Békés Megyei Népújság, 1979. március (34. évfolyam, 50-76. szám)
1979-03-23 / 69. szám
igUsim-f^a 1979. március 23., pentek Népfront az alkoholizmus ellen A Hazafias Népfront Békés megyei bizottsága tegnapi ülésén dr. Baly Hermina főorvos előterjesztésében az alkoholizmus elleni küzdelem szerepelt napirenden. A jelentés statisztikai adatokkal sokoida' 1 :;n bizomyí tóttá, s ezekkel a bizottság tagjainak személyes tapasztalatai is egybeesnek, hogy az alkoholizmus, az alkohol- fogyasztás az utóbbi esztendőkben is jelentékeny mértékben emelkedett. A bizottság ülésén jelen volt kereskedelmi és vendéglátó vállalatok vezetői megyei adatokkal igazolták ezt. Az alkoholizmus és az alkoholfogyasztás mértéke már Olyan szintet ért el — tárta a bizottság elé a jelentés —, amely figyelmen kívül nem hagyható társadalmi jelenség. Oka elsősorban az élett- formaváltásból eredő problémakörből táplálkozik. Az életformaváltás eredője sokféle lehet, s ezért is világ- jelenség. Hangsúlyt kapott mind a jelentésben, mind az igen élénk vita során, hogy az alkoholizmus elleni küzdelem nem szorítkozhat csak egészségügyi, gyógyászati intézkedésekre, de csak adminisztratív jellegű korlátozásokra sem. A társadalom egészének széles körű és ak- tjy összefogása nélkül — az előbbiekkel párhuzamosan — sikereket nem remélhetünk. Éppen ezért a népfrontmunka fontos feladatai közé kell sorolni az alkoholizmus elleni tevékenységet. A téma vitája során a bizottság tagjai és a meghívottak közül számosán nemcsak véleményüket fejtették ki, nemcsak jó tapasztalataikat tették közzé, hanem konkrét javaslatokkal egészítették ki az elnökség ajánlásait. A több óráig tartó vitát dr. Horváth Éva, a megyei bizottság elnöke foglalta ösz- sze és terjesztette a javaslatokat döntésre. Ezekkel a bizottság egyetértett, és elismerését fejezte ki azért a tevékenységért, amelyet dr. Baly Hermina végzett a napirenden levő témában. —g— Munkásőr megyei emlékszobát avattak Tóth Pál, a munkásőrség megyei parancsnoka emlékezett meg a Tanácsköztársaság dicső napjairól A Tanácsköztársaság 60. évfordulója jegyében bensőséges ünnepséget rendeztek szerdán délután, a munkásőrség Békés megyei parancsnokságán. Ezen részt vett Borzák Lajos, a Munkásőrség Országos Parancsnokságának sajtó- és propagandaosztályvezető helyettese, Csaba János, az MSZMP megyei bizottságának osztályvezetője, dr. Szabó Sándor, a megyei tanács általános elnökhelyettese, Duna Mihály, a KISZ Békés megyei bizottságának első titkára, Rich- weisz Ferenc, az Ifjú Gárda megyei parancsnoka, a társfegyveres erők képviselői, a bázis szervek vezetői. A Himnusz, szavalat és énekszám után Tóth Pál, a munkásőrség megyei parancsnoka mondott ünnepi beszédet, aki megemlékezett a Tanácsköztársaság dicsőséges 133 napjának történelmi eseményeiről. Méltatta az erre az alkalomra kialakított megyei emlékszobát, amelyet a Munkásőrség Országos Parancsnoksága, a Békés megyei és a békéscsabai Városi Tanács és a bázis üzemek támogatásával hoztak létre. Ez a tablókkal, eredeti dokumentumokkal, fotókkal, a munkásőrségnél használatos ruházati, technikai eszközökMTESZ-Ulés Soron levő feladatait tárgyalta meg tegnap délután a Technika Házában az MTESZ Békés megyei Szervezetének elnöksége. Egyebek közt szó esett arról, hogy az elnökség néhány, nem jól működő bizottságát megszünteti, viszont javítani igyekszik olyan csoportjainak munkáját, mint például az oktatási és a műszaki fejlesztési bizottság. Ezeknek a feladata ugyanis — többek között — olyan tevékenységek összehangolása, amelyek minden tagegyesületre tartoznak — ilyen például az energiatakarékosság és a műszaki fejlesztés sokoldalú segítése. Tárgyaltak az elnökség tagjai tegnap délután a kis- létszámú egyesületek gondjairól is. Konklúzió: munkájuk, ha nehéz is, de hasznos, tehát szükség van rájuk, nem szűnhetnek meg. A más, nagyobb egyesületekkel való együttműködés révén kell megkeresni munkájuk terét, formáit a továbbiakban. Az elnökség megvitatta a soron következő műszaki fejlesztési hónap előkészületeit. Az idei eseménysorozatot, mint eddig is, április végétől május végéig rendezik. Karakterét két fontos gazdaságpolitikai feladat határozza meg: a sok üzemben egyre szükségesebbé váló termékszerkezet-váltás, valamint a VI. ötéves terv előkészítése. (vj) Minifórum a vendéglátóipari szakközépiskolában Békéscsabán, a vendéglátóipari szakközépiskola idén beindult levelező tagozatának 19 hallgatója vett részt a szerdán délután 2 órától megrendezett minifórumon. A résztvevőket Zsilák György tagozatvezető köszöntötte, majd röviden beszámolt az iskola céljáról, s az eddigi tapasztalatokról. A hallgatók kérdéseire dr. Sahin Tóth Gyula, a Belkereskedelmi Minisztérium felnőttoktatási referense, Róta Pál, a megyei tanács művelődésügyi osztályának felnőttoktatási szakfelügyelője, Futaki Pál, a vendéglátóipari vállalat személyzeti osztályának vezetője, valamint Balogh Ferenc, a MÉSZÖV oktatási felelőse válaszolt. A kérdések nagy része azzal foglalkozott, hogy bár a vállalati központok mindent megtesznek az oktatás, illetve tanulás segítésében, ám nemegyszer azok az egységek nem támogatják megfelelően a hallgatókat, ahol munkájukat végzik. Válaszként döntés született, hogy körlevelet küldenek ki, amelyben feltüntetik a jogokat, amelyek a továbbtanulókat megilletik. Végül elhatározták, hogy a jövőben évenként rendeznek hasonló beszélgetést. kel, fegyverekkel berendezett kiállítás jól szemlélteti a Dózsa-féle parasztlázadástól napjainkig történt munkás- mozgalmi eseményeket. A vitrinekben a munkásőrök által összegyűjtött dokumentumok láthatók. Ebből az alkalomból kitüntetések átadására is sor került. A Haza Szolgálatáért Érdemérem” arany fokozatát adták át Sárvári György, Kovács Sándor, Rusz Tódor, Szabó Ferenc, Balázs István, Bucsi Imre, Németh István és Szűcs Lajosnak, akik nemcsak mint munkásőrök, hanem mint 19-es harcosok is fegyverrel harcoltak a Tanácsköztársaságért. Kitüntették azokat is, akik példamutatóan tevékenykedtek a megyei emlékszoba kialakításában. Munkásőrök, akik a Tanácsköztársaság zászlaja alatt is har- coltak Fotó: Béla Ottó Két Aj gép, három új légi járat A nyári menetrend életbe lépésével három új légi járatot indítanak — jelentették be csütörtökön a Ferihegyi repülőtéren, a MALÉV legújabb, TU—154-es gépének fedélzetén tartott sajtótájékoztatón. Április 1-től megnyílik a Budapest—Kuvait, a Budapest—Bagdad és a Budapest —Szaloniki járat, s ezzel 26 ország 39 városába közlekednek a MALÉV gépei. Az új járatok is hozzájárulnak a MALÉV idei 16 százalékkal magasabbra tervezett, több mint 800 ezres utasforgalmának lebonyolításához. A nagy forgalmat a most átvett két TU—154-es gép, mégpedig a sorozat legkorszerűbb változata, a B—2-es típus is segíti. Az új gépek legnagyobb előnye, hogy leszállásuk szinte teljesen automatikus, akkor is biztonsággal landolhatnak, ha a függőleges látótávolság 30, vízszintes 400 méter, vagyis a Ferihegyen szokásos ködös idő sem nagyón zavarja majd közlekedésüket. Csütörtök: bevásárlónap A bevásárlók napja lesz csütörtök: április 19-től Budapest és a vidéki városok főútvonalain, a kerületi .centrumokban e napon este 8-ig várják a vásárlókat az iparcikkboltok, a ruházati üzletek és az áruházak. Indokolja ezt a vásárlói óhaj, s nem kevésbé a kereskedelmi hálózat jobb kihasználása — hangsúlyozták a Belkereskedelmi Minisztérium és a Fővárosi Tanács csütörtöki közös sajtótájékoztatóján, amelyet