Békés Megyei Népújság, 1979. március (34. évfolyam, 50-76. szám)
1979-03-11 / 59. szám
1979. március 11., vasárnap Remetei délután Tervezőasztalon a szövetkezeti ÜBC-áruház Ebben az évben vásárolhatnak itt a csabaiak A békéscsabai József At- tila-lakótelep ez idő szerint nem gazdag kereskedelmi létesítményekben. A több mint 10 ezer ember élelmiszerszükségletét egyetlen üzletben kénytelen lebonyolítani. A város vezetői erőfeszítéseket tesznek, hogy ezt a hátrányt csökkentsék. Már épül — a KlSZ-táborral szemben — a Békés megyei Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat 400 négyzetméter alap- területű ABC-áruháza, s tervezőasztalon van végre az 1000 négyzetméteres eladótérrel rendelkező szövetkezeti bevásárlóközpont. Milyen lesz, mikor adják át az utóbbi áruházat? Erre kerestük a választ a Békés megyei Tanács Tervező Vállalatánál. Kovács András, tervező elmondotta: a Békéscsaba és Vidéke ÁFÉSZ Győr-Sopron megyéből szerlátszóterek Évek óta hiányolja a mezőkovácsházi lakosság, elsősorban a legilletékesebbek: a gyerekek a jól felszerelt, kulturált játszótereket. Az év elején a KISZ nagyközségi bizottsága elhatározta — a párt végrehajtó bizottsága, a tanács, a Hazafias Népfront és a szakmaközi bizottság egyetértésével, — hogy a nemzetközi gyermekév jegyében játszótérépítési akciót hirdet. A február 1-én közzétett felhívás szerint: „A község fejlesztési tervében szereplő Ságvári-lakótelepi, Fáy utcai, valamint a Táncsics utcai játszótér építésére hívunk valamennyi KISZ- alapszervezetet, a hozzájuk kapcsolódó ifjúsági brigádokat, valamint a községben működő szocialista brigádokat, munkahelyi kollektívákat, lelkes dolgozókat...” A felhívásnak megfelelően február 20-ig kérte a KISZ nagyközségi bizottsága a jelentkezéseket. Nos, az akcióra négy munkahely — a gabonafelvásárló, az ÉVIG, a TÖVÁLL és az ÁFÉSZ — összesen 12 szocialista brigádja, és 15 KlSZ-alapszer- vezet jelentkezett. zett be tervadaptációt, amelyet némileg módosítanak. Erre azért van szükség, mert az áruház más környezetben lesz elhelyezve, mások a vásárlók igényei és természetesen különbözőek a forgalomszervezési kívánalmak is. Nagyon lényegesnek tartják, hogy a lakótelep központjában jól szervezett, gyalogos- forgalom legyen. Ennek érdekében úgynevezett bevásárlóutcát hoznak létre, ahol zavartalanul lehet megközelíteni a kereskedelmi egységeket, a gyermek- és egészségügyi intézményeket, a később megépülő klubházat, a pihenőparkot. Az összesen 1400 négyzet- méter alapterületű létesítmény, a DÉLÉP által épített három 10 emeletes toronyház között helyezkedik el, amely zárt rakodóudvarral rendelkezik. Így mód lesz a kontéA közelmúltban tartotta értékelő taggyűlését a bélmegyeri Vöröskereszt-alap- szervezet. Bacsóné Németh Ilona titkár ismertette az 1978-ban elért eredményeket, majd felvázolta az idei feladatokat. Beszámolójában elmondotta, az aktivisták hatékony munkáját dicséri az a tény, hogy a taglétszám csaknem 30 fővel emelkedett az elmúlt évben. A most már kétszáz tagú alapszervezet igen sokoldalú munkát végez. Segítik a községben működő négy egészségügyi állomás és hét elsősegély- nyújtó hely munkáját. Az idős emberek támogatásának szép gesztusa volt a karácsonykor megrendezett ünnepség és ajándékosztás az öregek napközi otthona lakóinak. A tavaly három alkalommal megrendezett véradáson 170 véradó csaknem 70 liter gyógyító vért adott a neres áruszállítás éjjeli és ünnepnapi bevezetésére is. A csemegepultot, a zöldség-gyümölcs osztályt, a húsrészleget, az üvegvisszaváltót úgy helyezik el, hogy az ne zavarja az önkiszolgálást. Később a fennmaradó 3—400 négyzetméter alapterületű beépítetlen területen egyéb kereskedelmi egységeket szeretnének létrehozni. Többek között papír- és írószerboltot, édességet, hírlapot árusító kisebb üzleteket. A folyamatos munkát szakaszos tervszolgáltatással oldják meg. A beruházók, a tervezők és a kivitelezők jó együttműködése azt eredményezheti, hogy a békéscsabai ÁFÉSZ saját építőbrigádja rekordidő alatt felépíti az áruházat, amelyet a vásárlók az év végén birtokukba vehetnek. rászorulóknak. Egy tízéves kisfiú szívműtétjéhez szervezett rendkívüli véradáson 5l-en vettek részt. Áldozat- készségéért az elmúlt évben több véradó részesült kitüntetésben. Tovább fejlődött az elsősegélynyújtás szervezése és oktatása. Tavaly hat alkalommal tartottak előadást, melyen 200-an vettek részt. Az egészségnevelő előadásokat háromszázan hallgatták meg. Ismét sikerrel szervezték meg az ifjú vöröskeresztesek tanfolyamát. A szülők iskolája keretében készítették fel a kismamákat a gyermekszülés utáni feladatok megoldására. Többen részt vettek a Hazafias Népfronttal közösen meghirdetett „Tiszta udvar, rendes ház” mozgalomban. Kilencven család járat a községben Családi Lapot, de erre még több igénylő is lenne. Varga Ágnes és Gallér Erzsébet nemrég érkezett Gyuláról. Első útjuk az ebédlőbe vezetett A gyularemetei nevelő- otthon a Fehér-Körös túloldalára épült. A folyó nem bánt kíméletesen a mélyen fekvő földekkel. A legutóbbi árvíz nyomait még őrzik az otthon régi épületének falai, a máló vakolat, a betört ablakok. A többszörösen árvízsújtotta épület mellett néhány éve megkezdődött az új, szilárd alapú, modern létesítmény építése. 1977- ben készült el, amikor az árvíz miatt a régi otthon lakhatatlanná vált. Megjött a busz A háromszintes, világos, tágas épületet 75 serdülőkorú állami gondozott lakja. Az előszoba ruhatárának zsúfoltsága bizonyítja, hogy fél kettő körül többségük már hazaérkezett. A balra kanyarodó folyosó végéről ételillat jelzi, hogy erre van a konyha. Hamarosan meglátjuk a takarító brigád tagjait, amint az asztalok, székek körül serénykednek. Ezen a héten — a falon függő tábla szerint — az ő feladatuk, hogy az étkezések után rendet teremtsenek. Varga Ágnes és Gallér Erzsébet éppen most ültek asztalhoz. Pár perce érkezett az autóbusz Gyuláról. Ide járnak az ipari tanuló iskolába. Mindketten női szabók lesznek. A kamasz lányok mohóságával kanalazzák a feltálalt gyümölcs- levest. Ebben a korban az étkezés igen fontos tevékenység, ezért nem is zavarjuk őket. A tágas, jól felszerelt konyhába kukkantunk be, ahol már készül a vacsora. A hatalmas tepsin jókora tepertős pogácsák sorakoznak. Jól dolgozott a bélmegyeri Vöröskereszt „Kisördög 99 csinálni. E célból két kézzel taszigálja az étolajos flakonokat, dől, borul minden. Ó, nemzetközi gyer— Az ebédlő kettős célt szolgál — mondja Regős Károly igazgató. — Itt tartjuk a kulturális rendezvényeket is — mútat a terem végébe a színpadot takaró függönyre. Farsangra készülnek Az ajtóban kíváncsian kukucskáló, 10 év körüli kislányok egyike, Simonka Rózsa hatalmas, színes lepkeszárnyat szorongat. Méhki- rálynő-jelmezt készít a közelgő farsangi ünnepségre. Az első emeleti tanulószobában az ötödik osztályosok tevékenykednek. Háromkor kezdődik a tanulás, addig mindenki kedve szerint tölti az idejét. Van, aki könyvet lapozgat, mások színes papírfigurákat ra- gasztgatnak. Mohácsi Hilda elmélyülten rajzolgat. — A farsangi bálra készülök — mondja a mosolygós, fekete kislány. — Királynőnek szeretnék felöltözni. Most a jelmezemet tervezem. Mohácsi Hilda királynőjelmezt készít a farsangi ünnepségre — A tanulás nem nagyon megy — válaszol őszintén a kérdésre. — Majdnem minden tantárgyból kettesem van. Még magyarból is, pedig az a kedvencem. Nagyon szeretem a meséket, és a rajzfilmeket is mindig megnézem. — Itt szoktak tévét nézni a gyerekek — mutat a fotelekkel berendezett, tágas előtérre az igazgató. — Több televíziónk van, nemrég színeset is vásároltunk. A földszinti könyvtárunkban a 2600 kötet mellett különböző társasjátékokkal szórakozhatnak a gyerekek. Mostanában a tévéfoci a „sláger”. így hát nincs idejük az unatkozásra. És a nagyok Az előtérből a lányok „rezidenciájába” jutunk. A keskeny folyosóról mindkét „Gyere szépen, elme• gyünk sétálni, és közben bevásárolunk” — kezdem öltöztetni pótmamái minő• ségemben Petikét, akinek l zsenge kora ellenére már megrögzött szokásai, sőt ri• gólyái vannak. Tavaly no• vemberben majszolta szét a hímzett zsúrabroszon élete • első születésnapi tortáját, • tehát nincs még másfél éves. Ifjú atyja szerint ; „mélynövésű”, — alig négy ■ arasz —, a nagyszülők pedig egyszerűen csak „kisördögnek” becézik. ' No, indulás. Pompás a napsütés, remek ez a sza- \ badszombat-délelött. Jobbra, az ABC-felé vesszük az irányt. Azaz hogy veszem Í én, Petinek ugyanis más tervei vannak, ö balra tart, kezében valami szutykos dobozféle, amit nyilván a • kuka mellől csent el. Zsák• mányával visítva, kacagva menekül előlem — gondosan átvág az az összes útba eső, és útba nem eső sáros í tócsán. A betonút szélén • sikerül elkapni egy Tra- I bánt elől. Látszólag mindenbe beletörődve battyog J mellettem —, amíg fel nem fedez egy szembe jövő • autóbuszt. Lecövekel, izgatottan gügyög, integet, aztán sarkon fordul, és rohan a távolodó busz után — visszafelé. Fölveszem, rúgkapál, majd taktikát változtatva hízelegni kezd. Leteszem, ballagunk, fogom a kezét. Ezt a csúf bizalmatlanságot zokon veszi, és a földre huppan. Hívom, rám sem néz, üldögél. No jó, mondom, akkor én megyek, szervusz! Utánam integet, megvárja, míg eltávolodok, aztán föltápászkodik, és megcélozza az egyik toronyház bejáratát, pontosabban a lépcsőjét. Négykézláb nyomul fölfelé, szuszog, motyog, visszapottyan, dühösen kajabál. Röpke egy óra alatt azért sikerül eljutnunk az egyébként 10—15 perc járásnyira levő ABC-be. Megköny- nyebbülten felsóhajtok, mert még fogalmam sincs, hogy ezután jön a java. Kosár a bal kézbe, gyerek a jobb karra. így nem megy. Leteszem őkéimét, kézen fogva vergődünk át a tömegen. Sorba állok, fél szemem a hűtővitrinen — a gyerek meg a gondola legalsó polcán próbál magának kényelmes ülőhelyet mekév védőszentjei segítsetek! Hogy mit kérek? Húsz deka étolajat, vagyis, bocsánat parizer. Peti, tessék idejönni! Fél kiló kenyér, kiporolom a nadrágodat, elnézést, a kicsinek szóltam, ja, és sajtot is legyen szíves! Közben a „kisördög” már mirelit zöldborsót csipeget a hűtőkád tövében tanyázva, és élvezettel paskol kis tenyerével egy szürke tejtócsát. Kosár lábhoz, gyerek a Kézbe, irány a pénztár. Lábbal ta- szigálom előbbre a kosarat, előkotrom a pénztárcámat. Persze, neki az kell. Én balga, odaadom, és máris csörren, gurul az összes aprópénz. Elcsigázva tá- maszkodok a pénztárhoz — és már alig lepődöm meg azon, mi-minden kerül elő —, hála Petinek — az én kosaramból. Haza természetesen busz- szal megyünk. Egyensúlyozok a lépcsőn a gyerekkel és a csomagokkal, próbálok helyet szerezni. Már éppen leülnék, aztán mégsem. Átadom a helyet egy anyukának. Szegény, két kisgyerekkel volt vásárolni...-tiA könyvtárban különböző játékokkal is szórakozhatnak a gyerekek. Legszívesebben a tévéfocival játszanak A nagyobbak önállóan mossák, vasalják holmijukat. Ehhez jól felszerelt helyiség áll rendelkezésükre oldalon négyágyas szobák nyílnak. Többségük üres. A bútorok egyformák: szekrények, heverők, polcok, olvasólámpák. A hálók mégsem uniformizáltak, hiszen a díszítés, a plakátragasztás megengedett. Az egyik polcon fehér ruhás, fiatal nő képe ötlik szembe. Az egyik kislány édesanyja. A gyerekek valamennyien ragaszkodnak szüleikhez. Pedig többségük alig látogatja gyermekét. A szünidőt az itt lakó állami gondozottaknak csupán 40—50 százaléka tölti rokonoknál, vagy nevelőszülőknél. Egy másik szobába benyitva ismét találkozunk Gallér Erzsivel. Időközben befejezte az ebédet. Köpenyét melegítőre cserélte, hosszú haját kétoldalt ösz- szefogta. — Kicsit vasalok, azután lemegyek kosarazni — mondja a halk szavú lány, Kiglics Laci ösztöndíjából vásárolt magnetofont, amely- lyel néha diszkóműsort szolgáltat a többieknek Fotó: Veress Erzsi amikor délutáni programjáról érdeklődünk. Kérésünkre szégyenlős mosoly- lyal kiemeli példás rendben tartott szekrényéből magavarrta blúzát. Az idősebbek már nehezen oldódnak. Zárkózott fiú Kiglics Laci is, akivel a következő emeleten, a fiúk lakosztályának folyosóján találkoztunk. Ö már csak egy évig lesz az otthon lakója, azután szakmájában, festő-mázolóként helyezkedik el. — Ezer forint ösztöndíjat kapok havonta — mondja a farmemadrágos fiú. — Ebből vásároftam a magnót — mutat a szekrényét elfoglaló felszerelésre. — Nagyon szeretem a zenét — csillan fel a szeme. A lépcsőn lefelé haladva harsány hangokat hallunk. Az egyik teremben „szem- bekötősdit” játszanak a gyerekek. Az udvaron a nagyobb srácok rúgják a bőrt. Néhány lány labdát dobál az elhasznált kosárba. Egy fiúcsapat környékbeli kirándulásra indul. Kihasználják a szabad időt, hiszen hamarosan kezdődik a komoly munka, a tanulás. G. K.
