Békés Megyei Népújság, 1979. március (34. évfolyam, 50-76. szám)
1979-03-22 / 68. szám
1979. március 22., csütörtök A Kőolaj Kutató Vállalat szegedi üzeme az üllési mezőre koncentrálta kutatási területét. A vállalat 1979-ben száz- húszezer méter fúrást végez, ebből negyvenezer méter kutatófúrás lesz- Ezalatt a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat is előkészíti a termelést. A képen: megnyitják az új kutat (MTI-fotó — Ilovszky Béla felvétele — KS) rtWWWWWWWWWWWMWWmVWHMWWn Fejlődött a lakossági szolgáltatás Híradás a híradótechnikáról JEGYZET Megy a seprőgép... A középkori városok lakói még nem ismerték a közművesítés, a köztisztaság fogalmát. Sőt: gyakorlatát sem. A hulladék, a szemét, a szennylé java része a közös területre, a mindenki által használatos utcára került. Amit aztán az eső, a szél ég a gravitáció jótékony jelenléte tá- volítgatott el. Közben járványok mikrobaözöne tenyészett a szemétben, tizedelve a lakosságot... Bármennyire is viszolyog- tató ez a több száz éves kép, mégis ez jut az eszembe minduntalan, ha a mai városi köztisztaság jut az eszembe. Mert egyrészt vannak a környezetvédelemnek életünket védő rendelkezései, másrészt pedig a tény, hogy nap mint nap egyre több hulladékot, szemetet állít elő életének fönntartásával az ember. S ez a kettő valahogy nem akar összeegyeződ- ni. Néhány évtizeddel ezelőtt kialakult a szemételtávolítás szervezett vállalata, amely kisebb-nagyobb sikerek után a mai napig sziszifuszi munkával igyekszik megbirkózni mindannyiunk szemétrengetegével. Mert sokan még ma sem tudtunk leszokni arról a középkori mozdulatról: a szemetet az utcára kell dobni. Leszállunk a buszról, hopp: j a használt jegy kiesik a kezünkből. Iskolás srácok papírzacskóból eszik a kiflit; \ elfogy az ennivaló, leesik a stanicli. Akárcsak a csikk a szánkból, kiolvasott esti lap a zsebünkből. De a szemétkukákat ürítők kezéből hasonlóképpen a negyedik, még szemetet tartalmazó kuka is, persze nyílással az úttest felé hullva, s a több kilónyi szemét ottmarad... Pedig erről a furcsa föld- vonzásról le kellene már szoktatni magunkat! Akkor essen csak ki a kezünkből a szemét, a hulladék, ha tároló van alatta... De a sokszor megoldhatatlannak tűnő munkát folytató köztisztasági vállalat is vétkes abban, hogy igencsak középkoriakká válnak a közviszonyok. Megy a seprőgép, az a narancssárga, cammogó szerkezet az úttest szélén. Forog a seprőhengere, de — az úttest fölött pár centivel. S ha a talajt érintve forog is: ezeknek a gépeknek van valami hibájuk talán, mert ha úgy akarják, akkor mögöttük egyszer tiszta, szemétmentes, másszor változatlan a megtisztításra szánt felület. Igen, az úttest felülete! Vannak olyan fehérre sráfozott részek az aszfalton, amelyekre tilos a járművel a ráhajtás. De ez nem vonatkozik — véleményem szerint a seprőgépekre. Ugyanis bármerre járok megyénk városaiban, minden ilyen forgat lomtól elzárt területet éppen a rajta hetek-hónapok alatt fölhalmozódott olajos kosz, a töménytelen szemét és nem a fehér mázolás jelez. Da hasonló — ha nem rosszabb! — a helyzet az autóparkolókban, a járdaszigeteken is. A köztisztaságiak mondják mentségül: kevés a munkaerő. Ki jelentkezik ma már utcaseprőnek? De végre itt vannak a korszerű, sok-sok százezer forintba (vagy éppen dollárba) került útkarbantartó, tisztítógépek, berendezések. Egy részük áll. Talán időleges meghibásodás miatt, talán munkaerőhiány miatt. De mindenképpen emberi felelőtlenség miatt. Mert a köztisztaság fenntartása bármiáron is végrehajtandó feladat. Nekünk, az örökkön szemetelő lakosoknak, de a tisztaság érdekében létrehozott vállalatnak is. Lelkiismeretesen, nap mint nap. Mert egy település nemcsak attól lesz város, mert ott sok ezer ember él együtt. Hanem attól is, mert ma már nem hasonlít a középkori elődjére. S ez mindenképpen megoldható dolog. (Nemesi) A Békés megyei Szolgáltató és Termelő Szövetkezet jó eredménnyel zárta az elmúlt esztendőt. Megyeszerte csaknem 300 üzletben, boltban és műhelyben 1290-en dolgoznak. Annak ellenére, hogy veszteséggel dolgoztak a fodrászok, fényképészék, vegytisztítok, az összárbevétel 89 millió 338 ezer forint volt, 24 millió 88.9 ezerrel több, mint az előző esztendőben. Az árbevétel nagyobb része lakossági szolgáltatásból ered. A tiszta nyereség meghaladta a hárommillió 190 ezer forintot. A fodrászok, manikűrösök, kozmetikusok, harisnyaszem- felszedők, üvegezők, órások, vegytisztítok és egyéb szakmában dolgozók igen nagy szolgálatot tesznek a lakosságnak. Egy év alatt a fogyasztói szolgáltatás egymillió 610 ezer óra volt, ami csaknem háromszázezerrel haladta túl az 1977. évi szolgáltatást. A szolgáltató szövetkezet vezetősége igen nagy gondot fordít a hálózatfejlesztésre. 1978-ban két szolgáltatóház nyílt: Békéscsabán és Szarvason, amire több mint egymillió forintot költöttek. Az új egységeket nagy megKorábban már hírt adtunk arról, hogy a KISZ Központi Bizottsága, az Országos Ifjúsági Bizottság, a Belkereskedelmi Minisztérium, a KPVDSZ és a SZÖVOSZ az állami és a szövetkezeti kereskedelemben dolgozó fiataloknak Ki minek mestere? címmel országos versenyt kezdeményezett- Az említett országos szervek a megyei versenyek megrendezésére a megyei tanácsok kereskedelmi osztályait kérték fel. Megyénkben erre a versenyre január 25-én kerül sor, amelyen helyezési sorrendben a legjobb eredményt Széplaki Etelka, a Sarkad és Vidéke ÁFÉSZ, Sági Sándomé, a Gyoma—Endrőd és Vidéke ÁFÉSZ, Szatmári Istvánná, a Békés megyei Élelmiszerkiskereskedelmi Vállalat ön- kiszolgáló bolti pénztárosa ért el. Így ők képviselték meelégedéssel fogadta a lakosság- A békéscsabai szolgáltatóház a Lencsési úton nyílt, ahol több ezer család él az új lakásokban, s fodrászhoz, kozmetikushoz, óráshoz nem kell beutazniuk a városba. Szerződést kötött a szövetkezet Orosháza, Gyula és Békés vezetőivel új, korszerű szolgáltató egységek kialakítására. Nagy gondot fordítanák a szolgáltató szövetkezetnél a dolgozók állandó szakmai továbbképzésére. Ezt a célt szolgálja többek között a szakmai bemutatókon versenyeken való részvétel. Nemcsak a megyei verseny megrendezésére vállalkozik a szövetkezet, hanem 1979-ben Békéscsabán lesz az Alföldi Kupa fodrászverseny, és részt vesznek a legjobb fodrászok az országos versenyen is. A fényképészek a nemzetközi versenyre is beneveztek. A tervek szerint ebben az esztendőben 110 millió 570 ezer forint árbevételt produkál a Békés megyei Szolgáltató és Termelő Szövetkezet, a tiszta nyereség pedig eléri a három és fél millió forintot. A. R. gyénket azon az országos versenyen, melyre a közelmúltban Budapesten került sor. A fiatalok a kereskedelem hár.om ágában, vagyis élelmiszer, iparcikk és ruházati szakon mérték össze tudásukat, felkészültségüket. Megyerik három versenyzője az élelmiszer szakon állt starthoz szép sikert aratva. Az országos verseny rendező szervei ez esetben magasra állították a „mércét”. Ugyanis olyan témakörök vaskos kérdéseire kellett válaszolniuk, mint a munkásmozgalom fontosabb eseményei, az aktuális napi politikai helyzet, az V. ötéves terv főbb feladatai, eddigi eredményei, azok gazdasági kihatásai. A gyakorlatban pedig a pénztárgép kezeléséről, a vevők elszámoltatásáról, a bolti adminisztrációról, a helyes L Tíz évvel ezelőtt, 1969. január 1-én került a Híradótechnikai Vállalathoz a Békés megyei Vegyesipari Vállalat egyik üzemegysége Békéscsabán. A gyáregység az első évben 264 dolgozóval 34 millió forint értéket termelt, rendkívül elavult gépparkkal, gyenge energia- és közműellátottsággal rendelkezett. Zömében transzformátorokat, lakatosipari és forgácsoló alkatrészeket, félkészgyártmányokat állítottak elő. Azóta tíz év telt el, olyan, fejlődéssel, mely a vállalati ütemet lényegesen meghaladta. Napjainkra eljutott a gyáregység odáig, hogy a híradástechnika élvonalába tartozó termékeket gyárt. Ez a dinamikus fejlődés nem spontán folyamat volt, hanem tervszerű, átgondolt munka eredménye. Már a IV. ötéves terv során hozzákezdtek az igényesebb gyártmányok készítéséhez, líogy az V. ötéves tervben aztán rátérhessenek az igazán modem, a külföld igényeit is kielégítő készülékek gyártásához. Helyes elképzelések A vállalat gazdasági vezetése az V. ötéves terv készítése során abból indult ki, hogy termékeik iránt a kereslet egyre nő, és a megnövekedett igényeket csak a termékszerkezet átalakításával, a kapacitások intenzív módon való fejlesztésével, zárt ciklusú gyártás kialakításával tudják megoldani. Az eddig eltelt időszak ennek a koncepciónak a helyességét igazolta. Míg 1974- ben 108 millió forint volt a gyáregység éves termelése, tavaly ez 141 millió forintra ugrott, gyakorlatilag változatlan, 400-at alig meghaladó létszámmal. Ezt a tekintélyes ugrást a zártabb ciklusú gyártás megvalősításácsomágolásról kellett számot adniuk. A Ki minek mestere? országos versenyt Budapesten, a Skála szövetkezeti nagy áruházban és pénztárosiskolában rendezték meg. Itt köszöntötte az élelmiszer-, az iparcikk- és a ruházati szakmában versenyre kelt és szép sikert elért fiatalokat dr. Spilák Ferenc, a Belkereskedelmi Minisztérium személyügyi és oktatási főosztály vezetője. A népes mezőnyben Békés megye mindhárom versenyzője helytállt. Különösen Széplaki Etelka, a Sarkad és Vidéke ÁFÉSZ dolgozója, aki a Ki minek mestere? verseny pénztáros szakán országos második lett. Ezt a helyezést jő gyakorlati munkáján túl közgazdasági és politikai ismereteivel szerezte meg. — Balkus — val korszerű, nagy teljesítményű gépeik Budapestről Békéscsabára való áttelepítésével érték el. Látható, hogy fejlődésben nincs ellentét a főváros és a vidék között, sőt a növekedés dinamikája Békéscsaba felé billenti a mérleget. A bérszínvonalban azonban azonban kedvezőtlenebb a helyzet. A budapesti és a békéscsabai egységek között indokolatlanul nagy volt a bérszínvonal-különbség és ez feszültségeket okozott. Ezért a vállalat differenciált bér- fejlesztést határozott el, és ennek eredményeként az 1975-ös 28 ezer 775 forintról tavaly már 34 ezer 843 forintra nőtt a békéscsabai gyáregység bérszínvonala, a tervidőszak végére pedig meghaladja a 38 ezer forintot. Mindez azt bizonyítja, hogy a vállalatnál komolyan veszik a békéscsabai erőfeszítéseket és számítanak az egyre jobban összeforró kollektíva hozzáértésére, szakmai szeretetére. Ezt a bizalmat igazolja a vállalat beruházási politikája is. A minden szempontból logikus döntés alapja az volt, hogy ott érdemes fejleszfeni, oda kell az eszközöket koncentrálni, ahol a személyi és a tárgyi feltételek a legjobb bak. A budapesti központ egyre súlyosabb létszámhiánnyal küzd, területileg sem képes a fejlődésre, ezért érthető, hogy az 1978-ban felvett 35 millió forintos tőkés exportárualap-bővítő hitel legnagyobb része a békéscsabai gyáregységhez került. Sikeres termékszerkezet-váltás » Az arányokat jól mutatja, hogy míg a IV. ötéves terv során nem egészen 7 millió forint volt a beruházási ösz- szeg, melyből 4 millió forintnyit tett ki az építkezés, addig ennek az ötéves tervnek az ideje alatt több mint 35,5 millió forint jut a békéscsabai gyáregység fejlesztésére. Ebből a tekintélyes összegből is a nagyobbik rész — 29 millió forint — gépekre és műszerekre jut. Ezekre a műszerekre már nagyon nagy szüksége van a gyáregységnek, hiszen az egyre növekvő mennyiségű erősítőberendezés bemérése mind több időt igényel és lassan a fejlődést is akadályozta. Még az idén olyan célműszerek érkeznek be, melyek rendkívüli módon meggyorsítják a sok szaktudást igénylő bemérést és így nagyobb erőket koncentrálhatnak a sorozatgyártásra. Az erő koncentrálására szükség van, mert a gyáregységben hosszú felkészülés után naigyon rövid idő alatt zajlott le a szinte gyökeres termékszerkezet-átalakítás. A munkához 1977-ben fogtak hozzá, azzal az elképzeléssel, hogy alapvetően két termék- család teljes körű gyártását bízzák a gyáregységire. Az egyik — a vállalat fontos profilját is jelentő — gyártmány a tápegységcsalád. Ez a termékcsoport korszerű, nagymértékben egységesített, saját fejlesztésű kis- és középteljesítményű egyenirányítókból, elosztókból és átalakítókból áll. E termékek nélkül nem működnének a telefonközpontok, ezért távlatilag is fontos és fejlődőképes gyártmánycsalád. Ezeket a tápegységeket eddig csak közvetetten, telefonközpontok részeként szállították exportra, a. közeljövőben azonban várható az önálló export megindulása is. Tavaly szovjet kérésre mintaberendezéseket szállítottak kipróbálásra és a vizsgálatok nemrég fejeződtek be pozitív eredménnyel. Így előreláthatólag 1980-tól nagyobb arányú szovjet megrendelésekre is számolhat a híradótechnikai vállalat. Ismerve a szovjet piaci igények nagyságát, előre látható, hogy tartós és hosszú távú feladatokra kell felkészülnie a békéscsabai gyáregységnek. Világszínvonalú termékek A másik profil a tőkés exportra készülő különböző nagyfrekvenciás berendezések gyártása. Ez az NSZK- beli Hinschmann céggel kötött keretszerződésen alapul. Fontosságára jellemző, hogy a tavaly igénybe vett exportnövelő beruházási hited e tanmékosalád gyártásának megháromszonozását szolgálja. A család erősítőkből, szűrőkből és osatlákazókböl áll. összetételében, választékában, műszaki színvonalában rendkívül korszerű a kényes nyugat-európai piac igényeinek megfelelő. A termékek jó része saját konstrukció és ez megköny- nyíti gyártásukat. Az exportfejlesztő beruházásiból érkező gépek — melyek beszerzésében a Hinschmann is segített — korszerűek, nagy termelékenységűek. Ezenkívül több fizikai munkát segítő, a termelékenységet fokozó kis gép is érkezik a gyáregységbe. Ezáltal egyben fel is készül a gyáregység a VI. ötéves terv még nagyobb feladatainak végrehajtására. Ment bár a VI. ötéves terv részletes előirányzatai még nem ismertek, az előzetes célkitűzésekből is látható, hogy nagy feladatok várnak a békéscsabai gyáregységre. Eredményes piackutatás folyik ugyanis a nagyfrekvenciás berendezések NSZK-n kívüli tőkés országokba való szállítása ügyében. Emellett a várhatóan nagyarányú szovjet export is erősen megnöveli majd a gyáregység éves termelését. Ezért 1985- re megkétszerezi termelését a gyáregység, és legalább 300 millió forint értéket állítanak elő, és a következő tervidőszak vége felé már több mint 750-en dolgoznak a híradótechnikában. Tovább folytatódik a gyáregység bővítése is, mintegy 2000 négyzetméteren. Mivel elsősorban kvalifikált szakmunkásokat, elektroműszerészeket igényed fejlődéséhez a vállalat, a műhelyépületen kívül a tanműhelyt is bővítik, hogy fokozhassák a szakmunkásképzést. A következő tervidőszakban kerül sor a •már régen igényeit szociális létesítmény építésére is. Mindezek a célok azt igénylik, hogy a vállalat a következő tervidőszakban is kiemelten kezeli a békéscsabai gyáregységet és ez az elhatározás fogalmazódott meg a nemrég tartott tervegyezitető tárgyaláson is. A VI. ötéves terv ideje alatt a rendétke- zésne álló anyagi eszközök mintegy 60 százalékát Békéscsabán kívánja felhasználni a vállalat. Ez minden bizonnyal jól jövedelmező, és gyorsan megtérülő beruházás lesz, mert a gyáregység az eddigiekhez hasonló fiatalos lendülettel — a dolgozók több mint fele 30 éven aluli — várja a soron következő még nagyobb feladatokat. Lónyai László Megyei siker a Ki minek mestere? országos versenyen Célműszer segíti a szűrőváltók bemérését
