Békés Megyei Népújság, 1979. március (34. évfolyam, 50-76. szám)
1979-03-01 / 50. szám
e 1979. március 1., csütörtök JEGYZET Mit tehet a szakszervezet? Bevonulási ünnepség Békéscsabán II haza fegyveres védelme egész embert kíván A sorkatonai szolgálatra bevonuló fiataloknak ünnepséget tartottak Fotó: Veress Erzsi A szakszervezetekről hallva, az emberek többségének az érdekvédelem, az üdültetés, a munkaverseny-mozga- lom, no és a tagdíjfizetés jut először az eszébe. Természetesen nagyon általános, következésképp felületes megítélése ez a dolgozók millióit átfogó mozgalomnak. Nemcsak azért, mert a felsoroltakban nem merül ki a munkásmozgalom e legrégibb formájának hatóköre, hanem azért is, mert rendszerint a felsoroltakat is rendkívül szűkét értelmezzük. Vegyük mindjárt az érdek- védelmet. Ezt — tapasztalataink alapján — a fizetés- emelésekkel, áthelyezésekkel, a gyesről visszatérők munkába állításával, a dolgozók jogainak érvényesítésével kapcsolatos szakszervezeti tevékenységre korlátozzuk az értelmezéskor. Holott az érdekvédelem lényegében nem az egyes munkavállalók érdekeinek védelmét, érvényre juttatását jelenti elsősorban — bár kétségtelenül ez is a tárgykörbe tartozik —, sokkal inkább az a feladata az illetékes szakszervezeti testületnek, szervnek, hogy az egész dolgozó kollektíva jogainak és kötelességeinek, érdekeinek szerezzen érvényt a mindennapi termelő munka során. Ha egy termelőegységben elmulasztják a szocialista munkaverseny értékelését, ha a versenyben a brigádok vállalásainak megtételéhez nem nyújtanak segítséget, nem tájékoztatják e lelkes kis munkacsapatokat arról, hogy mit is várnak tulajdonképpen tőlük, ha az üzemekben, vállalatoknál, gazdaságokban nem alakítják ki hivatalosan a munkahelyi demokrácia ma már kötelező fórumait, ott aligha mondható el, hogy a szakszervezet betölti a rája rótt érdekvédelmi szerepet. Még akkor is így van ez, ha az előbbieket a gazdasági vezetés kötelmeiként tartják számon. A dolgozók üdültetésének intézése, a szociális segélyek kiutalása mellett jó néhány fontos feladatnak kell még eleget tenniük a szakmai szakszervezeteknek, s e feladatok közül a munkaverseny színvonalának emelése csak egy. Emellett számtalan sajátos tennivalója akad még a szakszervezeteknek, amelyekkel — sajátos eszközeik alkalmazása révén — segítik gazdasági céljaink megvalósulását, jelen esetben a gazdasági egyensúly helyre- állítását. Csak példaként említjük: a vállalati tervek megalapozottsága sokban függ a tervet végrehajtó gárda teljesítőképességétől. Ez a képesség növelhető azzal, ha a dolgozók a tervet jól ismerve személyes ügynek tekintik annak teljesítését. Ebben ismét nagyon sokat tehet a szakszervezet, egyfelől a tervek véleményezésével, másfelől — a bizalmiak közvetítésével — a feladatok ismertetésével, magyarázásával és a végrehajtás szervezésének segítésével, megfelelő politikai munkával, agi- tációval. Ha a szakszervezetek sajátos eszközeiről akarunk bővebben szólni, mindenképpen meg kell említenünk mindazt, amit a bizottságok, a mozgalom vezető testületéi például az újítómozgalom hatékonyságának fokozásában, a KISZ-szel való együttműködésben, a szak- szervezeti oktatásban, az intézkedések, határozatok végrehajtásának ellenőrzésében megtehetnek. Csak így, tudniillik, a társadalmi teendők teljesítésére való mozgósítással teremthetik meg az alapjait és rangját az érdekvédelmi munkának is szakszervezeteink. (kőváry) A napokban a sorkatonai szolgálat előtt álló újoncoknak ünnepséget tartottak Békéscsabán, a Békés megyei Építőipari Vállalat művelődési központjában. A Himnusz elhangzása után Szűcs László alezredes köszöntötte a párt-, az állami, a tömegszervezetek, a fegyveres testületek képviselőit, valamint a rendezvényen megjelent szülőket, hozzátartozókat és a bevonuló fiatalokat. Ezután röviden ismertette azokat a főbb célkitűzéseket, amelyek a Magyar Népköztársaság politikai érdekeiből, a szocializmus felépítésének szükségességéből és az internacionalizmus követelményeiből adódnak. Az egész dolgozó nép a fegyveres szolgálatot teljesítő fiaitól azt várja, hogy becsületesen vegyék ki részüket a haza védelmével, a béke fenntartásával összefüggő feladatok megoldásából. Ehhez természetesen az szükséges, hogy a fiatalok is tartsák meg a szolgálati utasításokat, hogy erejükhöz, képességeikhez megfelelően sajátítsák el a harci technika kezelését és állandóan tökéletesítsék katonai, politikai ismereteiket. Az ünnepi beszédet szavalat követte, majd felolvasták a Magyar Népköztársaság honvédelmi miniszterének napiparancsát. Ezután a Hazafias Népfront Békés megyei bizottságának képviselője köszöntötte a bevonuló fiatalokat. Beszédében szólt' azokról a nagyszerű' hagyományokról, amelyek a magyar nép függetlenségi törekvéseihez, szabadságharcaihoz kapcsolódtak. Történelmi kötelességünknek tekintjük — mondotta az előadó —, hogy az enyhülés folyamatait tartóssá tegyük. A haza védelme, a béke megBelvíz a Magyar értelmező szótár szerint lefolyástalan helyeken összegyűlt (talaj vagy csapadék) víz. Nos, az utóbbi hetekben nemcsak a szántóföldeken, réteken-lege- lőkön, hanem Békéscsaba számtalan utcájában a lakóházak portáin is látni belvizet. A kellemetlen „vendéget” szivattyúk tucatjaival igyekszenek eltávolítani. Természetes, hogy akinek veteményes kertjét, vagy éppen a lakóházát fenyegeti veszély, az türelmetlen, aggódva lesi, hogyan apad centiméterről centiméterre a betolakodott víz, s ha a szivattyú leáll, kétségbeesik: mi lesz a házzal, a portával. Több bejelentés érkezett a Szerkesszen velünk rovathoz a belvízvédelemmel kapcsolatban. Ezért felkerestük Csaba Mártont, a békéscsabai Városi Tanács műszaki osztályvezető főmérnökét: adjon tájékoztatást a belvíz- védelemről, a gondokról, a további tennivalókról: — Belvízvédelemmel Békéscsabán és a hozzá tartozó környező településeken a belterületen foglalkozunk, ahol lakóházakat fenyeget az elemi csapás. Sajnos, 1975. óta évente birkózunk a belvízzel. Annyit már elértünk, hogy a kár most kevesebb. 1975-ben például több mint ezer lakás szenvedett belvízkárt. 1979-ben pedig 60 bejelentés érkezett. A belvízkárok felmérése megkezdődött és ennek alapján kapnak ,a felújításhoz OTP-hitelt a háztulajdonosok. Az utóbbi három évben 28 millió 900 ezer forintot költöttünk belvízvédelmi berendezésekre: főgyűjtők, átemelők építésére. Elsősorban a belvíz által iegveszélyezte- tettebbb területen,-'• Jamináőrzése nagy felelősséget ró mindnyájunkra, mert napjainkban sajnos még léteznek azok az erők, amelyek egy új háború kirobbantásával fenyegetik az emberiséget. ban építettük meg. Az idén már ezen a területen nem volt jelentős belvíz. Az V. ötéves tervben mintegy 55 millió forintot költünk belvízvédelmi főművek, átemelők építésére. Ebben az esztendőben kezdjük a Szarvasi út mellett a Zrínyi utcai főgyűjtőt kiváltó, nagyméretű csatorna építését. Természetesen nagy teljesítményű rendszer^ hell építenünk, amely hosszú évtizedekig megfelel a követelményeknek. Egyébként öt év múlva kezdhetnénk elölről. Tudom, hogy az Orgona és a Német Lajos utcában többen elégedetlenek voltak a belvízvédelmi munkálatokkal. Egy