Békés Megyei Népújság, 1979. május (34. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-22 / 117. szám

Kiváló tsz-ek kiemelkedő ágazatai £ Debrecen, Mezőtúr, Szarvas A kiváló termelőszövetke­zeti cím elnyeréséért indí­tott országos versenyben a pontozás alapján két Békés megyei- közös gazdaság lett az első. Az orosházi Béke Tsz 743 pontjával messze maga mögé utasította a me­zőnyt, míg a pusztaföldvári Lenin Tsz 708 ponttal a má­sodik lett. Nem sokkal ma­radt el mögöttük a gádorosi November 7. Termelőszövet­kezet. Írásunkban a három tsz elmúlt évi gazdálkodásá­nak legsikeresebb ágazatait mutatjuk be. Bz orosházi Béke Tsz A szakmabelieket is meg­lepte, amikor tudomásukra jutott, hogy az orosházi Bé­ke Tsz alig több mint 600 hektáron termesztett répája 14 millió forint tiszta nyere­séget adott. Addig, amíg nem győződtek meg ennek ellen­kezőjéről, néhányan könyve­lési „tévedésről” beszéltek. A szövetkezet vezetői azonban mindenkit akit érdekel, kész­ségesen beavatnak a répa­termesztés helyi titkaiba. A „receptet” most is készek közreadni... — Az a legfontosabb, hogy mindig időben végezzük el a munkát, az altalajlazítást, a vetést, a vegyszerezést és a betakarítást. Olyan fajták magvait juttattuk a földbe, amelyek a mi viszonyaink között a leggazdaságosabban termeszthetők. Ezt fajtaösz- szehasonlító kísérletek alap­ján döntjük el. Vagyis sem­mi különöset nem teszünk, termésátlagunk mégis 500 mázsa volt az elmúlt évben — vallja Arató József, a szö­vetkezet elnöke. Semmi különöset... Valóban így lenne? Akkor miért a hasonló adottságok ellenére is az 50—100—150 mázsás hektáronkénti különbség a gazdaságok között a termés­átlagokban? Talán az elvég­zett munka minősége a vál­tozó? Akárhogyan is van, aligha írható a véletlen szám­lájára, hogy a szövetkezet­ben a répa cukortartalma — szeptember végéig ezer va­gonnyit takarítottak be —16 százalékod volt. Tavaly a közös gazdaság földjeiről 3160 vagon répát szállítottak a Mezőhegyesi Cukorgyárba. A répa hektá­ronként 20 ezer forint tisz­ta nyereséget adott. ú puszlatöldvári Lenin Tsz Méreteit tekintve a puszta­földvári Lenin Tsz sem tar­tozik a nagy gazdaságok kö­zé. Méreteit tekintve nem, de eredményeivel már jog­gal büszkélkedhet a közös gazdaság tagsága. A búza évek óta több mint 50, a kukorica 75 mázsát meghaladó termést adott hektáronként. A 3280 hektár földterület kétharmadán ezt a két növényt termesztik. A tavalyi év kiemelkedő ered­ményeket hozott a kukorica­termesztésben. Egy hektáron — 1100 hektár átlagában — 89 mázsa kukorica termett. A növénytermesztés összes nyeresége 9,7 millió forint volt, ennék több mint a fe­lét a kukorica adta úgy, hogy közben csökkent a ráfordítás. Két éve a közös gazdaság egy mázsa kukoricát 172 fo-j rátért, tavaly mindössze 141 forintért állított elő. Így e fontos takarmánynövényből a szövetkezet árbevételi tervét 6 millió forinttal teljesítette túl. — Azt hiszem, eredménye­ink több tényező egybeesésé­nek köszönhetőek. Ezek kö­zül kettőt érdemes hangsú­lyozni. Az egyik a szakembe­rek, a fizikai dolgozók hoz­záállása, a másik mindig op­timális időben, jól végrehaj­tott munka. Ez utóbbi per­sze bizonyos fokú túlgépesí- tést tett szükségessé. Fon­tosságát a zöldborsótermesz­tés tavalyi példájával lehet legjobban érzékeltetni. A 150 hektár borsót a szakaszos ve­tés ellenére egy időben kel­lett betakarítani. Ehhez azonban kevés volt a már rendelkezésünkre álló két speciális kombájn. Ezért újabb gépet vásároltunk. A gép ára még tavaly megté­rült és segítségével több százezer forint értékű zöld­Bronz, ezüst, arany Egy kiváló újító portréja Békés megye egyik legna­gyobb vállalatánál — a 8. sz. Volán-nál — már ha­gyománya van az újítómoz­galomnak. A szakma orszá­gos lapjában olvastam, hogy Virág József csoportvezető nemrég a Kiváló Újító cím arany fokozatát kapta. Ezért kerestem meg. — 1966-ban kerültem a vállalathoz rakodógép-sze­relőnek. Alig voltam 22 éves. Korán rávitt a kényszer ar­ra, hogy újításokon gondol­kozzak. Nem csak az autóbuszok­hoz nehéz alkatrészt kapni, ezek a nagy gépek is örök­ké anyaghiányosak ... Ah­hoz, hogy minél hamarabb megjavítsuk a rakodógépe­ket, ki kellett találnunk olyan behelyettesíthető al­katrészt, amire éppen szük­ség volt, és nem lehetett be­szerezni. Ha jól utána gondolok, a 13 év alatt 46—47 újításo­mat fogadták el. Termé­szetesen, kollégáim is se­gítettek abban, hogy az el­gondolások valóra váljanak. Igazságtalan lennék, ha egy szóval is azt mondanám, hogy nem becsültek meg erkölcsileg, anyagilag egy­aránt. 1969., 1971 és 1975-ben megkaptam a Kiváló Dol­gozó kitüntetést. Majd sor­ban az újítási érmek: 1976 bronz, 1978 ezüst és most arany fokozatot. Ügy tu­dom, vállalatunk létszáma megközelíti a 3500 főt. Ket­tőnknek sikerült elérni az újítási arany fokozatot... — A sok jelentős újítás közül egyik „kedvencem” az a nehéz fizikai munkát meg­szüntető készülék, amit még 1972-ben Tadanai András és Blahut András kollégáimmal készítettem. A radiálszivaty- tyúemelő készülékről van szó. A rakodógépek radiál- szivattyú beemelését addig 4 fő végezte, súlya megköze­lítette a 150 kg-ot. Nyilván ez nehéz fizikai munkát igényelt. Elkészítettünk te­hát egy olyan emelőszerke­zetet, amellyel egy fő elvé­gezhette, kb. 20 kg-os erőki­fejtéssel a be- és kiemelést, és ez a szerkezet egyben megszüntette a balesetve­szélyt is. — A közel félszáz újítás­ból mit tart még lényeges­nek? — Mint mindenütt, válla­latunknál is egyre nagyobb szerepet kapnak a konténe­res szállítások. A konténe­rek bizonytalanul álltak a gépen, szállításkor ide-oda mozgott a nagy teher, bal­esetveszélyes volt. Ki kellett találnunk valamit. A kon­ténerek rögzítését hidrauli­kus módon valósítottuk meg. Ehhez 2 db két irány­ba működő munkahengert alkalmaztunk. A munkahen­gerek mérete igazodik a konténerekhez. Ezeket az önrakodó vezérlő tömbjéről működtetik. Az alkatrészek gyártása és felszerelése na­gyon egyszerű és nem vesz sok időt igénybe. Úgy vélem, említésre méltó még a Volvo kerék­tárcsa házi felújítása is. A svéd típusú rakodógépnek ez az alkatrésze egy bizonyos borsót mentettünk meg — magyarázza Szász Lajos, tsz- elnök. A gazdálkodás tehát min­dig újabb és újabb tanulsá­gokkal szolgál. Ügy látszik Pusztaföldvárott az elmúlt években időben vonták le a szükséges következtetéseket. ' D gádorosi A Tiszántúl mezőgazdaságának szellemi központja Beszélgetés dr. Tóth lézseffel, a Debreceni Bgrártndományi Egyetem rektorával November 7. Tsz A gádorosi November 7. Tsz életében kedvező válto­zást hozott az 1975-ös év, amikor a két helyi termelő- szövetkezet egyesült. Az egyesülést megelőzően 55, két éve 84, tavaly pedig 90,4 mázsa kukorica termett hek­táronként. A közös gazdaság minden területen végbemenő gyors fejlődését a kukorica termésnövekedése reprezen­tálja a legjobban. A több mint 90 mázsás hektáronkén­ti terméssel a Dél-Békés me­gyei Tsz-szövetség gazdasá­gai között az elsők lettek. — A kiemelkedő termés- eredmény az 1974 óta eltelt évek következetes munkájá­nak köszönhető. Ma már a szövetkezet összes nyereségé­nek mintegy 25 százalékát a kukorica adja. Tavaly a hek­táronkénti nyereség 12 ezer forint volt. A korábbi évekhez hason­lóan most is időben, már áp­rilis 28-án befejezték a ve­tést. Az idén is folytatják a kisparcellás kísérleteket. En­nék lényege, hogyan lehet a főszám növelésével még na­gyobb termést elérni föld­jeiken úgy, hogy az önkölt­ség se nőjön jelentősen. A szövetkezet 820 hektár­ral tagja a bábolnai Kuko­ricatermesztési Rendszernek. A BKR-hez tartozó terüle­teken a termésátlag 92 má­zsa volt 1978-ban. A közös gazdaság ISV-technológiát al­kalmaz a sertéstermelésben, s tagja a CITÉV-nek is. A rendszerek technológiájával eredményesebbé