Békés Megyei Népújság, 1979. április (34. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-03 / 78. szám

1979. április 3., kedd o Megnyílt a XXI. Alföldi Tárlat Békéscsabán Ma temetik Nem fizet a vállalat Vasárnap délelőtt, 11 óra­kor megyénk művészeti éle­tének jelentős eseményére került sor Békéscsabán, a Munkácsy Mihály Múzeum­ban. Huszonegyedik alka­lommal nyitotta meg kapuit az Alföldi Tárlat, amelynek jelentőségét dr. Becsei Jó­zsef, a megyei tanács műve­lődésügyi osztályának veze­tője méltatta. Elmondotta, hogy egyre több alkotómű­vész telepedik meg me­gyénkben. Nálunk a művé­szeti alkotó munkának ugyan még nincsenek olyan patinás hagyományai, isko­lái, melyek eddig a szervező­dés magját jelenthették vol­na. Ezért kezdeményezték és üdvözölték örömmel művé­Az első éves villanyszere­lő szakmunkástanulók nagy munkában voltak az elmúlt napokban. Április 2-ára, a 16 órai kezdettel megrende­zett kollégiumavató ünnep­ségre el is készítették az ebédlő szép, új neonvilágí­tását Mezőhegyesen, a 614- es számú Zalka Máté Szak­munkásképző Intézetben. Az avatóünnepségen a DlVSZ-induló közös elének- lése után Felber József, az intézet tanulója szavalt, majd Magyaróvári Mihály igazgató megtartotta ünnepi beszédét. Röviden megemlé­kezett az intézet elődjéről, az 1911-ben létrehozott alsó fokú iparostanonc-iskoláról, s az azóta eltelt történelmi eseményekről. A mai isko­lát 1954-ben adták át. Azóta szeink az alkotó műhelyek létrejöttét, segítették az al­kotómunka feltételeinek biz­tosítását. „Kiállításpolitikánk határozott célja, hogy a rendszeresen visszatérő kiál­lítások mellett (Alföldi Tár­lat, Alkalmazott Grafikai Biennálé) évente lehetősé­get teremtsünk két-három megyei képzőművész önálio múzeumi kiállítására is” — mondta megnyitójában. Meg­tudtuk azt is, hogy az ama­tőr képzőművészek együttes bemutatkozására évről évre szintén lehetőséget biztosí­tanak. Visszaszorítják vi­szont. a kellő átgondoltság nélkül rendezett, kétes érté­kű kiállítások rendezését, de támogatnak minden magas — mint mondta — „diák­otthonunk életében is lénye­ges változások mentek vég­be. A diákotthon szerve­zettsége, közösségi élete, di­ákönkormányzata biztosítéka annak, hogy a kollégiumi életet tudatosan, alkotóan éljék fiataljaink. Erre buz­dított köszöntő beszédében Simon Mihály, a Békés me­gyei Tanács művelődésügyi osztályának tanulmányi fel­ügyelője is. Az ünnepi beszédeket kö­vetően dr. Szemenyei Sán­dor, a KISZ megyei bizott­ságának munkatársa átadta a kollégium zászlaját. A sza­lagok felkötését, s a kultúr­műsort követően a kollégiu­mot bemutatták a vendé­geknek. színvonalú (községek műve­lődési házaiban, vagy üze­mi klubokban) megfelelően előkészített kiállítást. El­mondotta ezután, hogy 1978- tól a Magyar Képzőművé­szek Szövetsége támogatásá­val, a megye nyomdai ha­gyományainak és lehetősé­geinek kihasználásával, 2 évenként Országos Grafikai Biennálét rendeznek, ame­lyen a békéscsabai Alkalma­zott Grafikai Művésztelep alkotásait is bemutatják. A művésztelep munkája ta­valy plakátok alkotására koncentrálódott, jövőre a könyvművészet, azután pe­dig a kereskedelmi grafika alkalmazására kerül sor. A XXI. Alföldi Tárlatot ezút­tal a sokarcúság jellemzi — mondotta, — ugyanúgy, mint az egész magyar képzőművé­szeti életet. A kiállítás megnyitását követően dr. Becsei József Békés megye tanácsának dí­ját Kiss György festőmű­vésznek adta át. A Szakszer­vezetek Megyei Tanácsa tíz esztendeje kapcsolódott mű­vészeti díj alapítással a kép­zőművészeti rendezvények­hez. Ezúttal Marosvári György festőművésznek nyújtotta át az SZMT díját, Bocskai Mihályné, SZMT- titkár. Békéscsaba város Tanácsának díját Fekete Já- nosné tanácselnök-helyettes­től vette át Varga Géza szobrászművész. A XXI. Alföldi Tárlatot május 23-ig láthatják az ér­deklődők. A nemzetközi gyermekév tiszteletére — Andersen szü­letésének 174. évfordulója al­kalmából — hirdették meg a nemzetközi gyermekév-na­pot, április 2-ára. A békéscsabai Tevan és Radnóti Könyvesbolt is meg­emlékezett e neves napról. A megyeszékhely óvodáiba, böl­csődéibe már több szállít­mány könyvet vittek, hogy a gyerekeknek s még inkább szüleiknek ne kelljen a bol­tokat felkeresni. Az óvónők társadalmi munkában vállal­ják a helyenként mintegy 3-4 ezer forint értékű mese- és ifjúsági könyvek árusítását. Olyan érdekesnek ígérkező Tegnap, hétfőn délután bensőséges hangulatú ünnep­séget rendeztek Békéscsabán, a Csaba Szállóban, az igaz­gató, Purcsi János nyugdíjba vonulása - alkalmából. A résztvevők előtt Steigerwald György, a megyei tanács v. b. osztályvezetője méltatta a nyugdíjba vonuló igazgató érdemeit, aki csaknem két évtizeden át volt a Békés a komlói szerencsétlenség hat áldozatát A Mecseki Szénbányák Béla-bányaüzemének mélyén — ahol március 28-án a késő esti órákban váratlan kőzet­omlás hat bányász elől el­zárta a menekülés útját — a bányamentők több mint százórás küzdelmet folytat­tak a fejtésben maradt tár-' saik kiszabadításáért. Rend­kívül nehéz körülmények között, nagy erővel és áldo­zatos munkával közelítették meg a harminc méter hosz- szan összeomlott fejtést, hogy mielőbb elérjék a bent rekedt embereket. Éjjel-nap­pali munkával, több irány­ból támadógurítókat hajtot­tak ki a tönkrement fejtés felett és mellett. Kézből kéz­be adták a fejtőkalapácsot a gyorsabb haladásért. A men­tés nyolcvanadik órája után, vasárnapra, a kőzetomlás alatt szorult bányászok kö­zül Bayer János vájár váral­jai lakost, Vácz Géza vájár komlói lakost és Waszner Antal segédvájár mázaszász- vári lakost találták meg elő­ször, sajnos egyikük sem élt már. A változatlan erővel folytatott mentési munka so­rán hétfőn reggel 8 órára Szőts Antal vájár és Batai Miklós segédvájár komlói lakosok, valamint Krayer József csillés nagymányoki lakos holttestét is megtalál­ták és a külszínre hozták. A bányaszerencsétlenség hat áldozatát kedden délután lakóhelyén kísérik utolsó út­jára. alkotások jelentek meg, mint a dekoratív kivitelű — „Pi­ci lány, meg az eső”, vagy a „Szabad-e locsolni?” című leporelló. Az ifjúsági kor­osztálynak Fekete István „Ködös utakon” című válo­gatott elbeszélés és kisregény kötete, valamint Wemer Heiduczek „Parszifál” című ifjúsági regényét ajánlják. A húsvétig tartó árusítás nemcsak óvodákban és böl­csődékben, s nemcsak a bol­tokban, hanem a város terü­letén hat helyen felállított sátrakban is folyik. Az Uni- verzál Nagyáruház kollektí­vája is vállalt könyvárusí­tást a virágpavilon mellett. megyei Vendéglátóipari Vál­lalat igazgatója. Ugyanekkor mentették fel nyugdíjba vo­nulása alkalmából Benedek Gyulát, az igazgatóhelyettest. Korábban Purcsi János ér­demei elismeréseként vette át a Munka Érdemrend arany, Benedek Gyula pedig a bronz fokozatát. A vállalat új igazgatója Tóth József, he­lyettese Bezzeg László lett. A gazdálkodó egységek pénzügyi helyzete nem tekinthető a vállalatok belső ügyének; a vállalati gazdálkodás ezer szállal kö­tődik a partnerekhez, s a gazdálkodás egészére is be­folyást gyakorol. A pénzfor­galom alakulása — folyama­tossága vagy éppen akadozá­sa — pontosan jelzi a gazda­sági folyamatok zavarait. S minthogy a vállalatok — csakúgy, mint a népgazdaság — pénzügyi helyzete vissza­hat a gazdálkodásra, a fize­tési fegyelem alakulása nem egyszerűen jelzés, hanem a termelés és az áruforgalom fejlődésének valós tényezője. A Magyar Nemzeti Bank elnöksége a közelmúltban megvizsgálta a vállalatok fi­zetési helyzetének alakulá­sát, s megállapította, hogy 1978-ban nem mutatkozott javulás az egy évvel korábbi állapothoz képest, sőt: je­lentősen nőtt a fizetések át­futási ideje, s ugyanígy, a fedezet hiányában nem, vagy a csak késve teljesített köte­lezettségek aránya. 1978. ok­tóber hó utolsó napján a fedezet hiányában függőben tartott fizetési megbízások összege országosan mintegy 13 milliárd forintot tett ki — ez mintegy kétszerese az egy évvel korábbi adatnak. A pénzügyi zavarokat két fő csoportba sorolhatjuk: a vállalatok tartós, vagy át­meneti fizetésképtelensége (fedezethiány) és a fizetési kötelezettséget szándékosan nem teljesítő, illetve késlel­tető magatartás. A fizetőké­pesség hiánya döntően gaz­dasági okokra vezethető visz- sza. A második csoportba tartozó vállalatok — mind­össze néhány tucat ilyen van, példájuk mégis kirívó — mo­rálisan vétenek a szocialista gazdálkodás követelményei ellen: szándékosan nem, vagy csak késve fizetnek, gyakor­latilag a szállítóval hitelez- tetnek maguknak. Ez azután a pénzforgalomban is tova­gyűrűző zavarokat okoz, hi­szen a szállító vállalatnak is vannak fizetési kötelezettsé­gei, s ezeknek — talán ép­pen a be nem folyt követe­léseik miatt — nem tudnak eleget tenni. A máig is érvényes fizetési előírások 1968. január 1-én léptek életbe. A vállalati ön­állóság megnövekedésével a vállalatok önállóan dönthet­nek fizetési kötelezettségeik rendezésének módja felől is. Két fő módszer vált uralko­dóvá: az inkasszó, amikor a szállító kezdeményezi a fi­zetést, valamint az átutalás, amikor a vevő ad megbízást a banknak, hogy számlájáról egyenlítse ki tartozását. Rö­videsen az átutalás vált csak­nem kizárólagos fizetési for­mává, s ez módot adott az adós vállalatoknak arra, hogy különféle kibúvókkal fizetéseiket késleltessék. A szállító igen sok esetben csak bírósági úton jutott a pénzé­hez, növekedtek a pénzügyi zavarok, s ezzel párhuzamo­san csökkent a gazdálkodó partnerek egymás iránti bi­zalma. A Nemzeti Bank 1976 au­gusztusában kiegészítésként új fizetési eljárást vezetett Hétfőn a Parlamentben Várkonyi Péter államtitkár, a Minisztertanács Tájékozta­tási Hivatalának elnöke ki­tüntetéseket adott át az új­ságíróknak. Az ünnepi ese­ményen jelen volt Győri Im­re, az MSZMP Központi Bi­zottságának titkára, Grósz Károly, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának osztály- vezetője és Fodor László, a Központi Bizottság osztály­vezető-helyettese. Rózs,a Ferenc-díjat kapott Csatár Imre, a Magyar Nem­zet olvasószerkesztője, Éliás Béla, a Magyar Távirati Iro­be. Változatlanul átutalás maradt a fő fizetési forma, de emellett bevezették az „átutalás helyetti beszedési megbízást”. Ha az adós nem fizet, a szállító kérheti a bankot a fizetés teljesíté­sére. A cél nyilvánvaló: vé­deni a szállítók érdekeit, mérsékelni az átutalási for­galomban levő bizonytalan­ságokat, csökkenteni a szük­ségtelen peres eljárások szá­mát. 1976 és 1978 októbere között az átutalás helyetti beszedési megbízások száma közel ötszörösére növekedett, ami azt mutatja, hogy a szállítók az esetek többségé­ben kevéssé bíznak „adósa­ikban”, igyekeznek mihama­rabb pénzükhöz jutni. A fizetési előírások tehát valamelyest szigorodtak, bár — vállalva az ezzel járó szankciókat — a vállalatok továbbra is késleltethetik fi­zetéseiket. Ez egyébként nor­mális és elkerülhetetlen, hi­szen a vevőnek is módot kell adni arra, hogy kifogással él­jen, ha a szállító nem tel­jesíti szerződésben vállalt kötelezettségeit: nem a kí­vánt mennyiségben, minő­ségben szállított, esetleg nem azt amit éppen rendeltek stb. Mindezekből látszik te­hát, hogy a bajok nem a fi­zetési módok előírásaiban rejlenek: a fizetési helyzet romlása a vállalatok munká­jában meglevő fogyatékossá­goknak tulajdonítható — az érintett gazdálkodó egységek túlnyomó részénél termelési, készletezési gondokat tapasz­taltak, növekvő költségek és értékesítési zavarok kísérték tevékenységüket. Mindez annál is figyelemre méltóbb, mert á késedelmes fizetéseknek csak mintegy 10—15 százaléka van össze­függésben a fizetési fegyelem szándékos megsértésével, a többi gazdasági okokra ve­zethető vissza. Sok vállalat­nál az indokoltnál nagyobb készletek halmozódtak fel, az ütemtelen termelés, vagy ép­pen a termékek gyenge mi­nősége értékesítési nehézsé­geket okozott, nem egy he­lyen pedig gazdálkodási, munkaszervezési zavarok ne­hezítették a helyzetet. A fi­zetési zavarok végül is arra vezethetők vissza, hogy a vállalatok egy részénél nem javult kellőképpen a haté­konyság, az indokoltnál las­súbb a termékszerkezet kor­szerűsítése, s a vezetés szín­vonala sem emelkedett még a kívánt mértékben. S ajátos eszközeivel a bank mérsékelheti a fizetési gondok tova­gyűrűzését, ám e zavarok megszűnése csak a gazdál­kodás színvonalának általá­nos javulásától várható. A jelenlegi helyzetben a bank annyit tehet, hogy a soro­zatosan rossz fizetési felté­telekkel dolgozó vállalatokra felhívja az illetékesek figyel­mét. A szállítók érdekeinek védelmében, a pénzügyi fe­gyelem betartása érdekében pedig a jövőben szélesebb körben él a hitelezési szank­ciókkal. Ilyen intézkedések a közelmúltban már több terü­leten is történtek. da pekingi tudósítója, Fábi­án Ferenc külpolitikai publi­cista, a Magyar Újságírók Országos Szövetsége főtitkár- helyettese, Gárdos Miklós, a Magyarország főszerkesztő­helyettese. Gerencsér Miklós, a Népszabadság főmunkatár­sa, a Magyar Rádió mezőgaz­dasági rovatának munka­társai megosztva: Bán Béla, olvasószerkesztő, Berta Béla rovatvezető-helyettes, Búzás Andor munkatárs, Kispista István főmunkatárs, Perjés Klára munkatárs, Simon Fe­renc rovatvezető, V.ass . itó munkatárs. Tegnap a délelőtti órákban Békéscsabán, az Orosházi úti vasúti felüljáróban összeütközött a Valach Lajos 51 éves békéscsabai lakos által vezetett taxi, valamint a Bárdi La- josné 30 éves kunágotai lakos által vezetett személygépkocsi. A baleset során a taxi vezetője és az utasok, valamint a sze­mélygépkocsi vezetője könnyű sérülést szenvedtek. A gépko­csikban keletkezett kár összege 70 ezer forint. Fotó: Lónyai László Az Alföldi Tárlat ünnepi megnyitóján dr. Becsei József kö­szöntötte a megjelent művészeket, a rendező szervek kép­viselőit és a nagyszámú érdeklődő közönséget Fotó: Gál Edit Kollégiumavatás Mezőhegyesen B. Zs. Könyvek gyermekeknek Képünkön: a Szigligeti úti óvodások ismerkednek az új könyvekkel, a többi már a papák, mamák dolga. Katona Ilona óvó néni ért a kedvcsináláshoz. Fotó: Gál Edit Felmentések és kinevezések a vendéglátóipari vállalatnál Föld S. Péter Átadták az idei Rézsa Ferenc-dfjakat

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom