Békés Megyei Népújság, 1979. május (34. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-19 / 115. szám

1979. május 19., szombat íil Hogyan vásárolható lakás—II. Az állami vállalatoknál dolgozó munkások lakásépí­tésükhöz, illetve lakásvásár­lásukhoz vissza nem téríten­dő állami támogatást kap­nak. Ennek mértéke egyszo­bás lakás esetében 60, más­fél szobásnál. 70, kétszobás­nál 80, két és fél szobás la­kásnál 90, három és ennél több szobás lakásnál 100 ezer forint. További segítség, hogy a munkásoknak csak a szo­ciálpolitikai kedvezménnyel és az állami támogatással csökkentett lakásépítési költ­ség, illetve eladási ár tíz százalékát kell készpénzben kifizetniük. Ehhez a vállalat a kedvezménnyel csökkentett építési költség (eladási ár) 20 százalékát adja. Az OTP a kedvezményekkel csökken­tett építési költség (eladási ár) hetven százalékáig nyújt­hat kölcsönt. A kölcsön ka­mata 1 százalék, törlesztési ideje 35 év, s a kölcsön ha­vi részlete — mint azt már említettük — az első 5 év­ben húsz százalékkal mér­séklődik. Az eddig elmon­dottak megvilágítására néz­zünk meg egy számszerű példát. Tegyük fel, hogy a lakás építési költsége 400 ezer forint. Két gyermek után a szociálpolitikai ked­vezmény 60 ezer forint, az .állami támogatás — 2 szo­bás lakást feltételezve — 80 ezer forint. A kedvezmé­nyekkel csökkentett építési költség tehát 260 ezer forint, amiből az előtörlesztés — tíz százalék — 26 ezer forint, á kötelező vállalati támogatás — 20 százalék — 52 ezer főbe: rint. A hiányzó hetven szá­zalékot — példánk esetében ez 182 ezer forint — az OTP kölcsönzi. E kölcsön után évi 1 százalék kamatot kell fi­zetni, a törlesztési idő: 35 év. Az előzőekhez hasonló hi­telezési feltételek vonatkoz­nak a tanácsi értékesítésű la­kásokra is. Az építési költ­ség és a rögzített eladási ár közötti különbözeiét az ál­lam vissza nem térítendő ár­támogatásként nyújtja a la­kásvásárlók szántára. Az elő­törlesztés összege a szociál­politikai kedvezménnyel csökkentett lakáseladási ár tizenkét százaléka. Az OTP a lakás árának 88 százalé­káig nyújthat kölcsönt, mely­nek kamata évi 1 százalék, a törlesztési idő 35 év. A törlesztés havi részlete az első öt évben itt is húsz szá­zalékkal mérséklődik. Ha te­hát a lakás — kedvezmé­nyekkel csökkentett — el­adási ára 300 ezer forint, s a szociálpolitikai kedvez­mény — két gyerekkel szá­molva — 60 ezer forint, a csökkentett eladási ár 240 ezer forint. A lakásvásárló előtörlesztésként ennek ti­zenkét százalékát — 29 ezer forint — fizeti be, a fenn­maradó 211 ezer forintra az OTP nyújt hitelt. Némileg módosul a hely­zet a lakásépítő szövetkeze­tek esetében. Ha az építkező bérből, fizetésből él, illetve szövetkezetnél rendszeres munkát végző tag vagy nyugdíjas, a szociálpolitikai kedvezménnyel csökkentett építési költség 75 százaléká­ig részesülhet OTP-hitelben. A kamat mértéke és a visz- szafizetés időtartama az elő­zőekhez hasonlóan alakul. Ha az építtető vagy házas­társa szabad foglalkozású, vagy önálló, a szociálpoliti­kai kedvezménnyel csökken­tett építési költség 70 száza­lékáig kaphat kölcsönt. Eb­ben az esetben a kamat mértéke évi két százalék, a visszafizetés időtartama pe­dig legfeljebb 35 év. A lakásépítő szövetkezet keretében történő építkezé­seknél az építési költségbe a telekárnak a lakásra