vált a gaz­dálkodás. A közelmúltban fe­jeződött be az ISV-technoló- giával felszerelt sertéstelep rekonstrukciója, amely így évente 8000 hízott sertés ki­bocsátását teszi lehetővé. Kepenyes János idő után a nagy terhelés miatt a rögzítőcsavaroknál megrepedezik. Nyilvánvaló, ezzel a keréktárcsával a gépet nem lehet üzemeltet­ni. A kereskedelemben pe­dig nem kapható! Így jutot­tunk el ahhoz a gondolathoz, hogy vágópisztollyal kivág­tunk egy 450 mm átmérőjű kört a keréktárcsából. Eh­hez 20 mm vastag kazánle­mezből egy betétet készítet­tünk, amely jól illeszkedik a keréktárcsába. A betétet fúrógépen pontosan méretre alakítottuk ki. Ezután mind­két oldalon elektromos var­rattal behegesztettük... Csak címszavakban még egy-két újítás: elkészítet­tük a Castor 603 rakodógép fékpofa szabályozásához szükséges felfogó készülé­ket ... A Béta típusú Diesel­targonca ellensúly, illetve beemelő célszerszámot. A közelmúltban tartották Mezőtúron a Tessedik Sá­muel tiszántúli mezőgazdasá­gi tudományos napok elneve­zésű rendezvényt, amely a termelésfejlesztés időszerű kérdéseivel foglalkozott. A gépészeti főiskolai kar okta­tói, kutatói gárdájával kar­öltve a tanácskozás vendég­látója a Debreceni Agrártu­dományi Egyetem volt. Az intézmény rektora, Tóth Jó­zsef a mezőgazdasági tudo­mányok doktora, egyetemi tanár, öt kértük meg, hogy nyilatkozzék lapunknak a rendezvény céljáról, a napi­renden levő téma fontossá­gáról. — Az ilyen tanácskozáso­kon általában a kutatók és a gyakorló szakemberek ta­lálkoznak. Ez kitűnt a meg­hívóból is, hiszen a mező- gazdaság csaknem minden ágazatát, területét képvisel­te valaki. — Nem véletlen, hogy in­tézményünket egyre gyak­rabban a Tiszántúl mezőgaz­daságának szellemi központ­jaként emlegetik. A debre­ceni egyetemi kar, a szarvasi mezőgazdaságtudományi és a mezőtúri gépészeti főiskolai kar, valamint a karcagi ku­tatóintézetünk, és egyéb központi szervezeteink, mint amilyen például a termelés- fejlesztési intézet, amelynek a szaktanácsadás és a kor­szerű módszerek gyakorlat­ban való elterjesztése a fel­adata, vagy a továbbképzé­si osztályunk, amelynek te­vékenysége nevéből adódik, szóval mindez együtt olyan erőt képvisel, amely nagyon sokat tud adni a mezőgazda­„Leltárt” kellene készíteni az újításokról, az most, ilyen gyorsan nem megy... De úgy érzem, kiderült a fen­tiekből, hogy igyekszünk se­gíteni a balesetveszélyes helyzetek megszüntetésén, az anyaghiányon a ma­gunk módján. Ez nemcsak a vállalatnak, de nekünk is érdekünk. Ne álljon a javí­tásra váró gépek hosszú so­ra a műhely előtt. 35 éves vagyok! Van időm és kedvem legalább ennyi, vagy még több újítási ja­vaslat. megtételére. Nem csak belső kényszert érzek arra, hogy újat alkossak, de erre kötelez az is, hogy egy olyan szocialista brigádban dolgozom, ahol már kétszer sikerült megszereznünk el­ért eredményeink alapján az ezüst fokozatot. Kép, szöveg: Béla Vali ságnak, s különösen a táj­egység üzemeinek fejlődését segítheti. Intézményünk ok­tatói, kutatói a tudományos rendezvényék mellett is igen széles körben terjesztik az általunk feltárt újdonságo­kat, hiszen évente több mint ezer gyakorlati szaktanácsot adunk, amellett, hogy szer­ződéses tevékenységet is folytatunk. — A két nap alatt a há­rom szekcióban több mint hetven előadás és korreferá­tum hangzott el, az értéke­lés tehát most még lehetet­len. így csupán arra kérem, hogy soroljon fel néhány olyan témát, amelyből merít­ve a hazatérő gazdaságveze­tők hasznos intézkedéseket hozhatnak. — A növénytermesztési és talajművelési szekcióban például az intenzív termesz­tés biológiai hátterének a technológiára és a techniká­ra gyakorolt hatásáról hang­zott el előadás, amely rend­kívül sok újdonságot tartal­mazott. A korreferátumban olyan témákról esett szó, mint a vízgazdálkodás hely­zete, az öntözés fejlesztésé­neik hosszú távú elképzelései a Tiszántúlon, a ráfordítás csökkentésének lehetőségei a KITE termelési rendszerben, a műtrágyázás, költség-, ho­zamviszonyok elemzése, de bizonyos ágazati konkrét problémákról is beszéltünk. Megemlíthetem akár a cu­korrépa-, akár a szálastakar- mány-termelés gondjait, előbbre lépési lehetőségeit boncolgató hozzászólásokat. — Ügy gondolom, hogy az állattenyésztési és tartás­technológiai, valamint az ag­rárökonómiai és gépesítési szekció is számos olyan té­mát választott, amely na­gyon izgatja a szakembere­ket. — Igen. Ilyen volt például a tömegtakarmányokra és melléktermékekre alapozott állattenyésztésről, vagy az ökonómiai szekcióban a kor­szerű mezőgazdasági vállala­tok gépesítésszervezéséről, a teljesítmények hatékony ki­használásáról szóló vita. Persze, ezek csak kiragadott témák, hiszen még jó néhány olyan korreferátumot, elő­adást is fel lehetne sorolni, amely arra törekedett, hogy az elméleti igényesség mel­lett a gyakorlathoz szóljon. — Természetesen nem le­het elválasztani a már vég­zett szakemberek tanácsko­zásától az oktatást. A ma még főiskolákra, egyetemek­re járó hallgatók milyen hasznot húzhatnak az itt el­hangzottakból? — A felsőoktatási intéz­mények rendelkeznek azzal az előnnyel, hogy a kutatás eredményeiről azonnal be­számolhatnak a tanulóifjú­ságnak, valamint a tovább­képzéseken a gyakorló gaz­dáknak. Érzésem szerint ez elég széles kör ahhoz, hogy célunkat elérjük. — Hatékonyság, termelé­kenység, tartalékok: nagyon lényeges fogalmak. Mondana rájuk néhány példát a ten­nivalók oldaláról? — Visszatérnék az állat- tenyésztéshez. Többek között két termelési rendszernek dolgoztunk ki tömegtakarmá­nyokra és melléktermékekre alapozott tartástechnológiai eljárást. Nagyon nagy tarta­lékokat látok a melléktermé­kek hasznosításában. Eddig is sokat beszéltünk róla, de igazán nem tettünk meg mindent, hogy valóban ki­használjuk az itt rejtőző le­hetőségeket. Nos, nálunk a napokban kerül házi vitára egy kandidátusi értekezés, amely korszerű matematikai eljárással és számítástechni­kával vizsgálja az említett termékek hatékonyságát, be­illeszthetőségét az állattar­tásba. A KITE-vel arról tár­gyalunk, hogy a korszerű ökonómiai módszerekkel mi­képpen lehet megalapoz­ni a rendszer technoló­giai ajánlatait, illetve a számítástechnika segítségé­vel a megfelelő ágazattársí­tásra próbálunk fényt deríte­ni. Hasonló jelentőséggel bír a korszerű talajművelés el­járásainak kidolgozása is. Itt a föld megmunkálási költségeinek csökkentése mellett a magasabb hozamok elérése a cél. Megemlíthetem azt az országos akciót is, amelyet kutatóink a mésztrá- gyázással kapcsolatban indí­tottak, hiszen ez az anyag, mint talajjavító szer is je­lentős, tehát ismét a maga­sabb termésátlagot szolgálja. Juhtartási technológiánk pe­dig a viszonylag olcsó férő­helyekkel, nem túl drága tar­tási technológiával szintén a kisebb költségeket, a hatéko­nyabb termelést célozta meg. — Ha jól látom, arra tö­rekednek, hogy az egyes részegységek tennivalóitól egészen a komplex feladato­kig valamennyi területet át­fogják ... — Pontosan így van. Ez másik előnye a felsőoktatási intézményeknek. Tudniillik, minden karon lennie kell olyan szakembereknek, akik a részproblémák legjobb is­merői. így természetesen komplex vizsgálatokat is vé­gezhetünk, például alkalma­sak lennénk arra, hogy az egész Tiszántúl mezőgazda­ságának hosszú távú fejlesz­tési tervét kidolgozzuk. — Tehát akkor itt is van még tartalék. — Igen. — Befejezésül még egy kérdést: a következő mező- gazdasági tudományos napo­kat hol rendezik? — Jövőre a szarvasi főis­kolai karon, ahol Tessedik Sámuel élt. Persze Tesse- dikhez nemcsak a Körös menti városnak van köze, hiszen a tudós az egész Ti­szántúlon tevékenykedett. Ezért is esett a választás ép­pen az ő nevére. Braun Ágoston r

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom