Békés Megyei Népújság, 1979. április (34. évfolyam, 77-100. szám)
1979-04-01 / 77. szám
1979. április 1., vasárnap ■ttNiUMTrf Egy kisközség orvosa — Az apám is körzeti orvos volt. Beszöktem a rendelőjébe és néztem, hogyan dolgozik. Éjjel is gyakran elkísértem a betegekhez. Édesanyám is ragaszkodott hozzá, hogy orvos legyek. A középiskola befejezése után rögtön jelentkeztem az egyetemre, de nem sikerült. Másik vágyam a Színművészeti Főiskola felé húzott. Oda sem vettek fel. A következő évben újra az orvosira jelentkeztem, most már sikerrel. Az egyetemen az utolsó két évben már törtük a fejünket: ki hol szeretne dolgozni. Mindig körzeti orvos akartam lenni falun. így készültünk menyasszonyommal az életre is. Amikor eljöttem ide, gyorsan meg is egyeztünk a tanáccsal. Az utolsó két évben ösztöndíjat kaptam és boldogan írtam alá az öt évet. — Mi tetszett meg ebben a faluban? — tettem fel a kérdést dr. Sárosi Tibornak, a dombiratosi körzeti orvosnak. — Amikor végignéztem az utcákon, az akácfák éppen virágaikat bontották. A tiszta, friss levegő magával ragadott. Az első benyomás ez volt a faluról. Azután többször eljöttem ide. Szigorló orvosként előadásokat tartottam az alkohol, a dohányzás káros hatásairól. Láttam: várakozással néznék rám az emberek. Az utcán minden második ember köszönt. Vártak. A falunak a felszabadulás óta nem volt állandó orvosa, mindig valaki helyettesített. így azután 1963- ban feleségemmel ideköltöztünk, aki kórházi nővér volt Szegeden, majd írnokom lett Dombiratoson. Nehezen teltek az első évek, a munkakörülmények, a lakás nem az ígéretek szerint nézett ki. A járás orvosai hidegen fogadták az idegent. Mondták is öreg kollégái: „Megunod te ezt, fiam”. Szívós, szorgalmas, kitartó embernek bizonyult a fiatal orvos. De nemcsak Dombiratoson kellett helytállnia, hanem Kevermesen is. Ott még egy körzet gondja-baja várt az orvosra. Szánkón, hintón, kordén, motorkerékpáron, majd Trabanttal járt át Keverni es re 11 évig. Mindössze 5 éve, hogy Dombiratoson lett önálló körzeti orvos. Részt vesz a falu társadalmi életében. Volt sportköri- vezető, most a Vöröskereszt' elnöke. — önművelés, szórakozás, kikapcsolódás? — Az én munkám nagyon sokrétű. A csecsemőktől az idős korúak gondozásáig mindenkivel foglalkozom. Fogat is húzok. Korábban kisebb műtéteket is csináltam, sőt belgyógyászati feladatokat is ellátok. A falusi orvosnak univerzális embernek kell lenni. A szakmai művelődésre jut idő, energia, hiszen ha akarom művelhetem magam. Minden szakmai irodalom rendelkezésre áll. A kikapcsolódásra, a szórakozásra azonban csak most van módunk, hogy a gyerekek már nagyobbak. Most -már velük is köny- nyebben és nélkülük is eljutunk színházba, vagy egy- egy túrára. — Emberi kapcsolatai a faluban? — Szeretem az embereket, szeretek barátkozni, megértem az embereket. Amikor egy 15 éves gyermek meghalt, belebetegedtem. Nem tudtam már rajta segíteni. — A falubeliek tiszteletben tartják a tudásomat — azt, hogy orvos vagyok. Soha nem hallottam, nem tapasztaltam, hogy más körzetbe járnának az emberek. Elsőként mindig az én véleményemre kíváncsiak. — Gondjai? — Szeretnék jobb munka- körülmények között dolgozni és többet tenni az emberekért. Kibontakozásra vágyom. Szeretnék élvezettel dolgozni. Néha elkeserítenek a mindennapos gondok. Ha harcolok valamiért, gyakran azt kapom vissza, hogy magamért, az én sikeremért küzdők. Ha a falut nem is fejlesztik tovább, akkor. is szükség van korszerű rendelőre, modem felszerelésekre. Az idősek itt maradnak. Az egészségügy nem állhat meg ezen a ponton. — Szeret itt élni? — Ezeknek az embereknek épp olyan szükségük van orvosra, mint a más helyen élőknek, összenőttem velük. \ Számadó Julianna MHSZ-oktatás Élénk szervezeti élet folyik a Magyar Honvédelmi Szövetségnél. Az 1978—79-es kiképzési évben az MHSZ békési rádiósklub szervezett a sorköteleseknek általános híradótanfolyamot. A 67 fiatalnak az oktatást Pető Mátyás tartalékos főhadnagy tartotta. Az eredményes munkát bizonyítja, hogy a közelmúltban valamennyi sorköteles eredményes vizsgát tett a bizottság előtt. Ami külön örvendetes, valamennyi tanfolyamhallgató a KISZ-cso- port felhívására 10 órás társadalmi munkát vállalt, amit teljesített is. □ □ Békéscsabán a hadkiegészítő és területvédelmi parancsnokság, a tanács szak- igazgatási szerve és az MHSZ városi vezetősége 80 órás általános honvédelmi oktatást szervezett a sorköteleseknek. A tanfolyamon 40 fiatal vett részt. Ennek keretében megismerkedtek a katonai élet alapjaival. A foglalkozásokat a katonai ismereteket jól ismerő Kiss Sándor tanár és Rajkó Mihály nyugalmazott őrnagy vezette. A 80 óra alatt lövészeti, szabályismereti, tereptani, katonapolitikai, alaki és polgári védelmi ismeretekből kaptak ízelítőt a fiatalok. A tanfolyam a közelmúltban ért véget, amikor is a hallgatók honvédelmi zárógyakorlaton tettek tanúbizonyságot felkészültségükről. A 6 kilométeres menetvonalon 7 'különböző feladatot kellett megoldaniuk. A fiatalok túlnyomó többsége becsülettel teljesítette a kitűzött célokat. Az ünnepélyes zárófoglalkozáson Béres János, az MHSZ városi titkára'értékelte a tanfolyamot és a zárógyakorlatot, majd a legjobbak elismerésben részesültek. Beszélgetés a személyi számokrél A népesség-nyilvántartás új médszere Kosztolányi a Bús férfi panaszaiban így kesereg: „Beírtak engem mindenféle Könyvbe, és minden módon számontartanak.” Valljuk be, elgondolni is rossz: mekkora pesszimizmus kerítette volna hatalmába a költőt, ha mondjuk fél évszázaddal később születik. A hetvenes évek elején lebonyolított felmérés szerint hazánkban mintegy 100-120 helyen tartották nyilván az állampolgárok adatait. A születés napjától a munkahely pontos címéig. Ebben csupán az a különös, hogy a nyilvántartó szervek egymástól elkülönülve dolgoztak, nem tudtak hozzájutni a már egyszer valahová beírt adatokhoz. Tehát tenni kellett valamit. De mit? Erről beszélgettünk dr. Ribai Istvánnal, a megyei tanács igazgatási osztályának népesség-nyilvántartási csoportvezetőjével. „Beszélő” számjegyek — Az államigazgatási munka egyszerűsítésére, korszerűsítésére az utóbbi években nagy figyelmet fordítottak a tanácsok. Csökkentették a kézi nyilvántartásokat, áttértek a gépesített feldolgozásra. Ebben a folyamatban melyik intézkedést tartja a legjelentősebbnek? — Feltétlenül az 1974-ben megjelent 8-as számú törvényerejű rendeletet, amely az állami népesség-nyilvántartás új módszerét szabályozta. Ennek a roppant bonyolult és nehéz munkának az alapjait az 1975 januári országos népesség-összeírás teremtette meg. Mi történt azóta? A helyi tanácsok szakigazgatási szervei rendezték, ellenőrizték a személyi kartonokat, s megkezdődött a lyukkártyás feldolgozás, majd a központi számítógépek segítségével mágnesszalagon rögzítették a felvett adatokat. A masina a legkorszerűbbek közül való: adatokat gyűjt, tárol, átvezet. Júniusban kezdődik — Tulajdonképpen milyen titkokat rejteget ez a 11 számjegy, és kik kapnak személyi számokat? — Semmiféle titokzatosságról nincs szó. Voltaképpen ezek a számok emlékeztetik a gépet, hol keresse az adatainkat. Az első számjegy kifejezi, hogy az illető férfi-e, vagy nő; magyar állampolgár, vagy külföldi. A második és a harmadik számjegy a születési év két utolsó számát jelenti. A negyedik-ötödik a születési hónapot, a hatodik-hetedik a születés napját, a nyolcadikkilencedik az egy napon születettek országos sorszámát, a tizenegyedik pedig a személyi számok sorrendjének és alakjának valódiságára utaló gépi, technikai ellenőrző szám. Ezzel lényegében meg is mondtam, hogy személyi számot kap minden hazánkban élő magyar állampolgár és a lakhatási engedéllyel itt-tartózkodó külföldi. A honismereti mozgalomról A Hazafias Népfront megyei művelődéspolitikai bizottságának honismereti csoportja Krisztoff Andrásné titkár elnökletével március 29-én kibővített ülést tartott Békéscsabán. Ezen Töltési Imre, a HNF Országos Tanácsa honismereti bizottságának titkára az időszerű tennivalókkal kapcsolatban megemlítette, hogy 1980-ban lesz 20 éves a honismereti mozgalom. Ebből az alkalomból országos konferenciát és kiállítást rendeznek, ahol a Békés megyeiek is számot adhatnak eredményeikről. A földrajzi és a ragadványne-. vek gyűjtésén kívül fontos célnak tekinti a bizottság az irodalmi topográfia elkészítését. Ugyancsak sok előkészítő munkát igényel a jövő évben megrendezendő ünnepségsorozat, amelyet Bethlen Gábor születésének 400. évfordulója tiszteletére tartanak. Itt elsősorban az a legfontosabb feladat, hogy ezt a kiemelkedő történelmi személyiséget sokoldalúan mutassák be a világnak. Egyébként a magyar nép legjobb fiairól, lányairól való megemlékezésekbe a tudományos intézkedésekkel közösen be kell vonni az ifjúságot is. Legutóbb Egerben került sor a III. országos honismereti diákkonferenciára, s ezen több értékes dolgozatot is felolvastak a részvevők. A szakemberek találCOOPTOURIST-hírek A COOPTOURIST Szövetkezeti Iroda ebben az évben is igen nagy forgalmat bonyolít le. Nemrég érkezett haza az opatiai nőnapról a magyarbánhegyesi SERTÖV, a TSZKER és a nagybánhe- gyesi Zalka Termelőszövetkezet egy-egy csoportja. A három csoport a nőnapi programon kívül látogatást tett Rozsnyóba, Poprádra és Kassára. A nagyszénási művelődési ház Gujdár Katalin vezetésével április 4-én ötnapos magastátrai kirándulásra indul. Ebben a programban Zakopanéi kirándulás és hegymászás is szerepel. Ezen a héten hétfőn, március 26-án, a tótkomlósi takarékszövetkezet 42 dolgozója pozsony—bécsi kirándulásra indult. Az ötnapos programban a csehszlovákiai tájak megtekintése után az osztrák hegyvidék szépségeivel ismerkedhetnek a kirándulók. Orvoskongresszusok A Magyar Orvostudományi Társaságok és Egyesületek Szövetségének nemzetközi tekintélyét jelzi, hogy az elkövetkező években hazánkban rendezik meg a Nemzetközi Élettani Társaság kongresszusát, a XII. fül-orr-gége világkongresszust, és a hae- matológus- és vértranszfuzi- ós világkongresszust. A tavalyi év legfontosabb feladata volt a lakosság egészségi állapota alakulásának felmérése, az anya-, a csecsemő- és a gyermekvédelem, az iskolaegészségügy, a közegészségügy és a járványügy helyzetének vizsgálata, s a továbbfejlesztést biztosító feladatok reális meghatározása. A szövetség tavaly 15 kongresszust rendezett, s számos konferencián, szimpozionon, ankéton, tudományos ülésen foglalkozott az orvostudomány egyes részterületeivel. A bárányok napi vizsgálata már a szabadban történik a Fő , városi Állat- és Növénykertben ) koztak olyan pályázatokkal is, amelyek elérték a doktori értekezések színvonalát. A HNF OT honismereti bizottsága szerint az épülő szabadtéri néprajzi múzeum számára szükséges 80 ezer tárgy begyűjtésében is sokat segíthetnek a fiatalok. Az előadó ezután a honismereti országjárás, a krónikaírás és az üzemtörténeti monográfiák jelentőségéről szólt. Ez utóbbi elkészítése céljából — a szocialista brigádok tagjainak bevonásával — ajánlatos létrehozni eav külön alkotó közösséget. Bőven akad tennivaló, hiszen nagyon sokféle területen fejthetik ki tevékenységüket a mozgalom aktivistái. Ezt bizonyítják azok a munkacsoportok is (néprajzi és anyanyelvi, hely- és üzemtörténeti, táj- és műemlékvédelmi, stb.), amelyek a HNF OT honismereti bizottságának irányításával dolgoznak. A tájékoztató után dr. Lovász György titkár ismertette a Békés megyei honismereti munkacsoport 1979. évi programját és feladatait. Ezek közül kiemelkedik az októberben Szarvason sorra kerülő megyei honismereti tanácskozás megszervezése. Az egy-, vagy kétnaposra tervezett rendezvényen előadások hangzanak el a megye felszabadulásáról és 35 éves fejlődéséről, valamint a honismereti mozgalom országos helyzetéről. Az egyes témakörökre vonatkozó javaslatok között szerepel a megye ifjúsági és munkásmozgalmának feldolgozása, a magyarok és a nemzetiségek hagyományaival, tárgyi emlékeivel összefüggő gyűjtőmunka elemzése, az iskolák a művelődési házak helytörténeti és honismereti tevékenységének vizsgálata. Az őszi tanácskozás egyúttal alkalmat teremt ahhoz, hogy a szakemberek felmérhessék a honismereti mozgalom jelenlegi állását és eredményeit a megyében. — y—n — Arra már utaltunk: az előkészítő munka próbára tette az államigazgatásban dolgozókat. Most elérkezett a hajrá, hogyan készültek fel a feladat sikeres megoldására? — Kétségtelen, alapos munkára van szükség. Az mindenképpen megnyugtató, hogy a személyi és a tárgyi feltételek biztosítottak. Az egységes értelmezés és eljárás érdekében megyei értekezletet tartottunk, ahol megjelent az Állami Népességnyilvántartó Hivatal képviselője is. Mindenképpen az állampolgárok érdekeit tartjuk elsődlegesnek. — Miben nyilvánul ez meg? — Elöljáróban annyit: Békés megyében a személyi számokat júniustól november 30-ig adják ki a helyi tanácsok. A jogszabályok lehetőséget teremtenek arra, hogy az ügyeket minél egyszerűbben intézzék, ne vegyék túlzottan igénybe a lakosság idejét. Könnyítés, hogy a tanácsi dolgozók a külterületeken, a társközségek tanácsi kirendeltségein ragasztják be a személyi igazolványba a számokat. Ugyanakkor az együtt élő családtagok személyi számát a 18. életévet betöltött, érvényes személyi igazolványnyal rendelkezők egyike átveheti. — Kik kapnak úgynevezett személyi lapot? — A 14 éven aluliak, és a cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt állókat a személyi számot is tartalmazó lappal látják el, amelyet a törvényes képviselő (gyám, gondnok) köteles megőrizni. Megjegyzem: a személyi lap: okirat, a személyi számon kívül igazolja tulajdonosának születési helyét, anyjának családi és utónevét, állam- polgárságát és lakcímét. Közös érdek — Hogyan szerezhetünk tudomást a személyi számok átvételének idejéről, helyéről? — Minden család egy értesítést kap, ezenkívül természetesen a helyi tanácsok plakátokon, hangosbeszélőn és egyéb módon értesítik az állampolgárokat. A szakigazgatási szervek mindent megtesznek azért, hogy ez a munka folyamatos, hibátlan legyen. Jó példa erre: a hét minden napján, szabad szombaton is az ügyfelek rendelkezésére állnak. — Mi történik akkor, ha a személyi szám kiadásának a napján igazoltatnak valakit, és nincs nála a személyi igazolvány? — Akkor a személyi igazolványt a személyi szám átvételére felszólító értesítés helyettesíti. A személyi lap átvételekor a gyermek adatait a szülő személyi igazolványával, a cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett adatait a születési anyakönyvi kivonattal és a gondnokká jelölésről szóló hivatalos irattal igazolhatják. — Előfordulhat, hogy a személyi igazolvány adatai nem felelnek meg a valóságnak, esetleg elvesztette valaki a sárga igazolólapot. Ilyenkor mi a teendő? — Amint említettem: a gyors, pontos ügyintézés az állampolgárok és a tanácsi dolgozók közös érdeke. Éppen ezért azt javasoljuk: ha a bejegyzett adatok nem a valóságot tükrözik, még a személyi szám bejegyzése előtt ezt jelezzék az illetékes hatóságnál, hogy a hibát idejében ki lehessen javítani. Arról, hogy a hibás adatokat melyik szerv pótolja, módosítja, a helyi tanácsok adnak tájékoztatást. — Köszönjük a beszélgetést. Seres Sándor
