Békés Megyei Népújság, 1979. április (34. évfolyam, 77-100. szám)
1979-04-01 / 77. szám
INjilUKTllt} 1979. április 1., vasárnap % Pénteken délután nyűt meg Gyulán, a Dürer teremben Holló László festőművész kiállítása. Az 1976-ban elhunyt művész felesége is jelen volt a tárlaton, amelyen Sz. Kürti Katalin művészettörténész méltatta a festő munkásságát. Képünkön középen Holló Lászlóné, mellette jobbról Sz. Kürti Katalin Fotó: Béla ottó Huszonegyedszer nyílik meg az alföldi tárlat Ma, vasárnap délelőtt 11 órakor nyitották meg Békéscsabán, a Munkácsy Mihály Múzeumban, a XXI. alföldi tárlatot. A jelentős képzőművészeti eseményre 66 művész fogadta el a meghívást, s 193 alkotását küldte el a tárlatra. A látogatók 59 festményt, 71 grafikát, 35 érmét és 28 szobrot nézhetnek meg a kiállításon. S. Hegedűs Lászlő nyilatkozata (iFolytatás az 1. oldalról) kerező történelmi és gazdasági okokkal magyarázható torzulásai. Ugyancsak figyelemre méltó eredmények könyvelhetők el az egységesebb városhálózat kialakításában. Emellett az öt kiemelt nagyváros és a megye- központok fejlesztésével, valamint ‘új városok kialakításával a korábban hátrányos helyzetű területe^ lakói is magasabb színvonalú kereskedelmi, egészségügyi, oktatási és kulturális ellátáshoz jutottak. A kormányhatározat megvalósításának tapasztalatai azonban a gondokra is felhívták a figyelmet. Ezek a nehézségek összetevőikben és megoldásukban egyaránt rendkívül bonyolultak, néhány lényeges vonást azonban feltétlenül ki kell emelni. Az egyik: a lakosság át- települése, a lakóhely-változtatás a tervezettnél jóval nagyobb volt. Évente átlagosan 60 ezer ember költözött be — a kisvárosokat és nagyközségeket megkerülve — a nagyvárosokba, a megye- székhelyekre, és még néhány más városba, amelyek az iparfejlesztésben is megkülönböztetett. helyet foglaltak el. Még több pénzt kívánt a lakásépítés, ég az ezzel kapcsolatos kommunális és. egyéb beruházás azért is, mert az építkezések fajlagos költsége ezekben a városokban igen magas volt. A városkörnyéki agglomerációkban élő százezrek pedig alig gyarapodtak. Véget értek a Chován Kálmán zenei betek Szarvason Pénteken este zenei műveltségi versennyel ért véget Szarvason, a Chován Kálmán zenei hetek rendezvénysorozata. Az óvónőképző intézet nyolc csapata vetélkedett Beethoven, Haydn, Mozart és más zeneköltők műveiből, lexikális tudásukat pedig szellemi totó megválaszolásával bizonyították. A vetélkedő végén Koszti Pál, a szarvasi Városi Tanács művelődésügyi osztályának vezetője vont mérlegét az ünnepi hetek eredményességéről. Elmondta, hogy a zenei hetek általában a szarvasi művészeti rendezvények legsikeresebb eseményei. A sikerből most is jócskán kivették részüket a városi zeneiskola tanárai és növendékei, valamint a városi kamarazenekar, akik színvonalas hangversenyekkel terjesztették a komoly zenei kultúrát. A hetek emHz anyanyelvi hét elfikészSletei A TIT által évről évre megrendezendő magyar nyelv hetének országos megnyitója ebben az évben Békéscsabán lesz április 23-án este, a Jókai Színházban. A nyitó hét rendezvénysorozata április 26-ig tart, ez idő alatt neves tudósok és nyelvészek látogatnak megyénkbe. Pénteken délelőtt ülésezett Békéscsabán a rendezvény előkészítő bizottsága, a TIT Értelmiségi Klubjában. Megbeszélték a programot, az előre tervezett 250 előadás lehetőségeit. A hetek célja eltér az eddigiektől, s ez a nevéből is látszik. Nemcsak a magyar nyelv hete lesz, hanem az anyanyelvé, tehát a nemzetiségek nyelvkultúrája is jelentős helyet képvisel a programban. A színházi nyitó ünnepségen a Magyar Rádió által összeállított irodalmi műsort, s a Balassi táncegyüttes nemzetiségi táncait látja majd a közönség. lékezetes eseménye volt a Tanácsköztársaság tiszteletére rendzett XII. jubileumi Éneklő Ifjúság emlékhangverseny, ahol a város kórusai igen jól szerepeltek. A gimnázium és az óvónőképző intézet kórusa a hozzáértők szakmai bírálata szerint is fényesen kiállta a próbát. A Chován Kálmán zenei hetek ismeretterjesztő, zenei élményt nyújtó célját elérte, de a komoly zene megszerettetéséért nemcsak ilyenkor tevékenykednek Szarvason, hanem egész évben. Orosháza A lakások elosztásáról, a lakásigények társadalmi elbírálásáról és a lakáshasználatbavételi díj fizetéséről szóló tanácsrendelet-tervezet volt az egyik legfontosabb napirend Orosháza város tanácsának legutóbbi ülésén. A testület először megvitatta és elfogadta a városi tanács múlt évi költségvetési és fejlesztési alapjának zárr számadását, melyet a végrehajtó bizottság pénzügyi, terv- és munkaügyi osztálya terjesztett elő. Az 1978. évi költségvetés kiadási összege megközelítette a 122,5 millió forintot, a fejlesztési alap zárszámadásában pedig 93 millió 41 ezer forint a kiadás összege. Tanácsi költségvetésből újítottak fel a városban több mint 11 ezer négyzetméter utat, és 3237 négyzetméter járdát, csaknem 2,5 millió forintot fordítottak parkkarbantartásra. Az egészségügyi szociális célokra felhasznált összeg meghaladta az 59 millió forintot, a kulturális ágazat kiadási összege pedig 37 millió 597 ezer forint volt. A fejlesztési alapból cél- csoportos lakásberuházásra 41,5 millió forintot fordított a tanács. Elkészült a Belinsz- kij-lakótelepi gyógyszertár, megkezdődött egy1 új szakorvosi rendelőintézet tervezése. Ésszerű és kívánatos tehát, hogy a jövőben mérsékeljék a lakosság beáramlását, s a fejlesztési összegeket elsősorban a települések alapellátásának és a széles körben igénybe vehető közép- és felsőfokú szolgáltatásoknak a bővítésére fordítsák. Arányosabb elosztással nagyobb támogatást kell adnunk a középfokú központoknak, a kisebb városoknak, amelyeknek a mintegy 6 millió lakosnak otthont adó falvak, tanyák ellátásából is részt kell vállalniuk. Nyilvánvaló, hogy a nagyvárosok továbbra is kiemelt fejlesztést kívánnak, de emellett javítani kell az elosztási arányokon, valamivel több pénzt és sokkal több figyelmet fordítva a kisebb városok és falvak fejlődésére — mondotta befejezésül S. Hegedűs László. A napirendnek megfelelően ezután a végrehajtó bizottság kétéves munkájáról hangzott el beszámoló, majd a bevezetőben már említett tanácsrendelet-tervezetet tárgyalt meg és fogadta el a testület. A bérlő- és vevőkiválasztási joggal kapcsolatosan többek között kimondja a tanácsrendelet, hogy a közületi szervek részére bérlő-, illetve vevőkiválasztási joggal biztosítható lakások száma a tárgyévben elosztásra kerülő új tanácsi bér- és tanácsi ér- tékesítésű lakások 5 százalékánál több nem lehet. Az igényjogosultság cím alatt meghatározza a rendelet, hogy milyen vagyon- és jövedelmi viszonyok mellett ki, milyen lakásra jogosult. A továbbiakban rendelkezik a tanácsrendelet a