jutó hányada is beszámítható. Az OTP-beruházás kereté­ben épülő telepszerű több szintes lakások esetében az előbbiek annyiban módosul­nak, hogy a kölcsön utáni évi két százalékot kell fizet­ni. Amennyiben a munkál­tató is ad kölcsönt, akkor az előtörlesztés legalacso­nyabb mértéke 15 százalék lesz. Dr. Molnár József „Lefogyva bár, de törve nem” Megalakult a „guruló mosolyuk” klubja A reggeli úszás és a torna fontosságáról, frissítő hatá­sáról ma már senkit sem kell meggyőzni. Nagyon sokan vannak, akik már évekkel ezelőtt saját maguk is kipró­bálták ezt. Az azóta lerakó­dott „évgyűrűket” június 1-től kezdve reggelenként le lehet dolgozni. A MENCS és a városi Vöröskereszt közö­sen szervezi a „guruló moso­lyok” klubját a csabai strand területén. Reggel 6 órától negyed 7-ig gyülekeznek a klubtagok, hogy utána 2 testnevelő tanár segítségével játékos, kondíciót erősítő tor­nán vegyenek részt. A 15—20 perces torna után következik az úszás. Aki már ezt pró­bálta, kezdetben nagyon unalmas és monoton a me­dencehosszakat számolni, kü­lönösen akkor, amikor a kez­deti erőnlét hiánya miatt örül, hogy lélegzethez tud jutni. Erre is gondoltak a szervezők, s az úszás mellett játékos foglalkozásokat is terveztek, mert a lényeg az, hogy a mozgás mellett a jó­kedvet is megőrizzük. A szervezett foglalkozások 7-ig tartanak, 7 órától min­denki kedve szerint, szorgal­mától függően rátehet még 1-2 medencehosszt. Alkal­A vésztői költségvetési üzem építőipari tevékenysé­get, köztisztasági feladatot és sok más területet lát el. Az elmúlt évben 16 millió 114 ezer forint értékű munkát végeztek el. Befejezték az ezeradagos konyha felújítá­sát, betonutat készítettek, valamint lakóházakat építet­tek. A beruházási munkák árbevételének 23,2 százaléka tanácsi megrendelés, a többi lakossági szolgáltatás, felújí­tás és karbantartás. Ehhez több mint 756 ezer forint ér­tékű állóeszközt vásároltak, amely a munka jobb ellátá­manként a kis medencében (itt melegebb a víz!) — lát­szólag szokatlan helyen, de annál nagyobb eredménnyel — orvosi előadásokat szer­veznek a rendezők. Ide sze­retnénk meghívni Fehér Klá­ra írónőt is (reméljük elvál­lalja), aki pár évvel ezelőtt a „Megmérettünk és ...” cí­mű tv-sorozatban volt a fo­gyókúrázók lelkes szóvivője. A klubfoglalkozások min­den héten heti 5 alkalommal (szombat, vasárnap kivételé­vel) tartanak 1 hónapig. Az 1 hónap leteltével a rende­zők „Kinn vagyunk a víz­ből” címmel egy találkozót szándékoznak szervezni az esti órákban, ahol az 1 hó­nap alatt lefogyott kilókat próbálják számba venni. Jelentkezési lapot és csek­ket az üzemek, vállalatok, hivatalok vöröskeresztes tit­kárainál, egészségnevelési fe­lelőseinél lehet igényelni. Részletesebb felvilágosítást a városi Vöröskeresztnél (Ki­nizsi u.) kaphatnak az érdek­lődők. Reméljük, hogy a ké­sőbbiekben a klubtagokat látva beszámolhatunk, hogy „lefogyva bár, de törve nem” egyre nagyobb létszámmal és lelkesedéssel hagyják el a fe­lesleges kilókat. sát és korszerűsítését szol­gálta. A költségvetési üzemben a munka jobb elvégzéséért a szocialista brigádok példa­mutató vállalásokat tettek. Így két brigád az elmúlt év IV. negyedében érte el a szo­cialista címet. Ezenkívül még két munkabrigád van, akik hasonlóan szeretnének jó munkájukkal szocialista cí­met elérni. E cím elérésének feltétele az is, hogy a mun­kavédelmi helyzetet javít­sák. Amíg 1975-ben kilenc baleset volt, addig 1978-ban mindössze egy üzemi baleset történt. Szakszervezel a takarékszövetkezetben Az utóbbi két évben a ta­karékszövetkezetek körében is érvényre jutott az anyagi és szellemi erők koncentrálá­sa, ami egyesülésekben ju­tott kifejezésre. A működési terület több községre történő kiterjedése, továbbá a meg­növekedett létszám a mozgal­mi és érdekvédelmi helyzet­ben is változást sürgetett. Ez abban jutott kifejezésre, hogy a nagyobb takarékszö­vetkezeteknél már nem lát­szott elégségesnek a szak- szervezeti bizalmi rendszer. Vagyis nem volt megnyug­tató, hogy a naggyá lett szö­vetkezeti pénzintézetek — a régi gyakorlatnak megfelelő­en — továbbra is az adott területen, illetve körzetben működő ÁFÉSZ-hez tartoz­zanak. A nagyobb takarék- szövetkezeteknél a pénzinté­zeti munka sajátossága is sürgette az önálló alapszer­vezet, illetve bizottság létre­hozását. Ilyen előzmények és indo­kok alapján az utóbbi né­hány hónapban öt takarék- szövetkezetnél került sor szakszervezet alakítására. Nemrég az Endrőd és Vidéke Takarékszövetkezetnél vol­tunk tanúi a szakszervezet megalakulásának. Az alakuló ülés bevezetőjeként Róza Vendelné, a takarékszövet­kezet elnöke méltatta a szakszervezet létrejöttének jelentőségét. Szavai nyo­mán magunk előtt láttuk a takarékszövetkezet több mint két évtizeddel ezelőtti kez­detét, majd azt a dinamikus fejlődést, amely ezt a pénz­intézetet országosan is a leg­jobbak közé emelte. A szö­vetkezet elnöke örömmel fo­gadta a szakszervezet meg­alakulását. Az Endrőd és Vidéke Ta­karékszövetkezet dolgozói háromtagú szakszervezeti bi­zottságot választottak, mely­nek titkára Szurovecz Máté- né lett. A megválasztott szakszervezeti tisztségviselő­ket Petrovszki György kö­szöntötte. — Balkus — 0 vésztői költségvetési üzem eredményei „ló napot, szomszéd!” A kerítések házakat, udvarokat, kerteket választanak el, határvonalat húzva az enyém és a másé között. Fa­lusi utcák, módos és szerényebb házak, elhanyagolt és szépen ápolt kertek, udvarok. Néhol magas kőkerítés állja útját a tekintetnek, de a legtöbb drótból való. Csak hogy ne járjon át a jószág, hogy tudják meddig futhat a veteményes. Nem az embereket, csak a telke­ket választják el ezek a kerítések. Fölöttük átköszön a házigazda: „Jó napot, szomszéd!” Aztán pár szót válta­nak az időjárásról, a politikáról — ha nincsenek harag­ban. Mert az is előfordul. Szomszédok, faluhelyen. Pél­dául Csanádapácán. — Békességben vagyok én mindenkivel, ezt az egy szomszédomat kivéve. Ala­posan megkeserítette az éle­temet, a bíróságot is meg­jártuk. De most végre meg­van a kőkerítés! Borika néni hófehér hajú, fürge járású, szinte hihetet­len, hogy egy évvel a szá­zadforduló előtt született! Szíves-örömest mesél. — A kertlábszomszédom- mal is jól megértjük egy­mást, velük meg — int a másik ház felé — összejá­runk. Ha lemegyek a kertbe, a csirkéik mind odafutnak a kerítéshez. Már megismer­nek, merthogy mindig dobok át nekik zöldet, nekem úgy sincs jószágom. Hát így csak nem vagyok egyedül, sok az ismerős, a jó szom­széd. Szerencsére. Mert Borika néni peres ügyét taglaló részletes beszámolójából ítélve a rossz szomszédság valóban török átok. — Hazafelé? — Haza. A boltban vol­tam, benn a nagyban. — Száll le a bicikliről egy kö­denki a kenyere után, este meg ott a tévé. — Jól van ez így? — Talán jobb. Nem terjed a pletyka, meg minden. Éppen indulnánk tovább, amikor a sarkon befordul a postás. Harangozó Pál 26 éve járja' a nagy bőrtáská­val a falut. Vele tartunk, faggatjuk. — Nemigen tudok harago­sokat, általában jóban van­nak mifelénk a szomszédok. Kisegítik egymást, mert ugye, egyszer nekem, egy­szer neked! Seres Miklós bácsi éppen ássa a kertet. Bognár a mestersége. Komótosan a drótkerítéshez ballag, pár szót váltunk. Kérdem, jók-e a szomszédai? — Attól, mint ami a múlt volt, nagyon messze va­gyunk — vélekszik elgondol­kodva —, mert akkor a nyo­morúság fordította egymás ellen az embereket, most meg aránylag jómódúak. Befordulunk a Széchenyi utcára. „Ide egy Népszabad­ság, meg egy Nők Lapja, oda Népújság, Szabad Föld” — szortírozza a postás a la­pokat. — Merre jártak? — Szó­lítja meg három ismerősét az utca derekán. — összefutottunk — áll meg Túrák Györgyné, An- cika — én az orvosnál vol­tam, Eta néni ebédért, La­jos bácsi meg a nyugdíjas klubban. Mint kiderül, egy utcabe­liek, mindhárman a „gyűrű- zetben” laknak. — ötvenegy esztendeje élek abban az utcában! — hangsúlyozza ki az 51-eí Dómján József né, Eta néni, aki megözvegyülve egyedül maradt. Drótkerítés, kőkerítés — Én meg 22 éve! — szá­mol utána az éveknek An- cika, a szomszédasszony. — Reggelente, ha még nincs felhúzva Eta néninél a re­dőny, rája verem az ablakot, lássam, nincs-e valami baj? Azt is meg szoktam kérdez­ni tőle, meg örzse nénitől, a másik szomszédomtól is, mit hozzak a boltból? Na, nem azért mert én vagyok az utcában a tanácstag, amúgy is segít az ember. Hát nem?! — Változott a világ — szólal meg Vigh Lajos bá­csi —, régen összejártunk, beszélgettünk, politizáltunk. Akkor ez volt az egyik mód­ja az ismeretátadásnak, tá­jékozódásnak. De manapság szerintem sokkal inkább kö­zösségi öszsetartozás az, ha az utcán odamegyek Eta nénihez, vagy a második, meg a harmadik szomszéd­hoz, hogy mi újság, hogy van, mint ha két-három család ül össze esténként. A világ dolgait ma már úgy is a tévéhíradóból meg az új­ságból tudom meg, és kell is, hogy megtudjam. Per­sze, Irán, Vietnam, meg Moszkva messze van tő­lünk, de ami ott történik, annak nagyon is sok köze van ahhoz, hogy mi fog tör­ténni velem. Ért, ugye?... Hogyan is mondta Vigh Lajos bácsi? „Változott a világ”, s benne változtak az emberi kapcsolatok, így a szomszédok közötti viszony is, amely — legalábbis falu­helyen — nem jobb, és nem rosszabb, mint régen. Egy­szerűen — más. Tóth Ibolya Vigh Lajos, Harangozó Pál, Dómján József né és Túrák Györgyné zépkorú asszony, Szabó La- josné. — Itt, a másik utcában is láttunk egy kis üzletet, az sokkal közelebb!, — Á, oda nemigen járok! Az az igazság, hogy a boltos folyton kommendál valakit, mióta megözvegyültem. Na, áz a szélső porta az enyém. — Ott, szemben példáül kik laknak? — Fiatal pár, az asszony most gyesen van, az ember meg a kopácsolóba jár. _ ? — A tsz-nek van egy vas­üzeme, azt hívjuk kopácso- lónak. Az utcánkat meg gyű- rűzetnek, tán mert ilyen girbe-gurba. — Szoktak-e errefelé szomszédolni az emberek? — Háát, régen jobban ősz- „Hallotta, szomszéd?” szejártunk. Most megy min- Fotó: Veress Erzsi

Next

/
Oldalképek
Tartalom