Békés Megyei Népújság, 1979. május (34. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-22 / 117. szám

1979. május 22., kedd Befejeződött a sárréti napok eseménysorozata A csak júliusban megszo­kott nyári kánikula sem ri­asztotta vissza a közönséget attól, hogy vasárnap délután részt vegyen az V. sárréti napok záróünnepségén. Az Alföldnek ezen a földrajzi tájegységén elterülő három járás — a püspökladányi, a berettyóújfalui és a szeghal­mi — társadalmi és közmű­velődési seregszemléjének befejező ünnepségét a nem­régiben várossá nyilvánított Berettyóújfaluban, a József Attila Művelődési Központ­ban rendezték meg. Benedek Lászlónak, a Ha­zafias Népfront helyi titká­rának köszöntő v szavai után dr. Schnitzler József profesz- szor, országgyűlési képviselő mondott ünnepi beszédet. A szónok megköszönte a Haj- dú-Bihar és Békés megyei párt- és állami szerveknek, a szervező népművelőknek azt a . segítséget, amelynek eredményeképpen ismét megrendezhették a kéthetes eseménysorozatot. A gazdag programú napokon — a kö­zös múlt és a közös építő jelen mindennapjaira alapoz­va — a tájegység települései­nek lakói társadalmunk épí­tésének legújabb eredmé­nyei mellett a haladó hagyo­mányokkal, a kultúra újabb keletű kincseivel ismerked­hettek. Bár még a sárréti napok rendezvényeinek érté­kelése tart, néhány kiváló eredmény máris megmutat­kozik. A legsikeresebb prog­ramok között tartják ma már nyilván a május 18-án tartott szeghalmi település- fejlesztési előadást és a báb­csoportok dévaványai talál­kozóját, május 17-én. A zárszavak után a sárrét- udvari Parasztkórus, a püs­pökladányi Sárrét népi együttes, a berettyóújfalui Bihar népi együttes, Finta Erzsébet dalénekes, valamint a csökmői pávakör műsorá­nak tapsolhatott a közönség. Az ünnepség színhelye, a be­rettyóújfalui művelődési központ. Fenti képünk: a püspökladányiak verbunkja fergeteges sikert aratott Nevelőotthonok megyei találkozója a nemzetközi gyermekév jegyében Május 20-án, vasárnap reggel a vártnál is több gyermek és felnőtt vendég érkezett Dévaványára, a ne­velőotthonok tizenegyedik, hagyományos találkozójára. A sokrétű program megva­lósításának a nyári idő is kedvezett. A nap első eseménye a szovjet hősök emlékművének koszorúzási ünnepsége volt. S -mivel a gyermekév jegyé­ben rendezték e találkozót, a koszorúzáson a különböző nemzetek gyermekeit jelké­pezve, négernek, vietnami­nak, indiánnak öltözött gyer­mekek kísérték a koszorú- zókat. A nagyszabású, szintén ha­gyományos kulturális bemu­tatók talán a korábbi évek­nél is színvonalasabbra si­kerültek. A dévaványai mű­velődési házban megrende­zett műsort a házigazda ne­velőotthon igazgatója, Cso- szor Zoltánná nyitotta meg, aki rövid ünnepi köszöntőjé­ben méltatta a nemzetközi gyermekév jelentőségét, valamint köszönetét mon­dott a nevelőotthont patro­náló intézményeknek az ál­taluk nyújtott jelentős tá­mogatásért. Ezután — a ki­alakult szokásoknak megfe­lelően — a nevelőotthonok gyermekképviselői felkötöt­ték szalagjaikat a dévavá­nyai nevelőotthon ’ csapat- zászlajára. Az egész napos programban részt vettek a Dévaványai 1-es számú Álta­lános Iskola úttörői is, hi­szen a nevelőotthon lakói ebben az iskolában tanul­nak. Társaik képviseleté­ben F.arabás Júlia, a 3936-os számú, Gábor Áron úttörő- cs'.pat úttörőtanácsának *.tkára mondott szép köszön­tőt a találkozó alkalmából. Ezután gyors egymásutánban következtek a bemutatók. Az eleki nevelőotthon óvo­dásai összeállítást mutat­tak be különböző nemzetek gyermekirodalmából, tán­caiból. A siker nem is ma­radt el. A battonyaiak kis- széktánca, s a gyularemetei­ek irodalmi színpada is Röpülj páva-körök és citerások hatodszor Hatodik alkalommal ren­dezik meg május 26-án Gyomán, a Katona József Művelődési Házban a szarvasi járás és Szarvas város Röpülj páva-köreinek és citerazenekarainak talál­kozóját. A program délután 14 órakor kezdődik, és a mintegy két és fél órásra tervezett bemutató után a szakmai értékelés, este pe­dig a gála következik. A találkozón fellép a bé- késsr.entandrási szőnyeg­szövő pávaköre, a művelődé­si ház citerazenekara, az endrődi általános iskolás ci- terazenekar, a Gyomai 1. sz. Általános Iskola népdal­köre, a gyomai ifjúsági ci- terazenekar, a felnőtt Rö­pülj páva-kör és citeraze- nekar, a kondorosi, az ör­ménykúti páva-kör, a szarva­si szlovák diákotthon cite- rásai és a szarvasi nemzeti­ségi Röpülj páva-kör és ze­nekar. méltán érdemelte ki a nagy tapsot. Színvonalas volt a fáspusztaiak népitánc-játéka, s a battonyai fiúk sapka­tánca. A műsor utolsó, fe­lejthetetlen pillanatát a nevelőotthonok ajándékcse­réje jelentette. Az ajándé­kok felbecsülhetetlen érté­két mindig az adja, hogy maguk a gyerekek készítik — a legnagyobb gonddal —, egymásnak. Az ünnepi ebéd után a nevelőotthonban a helyi ÁFÉSZ rögtönzött boltjai­nál hűsítőt, édességet vásá­rolhattak a gyerekek. Igaz, a programba délutánra illesz­tették be a társadalmi mun­kával felépült játszótér és az újjáépített sportpálya átadá­sát, de a gyerekek nem várták meg ezt az ünnepé­lyes pillanatot. Elözönlötték az új hintákkal, „libikókák­kal”, homokozóval gazdagí­tott játszóteret. Az ajándé­kozók, a Lenin Tsz Április 4. Szocialista Brigádja, a Körösi Állami Gazdaság, a Csepel Autógyár dévavá­nyai gyára, a helyi Aranykalász Termelőszö­vetkezet, s a másban segítő gyomai Kner Nyomda kép­viselői örömmel nézték a birtokbavételt. Izgalmas mérkőzésekkel avatták fel az újjávarázsolt sportpá­lyát: a lányok kézilabdáz­tak, a fiúk pedig futballoz­tak. Ez utóbbiban a gyula­remeteiek vitték el a pálmát. Az élménydús, vidám talál­kozó záróakkordjaként még egy kis táncra is futotta az időből. A több száz vendég a kora esti órákban indult haza, sokáig tartó beszédté­mát, kedves emlékeket vive magával. B. S. E. Az ünnepi könyvhét eseményei megyénkben Iróvendégek, Új Aurora- és Köröstáj-estek Június 1-én, pénteken 18 órai kezdettel Űj Aurora- est keretében nyitják meg Battonyán, a „Népek barát­sága” könyvtárban az ünne­pi könyvhét megyei ren­dezvénysorozatát. A Békés megyei Tanács művelődés- ügyi osztálya, a megyei könyvtár, valamint a batto­nyai Nagyközségi Tanács ál­tal megrendezésre kerülő est vendégei lesznek: Fila- delfi Mihály, Tomka Mihály, Ménesi György, Tóth Lajos, valamint Újházi László. Ugyancsak a könyvhét el­ső napján Ivanus Illést Méhkeréken, a Köröstáj író­it — Csoór Istvánt, Sass Ervint és Varsa Zoltánt — Dobozon látják vendégül. Szeghalmon Móricz-emlék- est lesz. Az ünnepi könyvhét gaz­dag programjának jelentős eseménye a medgyesbodzási könyvtár június 3-i, 19 óra­kor kezdődő irodalmi estje, amelyen Takács Imre Jó­zsef Attila-díjas költővel találkozik a közönség. Ta­kács Imre másnap, 4-én, a szeghalmi járási és nagy­községi könyvtárba látogat el 19 órától. Ugyancsak ezen a napon délelőtt 11 órakor Filadelfi Mihály a békés­csabai 611. sz. Ipari Szak­munkásképző Intézet diák­jaival találkozik, Vésztőn Móficz-emlék estet, Oroshá­zán pedig az orosházi köl­tők estjét rendezik. Nagy­kamaráson Csoór Istvánnal, Sass Ervinnel és Ménesi Györggyel találkozik a kö­zönség a Köröstáj-est kere­tében. Kedden, június 5-én Ele­ken rendeznek Űj Aurora- estet, Békéscsabán pedig 19.30 órai kezdettel Bényei József költő közreműködé­sével Móricz Virággal be­szélgetnek az irodalom ked­velői a Megyei Művelődési Központban. Füzesgyarma­ton 19 órakor kezdődik a Móricz Zsigmondra emlé­kező irodalmi est. Ezen a napon is vendégeket fogad a békéscsabai 611. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet: Varsa Zoltánt és Tomka Mi­hályt. A június 6-i programban koszorúzás is szerepel: a békéscsabai Móricz-szobor- nál 12 órakor Bényei József költő mond emlékbeszédet. Előtte 11 órakor a Rózsa Ferenc Gimnáziumba, majd délután 15 órakor az iskola­centrumba látogat el Mó­ricz Virág. Június 7-én, csü­törtökön délelőtt 11 órakor a megye könyvtárosai és köz- művelődési dolgozói irodal­mi fórumon vesznek részt Békéscsabán, a megyei könyvtárban, ahol Lator László költő, műfordító vá­laszol a feltett kérdésekre. Ö lesz a békési városi könyv­tárban megrendezésre ke­rülő irodalmi est vendége is, amely este 19 órakor kez­dődik. Ezen a napon Okány- ban rendeznek még író-olva­só találkozót, ahol Filadelfi Mihály és Tóth Lajos lesz a vendég. Az ünnepi könyvhét utol­só napján, június 8-án La­tor László és Fodor András József Attila-díjas költő a mezőberényi könyvtárban tart irodalmi estet 19 órai kezdettel. Kóruskoncert a múzeumban Az arcokból, a figyelmet tükröző szemekből úgy lehe­tett megítélni a vasárnapi koncertmatinét Békéscsabán, hogy a közönség örömmel, szeretettel fogadta. Közel százan voltak kíváncsiak a csabai Munkácsy Mihály Múzeum közművelődési kez­deményezésére, a délelőtti hangversenyre, amelynek vendége a Békéscsabai Álta­lános Munkásdalkör volt. Céltudatosan színhelyül a Magyar Tanácsköztársaság Békés megyei emlékeit, do­kumentumait tablókon be­mutató kiállításának termét választották a rendezők. Pitoni olasz szerző kórus­művével, a Boldog, aki éne­kel cíművel kezdte alig több mint félórás programját a Sutyinszky János vezényelte vegyes kar, majd J. S. Bach, Kodály Zoltán egy-egy dala következett. Az első számok után máris az elismerés ma­gas hőfokú tapsa köszönte meg a dalkörnek a kiváló előadást. partján című számával kö­szönte meg, ráadásként. A zenei matiné után az együttes vezetője, Sutyinszky János a dalkör terveiről be­szélt. — Legközelebb május 25- én, pénteken szerepelünk Szabadkígyóson, a szakmun­kásképző iskola diákjai előtt. Nagy erőpróbára is készü­lünk: június elsején orszá­gos minősítő versenyen ve­szünk részt, amelyet Békés­csabán rendeznek meg. Eb­ben az évadban — tehát 1978. szeptembere óta — há­romszáznegyven órát töltöt­tünk együtt, a próbákon és a fellépéseken. Ez igen nagy idő, ha úgy számoljuk, ak­kor 42 munkanapot jelent... A sok-sok munkát és sike­reket jelentő évad zárásaként a nyári hónapokban néhány napos jutalomúton vehetünk részt. — Nagyon örültünk a fel­kérésnek, hogy ma itt a kö­zönség elé léphetünk. Békés­csaba zenei élete rohamosan A koncertprogram talán legnagyobb sikert aratott száma volt Lendvai: Dal a Tanácsköztársaságról című, ugyancsak közismert kórus­műve, amelynek szólóját Dér Antal énekelte. A sikerhez hozzájárult Nátor Éva zon­gorakísérete is. A közönség tapsát a kórus Bárdos: Tisza fejlődik; s ez jóleső érzéssel tölt el bennünket is. A mú­zeum kitűnő lehetőséget te­remt ezzel a kezdeményezé­sével arra is, hogy kamara- együttesek bemutatkozhassa­nak. Mi is, • mint közönség, várjuk a zenei matinék foly­tatását ! (Nemesi) KÉP­ERNYŐ Hangoskodó Jó kis szóösszetétel: koránt­sem azt jelenti, hogy vala­kik valahol lármát csapnak, tehát hangoskodnak, inkább azt, hogy zenét szerető gye­rekek odaülnek a kamerák elé, és a hangok varázslatát kutatják, miközben azért hang-oskodnak: zenei név­jeggyel mutatkoznak be, éne­kelnek, kitalálják a megszó­laló hangszerek nevét, témát adnak a „játszótárs” zongo­raművésznek, aki a kedvü­kért apró kis zongoradarabo­kat improvizál. Emlékszem, valamikor az ősszel végighallgattam egy Hamgoskodót, és már akkor elbűvölten szóltam erről a hangulatos gyermekműsorról, a kitűnő műsorvezető zene­szerzőről, Balázs Árpádról, aki azóta csak jobb lett, és mint író is számos ötlettel tette érdekesebbé az akkor egészen fiatal Hangoskodót. Hónapok teltek el, és a Han­goskodó végleg csatát nyert. Hacsak azt veszem, hogy a feladatra: gyűjtsenek népda­lokat állatokról, volt olyan pályázó, aki 300 dalt szedett össze, és tucatnyi, akik száz­nál többet — a műsor moz­gósító ereje kétségtelen. Mert lehet valami figyelemlekötő, beszélhetünk róla napokig, a Hangoskodó aktív cselekvés­re, ezúttal dalgyűjtésre ösz­tönözte a gyerekeket! A dal­gyűjtés pedig a hagyomá­nyok legszebb vidékére veze­ti el a Ms kutatót, és olyan világgal ismerteti meg, ame­lyet — a gyűjtés sikerélmé­nye nélkül — nem ismerhet­ne meg olyan egyértelműen és so'kszínűen, ahogy így: pa­pírral, ceruzával, netán hangjegyfüzettel a kezében. A szombaton sugárzott Han- goskodóban is elhangzott a házi feladat: felkutatni há­rom olyan zeneszerzőt, akik gyerekek számára is írtak muzsikát. Miközben szeretettel néz­tem a kamera előtt szereplő, elfogulatlan gyerekeket, hall­gattam Balázs Árpád vitali­tással teli csevegését, olyan ismeretterjesztésnek is tanú­ja voltam, melyre csak és ki­zárólag a televízió képes. Az­tán az is megfordult a fe­jemben, ismerik-e, nézik-e a Hangoskodót az iskolák ének- tanárai és a zenetanárok a zeneiskolákból ? Felhívták-e tanítványaik figyelmét arra, hogy kapcsolódjanak be ebbe az országos játékba, ami ese­tenként legalább annyit ad­hat a zenei alapműveltség kialakításához, mint a leg­következetesebb és legélve­zetesebb énekóra? Azt már csak szerény javaslatként említem, hogy Hankoskodó- klubot is alakíthatnának a művelődési házak, gyermek­könyvtárak! Nem is kell sok hozzá, csak egy tévékészü­lék, pár érdeklődő gyerek, és egy hivatott felnőtt, aMben munkál a hit, hogy Kodály álma az „éneklő Magyaror­szágról” nem is annyira utó­pia. Arról is sokat beszélünk, hogy a „zene mindenkié”. Igaz is, de egyelőre a lehető­ség szintjén mindenkié, ez pedig még valóságosan nem sok változást jelent. A törek­vés azonban, hogy mindenkié legyen, hogy lelket emelő, embert formáló, vissza-visz- szatérő élménye legyen na­gyon sokaknak, már nem visszhangtalan. Sokszor a lustaság, a szellemi restség, az igénytelenség áll oda leg­erősebb akadálynak, hogy a tiszta forrású népdal és az igazi, nagy muzsika utat ta­láljon az emberhez. Ha gyer­mekkorban építgetjük ezt az utat, több sikerünk lesz. A Hangoskodó sokat vállal ezért, és jól vállalja. Figyel­jünk rá, és ültessük képer­nyő elé a gyerekeket, ha ez következik. Fotó: Szeverényi János Sass Ervin Berettyóújfalu, május 20.:

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom