Békés Megyei Népújság, 1979. április (34. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-15 / 88. szám

--------------------------------EHSEEIS Uk rajna fiatal tehetségei L Zsilina: A kijevi balett prímabalerinája Jelképpé váló épület ■m A moszkvai KGST-palota, a szinte már jelképpé váló gran­diózus, nyitott könyv alakú, közös munkával emelt épület, amely a szovjet főváros Kalinyin sugárútjának is egyik dí- sze (Fotó: APN — KS) Bulgária Űrhajós Bár a KGST tagországai a föld lakosságának alig több mint tíz százalékát teszik ki (427 millió ember), a világ területének mindössze 19 szá­zalékát birtokolják, ipari termelésük azonban a világ- termelésnek mintegy har­madrészét adja, fejlődésük üteme pedig meghaladja minden más államcsoport gazdasági fejlődésének üte­mét. A tagállamok nemzeti jövedelme a harminc év alatt háromszorta gyorsabb ütemben növekedett, mint a fejlett tőkés országoké. Ma a KGST együttes ipari kapaci­tása meghaladja az Egyesült Államok kapacitását, illetve Nyugat-Európa vezető tőkés államainak egyesített' ipari kapacitását. Az egyre bővülő anyagi források lehetővé tették egy sor közös célt szolgáló je­lentős létesítmény felépíté­sét. Ezek sorába tartozik a több mint öt és fél ezer ki­lométer hosszú „Barátság” transzeurópai kőolajvezeték, a „Testvériség” távvezeték, A húsz éve elhunyt Lion Feuchtwanger a XX. szá­zad egyik kiemelkedő né­met írója, az egyik legolva­sottabb szerző az NDK-ban. 1884-ben született, apja gyá­ros volt. Feuchtwanger ger­manisztikát, filozófiát, ant­ropológiát tanult. Első írásai színházi kritikák voltak, majd maga is írt néhány drámát. 1914 és 1918 között jelentek meg háborúellenes munkái. Az 1918-ban kitört bajor forradalmat szimpá­tiával fogadta, s ekkor is­merkedett meg és kötött ba­rátságot Bertolt Brechttel is. A fasizmus uralomra jutá­sa után Feuchtwangert meg­fosztották állampolgársá­gától, professzori címétől, könyveit betiltották, majd elégették. 1933-ban Dél- Franciaországba emigrált, egészen 1940-ig tartózkodott itt, majd tovább menekült feleségével az Egyesült Ál­lamokba, mivel a francia rendőrség internáló táborba zárta. Internálásának oka a Vallomás Moszkváról cí­amely 2750 kilométer hosszú csővezetéken keresztül évi 15 milliárd köbméter föld­gázt továbbít a szocialista országokba. Nem maradhat ki a felsorolásból a szá­munkra létfontosságú 750 kilovoltos magasfeszültségű villamos távvezeték sem, amely fontos része a „Béke” energiarendszernek. Meg kell említeni az Orenburgtól a Dél-Urálon keresztül ha­ladó, a Szovjetunió nyugati határáig húzódó óriás gáz- távvezetéket és a közeli be­fejezés előtt álló uszty- ilimszki cellulózkombinátot, mely utóbbi évente 500 ezer tonna jó minőségű cellulózt ad majd a tagországoknak. A jól szervezett ipari együtt­működés példaképének te­kinthető az a kooperáció is, amelyet a KGST-országok az autógyártás területén alakí­tottak ki. A szervezet jelen­leg 78 ázsiai, afrikai és la­tin-amerikai országnak nyújt önzetlen gazdasági és műsza­ki segítséget. mű útikönyve, amely az 1937-ben a szovjet főváros­ban tett látogatásáról szól. Nem nézték jó szemmel azt sem, hogy Brechttel és Bredellel részt vett a Moszk­vában megjelenő antifasisz­ta irodalmi folyóirat, a Wort szerkesztésében. Feuchtwanger 65. születés­napján, 1949-ben, erről az időszakról és az útikönyvről Brecht így emlékezett meg: „ ... Feuchtwanger kevés számú tanítóim egyike... -Milyen ritkán fordul elő, hogy a régi kultúrák értője fel tudjon ismerni egy újat! Ehhez több okból is bátor­ságra van szüksége — és nemcsak szellemire —, egy olyan tulajdonságra, amely irodalmunkban ugyancsak ritka. Ez a kis könyv (az útinapló) — és hogy írója részt vett a Wort, antifasisz­ta folyóirat kiadásában — juttatta őt a háború elején a fasiszta lágerekbe.” Ezekről a nehéz évekről írta nagy sikerű trilógiáját Váróterem címmel, mely­és űrmííszerek A Bolgár Tudományos Akadémia központi űrkutató laboratóriumában 1978-ban 12 különleges, az űrhajók­ban alkalmazható műszert kísérleteztek ki. Közülük né­hányat már kipróbáltak kü­lönböző típusú űrhajókon. A készülékek az ionoszféra kutatására szolgálnak. Az első bolgár űrhajós a többi között az ionoszférában vég­bemenő folyamatokat tanul­mányozza — számos egyéb bonyolult teendője mellett. A laboratórium vezetője, Kiril Szerafimov professzor úgy nyilatkozott, hogy az ionoszféra kutatásának mind a tudományos, mind a gya­korlati jelentősége igen nagy. Tudományos fontossá­ga abban áll, hogy a Nap sugarainak aktivitását derí­ti fel. A sugárzás hatást gyakorol a Földre. Aktivi­tásától függ a rádió, a rádió­navigációs és az adó-vevő rövidhullámú kapcsolat. A kozmoszban újfajta ku­tatásokat fog végezni az automatikus űrállomás. Ki­dolgozásában minden szo­cialista ország részt vesz. A bolgárok itt is speciális mű­szerekkel járulnak hozzá an­nak jövendő sikeréhez. (BUDAPRESS — SOFIA- PRESS) Vietnam R gyermekekért A nemzetközi gyermekév vietnami rendező bizottsága két pályázatot hirdetett: a „Bolygónk a 2000. év­ben” témáról szóló legjobb gyermekrajzra, valamint a gyermekek számára szerzett, legjobb zenei alkotásra. A különböző rendezvé­nyeken az ország valameny- nyi társadalmi szervezete tevékenyen részt vesz, sok üzemben és szövetkezetben kommunista műszakot tar­tanak „a jövő nemzedék 'ér­dekében”, s az ebből szár­mazó bevételt a gyermekin­tézmények alapjára fizetik be. (BUDAPRESS — APN) nek kötetei: A siker, Az Oppermann testvérek és a Száműzetés. Igen otthonos volt a történelmi témákban, amelyeken át saját korát ábrázolta. A francia törté­nelem eseményeit dolgozza fel a Rókák a szőlőben cí­mű regény és a Jean Jacques Rousseau életét be­mutató Balgák bölcsessége. A nagy spanyol festő életét és munkásságát, harcát az inkvizícióval írta meg Goya című regényében, amelyet 1971-ben szovjet—NDK kop­rodukcióban megfilmesítet­tek. A regény a közelmúlt­ban a 6. kiadásban jelent meg az NDK-ban. Az egész világon ismert a Zsidó há­ború című monumentális műve, amelynek antifasisz­ta mondanivalója nyilván­való, bár a cselekmény az ókorban játszódik. Feuchtwanger négy évvel halála előtt, 1954-ben meg­kapta a Humboldt Egye­tem díszdoktori címét és az NDK Nemzeti Díját. (BU­DAPRESS — PANORAMA) Amikor Ljudmila Szmor- gacseva, az Ukrán SZSZK nemzeti díjas művésze fellép A hattyúk tava előadásán, változatlanul nagy sikerre számíthat. Ez az ő kedvenc darabja. Talán ezért is kap egyre több virágot, Szmor- gacseva — Odetta szerepé­ben. Ljudmila apja a kijevi metró építkezésén keszon- mumkásként dolgozott. öt­éves kislánya a balettért és az akrobatikáért lelkesedett. Egyszer a mama megígér­te kislányának: csak akkor viszi el a metróépítők kul- túrházába — ahol egyébként akrobata- és balettszakkör is működött —, ha a nővéré­hez hasonlóan ő is megtanul zongorázni. Ljudmila bele­egyezett. Miután művész lett, csak akkor értette meg iga­zán, mennyire hasznára vált a zenetanulás. Azelőtt a kis­lány nem tulajdonított nagy jelentőséget neki, viszont a balettről szőtt álmának ko­molysága több volt, mint gyermeki. A kijevi koreográfiái in­tézetben Ljudmila sok társa közül kitűnt igyekezetével és szorgalmával. A tanulás utolsó éveiben számos alsóbb osztályba járó társának lett példaképe és kedvence. Sikeresen befejezte az is­kolát. A tehetséges végzős hallgatót meghívták a T. G. Sevcsenko nevét viselő uk­rán állami akadémiai opera- és balett színtársulathoz. És máris az első színházi évad végén ez a fiatal balerina Prokofjev azonos című da­rabjában, a Hamupipőkében szólót táncolt. Ljudmila is­merte ezt az előadást, hiszen korábban mint tündér szere­pelt benne. Az izgalom egy­szerre csak eltűnt, amint ki­lépett a színpadra. Hamupi­pőke közvetlenségével elbű­völte; jóságával, bizalmával, s gyöngédségével megnyerte a közönséget. Ez a szerep né­hány éven át megmaradt Szmorgacseva repertoárjá­ban. A nézők kedvencének minden egyes fellépése örö­met hozott azokon a szín­házi estéken. Egészen más, drámai, filo­zófiai mélységű tartalommal teli, csodálatosan poetikus balettnek számít Az erdei énék, amelynek címe meg­egyezik a nagy ukrán köl­tőnő, Leszja Ukrajinka egyik alkotásával. Az ukrán-szov­jet Mihail Szkolurszkij szer­zett hozzá zenét. A darab fő­hőse: Mavka, a gyöngéd és álmodozó tekintetű erdei tündér, aki beleszeretett egy parasztfiúba, Lukásba. ö is rajong a lányért. Ám a rideg számítás, s a szokásos gon­dok állandóan elnyomják benne a szeretet érzéseit. Eszméinek állandó változta­tása következtében Lukás előbb lelkileg majd pedig fizikailag tönkremegy. Mav­ka a tűz áldozata lesz. De az ő halála az örök szere­lem és az erkölcsi tisztaság mindenhatóságát hirdeti. Szmorgacseva (Mavka) igyek­szik kidomborítani az őszin­teség, s a kölcsönös emberi kapcsolatokban megtalálható nyíltság szépségét. Az erdei énekben a bale­rina a művészi mozdulatok, a zeneiség és a líraiság in­terpretálásával bebizonyítot­ta, hogy a klasszikus reper­toár legbonyolultabb szere­peiben is, mint például Csaj­kovszkij : A hattyúk tava, Csipkerózsika, Diótörő; A. Adam: Giselle; L. Minkusz: Don Quijote — kitűnően megállja a helyét. Felkészü­lésekor arra törekszik, hogy valamennyi szerepében meg­találja az egyszeri színeket. A Diótörő Klárája telve van jósággal, s kész megvalósíta­ni álmait. Sokat dolgozott Ljudmila Szmorgacseva Gi­selle szerepének kimunkálá­sán azért, hogy elsajátítsa a mozdulatokhoz szükséges könnyedséget, a „légiessé­get”. A megőrülési jelenet­ben kifinomultan közvetíti Giselle érzelmi állapotát, azét a parasztlányét, akiben Al­bert által okozott csalódás szörnyű megrázkódtatást idéz elő. A Don Quijoteben Kit- ra életvidámságát sugárzó mentalitását a balerina egy vígjáték prizmáján keresztül testesíti meg, felhasználva benne a nyílt dramatizálás eszközeit is. A fiatal művésznő nagy sikerrel szerepel Szergej Pro­kofjev: Rómeó és Júlia című darabjában. Mint mindig, most is a hősnő színpadi magatartásmódjához éssze­rű motivációt keres. Júlia Rómeóval való találkozása előtt telve van a szeretet elő- érzeteivel. Miután szembe kerül a kegyetlen valósággal, a szerelem érdekében dönt sorsa fölött. Ezen az előadá­son Ljudmila Szmorgacseva partnere Viktor Ribij ba­lettszólista volt. A kijevi né­zők melegen üdvözölték őket a premieren. De egy