes részegységek tennivalóitól egészen a komplex feladatokig valamennyi területet átfogják ... — Pontosan így van. Ez másik előnye a felsőoktatási intézményeknek. Tudniillik, minden karon lennie kell olyan szakembereknek, akik a részproblémák legjobb ismerői. így természetesen komplex vizsgálatokat is végezhetünk, például alkalmasak lennénk arra, hogy az egész Tiszántúl mezőgazdaságának hosszú távú fejlesztési tervét kidolgozzuk. — Tehát akkor itt is van még tartalék. — Igen. — Befejezésül még egy kérdést: a következő mező- gazdasági tudományos napokat hol rendezik? — Jövőre a szarvasi főiskolai karon, ahol Tessedik Sámuel élt. Persze Tesse- dikhez nemcsak a Körös menti városnak van köze, hiszen a tudós az egész Tiszántúlon tevékenykedett. Ezért is esett a választás éppen az ő nevére. Braun Ágoston r