a városházán tartottak. A csütörtöki bevásárlónap megnyújtja a kereskedők műszakját, de a módosítás sehol sem járhat a heti 44 órai munkaidő meghosszabbításával. Az áruházakban, a nagyobb üzletekben a műszakbeosztás módosításával, s egyéb munkaszervezési intézkedésekkel kell „kigazdálkodni” a hétközépi ráadást, a kisebb boltok pedig hétfőn később nyitnak majd. Ez utóbbiak közül a nem alapvetően fontos árucikket kínáló, például az óra-, ékszer-, illatszer-, ajándék-, divatáruüzletek esetleg kéthetenként zárva tarthatnak a hét első napján. A megrendelő közérzete M ár jó előre borsódzik annak az autósnak a háta, aki kénytelen szervizbe vinni a kocsiját, de viszolyog az ember akkor is, ha villanyszerelőt, televízió-műszerészt, vagy más szolgáltatót kell igénybe venni. Érthetetlen ez, mert ha meggondoljuk, az utóbbi években — az állami kiemelt támogatással — minden tekintetben fejlődött valamennyi lényeges lakossági szolgáltatás. A gépkocsijavítás, a háztartási elektromos gépek és elektroakusztikai cikkek javítása, a textiltisztítás és a lakáskarbantartás országos hálózatának kiépítéséhez, műszaki bázisának megteremtéséhez 1971 és 1975 között 3 milliárd forinttal járult hozzá a költségvetés, s ennél is nagyobb összeget költ e célra ebben a tervidőszakban. S az állami támogatás csak kiegészíti az érintett vállalatok, szövetkezetek , mintegy kétszer ekkora saját fejlesztési alapjait. A támogatások és más egyéb kedvezmény eredményeként a főbb szolgáltatások teljesítményértéke 1970 óta több mint kétszeresére nőtt. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy például az autós már úton-útfélen talál állami, szövetkezeti, vagy magánszervizt, tudja, hogy a nagyobb műhelyekben diagnosztikai műszerekkel mérik, állítják be kocsiját, viszonylag jó szakemberek orvosolják a hibákat, és nem is kell sokat várakoznia a javításra. Hasonló a helyzet, ha a Patyolatot, vagy a GELKÁ-t vesz- szük igénybe, hogy csak a legismertebb cégeket említsük — korszerű gépekkel, műszerekkel dolgoznak a viszonylag kiterjedt fiókhálózatban, s elfogadhatók a vállalási idők, jó minőségű a munka. Miért nem vagyunk mégis szívélyesebb, jobb viszonyban a szolgáltatókkal ? Miért nem érezzük fejlődésüket? Lássunk egy példát az autójavítás területéről A legtöbb szervizben a pénztárnál aláíratják velünk, hogy a javításhoz milyen típusú alkatrészeket, milyen értékben használtak fel, hány munkaórába telt kocsink rendbe hozása, s ezért mennyit vagyunk kötelesek fizetni. Tehát olyan dolgokat íratnak alá velünk, amelyekről fogalmunk sem lehet, de a szignálást nem tagadhatjuk meg, mert csak ennek fejében kapjuk vissza forgalmi engedélyünket és autónkat. Sőt, csak ezután próbálhatjuk ki a kocsit, s győződhetünk még róla, hogy egyáltalán működik-e? Vagy itt van a Patyolat. A megrendelő kevésbé érzékeli a textiltisztítás technológiájának korszerűségét, mint azt a tényt, hogy holmiját — a biztonság kedvéért — többnyire erősen használtnak, kopottnak, pecsétesnek minősítik, s ezeket az állítólagos tényeket fel is tüntetik a vállalási lapon. Aki háztartási gépét viszi szervizbe, az olyan vállalási lapot kap, amelyen irreálisan magas irányár szerepel. Rossz lesz a közérzete még akkor is, ha netán tudja, hogy a szolgáltató ezzel csupán bebiztosítja magát, mivel a javításra szoruló termék . átvételekor nem képes gyorsan és egyszerűen megállapítani az alkatrész- és munkaidő-szükségletet, irányárat viszont köteles megjelölni. E zek a felszíni jelenségek fedik el előlünk a lényeget: azt a tényt, hogy a lakossági szolgáltatások hosszú ideig tartott elmaradottsága után ma már színvonalban, minőségben, kiterjedtségben megközelítik, vagy elérik az igényeket. A sok támogatást élvező szolgáltató vállalatoknak, szövetkezeteknek, sőt, magánkisiparosoknak most azzal is többet kellene törődniük, hagy ne csak a munkadarab, hanem az ügyfél útja is gördülékeny legyen. Hogy ne csupán a szerszám, a műszer, hanem a hangnem, a bánásmód is korszerű legyen. Gál Zsuzsa Bevált a szakkollégiumi rendszer Bevált a tanítóképzés rendszerébe 1975-ben bevezetett szakkollégi umi rendszer — hangoztatták a tanítóképző főiskolák főigazgatóinak tegnap, Győrött megtartott országos tanácskozásán. Az új képzési forma, a korábbihoz képest, minden vonatkozásban nagyobb terheket ró ugyan a hallgatókra, de éppen így tesz eleget a rendeltetésének : alaposan felkészíti őket a tantárgycsoportos oktatásra, s a korábbinál differenciáltabb pedagógusi tevékenységre ad képesítést. Szóltak arról is, hogy sajnos, a fiatal tanítók nem minden esetben és nem mindenütt tudják kamatoztatni magasabb szintű képzettségüket: nem kapnak a képesítésüknek megfelelő megbízatást az iskolák vezetőitől. Sportudvart avattak a szarvasi 2-es iskolában Több miint félmillió forint értékű létesítménnyel; új sportudvarral gazdagodott a héten a szarvasi 2-es számú iskola tanulóifjúsága, s velük együtt tulajdonképpen az egész város. Az iskola udvarán a 20x40 méteres aszfalt- pálya alkalmas kézi-, kosárlabda és kispályás labdarúgó-mérkőzésekre, de ez csak egy része a szép létesítménynek. Készült ugyanis még egy 6 sávos, 50 méteres salak futópálya, egy tornaudvar 'beépített szerekkel; mászóállvámnyal, gerendával, távéi- és magasugiró- helíyel. Ünnepélyes úttörő csapat- gyűlés keretében rendezitek meg a sportudvaravatót, amelyen részt vett Vrbovsz- ki György, az MSZMP szarvasi városi bizottságának első titkára, Mészáros István, a Tiszántúli Meliorációs Vállalat igazgatója, országgyűlési képviselő, Jan- sik Tamás, városi tanácselnök, Sonkoly János városi KISZ-titkár, Gaál Géza, a megyei testnevelési és sport- hivatal elnökhelyettese. S jelen volt a rendezvényen a város szinte minden üzemének, intézményének, gazdasági egységének, szocialista brigádjainak képviselője és sok szülő is. A pályát a Szarvasi Állami Tangazdaság építette, s a munkában sok szocialista brigád közreműködött. Több mint félmillió forint értékű a létesítmény, s ebből 100 ezer forintot meghaladó a városi szintű társadalmi összefogás, társadalmi munka értéke. Az ünnepségen Zsáki Ist- vánnénak, az iskola igazgatójának megnyitója után Dankó Pál, a megyei tanács ifjúsági titkára mondott beszédet, majd az iskola igazgatója okleveleket, könyvjutalmakat adott át a társadalmi munkát végző kollektívák képviselőinek. Ezután másfél órás sportbemutató következett. A gazdag program a második, harmadik és negyedik osztályos testnevelés tagozatos tanulók labdagyakorlatával kezdődött, majd minden sportágból bemutattak egy-egy gyakorlatot .a pályákon, illetve a tornaszereken. Végül az 1-es és a 2-es számú iskola csapata kosár- és kézilabda-mérkőzést vívott. A nap programjának megA kisdobosok, úttörők nevében Kondacs Zoltán nyolcadikos tanuló megköszöni az építőknek a sportudvart Fotó: Malmos Károly felelően jubileumi gyermek- rajz-kiállítás is nyílt e napon az iskolában. A pajtások a Tanácsköztársaságról szóló képanyagot gyűjtöttek, s ezt kiállításon mutatták be. Ugyancsak bemutatásra kerültek a Magyar Tanácsköztársaság eszméit, jelentőségét kifejező plákáttervek is. Nagy sikere volt a kisdobosok, úttörők körében a szolidaritási bazárnak. Ennek lényege: a gyermekek által felajánlott és összegyűjtött játékokat, apróságokat meg lehetett vásárolni, s az így összegyűlt pénzt, mintegy 5 ezer forintot, befizeti az úttörőcsapat a gyermekszolidaritási alapra. Ennek az akciónak olyan nagy sikere volt, hogy rövidesen ismét megrendezik.