lakásigénylés módjáról, a lakásigények kielégítésének sorrendjéről, a lakásügyi társadalmi bizottság feladatáról, a kiutalási, értékesítési névjegyzékről, és a különböző lehetséges kedvezményekről. Két fontos változás az új tanácsrendeletből: az állami bérlakásra jogosultak esetében az egy családtagra jutó átlagos havi jövedelem a kétezer forintot nem haladhatja meg. Korábban ez az összeg 1800 forint volt. Most először volt mód szabályozni a tanácsi értékesítésű lakások elosztási rendjét, mivel 1979-től épülnek ilyen lakások is a városban. Tanácsülésről jelentjük Az Elnöki Tanács megtárgyalta Törvényerejű rendelet a BTK hatálybalépéséről és végrehajtásáréi A BTK hatálybalépéséről és végrehajtásáról pénteken hozott törvényerejű rendelet „gondoskodik” például az idejét múlt szabályok kiiktatásáról, és arról is pontos eligazítást ad a bíráknak, hogy a július I-én hatályba lépő törvénykönyv szabályait mikor kell a már folyamatban levő büntetőügyekben alkalmazni. A törvényesség, s az egységes jogalkalmazás érdekében iránytűként szolgál majd a különböző bűncselekmények bűntetti, és — enyhébb — vétségi, valamint szabálysértési alakjainak elhatárolására is. Átmeneti rendelkezések mondják ki, hogy a BTK hatálybalépése előtt már kiszabott büntetéseket, és az elrendelt intézkedéseket júliustól is a korábbi jogszabály alapján kell végrehajtani. Kivéve, ha szabadságvesztésről, kényszer-gyógykezelésről, kényszerelvonókezelésről, vagy szigorított őrizetről van szó. Azért, hogy a büntetés végrehajtásának fokozatai jobban igazodjanak az elítéltek társadalmi veszélyességének különbségeihez, s hogy a nevelés módjában, a szigor mértékében, a velük való bánásmódbem érzékelhetőbb különbségeket lehessen tenni, az új BTK háromra csökkentette a fokozatok számát. Vagyis a büntetést fegy- házban, börtönben, vagy fogházban kell végrehajtani. Indokolt tehát, hogy e szabály ne csak évek múlva, hanem mielőbb érvényre jusson. A régi BTK szerint a bűncselekményt tudatzavarban elkövetők, s az elmebetegek, a gyengeelméjűek kényszergyógykezelése kijelölt egészségügyi intézetben, vagy házi gondozásban történik. Az új törvény a kényszergyógykezelésnek csak az előbbi formáját szabályozza, mivel az egészségügyről szóló törvény amúgy is biztosítja az elmebetegek gyógykezelését. Az Elnöki Tanács végrehajtási jogszabálya is arra az álláspontra helyezkedik, hogy felesleges a házi gondozást elrendelő bírósági rendelkezés, és szükségtelen a büntető bírósági feladatok további fenntartása. Hasonló a helyzet az alkoholisták kényszerelvonó kezelését illetően is. A szigorított őrizet lehetővé teszi, hogy a különösen veszélyes visszaesőket a szabadságvesztés végrehajtása után még további, két évtől öt évig terjedő idjire megfosszák szabadságuktól. A visszaeső bűnözés elleni küzdelemnek ezt a viszonylag új intézményét a BTK fenntartja. Viszont alkalmazásának feltételeit a jelenlegitől eltérően határozza meg, hogy csak a legveszélyesebb bűnözőkkel szemben lehessen alkalmazni e mellékbüntetést. A tvr arról is rendelkezik, hogy júliustól a szigorított őrizetben levő elítéltekre már az új szabályok az irányadóak. Más a helyzet azoknál, akik az elmúlt hónapokban követték el a bűncselekményt, és csak az év második felében állnak a bíróság elé. A BTK végrehajtásáról szóló tvr szerint csak akkor nem kell az elkövetéskor hatályos — vagyis a régi — törvényt követni, ha az új jogszabály - szerint a tiltott magatartás már nem bűncselekmény, vagy a törvényhozó ezt enyhébben minősíti. Jó néhány bűncselekményt ma is az okozott kár nagysága „határol el” a szabálysértéstől. A tvr új értékhatárokat is megállapít, előrevetítve ezzel a szabálysértési kódex várható módosítását. Eszerint nem bűncselekmény, hanem szabálysértés miatt vonható felelősségre az, aki csekély meny- nyiségű vagy értékű áruval üzérkedett. Az is, aki 3 ezer forintot meg nem haladó értékű devizára vonatkozó szabályt szeg meg. Az adócsalásnál például 10 ezer forint alatti adóbevétel-csökkenés még szabály- sértés. A csempészeknél és a vámorgazdaságnál 10 ezer forint, a lopásnál, a sikkasztásnál, a jogtalan elsajátításnál, de a csalásnál, a rongálásnál és a hűtlen kezelésnél is ezer forint az értékhatár. A társadalmi vagyon gondatlan rongálása 100 ezer forintnyi kár felett számít bűncselekménynek. A tvr a bűnügyi nyilvántartás rendjét is hozzáigazítja a BTK szabályaihoz. fl büntetőeljárásról szóló törvény módosítása Ahhoz, hogy az új BTK alkalmazását július 1-től jogi „akadályok” ne hátráltassák, szükség volt a büntetőeljárásról 1973-ban alkotott korszerű törvény néhány szabályának módosítására. Mire hatályba lép, a bűnüldöző és igazságszolgáltató szervezet alaposan felkészülhet e kiegészítő szabály fogadására is. Több „új” bűncselekmény hovatartozásáról is dönteni kellett. Így a terrorcselekmény, az életveszélyt okozó testi sértés elbírálása a megyei bíróságok hatáskörébe tartozik. Az állam elleni bűncselekmények között újonnan megfogalmazott „hűtlenség” ügyében a Fővárosi Bíróság büntetőtanácsai járhatnak el. Mivel a gazdálkodási kötelességeket sértő bűncselekmények elbírálása alapos szakértelmet, tapasztalatot követel, ilyen ügyekre a megyei bíróság székhelyén működő járásbíróság illetékességét állapítja meg a jogszabály. A BTK lehetőséget ad a foglalkozástól, illetve a járművezetéstől való végleges eltiltásra. A bíróság viszont mentesítést adhat, ha az eltiltás óta tíz esztendő eltelt, s az érdekelt ismét alkalmassá vált hivatása vagy a járművezetés folytatására. A mentesítés eljárási szabályait a tvr tartalmazza. Az új BTK szerint a magánlaksértésnek csak a súlyosabb esetei bűncselekmények, tehát nem lenne helyes, ha ezek miatt a vádat magánvádló és nem az ügyész képviselné. A korábbi gyakorlattal szakítva, a tvr is elhagyja a magánvádas bűncselekmények közül a magánlaksértést. Bizonyos értelemben hiányt pótol az a paragrafus, amely szerint a közügyektől eltiltott személy nem járhat el meghatalmazottként. Módosulnak a perújítás szabályai is: elbírálása az első fokú, a fellebbezés elbírálása pedig a másodfokú bírósághoz tartozik majd. Ezzel a legfőbb bírói fórum válláról vesznek le terhet. Szükségtelen ugyanis, hogy a bíróságok munkáját elvi iránymutatásokkal segítő Legfelsőbb Bíróság túl sok perújítási ügyben döntsön. A jogszabály július 1-én lép hatályba. Tovább fejlesztik a mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás és az elsődleges faipar területi állami irányítását Az Elnöki Tanács pénteki ülésén törvény- erejű rendeletet fogadott el a mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás és az elsődleges faipar területi állami irányításának továbbfejlesztéséről. Ennek alapvető célja, hogy az állami irányítás és a hatósági ellenőrzés összehangoltabb legyen és kevesebb áttétellel, közvetlenebbül tevékenykedjen. Az intézkedések nyomán várhatóan egyszerűsödik az ügyintézés, csökken az adatszolgáltatás, és ami szintén lényeges: növekszik a gazdálkodó szervezetek önállósága, felelőssége. Az ágazat területi irányításának szervezetében 1967-ben összevonták a mezőgazdasági és az élelmiszer-feldolgozási munka, valamint az erdőgazdaság irányítását, a tanácsi szervezetben pedig mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályokat hoztak létre. A központi és a területi irányításban bekövetkezett változások beváltották a hozzájuk fűzött reményeket, de a fejlődés, amelyet éppen ez a korszerűsödött irányítási modell tett lehetővé, túlhaladta e szervezeti rendszer kereteit. Egyebek között nőtt a gazdálkodó szervek termelésének színvonala és a különféle integrációs formákban is változás következett be. Ugyanakkor korábban háromszor annyi gazdaság működött az országban, mint jelenleg. Ezek a megnagyobbodott tsz-ek nem ritkán már a járási határokat is túllépik. Nagymérvű koncentráció, fokozódó szakosodás következett be és bővült az iparszerű termelés köre; ennek következtében a gazdaságok önállósága is kiteljesedett. A megyehatárokon is túlnőttek a növénytermesztési és az állattenyésztési rendszerek — tehát elérkezett az ideje, hogy a területi állami irányító szervek hatáskörét, szervezetét, munkamódszereit is hozzáigazítsák az adottságokhoz, követelményekhez. A tanácsi szervek irányító tevékenysége csak részben módosul. Ugyanis a megyei tanácsok végrehajtó bizottságai útján történő ágazati „vezérlés” alapvetően bevált, és így nincs szükség változtatásra. A testületek hatáskörét azonban indokolt volt úgy csökkenteni, hogy a jövőben csak az ágazat legfontosabb és átfogó gazdaságpolitikai kérdéseivel foglalkozzanak, kihangsúlyozva azonban a megyei tanácsok továbbra is érvényes területi felelősségét. Fontos új intézkedés, hogy a mezőgazdasági nagyüzemeket érintő szakigazgatási és hatósági feladatok a járási hivataloktól és a városi tanácsi szervektől a megyei mezőgazdasági osztályokhoz kerülnek. Így a szakmai, hatósági teendőket a jövőben egységesen ezek az osztályok látják el. A városi, illetve községi tanácsok végzik továbbra is a háztáji és egyéb kistermeléssel, általában a lakossággal kapcsolatos szakigazgatást. A járási hivatalok fő feladata a jövőben arra szorítkozik, hogy ehhez a múnkához segítséget adjanak a községi tanácsoknak és elbírálják a lakosság fellebbezéseit, panaszait. Az agrártermelés területi állami irányításának továbbfejlesztése keretében egyszerűsödik az állami gazdaságok és egységessé válik az erdőgazdálkodás és az elsődleges faipar irányítási rendszere is. Az állami gazdaságok felügyeletét az Állami Gazdaságok Országos Központja közvetlenül látja el. Az állami gazdaságok 12 területi főosztálya megszűnik, s feladatkörük jelentős részét maguk a gazdaságok veszik át. Az erdőgazdálkodás és az elsődleges faipar irányítását az Erdészeti és Faipari Hivatal látja el. A területi erdőgazdálkodás és elsődleges faipar továbbfejlesztését a szak- igazgatási és hatósági feladatokat ellátó állami erdőfelügyelőségek hálózatának kialakításával, valamint a szolgáltatást —üzemtervek készítése — végző MÉM erdőrendezési szolgálata megszervezésével alapozzák meg. (MTI)