Békés Megyei Népújság, 1979. március (34. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-21 / 67. szám

1979. március 21., szerda Tovább javul a tsz-ek erő- és munkagép-ellátottsága Az elmúlt év kedvezőtlen időjárása a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben je­lentősen megnövelte a trak­torüzem költségeit. A ter­vezettnél több talajmunka tette drágábbá a termelést. A közelmúltban készített felmérésekből kitűnik, hogy a Körösök Vidéke Területi Tsz-szövetség közös gazda­ságaiban az elmúlt évben az egy hektárra jutó gépi mun­ka összköltsége 217 forint volt. Ez 7 százalékkal több az egy évvel korábbinál. A növekedés a megye északi körzeteiben volt a legnagyobb. A Vésztő és Sarkad környéki termelő- szövetkezetekben a gépi munka költsége 8—13 szá­zalékkal nőtt. Jelentősen, csaknem 25 százalékkal emelkedtek a fenntartási költségek, s 7—8 százalék­kal több üzemanyagot hasz­náltak fel. Mindez a körül­tekintőbb, jobban szervezett munkára, a takarékosságra hívja fel a figyelmet. Az időjárás ugyanis, úgy tűnik, az idei tavaszon sem fogad­ja kegyeibe a mezőgazdasá­gi üzemeket. Ennek ellenére is biztató­nak tűnik, hogy ebben az évben tovább javult az erő- és munkagép-ellátottság. A szövetség 48 termelőszövet­kezetében 1686 traktor — közülük 270 a száz lóerő fe­letti erőgép — áll készenlét­ben az időszerű munkák végzéséhez. A közös gazda­ságok rendelkezésre álló ve­tőgépekkel egyetlen nap alatt 2350 hektáron juttat­hatják a földbe a répa, a kukorica, a napraforgó stb. vetőmagvait. A munkák gyors, időben történő végzését akadályoz­hatja, hogy a tsz-ek egy ré­szében a javítások üteme elmarad a kívánttól. Né­hány közös gazdaságban ugyanis pénzügyi gondok miatt ősz helyett ez év első két hónapjában vásárolták meg a javításokhoz szük­séges alkatrészeket. A körzetben változatlanul kevés a szárító. Ennek el­A francia textilintézet ötévi kutató- és szervező- munka után felállított és működtet egy nemzetközi dokumentációs rendszert, amely „naprakész” vála­szokkal szolgál. A rendszer lelke egy számítógép, amely­be a textiliparra vonatkozó számos adatot betápláltak a rostok gyártásától, végső felhasználásukig, a gyártási eljárásoktól a technikai is­mereteken át az új kutatási eredményekig. A dokumen­táció választ ad bonyolult, vagy egyszerű kérdésre, pél­dául, hogy ki egy bizonyos gép, vagy áru gyártója, bib­liográfiát állít össze, az elő­fizető személy, vagy vállalat különleges érdeklődési köré­lentmond ugyan, hogy a Körösök Vidéke Tsz-szö­vetség gazdaságaiban ösz- szesen 50 szárítót állítottak eddig üzembe. A szárítók többsége azonban korszerűt­len, kis teljesítményű, rossz a területi eloszlásuk. így jó néhány gazdaságban oko­zott gondot az elmúlt évben a búza és a kukorica szá­rítása. Több szövetkezet­ben ebben az évben is a Gabonaforgalmi és Malom­ipari Vállalattól átvett Si­rokkó típusú szárítókkal kí­sérlik meg enyhíteni a szá­rítóhiányt. nek megfelelő információk­kal szolgál. Az előfizető ha­vonta kétszer megkapja az előző két hét folyamán be­érkezett és érdeklődésének megfelelő, új adatokról szó­ló kimutatást. A dokumentációs központ Boulogne-ban székel, és két alközpontjával telex-össze­köttetést tart fenn. Az új rendszer előnyeinek kihasz­nálására több európai or­szág cégei, továbbá ameri­kai textilcégek is társultak a francia központtal. A kér­dések és kívánságok a központba futnak be és 24 óra leforgása alatt postán, vagy telexen megválaszolják őket. Textil adatbank Egy kitüntetés ürügyén Faggató — Neve? — Dr. Eleki János. — Születési éve, helye? — 1939. Mezőkovácsháza. — Gyermekkorában minek készült? — Mezőgazdásznak biztos nem. — Mikor lett a mezőko­vácsházi Űj Alkotmány Tsz elnöke? — Tavaly. — Mióta dolgozik ebben a kollektívában? — Tizenhét éve. — Mi köti ide? — Ez a szülőfalum, itt érettségiztem, innen jártam egyetemre, munkahelyem sem volt másutt. — Meddig terjed az a ha­tár, ahol még adnak a sza­vára? — Tagja vagyok a közsé­gi tanácsnak és a végrehaj­tó bizottságnak, a Dél-Békés megyei Tsz-Szövetség elnök­ségének, a megyei tanács termelési és ellátási bizott­ságának, a megyei pártbi­zottság gazdasági és szövet­kezetpolitikai bizottságának. — Győzi ezt idővel és energiával? — Nagyon nehezen, mert hozzá kell tennem, hogy öt éve munkásőr is vagyok. — Elégedett? — Azt hiszem igen. Ügy összességében. De a munká­ban türelmetlen vagyok, jó lenne, ha több időm jutna egy-egy feladatra. — Sikerélményei? — Visszafogadott a falum, amikor még egyedül voltam egyetemet végzett szakem­ber, fél év múlva főagronó- musként dolgoztam, 1968- ban megkaptam a Munka Érdemrend bronz fokozatát, termelési elnökhelyettes let­tem, majd elnökké választot­tak. Tavaly augusztusban pedig megkaptam a Nyisz- tor György-emlékérmet. — Kudarcok? . — Ne hangozzon nagyké­pűségnek, de eddig még nem fogott ki semmi rajtam. — Büszke-e arra, hogy el­nök? — Máshogy fogalmaznék, nagyon jóleső érzés, hogy bíznak bennem. Ennél a bi­zalomnál a felelősség sem ki­sebb. — Mit tenne másként, ha elölről kellene kezdenie? — Talán jobban osztanám be az időmet. — Hogyan képzeli saját jövőjét? — Ha a tagság is úgy akarja, jó lenne innen men­ni nyugdíjba. — Mit jósol Mezőkovács- házának és az Űj Alkot­mány Tsz-nek? — Mezőkovácsháza város lesz, és reméljük, hogy ter­melőszövetkezetével sem kell majd szégyenkeznie. Jó len­ne a zöldségvetőmag-ter- mesztéssel nemzetközi, elis­merést is kivívni. — Milyen tanácsot adna a MÉM-miniszternek az ága­zat irányításához? — Még jobban az adottsá­gokhoz kell igazítani a ter­melést. Amelyik gazdaságnak kiterjedtek a legelői, azok birkát legeltessenek, ne ser­tést hizlaljanak kínkeservvel megtermesztett kukoricán. — Mit jelent önnek a Nyisztor György-emlékérem? — Tizenhét éves munkám legszebb elismerése és ösz­tönzés a további feladatvál­lalásokhoz. — Mit tud Nyisztor Györgyről? — Szegény földművelő csa­lád sarja, a Tanácsköztársa­ság ideje alatt földművelés- ügyi népbiztos, aki elképze­léseiben, törekvéseiben nagy­szerűen fölvázolta azt a jö­vőt, amelyben ma élünk. — Saját példáját kivétel­nek tartja-e, vagy általában ennyire nyitott az út a fia­talok előtt? — Mi még nehezen jutot­tunk a diplomához, kevesen voltunk, ezért talán köny- nyebb volt a jó munkával Gyoma és Endréd jő együttműködése a továbbfejlődés alapja Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága A megyei tanács végrehajtó bizottsága március 20-án tartotta ülését Békéscsabán dr. Szabó Sándor általános elnökhelyettes elnökletével. Első napirendként tárgyalta a végrehajtó bizottság Gyoma—Endröd nagyközségek együttműködésének továbbfejlesztéséről szóló jelentést, melyet Győri Imre, a szarvasi járási hivatal elnöke ter­jesztett a testület elé. E napirend tárgyalásánál jelen volt és felszólalt Varga Zsigmond, a terület országgyű­lési képviselője. Ott volt Medvegy András, a járási párt- bizottság titkára, valamint a két nagyközségi tanács el­nöke. A napirendi pontnak meg­felelően a hogyan tovább te­kintetében mélyreható vita alakult ki. A végrehajtó bi­zottság abban értett egyet, hogy a megye településháló­zatában sajátos helyet el­foglaló Gyoma és Endrőd fejlesztése az együttműkö­dés alapján célszerű köve­telmény és érdeke mindkét település lakosságának. Hi­szen földrajzilag egybenőtt nagyközségek a Hármas-Kö­rös mellett. Lakosainak szá­ma együttesen 18 és fél ezer. A megye határain is túlnövő üdülési és idegen- forgalmi település még nagy­részt kiaknázatlan természe­ti adottságokkal. A jelentés és a vita aat igazolta, hogy a községek vezetői egyre jobban felis­kitűnni. Akik tíz évvel utá­nunk jöttek, könnyebb úton jártak, többen vannak, ezért nehezebb is kitűnniük. — Családi élete? — Tizenkét évvel ezelőtt nősültem, egy fiam, és két lányom van, sajnos nagyon kevés időt tudunk együtt tölteni. — Különös kedvtelése?. — Szeretem a jó hangu­latú társaságot, a szabad időmet legszívesebben a csa­ládommal töltöm, ha csak tehetjük, a hét végén az or­szágot barangoljuk. — Hiányzik-e valami az életéből? — Ezen nincs időm elgon­dolkodni, lehet, hogy ezért érzem: teljes az életem. — Milyen a kapcsolata a környezetében élőkkel? — Szerintem a lehető leg­jobb, intrikákról, ellensé­gekről nem tudok, az biz­tos, hogy a munkában a fe­gyelmet megkövetelem. — Nyugodtan alszik? — Nem mindig. De nem a lelkiismeretfurdalás miatt. A nagyobb feladatok, nehéz­ségek sokszor foglalkoztat­nak, még akkor is, amikor aludni kéne. — Most mi foglalkoztatja legjobban? — Hogy időben és jól el­végezhessük a tavaszi mun­kákat. És szeretném azt is, ha a nyárra megnyithatnánk azt a százfős központi KISZ- tábort, amelynek a beruhá­zását, építését most kezdtük el. — Kívánjuk, hogy sike­rüljön! Kőváry E. Péter merik, hogy a további előre­haladás a településpár terv­szerű fejlesztése csak közö­sen, a meglevő anyagiak kel­lő összehangolásával lehet eredményes. A végrehajtó bizottság megítélése szerint is a tele­püléspár földrajzi elhelyez­kedésénél fogva hosszú idő óta adottak voltak az együttműködés lehetőségei. Sajnos ezt csak az utóbbi években kezdték kihasznál­ni. Ennek eredményeként alakult ki a közös ivóvízbá­zisuk Gyoma térségében. Er­re alapozva hozták létre a regionális feladatokat ellátó vízműtársulatot, így hozták létre a szennyvíztársulatot is- a későbbi időben. Az ivó- vízellátás közös szervezése 40 —60 százalékos arányban 1974-ben kezdődött el. A be­ruházás összege 46 millió fo­rint. A tervek szerint a há­rom kút megfúrásával ebben az évben végeznek. A szennyvíz-gerincvezeték és a tisztítóberendezés építését 1977-ben kezdték él. Ennek összege 73 millió forint. Kü- lön-külön egyik településnek sem lett volna ennyi pénze, nem tudott volna ezzel a fel­adattal megbirkózni. Ezek mellett az elmúlt évben endrődi székhellyel egyesítették a költségvetési üzemeiket, így ez az üzem már a jelentkező igények hatékonyabb kielégítésére is képes. A két község közös pénzfelhasználásával hozták létre gyomai székhellyel a mentőállomást, és így fej­lesztették a gyomai szülőott­hont. Komoly előrehaladást jelent a település területén a középfokú egészségügyi el­látás fejlesztése. Ezt bizo­nyítja az a tény, hogy a szarvasi rendelőintézet gyo­mai részlege 7 szakorvosi munkahellyel rendelkezik. Így bármikor képesek a ren­delőintézeti feladatok ellá­tására. Az együttműködés egyik legkiemelkedőbb eseménye az 1978. december 14-én megtartott együttes tanács­ülés, amely megtárgyalta és jóváhagyta az általános ren­dezési terv programját. Az ipari üzemek együttműködé­sében azonban van mit ten­ni. Igaz, hogy 1977. április 21-én a településpár négy mezőgazdasági tsz-e létre­hozta a repülőgép-társulást. Azonban sem az ipari, sem a mezőgazdasági üzemek ko­rántsem használják ki együttműködési lehetőségei­ket, pedig ezek adottak. Igen nagy az eltérés az üzemek között, mind a termésátla­gok, mind a gazdálkodás te­kintetében. Van eltérés a ve­A Magyar Autóklub Bé­kés megyei szervezete már­cius 23-án, pénteken dél­után, 17.00 órakor rendezi soron következő klubnap­ját Békéscsabán, az úttörő és ifjúsági házban. A ren­dezők nem titkolták: a klub­nak célja, hogy egyebek között az autósok közlekedé­si ismeretét felfrissítsék, felújítsák. A pénteki klubnapon a MÁK megyei vezetősége tá­jékoztatja a tagságot a szer­vezet elmúlt évi munkájá­zetés színvonalában, a veze­tés módszereiben. Ezeknek a tapasztalatoknak a kicserélé­se minden bizonnyal hasz­nos lehetne. Az elért eredmények azon­ban mégis szót érdemelnék. Az ivóvíz, szennyvíz, utak, járdák, egészségügyi felada­tok megoldása nagy elisme­rést váltott ki a településpár lakosainak körében. Gyoma —Endrőd lakóit igen sok szál köti össze (közös mun­ka, rokoni és baráti kap­csolatok). Örömmel támo­gatnak minden együttműkö­dést, készek azok megvaló­sításában közreműködni. Javult a lakosság ellátása is. Az ÁFÉSZ-ek sokat tesz­nek annak érdékében, hogy kulturáltabb körülményeik között elégíthessék ki a la­kosságot. Az elmúlt évben több ABC-áruház, és új bisztrók épültek. Számos üz­letet korszerűsítettek. Jól egészíti ki a községek ellá­tását a Gyomai Sütőipari Vál­lalat, valamint a gyomai HTSZ gyomai halboltja és bisztrója. Jelentős forgalmat bonyolítanak le az ENCI, az Endrődi Szabók, vagy a gyo­mai HISZ boltjai. Mindezek ellenére az együttműködési lehetőségek ettől jóval na­gyobbak. Javítani kell első­sorban a tervszerűséget az együttműködés minden terü­letén, állapította meg a vég­rehajtó bizottság. Erről a tes­tület ülésén elhangzott pél­dák közül csak egyet emlí­tünk. Alapos vizsgálat után a munkaerővel való jobb gazdálkodás érdekében ered­ményes együttműködést le­hetne megvalósítani, mégpe­dig a Békés megyei Vegyes­ipari Vállalat gyáregysége, a HTSZ gombüzeme és a Győ­zelem Mezőgazdasági Tsz melléküzeme között. A testület kifejezte azt a meggyőződését, hogy az együttműködéshez nagy se­gítséget nyújt az általános rendezési terv. Ez olyan táv­lati lehetőséget ad, melynek megvalósításával biztosítha­tó a településpár tervszerű fejlesztése. Így napról napra alakulnak ki azok a feltéte­lek és lehetőségek, melyek biztosítani képesek Gyoma— Endréddel kapcsolatban el­várható magasabb szintű kö­vetelményeket is. Végül a jelentést a felszó­lalásokkal, az elhangzott ajánlásokkal együtt a végre­hajtó bizottság elfogadta. Ezt követően a végrehajtó bizottság megvitatta és el­fogadta dr. Soós Sándor, az ideiglenes bizottság elnöke által beterjesztett jelentést, a megyei testületi határozatok végrehajtásának tapasztala­tairól. A továbbiakban a vég­rehajtó bizottság jóváhagyó­lag tudomásul vette drj Molnár Margit osztályvezető tájékoztató jelentését a ta­nácsi vállalatok és költség- vetési üzemek 1978. évi szo­cialista munkaverseny moz­galmáról elért eredmények­ről és a kitüntetésekre fel­terjesztett üzemek, vállala­tok helyzetéről. Végül a testület bejelenté­seket vett tudomásul. — r. ról és az idei feladatokról. Ezt követően a vám- és pénzügyőrség szakemberei ismertetik a közelmúltban életbe lépett vám- és pénz­ügyi szabályokat, azok ho­gyan érintik az autós turis­tákat. A tájékoztatót köve­tően az idén is átnyújtják a Balesetmentes közlekedé­sért emlékplakettet a leg­jobb magánautósoknak, majd a klubnapot filmvetí­tés zárja. Ezen egyebek kö­zött közlekedési és idegen tájakra kalauzoló útifilme­ket láthatnak a résztvevők. Hűtősök klubnapja

Next

/
Oldalképek
Tartalom