speciális területről van szó. Innen csak a Deltába tudjuk levezetni a vizet, de ott is magas a vízszint. Amikor hirtelen „beköszöntött” a belvíz erre a területre, felmértük a helyzetet és éjjel-nappal üzemeltek a nagy teljesítményű szivattyúk. Később, amikor a nappali leszívásnak éjszaka nem volt vízutánpótlása, természetes, hogy kikapcsoltuk a szivattyúberendezéseket, mert felesleges energia- pocsékolás lett volna a járatás. Jól tudom, hogy akinek a lakóháza, melléképülete vet- szélyben van, elsősorban a saját baját látja. Nekünk azonban teljes felelősséggel rangsorolnunk kell: ahol a legtöbb lakóházat veszélyezteti a belvíz, ott védekezünk a legnagyobb erővel. Egyes esetekben a lakók szívesen segítenek, de gyakori példa, hogy a költségvetési üzem dolgozói ássák vagy tisztítják az árkot, az utcalakók pedig nézik. Sajnos a Déli soron az is előfordult, hogy a frissen ásott árkot olyan háztulajdonos temette be, A jelképes fegyverátadási jelenet után a bevonuló fiataloknak rendezett ünnepség az Internacioriálé hangjaival ért véget.-y-n akinek a portáját egyáltalán nem fenyegette víz. Hogy miért van mostanában annyi belvíz, annak több oka van. Az a legkevesebb, hogy néhány házat nem lett volna szabad a mély fekvésű portára építeni. Nagyobb baj, hogy sokkal telítettebb a talaj vízzel Békéscsaba területén, mint valaha. Azelőtt a gémesku- takból naponta néhány vödör vizet húztak fel házi szükségletre, a szennyvizet rálöttyintették a virágokra és ennyi volt a talaj vízháztartásának az utánpótlása. Ha jött egy jó kiadós erő, néhány óra alatt leszivár- gott a talajba. Most vízzel telített a talaj. Amióta megkezdtük ,a lakótelepek építését és bevezettük a kígyósi vizet, többszörösére emelkedett a vízhasználás. A komfortosítás jogos igénye a lakosságnak, csakhogy nem tudunk lépést tartani a szenny- és csapadékvíz elvezetéssel. Naponta 20—22 ezer köbméter ivóvizet fogyaszt Békéscsaba, a szennyvíz-elvezetés kapacitása pedig 12—14 ezer köbméter. A különbözet a talajban marad, s így nem tud leszivárogni a sok fölösleges víz. Mi örülnénk a legjobban, ha évente más célra hasznosíthatnánk azt a hárommillió forintot, amit a belvízvédekezéskor kifizetünk. Nagy gond az is, hogy sok az elhanyagolt, öreg családi ház. A háztulajdonosok — főként ahol lakók élnek — nem törődnek a ház karbantartásával, felújításával. A fiatalok inkább új OTP- társasházba költöznek, mintsem régi porták felújítására pénzt költenének. Pedig lakásgazdálkodásunkban ez utóbbi sokat jelentene és esős időkben kevesebb lenne a belvíz a mély fekvésű utcákban,, mert tisztán tartanák az árkokat. Ary Róza Belvízvédelem Lesz-e elegendő szakember a megyében? Beszélgetés a MÉTE oktatási bizottsága titkárával Békés megye élelmiszer- ipara már a múlt században is híres volt, s jelenleg is a világ- és hazai viszonylatban rangos helye van ennek az iparnak. Hogy továbbra is versenyképes maradjon a megyében, ez rangos színvonalú szakmunkásképzéssel érhető el. Mit tesznek e cél megvalósítására? — kérdeztük Veres Iréntől, a Magyar Élelmiszeripari Tudományos Egyesület Békés megyei területének oktatási bizottsága titkárától. — Köztudomású, hogy az élelmiszeripar területén nem könnyű a rendes korú szakmunkástanuló-beiskolázás. Nehézségekkel küzködnek az egyes iparágak, míg másutt sok a túljelentkezés. A beiskolázás teljesítésére jelentős erőfeszítéseket tesznek a vállalatok. A Békéscsabai Konzervgyár szakemberei „beiskolázási körutat” tesznek a megyében, kiadványt szerkesztettek, ugyanígy csinálja a malomipar is. A Gyulai Húskombinát propagandafilmet készíttetett. Kedvező helyzetben van a konzervgyár és a sütőipar, mivel Szabadkígyós községben nagy felelősséggel folyik a képzés. A húskombinát is nagy erőfeszítéseket tesz a képzés színvonalának emelésére. Az idei esztendőben 77 tanulót sikerült kollégiumban elhelyeznie. Sportudvar létesítésével a sportolási lehetőséget is biztosították. Jelenleg a konzervgyárban 54, a gabonaiparban 10, a húskombinátban 180, míg a sütőiparban 93 szakmunkástanuló sajátítja el a szakma fortélyait. A gyakorlati képzést jól meg tudja oldani minden vállalat. A gyakorlat során a fiatalokat szoros szálak fűzik a gyárakhoz. Fejlődésüket, emberi magatartásukat figyelemmel kísérhetik, s a szakmunkás-bizonyítvány megszerzése után könnyebb irányítani őket az érettségi megszerzésére is. — Hogyan alakul megyénkben a felnőtt szakmunkásképzés? — A felnőttoktatás legjobban bevált formája a tanfolyami rendszer. A konzervgyár például folyamatosan foglalkozik a képzéssel, melynek eredményeként 1969 óta csaknem 150- en szereztek szakmunkásbizonyítványt. A gabonaforgalmi és malomipari vállalatnál 22-en, a sütőiparnál 29-en vesznek részt jelenleg szakmunkásképzésben. Rajtuk kívül az ipar különböző területein folynak felnőtt szakmunkásképzések, amelyeket a jövőben mindinkább bővíteni szeretnénk. Az iparág területéről sokan technikusminősítőre jártak és járnak, s ezenkívül főiskolára és egyetemre, s legnagyobb részük ösztöndíjas, akik iskoláik elvégzése után visszatérnek a vállalatokhoz. A megye élelmiszeriparában a tervnek megfelelően alakul a szakmunkásképzés és különböző továbbképzés, amely biztosítéka annak, hogy a jövőben is elegendő élelmiszeripari szakember áll majd az iparág szolgálatában. ' Ormosi Péter Mezőkcvácsházán a belvízmentesítésben részt vesz az Alsó- Ibza vidéki Vízügyi Igazgatóság is. A nagy teljesítményű szivattyúk percenként ezer liter vizet emelnek át a csatorna- hálózatba Fotó: Szekeres András Kit község hét szakcsoportjának eredményei Az elmúlt esztendőben már hét mezőgazdasági szakcsoport fejtett ki termelő tevékenységet a Déva- ványa és Vidéke ÁFÉSZ keretében két községet érintve, melyből egyik a névadó Dévaványa, a másik pedig a szomszédos Ecsegfalva. Ezek közül négy dévavá- nyai, három pedig ecsegfal-* vi tagcsoport. Tavaly legeredményesebben a Május 1. tenyésztojás-termelő és -keltető szakcsoport dolgozott. A 45 fős kollektíva szárnyas törzsállománya több mint 4500. Tavaly a tenyésztojásból több mint negyedmilliót vásároltak fel. A több mint negyedszázada működő akácvirág ..szakcsoport 34 tagja az elmúlt esztendőben nem mutathatott fel olyan jó eredményt, mint 1977-ben. Kétszáz mázsa méz értékesítésére kötöttek szerződést, de alig valamivel több mint száz mázsát adtak le. A 15 esztendeje működő nyúltenyésztő szakcsoport azonban jelentősen túlteljesítette vállalását. A nagyközség negyedik szakcsoportját a galambtenyésztők alkotják. Tavalyi tervükben csaknem 8000 vágógalamb leadását rögzítették, a teljesítményük azonban csupán 6100 volt. Hasonló elmaradást tapasztalhattak tavaly az ÁFÉSZ vezetői az ecsegfal- vi csoportnál is, ahol a galambtenyésztők két éve alkotnak közösséget. Az ugyancsak két éve működő ecsegfalvi kunsági juhtenyésztő szakcsoport anyajuhállománya 450-ből áll. Az elmúlt évben jelentős volt a pecsenyebárány- és gyapjúértékesítés a tagcsoportból. A zöldség-, gyümölcstermelők tavaly mintegy 90 mázsa terményt adtak le, amely kevesebb volt a tervezettnél. Mint megállapították, a terv teljesítését befolyásolta a kedvezőtlen időjárás, a víz- és a jégkár. J. P.
