Békés Megyei Népújság, 1979. április (34. évfolyam, 77-100. szám)
1979-04-20 / 91. szám
1979. április 20., péntek MHilHlKTHtl Fiatalok egészségügyi ellátása Békéscsabán Mérlegen a vadásztársaságok A szarvasi Járási-Városi Népi Ellenőrzési Bizottság 3 évvel ezelőtt megvizsgálta a vadásztársaságok működését. Több szabálytalanságot és hiányosságot tárt fel. Vajon az eltelt idő óta mennyire javult a társaságok gazdálkodása? Erre kerestek választ a járás népi ellenőrei a közelmúltban befejezett utó- vizsgálat során. A szarvasi járás négy vadásztársasága több mint 35 ezer hektárt bérel. A népi . ellenőrök megállapították, hogy az alapvizsgálat óta az ügyiratkezelés számottevően javult a korábbi évekhez képest. Az endrődi Béke Vadásztársaság intéző bizottsága példamutató munkát végzett. A szabálytalanságokat felszámolták, a hiányosságokat pedig pótolták. A gyomai Széchenyi Zsigmond Vadász- társaság ellenőrző bizottságának tevékenysége azonban most is foghíjas. Elsősorban azért, mert vizsgálataik nem terjedtek ki a szabálytalanságok megszüntetésére tett intézkedések megvalósítására. A vadgazdálkodásra azonban valamennyi társaság nagyobb súlyt helyez, mint korábban. A takarékosságra is figyelmet fordítanak. A megtakarított pénzt a gazdálkodás fejlesztésére fordították. A négy vadásztársaság éves vadértékelési tervét azonban csak részben teljesítette. A múlt évi tavaszi csapadékos időjárás ugyanis tönkre tette az apróvad-szaporulat tekintélyes részét. Az élőnyúlbefogást hátrányosan befolyásolta a növénytermesztési rendszerek kiszélesítése. Elsősorban a különböző vegyszerek használata miatt az állomány évről évre csökken. A gépek is sok apróvadat semmisítettek meg. Nem minden termelőszövetkezet alkalmaz ugyanis vadriasztó berendezéseket. Ennek ellenére élő nyúlból a kondorosi dolgozók, a gyomai Körösmenti és a Széchenyi Vadásztársaság jelentősen túlteljesítette vadérté- kesítési tervét. Az endrődi Béke Vadásztársaság pedig őzkilövéséből tett szert jelentős bevételre. A vizsgálatot összegezve több javaslatot tettek a népi- ellenőrök a vadásztársaságoknak a gazdálkodás fejlesztésére, és a belső ellenőrzés javítására. óvodás korú gyermekek egészségügyi ellátása is sokat javult az utóbbi években. Jó kezdeményezésnek bizonyult az iskolafogászat bevezetése. A rendszeres orvosi ellenőrzés elsősorban a különféle fogmegbetegedések megelőzését szolgálja hatékonyan. A 14—18 éves fiatalok egészségügyi ellátása terén azonban akad tennivaló. A városban egy iskolaorvos működik. A középfokú oktatási intézményekben és a kollégiumban több mint 5 ezer 700 tanuló ellátásáról kell gondoskodnia. Aligha vitatható, hogy egy iskolaorvos ezt a feladatot maradéktalanul nem tudja ellátni. Éppen ezért a városi tanács az iskolaorvosi ellátás ki- szélesítését tervezi. A kompok után a személyhajók is útnak indulnak a Balatonon. Május elsejéig két útvo- lalon, Siófok—Balatonfüred—Tihany, valamint Fonyód és Badacsony között közlekednek. A szezonkezdéssel két szálloda is kinyitott, a Hotel Európa, ahol már minden szoba elkelt és a Vénus Hotel. (A kép a siófoki mólón készült) (MTI-fotó — Gyer-tyás-Xászló felvétele — KS) A megyeszékhelyen 14 ezer 884 fiatalkorú él. A gyermekek egészségügyi gondozása tulajdonképpen már születésük előtt megkezdődik. A terhestanácsadásokon és nő- gyógyászati vizsgálatokon orvosi ellenőrzés alá kerülnek. A múlt évben 11 ezren jelentek meg a terhestanácsadásokon. Ennek a kiterjedt egészségügyi munkának köszönhető, hogy a csecsemő- halandóság jelentősen csökkent Békéscsabán. A születést követően a védőnői és orvosi felügyelet tovább folytatódik. Ez elsősorban az egészségileg veszélyeztetett gyermekeknél fontos. Számuk jelenleg 182. Orvosi ellátásukról a körzeti gyermekorvosi szolgálat gondoskodik. A bölcsődés és az „Holnapra megforgatjuk az egész világot” „Hej szellők, fényes szellők fújjátok, fújjátok, Holnapra megforgatjuk az egész világot.” Hát így telik az idő. A fényes szelek nemzedéke elérkezik lassan a nyugdíjkorhatárig. Pedig mintha tegnap történt volna. 1945 februárjában alakult a MADISZ, először itt dolgozott Fábián Ferenc. Utána nemsokára a Magyar Kommunista Párt fiatal aktívájaként még mint pártonkívüli. — Hogyan emlékszel erre az időszakra? — Magamról annyit, hogy apám napszámos volt, nagy családot nevelt. Korán meghalt, még ötvenéves sem volt. Suhancgyerek voltam, de már akkor megjegyeztem, hogy amikor esténként ösz- szegyűltek nálunk néhányan, Puskás András, Nagy Lajos bácsi — mindig arról beszéltek, hogy Szovjet-Oroszor- szágban igazi egyenlőség van, mit tudtam én akkor egyebet a kommunizmusról. Amikor apám meghalt, 14 éves voltam. Saját magamat kellett eltartanom. Voltam segédmunkás, napszámos, meg ami jött. „Társadalmi rangom” egyértelműen irányított a politikai élethez, a MADISZ- ba a kommunisták' közé. . — Sok ifire emlékszel? — Hát hogyne. Fábián Lajos, akkor ő volt a MADISZ- titkár, Bátkai Pál, Uitz Mihály, Puskás Lajos, Rózsa István’, Kiss Elemér, a két Ambrus, Volent Zoltán, Szigeti Lajos. Ebből a gárdából sokan vitték valamire. Hogy mit csináltunk? Akkoriban volt bőven munkánk. Ott voltunk az agitációs gyűlések szervezésében, az öntevékeny kultűrcsoportok szervezésében, működtetésében; a tár- sadalmimumka-szervezésben — nem olyan volt, mint most. — Én már akkor is „dekorációsként” működtem legtöbbet, rengeteg plakátot, karikatúrát rajzoltam. Jelszavak tömegét hatalmas méretekben, fali újságok özönét szerkesztettük, és jó néhány száz kis röpgyűlést tartottam. — Tudatos volt a munkátok? — Attól messze álltunk. Inkább az ösztönösség, lehet, hogy frázisnak hangzik, a jó igaz ügyben vetett hit lelkesített bennünket, meg az, hogy mindig volt mit tenni, felnőtteknek éreztük magunkat, de úgy is bántak velünk. Persze akkor még nem dőlt el a hatalomért folyó harc, mindig elöl kellett lenni az ifiknek és hangadóknak. Persze szórakoztunk is, rengeteg báli mulatság volt, de ezeket is felhasználtuk az agitá- cióra. Nagyon büszke voltam 1946 tavaszán, amikor felvettek a Magyar Kommunista Pártba. Akkor is volt már pártmunka, nekem az ifimozgalomban való részvétel lett. — És amikor megszűnt a MADISZ? — Ez már 1948-ban volt, amikor a két munkáspárt egyesült. Akkor jött létre a MINSZ, és mint SZIT-felelős funkciót töltöttem be a városban. Negyvenkilenc tavaszán pedig titkár lettem. — Kik voltak a vezetőségben? — Azt hiszed, nem tudom? Nézd csak, itt van a névsor. Káderes: Ambrus János, sportfelelős: Kiss Elemér, a kultúrmunkáért Volent Zoltán felelt, akkor volt a területi SZIT-titkár Szilágyi István, a Kossuthnál Horváth István és Monori István lett a diákfelelős. — Akkor bizonyára jól emlékszél a budapesti VIT-re is? — De még menyire. Óriási előkészületek folytak a városban is. A VIT-előkészítő tanfolyamok tömegét szerveztük, termelési, tanulási, mozgalmi munka vállalási akciók özöne volt. A küldöttelőkészítő tanfolyamokon, szemináriumokon készültek a fiatalok. Sőt még vizsgát is kellett tenni. Augusztusban, amikor elindultunk, tízezer ember kísérte végig a városon áthaladó VIT-stafétát, amely Budapestre tartott. Zászlóval, fáklyával futottak az atléták. Gyuláról 70-80 küldött utazott, de több százan voltak olyanok, akik saját költségükön indultak el, hogy tanúi legyenek a VIT- nek. Legtöbb küldött SZIT- egyenruhában, amit nem volt könnyű megszerezni, hiszen egyenruha-viselési próbát, vizsgát kellett tenni. Amikor hazajöttünk — akkoriban nagy szó volt —, külföldi fiatalokat is fogadtunk a városban. Egy esti nagygyűlést tartottunk a kastélykertben, tízezer ember vett rajta részt. A városban akkor láttak először néger fiatalokat. — Hol voltak erős ifjúsági szervezetek? — A területi és harisnyagyári SZIT-szervezetek voltak a legaktívabbak, a legtöbb káder onnan került ki. De nagyon jó alapszervezet volt a táj-tanítóképző iskolában, akkor tanult ott Kurucz Lajos, Banadics Márton, Marsi Gyula, Simon Mihály, Dér Lajos, Bencsik Endre. Sajnos 50-ben beteg lettem, megműtötték, két évig munkaképtelen voltam. De a mozgalomtól nem tudtam elszakadni. A közben megalakult DISZ-ben végrehajtó bizottsági tagként dolgoztam a KISZ megalakulásáig. Közben a járási kultúrház igazgatója lettem, 1957-ben pedig a Békés megyei Élelmiszerkiskereskedelmi Vállalathoz kerültem. 1959-től mostanáig párttitkár voltam. A városi pártbizottságon 15 éven át a fegyelmi bizottságban dolgoztam. Munkám elismeréseként Munkásmozgalmi Emlékérmet kaptam. Fábián Ferenc, az „örök ifi” egészségi állapota megromlott. Talán lehetne azon meditálni, hogy a nehéz időszak megpróbáltatásai kezdték ki egészségét, rokkantot- ta meg. De kár a múlton keseregni annál inkább, mert az olyan szép, lelkesítő volt, hogy az ember nem a betegségre, a gondokra gondol, hanem azokra a talán most már romantikusnak mondható éjszakai plakátragasztásokra, a tartalmas kultúres- tékre, a gyapotszedésre, a kultúrcsoportokra, a VIT-re gondol, s ezt csak örömmel és elérzékenyüléssel lehet. És ezek tudata háttérbe szorít minden mást. „Hej szellők, fényes szellők fújjátok, fújjátok, Holnapra megforgatjuk az egész világot.” Ezek' a fiatalok megforgatták. Béla Ottó Biztonság, idegen tájakon Egyre többen töltik szabadságukat külföldön. Ezeket az utakat általában mindenki nagy körültekintéssel készíti elő, és az előrelátók nem feledkeznek meg a biztonságról sem. Most, a turistaszezon elején tájékoztatást kértünk Szabó Andrástól, az Állami Biztosító Békés megyei Igazgatóságának vezetőjétől, arról, milyen biztosításokat vehetnek igénybe a magyar turisták, mi a teendő, ha kár, vagy baleset éri őket, és milyen változások történtek az elmúlt időszakban? — Mindenekelőtt azzal kezdem, melyek voltak a fő változások az elmúlt időszakban — mondta Szabó András. — Első helyre mindenképpen a külföldre utazók betegség-baleset- és poggyászbiztosítása kerül — ezt tavaly vezettük be. Ez az a biztosítási forma, amely kimondottan a turisták céljait szolgálja. Továbbá a gépjármű-biztosítások terén történt változásokat említhetem. Ilyen volt a száz forint ön- részesedés, a kezdő vezetői pótdíj törlése, a számla nélküli gépkocsijavítási összeghatár felemelése. Igaz, hogy ezek inkább belföldi jellegű intézkedések, de arra való tekintettel, hogy a károk rendezése itthon történik, közvetett formában a külföldre utazók érdekeit is szolgálják. — Az elsőként említett új biztosítási forma mire terjed ki? — Évente körülbelül 260 ezer magyar állampolgár utazik olyan országba, (amellyel az illetékes magyar szerve^ nem kötöttek ingyenes egészségügyi ellátást biztosító szerződést. Így, ha valaki ezen országok bármelyikében hirtelen megbetegszik, a költségek megfizetése súlyos anyagi gondot jelent. A biztosítás, amelyet 1978. május 1-től lehet igénybe venni, fedezetet nyújt többek közt a külföldi tartózkodás során sürgős szükségből felmerült, és orvosilag szükségessé vált gyógykezelés költségeire. Kártérítést fizetünk azoknak a turistáknak, akik a biztosítás érvényességi tartamán belül bárhol balesetet szenvednek. Kockázatvállalásunk kiterjed a biztosított kézi és feladott útipoggyászaira, ruházatára is. — Milyen további biztosítások érvényesek még külföldön? — A belföldön érvényben levő módozatok közül mindenekelőtt a CSÉB-et említem, ,amely bárhol Európában és Európán kívüli területekre is érvényes. A CSÉB-módozatok közül is kiemelkedik a CSÉB—80-as, ez a komplex biztosítási módozat, amely a magas összegű élet- és balesetbiztosításon kívül bármilyen betegség esetén — a nem baleseti eredetű betegségeknél is — térítést nyújt kórházi és kórházon kívüli ápolás idejére. Sőt, bármilyen okból történő rokkantság után is kártérítést fizetünk. Ezenkívül ér ■ vényes ,a már érvényben levő egyéni balesetbiztosítás, a lakásbiztosítás, a tanulóbiztosítás. A szocialista országokba utazó társas és egyéni utasbiztosítást továbbra is a jelenleg érvényes biztosítási feltételekkel műveljük. — Mi a teendő, ha a ma- gyár turista gépkocsiját külföldön kár éri? — A kárt az adott ország biztosító intézeténél szükséges jelenteni. A nyugati államokban azoknál a biztosító társaságoknál lehet bejelentést tenni, melyekkel az Állami Biztosító szerződést kötött. A címlistát az autósok a kötvény mellékleteként megkapják. A külföldi biztosító intézet a továbbhaladáshoz szükséges javítások költségeihez a helyszínen segítséget nyújt, illetve kapcsolatba lép az Állami Biztosítóval ,az esetleges roncs hazaszállítása ügyében. — A felelősségbiztosítás alapján hogyan lehet rendezni a kárt? — Amennyiben a magyar autóban külföldön másik gépjármű okozta a kárt, a gépkocsi vezetője lehetőleg hívjon rendőrt, jegyezze fel az idegen jármű rendszámát, tulajdonosának nevét, címét. Nagyon fontos felírni annak a biztosító társaságnak a címét, amely a kárt okozó autós felelősségbiztosítását kezeli. Előfordul, hogy az illetékes rendőrhatóság eljárást indít a károkozó ellen. Ebben az esetben hasznos megszerezni az ügyirat számát is. Végül külön felhívom arra az autósok figyelmét, hogy csak olyan nyelvű nyilatkozatot írjanak alá, amelyet értenek. A kárt hazaérkezés után azonnal be kell jelenteni a hazai biztosítónál. T. I. Autópiaci idill Fotó: Martin Gábor
