Békés Megyei Népújság, 1979. április (34. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-01 / 77. szám

INjilUKTllt} 1979. április 1., vasárnap % Pénteken délután nyűt meg Gyulán, a Dürer teremben Holló László festőművész kiállítása. Az 1976-ban elhunyt művész felesége is jelen volt a tárlaton, amelyen Sz. Kürti Katalin művészettörténész méltatta a festő munkásságát. Képünkön középen Holló Lászlóné, mellette jobbról Sz. Kürti Katalin Fotó: Béla ottó Huszonegyedszer nyílik meg az alföldi tárlat Ma, vasárnap délelőtt 11 órakor nyitották meg Békéscsa­bán, a Munkácsy Mihály Múzeumban, a XXI. alföldi tár­latot. A jelentős képzőművészeti eseményre 66 művész fo­gadta el a meghívást, s 193 alkotását küldte el a tárlatra. A látogatók 59 festményt, 71 grafikát, 35 érmét és 28 szob­rot nézhetnek meg a kiállításon. S. Hegedűs Lászlő nyilatkozata (iFolytatás az 1. oldalról) kerező történelmi és gazda­sági okokkal magyarázható torzulásai. Ugyancsak figye­lemre méltó eredmények könyvelhetők el az egysége­sebb városhálózat kialakítá­sában. Emellett az öt ki­emelt nagyváros és a megye- központok fejlesztésével, va­lamint ‘új városok kialakítá­sával a korábban hátrányos helyzetű területe^ lakói is magasabb színvonalú keres­kedelmi, egészségügyi, okta­tási és kulturális ellátáshoz jutottak. A kormányhatározat meg­valósításának tapasztalatai azonban a gondokra is fel­hívták a figyelmet. Ezek a nehézségek összetevőikben és megoldásukban egyaránt rendkívül bonyolultak, né­hány lényeges vonást azon­ban feltétlenül ki kell emel­ni. Az egyik: a lakosság át- települése, a lakóhely-változ­tatás a tervezettnél jóval na­gyobb volt. Évente átlagosan 60 ezer ember költözött be — a kisvárosokat és nagyköz­ségeket megkerülve — a nagyvárosokba, a megye- székhelyekre, és még né­hány más városba, amelyek az iparfejlesztésben is meg­különböztetett. helyet foglal­tak el. Még több pénzt kí­vánt a lakásépítés, ég az ez­zel kapcsolatos kommunális és. egyéb beruházás azért is, mert az építkezések fajlagos költsége ezekben a városok­ban igen magas volt. A vá­roskörnyéki agglomerációk­ban élő százezrek pedig alig gyarapodtak. Véget értek a Chován Kálmán zenei betek Szarvason Pénteken este zenei mű­veltségi versennyel ért véget Szarvason, a Chován Kálmán zenei hetek rendezvénysoro­zata. Az óvónőképző intézet nyolc csapata vetélkedett Beethoven, Haydn, Mozart és más zeneköltők műveiből, lexikális tudásukat pedig szellemi totó megválaszolá­sával bizonyították. A vetélkedő végén Koszti Pál, a szarvasi Városi Ta­nács művelődésügyi osztályá­nak vezetője vont mérlegét az ünnepi hetek eredményes­ségéről. Elmondta, hogy a zenei hetek általában a szarvasi művészeti rendez­vények legsikeresebb esemé­nyei. A sikerből most is jócskán kivették részüket a városi zeneiskola tanárai és növendékei, valamint a vá­rosi kamarazenekar, akik színvonalas hangversenyek­kel terjesztették a komoly zenei kultúrát. A hetek em­Hz anyanyelvi hét elfikészSletei A TIT által évről évre megrendezendő magyar nyelv hetének országos megnyitója ebben az évben Békéscsabán lesz április 23-án este, a Jó­kai Színházban. A nyitó hét rendezvénysorozata április 26-ig tart, ez idő alatt neves tudósok és nyelvészek láto­gatnak megyénkbe. Pénteken délelőtt ülésezett Békéscsabán a rendezvény előkészítő bizottsága, a TIT Értelmiségi Klubjában. Meg­beszélték a programot, az előre tervezett 250 előadás lehetőségeit. A hetek célja eltér az eddigiektől, s ez a nevéből is látszik. Nemcsak a magyar nyelv hete lesz, ha­nem az anyanyelvé, tehát a nemzetiségek nyelvkultúrája is jelentős helyet képvisel a programban. A színházi nyitó ünnepsé­gen a Magyar Rádió által összeállított irodalmi műsort, s a Balassi táncegyüttes nemzetiségi táncait látja majd a közönség. lékezetes eseménye volt a Tanácsköztársaság tiszteleté­re rendzett XII. jubileumi Éneklő Ifjúság emlékhang­verseny, ahol a város kóru­sai igen jól szerepeltek. A gimnázium és az óvónőképző intézet kórusa a hozzáértők szakmai bírálata szerint is fényesen kiállta a próbát. A Chován Kálmán zenei hetek ismeretterjesztő, zenei élményt nyújtó célját elérte, de a komoly zene megszeret­tetéséért nemcsak ilyenkor tevékenykednek Szarvason, hanem egész évben. Orosháza A lakások elosztásáról, a lakásigények társadalmi el­bírálásáról és a lakáshaszná­latbavételi díj fizetéséről szó­ló tanácsrendelet-tervezet volt az egyik legfontosabb napirend Orosháza város ta­nácsának legutóbbi ülésén. A testület először megvi­tatta és elfogadta a városi tanács múlt évi költségvetési és fejlesztési alapjának zárr számadását, melyet a végre­hajtó bizottság pénzügyi, terv- és munkaügyi osztálya terjesztett elő. Az 1978. évi költségvetés kiadási összege megközelítette a 122,5 millió forintot, a fejlesztési alap zárszámadásában pedig 93 millió 41 ezer forint a ki­adás összege. Tanácsi költ­ségvetésből újítottak fel a városban több mint 11 ezer négyzetméter utat, és 3237 négyzetméter járdát, csak­nem 2,5 millió forintot for­dítottak parkkarbantartás­ra. Az egészségügyi szociális célokra felhasznált összeg meghaladta az 59 millió fo­rintot, a kulturális ágazat ki­adási összege pedig 37 mil­lió 597 ezer forint volt. A fejlesztési alapból cél- csoportos lakásberuházásra 41,5 millió forintot fordított a tanács. Elkészült a Belinsz- kij-lakótelepi gyógyszertár, megkezdődött egy1 új szak­orvosi rendelőintézet terve­zése. Ésszerű és kívánatos te­hát, hogy a jövőben mérsé­keljék a lakosság beáramlá­sát, s a fejlesztési összege­ket elsősorban a települések alapellátásának és a széles körben igénybe vehető kö­zép- és felsőfokú szolgáltatá­soknak a bővítésére fordít­sák. Arányosabb elosztással nagyobb támogatást kell adnunk a középfokú köz­pontoknak, a kisebb váro­soknak, amelyeknek a mint­egy 6 millió lakosnak ott­hont adó falvak, tanyák el­látásából is részt kell vállal­niuk. Nyilvánvaló, hogy a nagyvárosok továbbra is ki­emelt fejlesztést kívánnak, de emellett javítani kell az el­osztási arányokon, valamivel több pénzt és sokkal több figyelmet fordítva a kisebb városok és falvak fejlődésé­re — mondotta befejezésül S. Hegedűs László. A napirendnek megfelelő­en ezután a végrehajtó bi­zottság kétéves munkájáról hangzott el beszámoló, majd a bevezetőben már említett tanácsrendelet-tervezetet tárgyalt meg és fogadta el a testület. A bérlő- és vevőkiválasz­tási joggal kapcsolatosan többek között kimondja a ta­nácsrendelet, hogy a közületi szervek részére bérlő-, il­letve vevőkiválasztási joggal biztosítható lakások száma a tárgyévben elosztásra kerülő új tanácsi bér- és tanácsi ér- tékesítésű lakások 5 száza­lékánál több nem lehet. Az igényjogosultság cím alatt meghatározza a rendelet, hogy milyen vagyon- és jö­vedelmi viszonyok mellett ki, milyen lakásra jogosult. A továbbiakban rendelkezik a tanácsrendelet a lakásigény­lés módjáról, a lakásigények kielégítésének sorrendjéről, a lakásügyi társadalmi bizott­ság feladatáról, a kiutalási, értékesítési névjegyzékről, és a különböző lehetséges ked­vezményekről. Két fontos változás az új tanácsrende­letből: az állami bérlakásra jogosultak esetében az egy családtagra jutó átlagos havi jövedelem a kétezer forintot nem haladhatja meg. Ko­rábban ez az összeg 1800 fo­rint volt. Most először volt mód szabályozni a tanácsi értékesítésű lakások elosztá­si rendjét, mivel 1979-től épülnek ilyen lakások is a városban. Tanácsülésről jelentjük Az Elnöki Tanács megtárgyalta Törvényerejű rendelet a BTK hatálybalépéséről és végrehajtásáréi A BTK hatálybalépéséről és végrehajtásá­ról pénteken hozott törvényerejű rendelet „gondoskodik” például az idejét múlt sza­bályok kiiktatásáról, és arról is pontos el­igazítást ad a bíráknak, hogy a július I-én hatályba lépő törvénykönyv szabályait mi­kor kell a már folyamatban levő büntető­ügyekben alkalmazni. A törvényesség, s az egységes jogalkalmazás érdekében iránytű­ként szolgál majd a különböző bűncselek­mények bűntetti, és — enyhébb — vétségi, valamint szabálysértési alakjainak elhatá­rolására is. Átmeneti rendelkezések mondják ki, hogy a BTK hatálybalépése előtt már kiszabott büntetéseket, és az elrendelt intézkedéseket júliustól is a korábbi jogszabály alapján kell végrehajtani. Kivéve, ha szabadságvesz­tésről, kényszer-gyógykezelésről, kényszer­elvonókezelésről, vagy szigorított őrizetről van szó. Azért, hogy a büntetés végrehaj­tásának fokozatai jobban igazodjanak az elítéltek társadalmi veszélyességének kü­lönbségeihez, s hogy a nevelés módjában, a szigor mértékében, a velük való bánásmód­bem érzékelhetőbb különbségeket lehessen tenni, az új BTK háromra csökkentette a fokozatok számát. Vagyis a büntetést fegy- házban, börtönben, vagy fogházban kell végrehajtani. Indokolt tehát, hogy e szabály ne csak évek múlva, hanem mielőbb ér­vényre jusson. A régi BTK szerint a bűncselekményt tu­datzavarban elkövetők, s az elmebetegek, a gyengeelméjűek kényszergyógykezelése kije­lölt egészségügyi intézetben, vagy házi gon­dozásban történik. Az új törvény a kény­szergyógykezelésnek csak az előbbi formá­ját szabályozza, mivel az egészségügyről szóló törvény amúgy is biztosítja az elmebe­tegek gyógykezelését. Az Elnöki Tanács végrehajtási jogszabálya is arra az állás­pontra helyezkedik, hogy felesleges a házi gondozást elrendelő bírósági rendelkezés, és szükségtelen a büntető bírósági feladatok további fenntartása. Hasonló a helyzet az alkoholisták kényszerelvonó kezelését ille­tően is. A szigorított őrizet lehetővé teszi, hogy a különösen veszélyes visszaesőket a szabad­ságvesztés végrehajtása után még további, két évtől öt évig terjedő idjire megfosszák szabadságuktól. A visszaeső bűnözés elleni küzdelemnek ezt a viszonylag új intézmé­nyét a BTK fenntartja. Viszont alkalmazá­sának feltételeit a jelenlegitől eltérően ha­tározza meg, hogy csak a legveszélyesebb bűnözőkkel szemben lehessen alkalmazni e mellékbüntetést. A tvr arról is rendelkezik, hogy júliustól a szigorított őrizetben levő elítéltekre már az új szabályok az irány­adóak. Más a helyzet azoknál, akik az elmúlt hónapokban követték el a bűncselekményt, és csak az év második felében állnak a bí­róság elé. A BTK végrehajtásáról szóló tvr szerint csak akkor nem kell az elkövetéskor hatályos — vagyis a régi — törvényt kö­vetni, ha az új jogszabály - szerint a tiltott magatartás már nem bűncselekmény, vagy a törvényhozó ezt enyhébben minősíti. Jó néhány bűncselekményt ma is az oko­zott kár nagysága „határol el” a szabálysér­téstől. A tvr új értékhatárokat is megálla­pít, előrevetítve ezzel a szabálysértési kó­dex várható módosítását. Eszerint nem bűncselekmény, hanem szabálysértés miatt vonható felelősségre az, aki csekély meny- nyiségű vagy értékű áruval üzérkedett. Az is, aki 3 ezer forintot meg nem haladó ér­tékű devizára vonatkozó szabályt szeg meg. Az adócsalásnál például 10 ezer forint alatti adóbevétel-csökkenés még szabály- sértés. A csempészeknél és a vámorgazda­ságnál 10 ezer forint, a lopásnál, a sikkasz­tásnál, a jogtalan elsajátításnál, de a csa­lásnál, a rongálásnál és a hűtlen kezelésnél is ezer forint az értékhatár. A társadalmi vagyon gondatlan rongálása 100 ezer forint­nyi kár felett számít bűncselekménynek. A tvr a bűnügyi nyilvántartás rendjét is hoz­záigazítja a BTK szabályaihoz. fl büntetőeljárásról szóló törvény módosítása Ahhoz, hogy az új BTK alkalmazását jú­lius 1-től jogi „akadályok” ne hátráltassák, szükség volt a büntetőeljárásról 1973-ban alkotott korszerű törvény néhány szabályá­nak módosítására. Mire hatályba lép, a bűn­üldöző és igazságszolgáltató szervezet ala­posan felkészülhet e kiegészítő szabály fo­gadására is. Több „új” bűncselekmény hovatartozásá­ról is dönteni kellett. Így a terrorcselek­mény, az életveszélyt okozó testi sértés el­bírálása a megyei bíróságok hatáskörébe tartozik. Az állam elleni bűncselekmények között újonnan megfogalmazott „hűtlenség” ügyében a Fővárosi Bíróság büntetőtanácsai járhatnak el. Mivel a gazdálkodási köteles­ségeket sértő bűncselekmények elbírálása alapos szakértelmet, tapasztalatot követel, ilyen ügyekre a megyei bíróság székhelyén működő járásbíróság illetékességét állapítja meg a jogszabály. A BTK lehetőséget ad a foglalkozástól, illetve a járművezetéstől való végleges el­tiltásra. A bíróság viszont mentesítést ad­hat, ha az eltiltás óta tíz esztendő eltelt, s az érdekelt ismét alkalmassá vált hivatása vagy a járművezetés folytatására. A men­tesítés eljárási szabályait a tvr tartalmaz­za. Az új BTK szerint a magánlaksértésnek csak a súlyosabb esetei bűncselekmények, tehát nem lenne helyes, ha ezek miatt a vádat magánvádló és nem az ügyész képvi­selné. A korábbi gyakorlattal szakítva, a tvr is elhagyja a magánvádas bűncselekmé­nyek közül a magánlaksértést. Bizonyos értelemben hiányt pótol az a paragrafus, amely szerint a közügyektől el­tiltott személy nem járhat el meghatalma­zottként. Módosulnak a perújítás szabályai is: elbírálása az első fokú, a fellebbezés elbírálása pedig a másodfokú bírósághoz tartozik majd. Ezzel a legfőbb bírói fórum válláról vesznek le terhet. Szükségtelen ugyanis, hogy a bíróságok munkáját elvi iránymutatásokkal segítő Legfelsőbb Bíró­ság túl sok perújítási ügyben döntsön. A jogszabály július 1-én lép hatályba. Tovább fejlesztik a mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás és az elsődleges faipar területi állami irányítását Az Elnöki Tanács pénteki ülésén törvény- erejű rendeletet fogadott el a mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás és az elsődleges faipar területi állami irányításának továbbfejlesz­téséről. Ennek alapvető célja, hogy az álla­mi irányítás és a hatósági ellenőrzés össze­hangoltabb legyen és kevesebb áttétellel, közvetlenebbül tevékenykedjen. Az intéz­kedések nyomán várhatóan egyszerűsödik az ügyintézés, csökken az adatszolgáltatás, és ami szintén lényeges: növekszik a gaz­dálkodó szervezetek önállósága, felelőssége. Az ágazat területi irányításának szerveze­tében 1967-ben összevonták a mezőgazdasá­gi és az élelmiszer-feldolgozási munka, va­lamint az erdőgazdaság irányítását, a taná­csi szervezetben pedig mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályokat hoztak létre. A központi és a területi irányításban bekövet­kezett változások beváltották a hozzájuk fűzött reményeket, de a fejlődés, amelyet éppen ez a korszerűsödött irányítási modell tett lehetővé, túlhaladta e szervezeti rend­szer kereteit. Egyebek között nőtt a gaz­dálkodó szervek termelésének színvonala és a különféle integrációs formákban is válto­zás következett be. Ugyanakkor korábban háromszor annyi gazdaság működött az or­szágban, mint jelenleg. Ezek a megnagyob­bodott tsz-ek nem ritkán már a járási határokat is túllépik. Nagymérvű koncent­ráció, fokozódó szakosodás következett be és bővült az iparszerű termelés köre; ennek következtében a gazdaságok önállósága is kiteljesedett. A megyehatárokon is túlnőt­tek a növénytermesztési és az állattenyész­tési rendszerek — tehát elérkezett az ideje, hogy a területi állami irányító szervek ha­táskörét, szervezetét, munkamódszereit is hozzáigazítsák az adottságokhoz, követel­ményekhez. A tanácsi szervek irányító tevékenysége csak részben módosul. Ugyanis a megyei tanácsok végrehajtó bizottságai útján törté­nő ágazati „vezérlés” alapvetően bevált, és így nincs szükség változtatásra. A testületek hatáskörét azonban indokolt volt úgy csök­kenteni, hogy a jövőben csak az ágazat legfontosabb és átfogó gazdaságpolitikai kérdéseivel foglalkozzanak, kihangsúlyozva azonban a megyei tanácsok továbbra is ér­vényes területi felelősségét. Fontos új in­tézkedés, hogy a mezőgazdasági nagyüze­meket érintő szakigazgatási és hatósági fel­adatok a járási hivataloktól és a városi ta­nácsi szervektől a megyei mezőgazdasági osztályokhoz kerülnek. Így a szakmai, hatósági teendőket a jövőben egységesen ezek az osztályok látják el. A városi, illetve községi tanácsok végzik továbbra is a ház­táji és egyéb kistermeléssel, általában a lakossággal kapcsolatos szakigazgatást. A járási hivatalok fő feladata a jövőben arra szorítkozik, hogy ehhez a múnkához segít­séget adjanak a községi tanácsoknak és elbírálják a lakosság fellebbezéseit, pa­naszait. Az agrártermelés területi állami irányí­tásának továbbfejlesztése keretében egysze­rűsödik az állami gazdaságok és egységessé válik az erdőgazdálkodás és az elsődleges faipar irányítási rendszere is. Az állami gazdaságok felügyeletét az Állami Gazdasá­gok Országos Központja közvetlenül látja el. Az állami gazdaságok 12 területi főosz­tálya megszűnik, s feladatkörük jelentős részét maguk a gazdaságok veszik át. Az erdőgazdálkodás és az elsődleges faipar irányítását az Erdészeti és Faipari Hivatal látja el. A területi erdőgazdálkodás és el­sődleges faipar továbbfejlesztését a szak- igazgatási és hatósági feladatokat ellátó ál­lami erdőfelügyelőségek hálózatának kiala­kításával, valamint a szolgáltatást —üzem­tervek készítése — végző MÉM erdőrende­zési szolgálata megszervezésével alapozzák meg. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom