Békés Megyei Népújság, 1979. április (34. évfolyam, 77-100. szám)
1979-04-03 / 78. szám
1979. április 3., kedd KHJIMTd Népfrontmunka Békéscsaba II. és VII. kerületében Fegyverrel a fasizmus JEGYZET ;í\ , Kampány A tanácsi munkaközvetítő irodán a lélektelen bánásmódra panaszkodott egy, a felmondási idejét éppen letöltött fiatal technikus. Három hónapja került a vállalathoz, ezalatt négyszer irányították át más munkaterületre. A szerkesztési csoportban kezdte, de egy hét után főmérnöke rájött, hogy inkább a műszaki előkészítésnél van rá szükség. Egy röpke hónap elteltével felhalmozódtak a szerkeszteni valók, ezért kiindulási helyére küldték vissza. Az ő rajztudásának és szorgalmának is köszönhető, hogy a csoport néhány hét alatt végzett a feladattal. Sorsára hagyva várt, hogy visszahe- lyezik-e az előkészítőkhöz vagy marad. Eléállt az osztályvezető s közölte: ezentúl a kereskedelmi csoportot kell erősítenie. Felmondott. Döntését azzal indokolta, hogy 3 hónap alatt 3 közösségbe, háromszor 12 ember közé kellett volna beilleszkednie. Erre nem volt képes. Elfogta a bizonytalanság, nem tudta, mennyit ér a munkája, talajt vesztett. Bár minden egyes átcsoportosítás előtt megmagyarázták neki, hogy milyen nagy szükség van rá odaát, a másik helyen, ő úgy érezte, egyáltalán nincs rá szükség. A vállalat igazgatója nem látta az ügyet ilyen súlyosnak. Nézete szerint ez természetes jelenség. Az iparág sajátosságaiból, a termék- szerkezet összetételéből fakad. E vállalatnál ugyanis a dolgozók csak munkaidejük 60 százalékát töltik ki munkaköri feladataik. A fennmaradó 40 százalék olyan tevékenységet takar, ami merőben távol áll a munkakönyvben található megjelöléstől. Nem említette, de nyilvánvalóan ez lehet az oka, hogy a csarnokokban dolgozó brigádok feladatait is gyakran változtatják. Alig lendültek bele valamilyen berendezés szerelésébe, máris valahol odébb kell összpontosítani az erőket, mert sürget a határidő. Aztán ismét váltanak, mert újabb megrendelés lett esedékes. Ugyancsak elhallgatta az igazgató azt a tényt — ami szorosan összefügghet a fentebb taglalt kérdéssel —, hogy a vállalatnál a fluktuáció évek óta 30 százalék körül mozog. A kampány jegyei különösen érezhetőek hónap végén, amikor az ilyen-olyan okokért nem teljesített de- kádtervek miatt kell „ráverni”. Előbb-utóbb gyanút ébreszt az emberekben, hogy a folyamatos, egyenletes erőfeszítést kívánó, ütemes termelés helyett szinte minden feladatot alkalmi akciónak tekintenek, amin gyorsan túl kell esni. Az egyenletesség, a folyamatosság a vállalati gazdálkodásban olyan követelmények, amelyektől a népgazdaság zavartalan működése nagymértékben függ. A kampányra okot adó körülmény természetesen a lemaradás. A lemaradás legtöbbször hanyagsággal, terv- szerűtlenséggel, rossz szervezéssel jár együtt. A „hajrá” eredménye lehet megfelelő, de hordozza a felületes, az összecsapott rossz munka kockázatát is. A munkakampány persze a termékekre, az energiafogyasztásra, a gépek állapotára és a túlóra-felhasználásra is kihat. S vajon az emberekre? Az írás elején említett példa, s a fluktuáció e<\. is elárul egyet s mást. J. Szóráth Gyula A Hazafias Népfront városi bizottságának legutóbbi elnökségi ülésén Urbán András, a II. kerület, és Kojnok Mihályné, a VII. kerület (Mezőmegyer) körzeti bizottságának titkára, illetve elnöke számolt be a VI. kongresszus óta végzett munkáról. A II. kerületi népfront közel 40 tagú bizottsága és 7 tagú elnöksége — a tájékoztató szerint — nagy figyelmet fordított a lakóterületek szervezeti életének javítására. Megvizsgálták, kik azok, akik nem tudnak részt venni rendszeresen a testületi üléseken. A béke- és barátsági, a város- és nőpolitikái munkabizottságok, valamint a jogi munkaügyi csoport a kerület párt-, állami és tömegszervezetekkel együttműködve igyekszik a lakosság legkülönfélébb igényeit kielégíteni. Az aktivisták fontos feladatuknak tekintik, hogy a körzetükben található kisüzemek dolgozóit is bevonják a politikai vitakörökbe és meghívják őket a TIT-előadá- sokra. Erre azért van szükség, mert ezeknek a telephelyeknek a központja vagy Budapesten, vagy az ország valamelyik városában van. s így ők egyik társadalmi szervhez sem tartoznak. A pártszervezet irányításával működő kerületi népfrontbizottság kiemelten Tény: Mezőkovácsházának ez idő szerint 7586 lakosa van. Elismerésre ösztönző igazság: közülük az elmúlt évben 5315-en vettek részt társadalmi munkában, ösz- szesen 180 ezer órát áldoztak szabad idejükből a köz javára. amelynek értéke meghaladta az 5 millió forintot. A számoknál maradva nem érdektelen megjegyezni: az „ingyenes” munkából beruházásra 1,5, felújításra 1,6, karbantartásra több mint 1 millió forint jutott. Ebből az is kiderül, hogy a 3 milliós tervet jócskán, mintegy 69 százalékkal túlszárnyalták. Mindez biztató a jövőre nézve is, hiszen az V. ötéves tervre előirányzott összeget 89,9 százalékra teljesítették, örvendetes ,a község parkosítására való törekvés. Ennek kézzel fogható bizonyítéka az 1,8 millió forint értékű társadalmi munka. Virágágyak vannak az iskola, a tanácsháza, a Mozaik Áruház előtt, több száz rózsatövet ültettek el a Dózsa, a Szabadság, a Puskin utcában. Autóutat építettek a Rákóczi utcában, több mellékutcát járhatóvá tettek a gépjárművek számára. foglalkozik az ifjúsági szervezetekkel, bizonyos időközönként értékeli a tanácstagok munkáját és jó kapcso- latot tart fenn az országgyűlési képviselővel is. A valamennyi lényeges rendezvényről, megmozdulásról készült feljegyzés bekerül az eseménynaplóba. A VII. kerületben ,a körzeti népfront 17 tagú bizottsága és 5 tagú elnöksége szintén eredményes munkát végzett a népfront-kongresszus óta eltelt időben. Mivel kis kerületről van szó, itt a különböző jellegű feladatokat felelősök látják el. Egyik jelentős céljuknak tekintik az utcabizottságok megválasztását, amit csak megfelelően szervezett mozgósítással lehet végrehajtani. Például a népfrontaktivisták közreműködésének köszönhető, hogy az alapélelmiszerellátást sikerült megjavítani ebben a kerületben. Az iskolát oly módon is támogatják, hogy gyakran vállalják r tanulók felügyeletét. Az Arany János Művelődési Központ munkáját többek között a nemzetiségi estek szervezésével segítik. A beszámoló foglalkozott a helyi gondokkal is. A mezőmegyeri iskola épülete már évtizedekkel ezelőtt megérett a lebontásra. Rossz a kövesút, baj van a vízellátással, s a lakosságot kellemetlenül érinti, hogy nincs orvos. A vállalatok, szövetkezetek, intézmények, valamint a szülők ugyancsak sokat tettek az óvodák, iskolák korszerűsítéséért. Említést érdemel a vízgazdálkodási társulat, amely az Alkotmány és a Dózsa utcát tette rendbe. A járási hivatal dolgozói éttermet, szállót terveztek és a parkosításból is kivették a részüket. A megyei víz- és csatornamű vállalat kirendeltsége társadalmi munkában kötötte be a vizet a bölcsődébe, az óvodákba és ,az iskolákba. A 46 tanácstagi körzetben 2,6 millió forint értékű társadalmi munkát teljesítettek. Így egy lakosra 502 forint jut, amely figyelemre méltó összeg. A 35-ös körzetben Fodor István tanácstag irányításával utat építettek, virágot ültettek az Ady és a Puskin utcában. A 43-as körzet lakói pedig parkosították a Kodály utcát. A 18-, 19-, 27-es körzetben felújították a játszóteret, vízelvezető árkokat ástak, feltöltötték az utakat. E szép eredmény tudatában várják a megyei tanács értékelését és bíznak benne: nem kullognak az utolsó helyen a megye településeinek versenyében. A békéscsabai 43. gyalogezreddel 1942. áprilisában küldték ki az orosz frontra. Mint kisparasztcsalád tagja, nem sokat tudott a világ dolgairól. Megszokta a nehéz munkát és arra nevelték, hogy a politika nem a magafajta ember feladata. Vannak nála „okosabbak”, akik az ország ügyeit intézik. A katonának pedig csak a parancs végrehajtása a kötelessége. A Donnál több súlyos ütközetben vett részt. Sók-sok társa meghalt és megsebesült körülötte, s az ő élete is állandó veszélyben forgott. Már akkor felmerült benne a gondolat: miért csupa hozzá hasonló szegényt küldtek a frontra? S arra a véleményre jutott, hogy nekik semmilyen érdekük nem fűződik ehhez a háborúhoz. 1943. január 18-án került hadifogságba. Mint hadifogoly 1944 tavaszán jelentkezett a juzsai antifasiszta iskolába. Ott találkozott a magyar munkásmozgalom néhány kiemelkedő személyiségével, így Kossá Istvánnal, Vass Zoltánnal, Sziklai Sándorral és Vadas Sárival. A szőnyegpadlók, vagy jobban kifejező elnevezéssel, faltól falig szőnyegek egyrészt annak köszönhetik gyors elterjedésüket, hogy egyszerűbben, gyorsabban fektethetők fel, mint az egyéb burkolóanyagok (parketták, mozaikpadlók). Közkedveltségük másik oka de- korativitásuk; az a lakályosság, amelyet a szoba berendezéséhez illeszkedő szőnyegpadló kölcsönöz környezetének. Előnyök — hátrányok További előnyük hő- és hangszigetelő képességük. Gyakran más szempontok, például a „csúszó-mászó” kisgyerek érdekében dönt úgy a család akár régi lakások felújításakor is, hogy padlózatra fektetve, faltól tálig szőnyeggel borítják be otthonukat. A kiválasztáshoz nyújt segítséget a Nagyító egyik legutóbbi áruvizsgálata (tesztje). Mert a válasz nem is olyan egyszerű. A magyar gyártmányok kínálatát NDK, csehszlovák és jugoszláv termékek színesítik. A tesztben 19 „típus” minősége került a nagyító alá. De említsük meg a szőnyegpadló hátrányait is. Ügy is mondhatnánk: vegyük számba „használati tudnivalóit”. Tény, hogy rendszeres, majdhogynem mindennapi porszívózást igényel. Havon- :a-kéthavonta, igénybevételtől függően, nedves-habos- samponos tisztítása is célszerű. Egyébként a szőnyeg- padlónak majdhogynem kelléke a házipapucs. Az apróbb „malőrök” következményeit, a felborított kávé, tej és más italok nyomait nem is mindig egyszerű eltüntetni ! Egyszóval: a kényelemért és a vonzó külsőért gondossággal kell „fizetnünk”. Nincs jobb a jónál A vizsgált 19 típus minőségében túlságosan nagy különbségeket nem fedeztek fel a szakemberek. Nem akadt köztük kiváló^ de „közepes”Az antifasiszta iskola elvégzése után a 4. Ukrán Front egyik parancsnokságához került. Amikor 1944 októberében társával, Ember Mihállyal vállalta azt a megbízatást, hogy parlamenterként menjen át a fronton, szólítsa fel a 6. hadosztály parancsnokát, hogy szüntesse be a harcot és forduljon a fasiszta német csapatok ellen, Sipiczki Pál már tudta, hogy kik a nép igazi ellenségei. Az akciót október 15-én délután, a Horthy-féle proklamáció szövegének a rádióban való felolvasása után hajtotta végre, ö és Ember Mihály magasra tartott fehér zászlóval és egy több száz magyar hadifogoly aláírásával ellátott felhívással lépte át a frontvonalat. Nem lőttek rájuk. Ám úgy fogadták őket, mint hazaárulókat. Előbb a hadosztály törzsparancsnokságához, majd a beregszászi fogházba kerültek. Innen csendőrkísérettel jutottak Galgahévízre. Ezután mindkettőjüket az óbudai hajógyárba akarták szállítani és a németeknek átadni, Kis- domony községnél azonban sikerült megszökniük. nél rosszabb sem találtatott. A legjobban szerepelt az Anteusz, igaz, ez egyike a legdrágábbaknak is (négyzetméter ára 468,— Ft). A habhátoldalas, az erősebb igénybevételnek is jól ellenálló, tűzött kivitelű szőnyeg- padló melírozott hatású mintázata esztétikai szempontból is kiemelhető. Ugyancsak a jobbak, tehát a „jó” minősítésűek közé tartoznak az Orbán és a Komfort nevűek. Szintén habalátétes, tűzött kivitelű szőnyegpadlók, s főleg az utóbbi vásárlása tekinthető gazdaságosnak: majd száz forinttal olcsóbb négyzetméterenként, mint az Anteusz. A tapasztalatok szerint a habhátoldalas szőnyegpadlók mind a felfektetést, mind a használatot illetően (például, hogy mennyire marad meg rajtuk a székláb okozta terhelés, vagy akár hangszigetelésben) általában jobbak, mint a habalátét nélküliek. Igaz, a többletet forintokért kell megvásárolnunk. .. Vannak tűnemezeltek is A tűnemezeit szőnyegpadlók jóval keményebb fogá- súak, szerényebb kivitelűek, s ha nem is arányosan, de olcsóbbak is. A Bükié, Tekla, Regina, Fatime ára 237—241 forint négyzetméterenként, minőségük, azaz a Nagyító minősítése: „jó”. A tagadhatatlanul szebb tűzött szőnyegpadlók között is vannak habhátoldal nélküliek. Sokak szerint a — már meglevő — parkettára fektetett szőnyegpadlónál nem is szükséges a habhátoldal. A tesztben szereplő Kállió, Prizma, Ryla, Tula szőnyegek árban közel esnek az igénytelenebb, tűnemezeit - szőnyegpadlókhoz (246—296 Ft között mozog az árskála), viszont minősítésük csak „közepes”. Sokan esküsznek a padló- szőnyegre, és sokan Vannak esküdt ellenségei. Igazságot tenni aligha lehet; de az bizonyos, hogy ha valaki jól választ (s azt is tudja mit és miért vállal) azt a későbbiekben sem éri csalódás. (Sz. I.) ellen November közepén Boldog községnél találkoztak az előnyomuló 2. Ukrán Front egységeivel. Sipiczki Pált néhány nap múlva beosztották a szovjet NKVD egyik parancsnokságához, amellyel együtt vett részt a harcokban egészen 1945. május 9-i'g, a II. világháború befejezésének napjáig, közben a Prágától nem messze levő Ko- szová-Horánig jutott. Onnan tért haza Békéscsabára. Itthon ő is földet kapott, amelyen 1951 októberéig dolgozott. Azután belépett a békéscsabai Petőfi Tsz-be, amely a Kossuth Tsz-szel való egyesülés után a Szabadság Tsz elnevezést vette fel. 1961-ben lett az MSZMP tagja. Évekig pártbizalmi volt. Szívbetegsége miatt 1976. január 1-től kezdődően korengedménnyel nyugdíjba került. Sipiczki Pál a II. világháborúban a fasizmus elleni harcokban szerzett érdemei elismeréséül megkapta a Magyar Szabadság Érdemrend ezüst fokozatát, és a Magyar Partizán Emlékérmet. Pásztor Béla Békéscsabán és Mezfikovácsházán KISZépítőtábor A KISZ KB építőtáborok bizottságához érkezett igénylések összesítése szerint az állami gazdaságok, a termelőszövetkezetek és a vállalatok a tavalyinál 12 ezerrel több fiatalt várnak az idén a nyári építőtáborokba. A KISZ KB titkárságának az építőtáborozási feladatokról szóló határozata szerint az idén 80 ezer fiatal kapcsolódhat be ebbe a népgazda- ságilag is nagyon hasznos „társadalmi munkába”. A diákok nagyobb része ezen a nyáron is a mezőgazdaságban és az élelmiszer- iparban serénykedik majd: szedik a nyári almát, az őszibarackot, címerezik a kukoricát, gondozzák a szőlőket. A korábbi 61 központi építőtábor mellett újabb 19 nyitja meg kapuit. Halásztelek, Kecskemét és Mezőkovácshá- za szövetkezetei például ebben az évben fogadják az első csoportokat; Etyek, Mar- tonvásárhely, Szob és Zalaegerszeg állami gazdaságai ugyancsak először kapnak a nyári munkák dandárjában sok száz segítőkész diákbrigádot. Alig kétéves múltra tekintenek vissza a szakmunkástanulók építőtáborai: tavaly három táborban, kilenc szakmában csaknem kétezren dolgoztak. Ezen a nyáron mintegy két és fél ezer tanuló, 12 szakma képviselője tesz szert a szakmai táborozáson gyakorlati ismeretekre. Táborok nyílnak a budapesti új sportcsarnok, a dél-pesti kórház és a metró építésénél, továbbá Ajkán, az alumíniumkohó rekonstrukcióján. Várják őket Diósgyőrbe, a Gördülőcsapágy-művekbe, Szolnokra, a gyermekváros és más ifjúsági intézmények építkezéseire. Az 51. sz. Mező Imre Ruhaipari Szakmunkásképző Intézetben huszonhat mongol diáklány is tanulja a szabás-varrást. Alapszakmájuk az angol női szabó szakma lesz, de a ruhaipar minden területére kiterjedő képzést is kapnak. A hároméves tanulás után — az idén szakmunkásvizsgáznak — közülük kerülnek majd ki a nemrég Ulánbátorban elkészült ruhagyár középszintű vezetői. A képen: Csojdzsoo Ojun- csimeg (kabátban) és Dambaa Tuja Kolleth Lászlóné oktató segítségével kabátot próbálnak (MTI-fotó — Fehér József felvétele — IÍS) Száznyolcvanezer óra a szabad időből Őravizsflálal Faltól falig szőnyeg