hónap múlva a közönség Ljudmilát és Viktort — egy örömteli esemény alkalmával — már­mint házastársakat köszön­tötte. A fiatal kijevi művésznő 1973-ban részt vett a moszk­vai nemzetközi balettverse­nyen, ahol megszerezve a második helyezést, ezüst­érmet kapott. Ljudmila Szmorgacseva te­hetsége újszerűén bontako­zott ki, amikor Henrih Ma- jorov balettmesterrel együtt kezdett el dolgozni. Az ál­tala színre vitt és Aram Ha-» csaturján zenéjére írt „Ci- pollinó” című darab Regyi- szocska szerepében tűnt fel. A mai koreográfiái megoldás lehetővé tette a balerinának, hogy átalakuljon pajkos, vi­dám és mindenből kisemmi­zett emberekkel együttérző kislánnyá. Ezért a művészi teljesítményéért Ljudmila Szmorgacsevának, továbbá a zeneszerzőnek, a balettmes- temek és Konsztantyin Jare- menko karnagynak 1976-ban odaítélték a Szovjetunió Ál­lami Díját. Henrih Majorov főszerepet ajánlott fel Ljud- milának a Hófehérke és ai hét törpe című balettben, amelyet ő rendezett, s amely­hez B. Pavlovszkij lengyel komponista írt zenét. — Szmorgacseva képes ki­fejezni a lírait és a heroi­kust, a romantikust és a komikust, sőt a groteszket is. Munkájában önmagára néz­ve is kötelezőnek tartja partneréhez, valamint az előadás minden résztvevőjé­hez való alkalmazkodást. Nem könnyű, de érdekes do­log vele együtt dolgozni — így jellemezte tanítványát a balettmester. Ljudmila a fiatal tánco­soktól, akikkel gyakran pá­ros szerepeket vállal, nem­csak valamennyi táncmozdu­lat tökéletes elsajátítását, hanem a koreográfia és a színpadi kép lényegét köz­vetítő pontos kifejezésmódot is megköveteli. Az utóbbi években Ljud­mila partnere Szergej Lukin volt, aki vele együtt utazott az 1978-as tokiói nemzetközi balettversenyre. A kijevi művészek A hattyúk tava, a Giselle, a Csipkerózsika és a Don Quijote című dara­bokból adtak elő részleteket, és természetesen a Cipollino- balettből az Adagiót, vala­mint az egyes táncbetéteket mutatták be. A fiatal meste­rek megszerezve az első he­lyet, aranyérmet nyertek. Ljudmila élete ma a szo­kásos mederben halad: dél­előtt próbák, este koncertek és előadások. Jelenleg Aram Hacsaturján Spartacus című balettjének Frigia szerepét alakítja. Szmorgacseva fel­lépése a darabban egyúttal biztosíték arra, hogy magas művészi színvonalon áll. Szabad idejében Ljudmila és férje, Viktor szívesen hall­gatnak klasszikus zenét, könyveket olvasnak, s átte­kintik a nagy művészek ké­peivel teli albumokat. Sze­rencsére, bármelyik ország­ban lépnek fel — Japánban, Portugáliában, Egyiptomban, Szíriában, Törökországban, Jordániában, Irakban, Ku- vaitban — mindenekelőtt a könyvek és a népművészeti alkotások érdeklik őket. Ma­ga Viktor szépen rajzol. A festészet iránti lelkesedése segíti őt abban, hogy a szín­padi hősök plasztikus látás­módját megkeresse. Pihenő­napjukon Ljudmila és Vik­tor gyakran vidékre utaznak, hogy közelebb kerüljenek a természethez. Másnap azon­ban ismét a megfeszített munka következik. Újra kell gyakorolni, próbálni és kísérletezni, hiszen a szerep­lésükkel összefüggő alkotó tevékenység folyamata — az igazi művészek esetében — sosem ér véget. Fordította: Bukovinszky István Feuchtwanger népszerűsége az NDK-ban Ljudmila Szmorgacseva és Szergej Lukin az 1978-as tokiói nemzetközi balettversenyen aranyérmet nyertek (Fotó: Po Szovjetszkoj Ukrainye Sajtóügynöksége) Barátaink életéből

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom