Békés Megyei Népújság, 1979. március (34. évfolyam, 50-76. szám)
1979-03-18 / 65. szám
o 1979. március 18., vasárnap Doktor úr, hallok! — Kérem, emelje fel azt a kezét, amelyik oldalról hallja a hangot! Figyeljen, sípolást fog hallani! Ülök egy kétszer kétméteres hangszigetelt fülkében, ahol süket a csend. Ha meggondolom, hogy valamikor két fridzsidemek indult, ráz a hideg, pedig a levegőtlen fülkében inkább izzadni lehet. Felhelyezik a fülhallgatót, várom, melyik oldalról jön a sípoló hang. Egyszer csak hallom a bal fülemben, felemelem a kezem, az ablakon át látni a hatást, megnyugtató fejbólintással regisztrálja a jelzést a nővér. Jön még vagy tíz sípolás balról, ugyanennyi jobbról, s mindannyiszor a megnyugtató fejbólintás. A bólintások audiogramra kerülnek, ahonnan leolvasható, hány decibel az az alsó határ, ahol észlelni a hangot. Az életkortól függően változik a hatás, de általában 35—40 decibelig normális a hallás. A következő vizsgálati alany, aki 5 decibellel süketebb nálam, esküszik, hogy tökéletesen hall. De mert a gépet nem lehet becsapni, következik a másik vizsgálat, a be- szédaudiometria. Szimulánsok alkonya — Most szavakat fog hallani, kérem ismételje a mikrofonba. Feszült figyelem, s jönnek a szavak: seb, vád, ér, tiszt, rab, sín, őz, tárgy, makk, kém, csend, genny, tan, fa, jel, kor, hang, hol, ól, pult, kel. Bizonyára észrevették, hogy sok az azonos hangzású, alakú szó. Téveszteni nem nehéz, sőt van, aki akar is. Mert szimulálni nemcsak úgy szoktak, hogy jól hallok, hanem úgy, hogy egyáltalán nem. S akkor előkerül egy kis táskagép, a dobüregi; izomreflexvizsgáló, amely a páciens akaratától függetlenül kimutatja, mit hall, és mit nem. Ezt tudja tehát a hajdani fridzsidemek indult — s miután hozzájutottak — némi leleménnyel, ügybuzgalommal hallásvizsgálóvá alakított fülke Gyulán, a megyei kórház fül-, orr-, gégészeti osztályán. A berendezés azért is figyelemre méltó, mert tizedannyiba került, mint a gyári, hangszigetelése pedig — ami a gyulai kórház asztalosait és kárpitosait dicséri — felülmúlja a svéd cégét. — Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy egymás mellett van a megyei audiológiai állomás, és a kórházi osztály — mondja dr. Borbényi Olivér, az osztály ambiciózus főorvosa. — Akit tehát itt kiszűrünk, azt helyben vizsgáljuk, és a hallássérülés mértékétől függően határozzuk meg a gyógymódot. Ez sokféle lehet, a gyógyszeres kezeléstől a műtéten át a hallókészülék használatáig. A gyulai kórház a fülbetegségek gyógyítására specializálódott, amelyhez a szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítottak. Minden tizedik sérült Menjünk sorjában. Természetesen a legfontosabb a megelőzés, ezért folytatják az audiológiai állomáson a rendszeres szűréseket. Évente ezer—ezerkétszáz vizsgáCsendkamra és korszerű műszerek segítik a gyógyítómunkát Fotó: Lónyai László latra kerül sor. A szomorú tapasztalat: minden tizedik ember hallássérült. Ennek oka nemcsak a gyorsabb, hanem a zajosabb élet is. Vonatkozik ez elsősorban a munkahelyekre, hiszen nem egy közülük már a kapun kívül is hallatja hangját. Hát még belül! A Gyulai Harisnyagyárban, a Csepel Autó szeghalmi üzemében folytatott mérések igazolták, hogy a zaj hosszú távon súlyos hallássérülést okoz. Épp ezért javasolták a megfelelő védőberendezések használatát. Űj abban azt tervezik, hogy az üzemegészségügyi szolgálat a munkahelyeken helyben végzi majd a szűréseket, így hamarabb felfedezhető az esetleges sérülés, gyorsabban jut orvoshoz, megfelelő segítséghez a beteg. Ugyanezt a célt szolgálja az a brigádvizsgálat, amely olyan falvakra, településekre terjed ki, ahol nincs szakorvos. A megelőzésben ma már ott tartunk, hogy az újszülöttek hallását is vizsgálják, és szükség esetén akár egyéves kortól viselhető a hallókészülék. Ennyit tehát a megelőzésről, s most nézzük a gyógyítás módját. Mindenekelőtt a hallásjavítás korszerű eszközeit, a hallókészülékeket. A gyulai megyei állomás jogosult a hazai gyártmányú készülékek kiadására, és a külföldiek kipróbálására. Évente 250—270 készüléket adnak ki, állítanak be, és rendszeresen ellenőrzik viselőiket. Sikeresek a külföldi berendezések próbái, s ha indokolt, ezeket javasolják a betegnek. Lényegesen egyszerűbb, gyorsabb, biztonságosabb tehát a hallókészülékek kiadása, cseréje, mint néhány évvel ezelőtt volt. Persze, van ahol már csak a műtét segít. Műtét mikroszkóp alatt Az osztály egyébként ragyog a tisztaságtól, s ragyognak az itt dolgozók is. Látszik, hogy szeretik munkahelyüket, amely korántsem kelti egy kórház nyomott hangulatát. Itt a kórtermek is színesek, van piros, zöld, halványkék, narancssárga. Már majdnem azt gondolom, itt jó lehet betegnek lenni. Pedig hát betegnek lenni sehol sem jó. Kés alá menni meg egyáltalán nem jó. — Ha azt mondom, hogy ma már hétköznapiak a fülműtétek, akkor úgy tűnik, mintha jelentéktelennek tartanám őket. Ha azt mondom, hogy nehezek és súlyosak, akkor esetleg elriasztom a betegeket — mondja a főorvos —, aki a fülműtétek elismert specialistája. — Av igazság az, hogy a mai korszerű eszközökkel, mindenekelőtt a mikroszkóppal végzett műtétek megkönnyítik azt a hallatlan figyelmet kívánó munkát, amit az orvos az egyik legfontosabb érzékszerven, a fülön, és olyan létfontosságú szerv, mint az agy közelében végez. Azt hiszem, ez fémjelzi a munka felelősségét, de szépségét is, mert nincs annál a mondatnál szebb, hogy: doktor úr, hallok! Ezért a mondatért érdemes dolgozni. Seleszt Ferenc Nemrég ünnepelte 50. házassági évfordulóját Tótkomlóson Karasz István és neje, Kollár Mária. Az aranylakodalmukat ünneplők már megérdemelt nyugdíjas éveikben vannak, korábban a férj a vegyesipari szövetkezet cipész részlegének volt a dolgozója, a feleség a. háziipari és népművészeti szövetkezetben szövőnőként dolgozott. Mindketten csaknem 35 éve párttagok. Hosszú évekig becsülettel, fáradtságot nem ismerve dolgoztak. Családi Idősek gondozása Az idős emberek gondozása a Vöröskereszt egyik legfontosabb feladata. Az elmúlt évben Békéscsabán és a város környéki községekben összesen 54 rászoruló család és 35 egyén gondozását látták el a városi alapszervezet aktívái. Az előző évhez képest csökkent a gondozottak száma, ugyanis egy részüket sikerült szociális otthonban elhelyezni. Ugyanakkor a városi tanács szociálpolitikai csoportjával együttműködve az alapszervezetek felderítettek néhány magányos idős embert, akiknek gondozását a Vöröskereszt aktíváival együtt néhány üzem szocialista brigádja, az általános és középiskolák úttörői, illetve KISZ-esei, valamint a kerületi népfrontaktívák vállalták. A legtöbb feladat a lakó- területi alapszervezetekre hárul. A lakóterületeken, valamint az üzemekben és az intézményeknél tevékenykedő aktíváknak ez évben házi betegápolási és gondozási tanfolyamokat szerveznek. Nemcsak a gondozás a feladat. Törekedni kell arra is, hogy minél több nyugdíjas kapcsolódjon be a Vöröskereszt munkájába. Az alapszervezetek konkrét feladatok adásával teszik lehetővé, hogy az idős emberek aktívan vehessenek részt a humanista célkitűzések megvalósításában. Megjelent a Nők Lapja Magazin Megjelent a Nők Lapja Magazin idei első száma. Fellapozván, a férfiak például megtudhatják, milyen a mai lányok férfiideálja, s ha döntöttek, hölgyeik a magazinból mindjárt csodálatos esküvői ruhákat is választhatnak. A sokszínű és gazdag tartalmú magazin a külpolitikai érdekességektől, irodalmi csemegéken át, a képzőművészeti csodák világába kalauzol bennünket. A fiatalok újabb adatokat tudhatnak meg az ABBA együttesről, s lévén, hogy itt a jó idő, válogatni lehet a szabad idős elfoglaltságok és ruhák gazdag választékából is. A receptek (bár kissé drágának találtunk néhányat) „hét nyelven beszélnek”. békében és harmóniában nevelték fel 3 fiúkat és a két lányt, akik azóta 12 unokával és 5 dédunokával lepték meg a Karasz-házas- párt. Az 50. évforduló alkalmából megújított okiratot aláíró ünnepséget a vegyesipari szövetkezet, a háziipari szövetkezet, a községi párt- bizottság, a KISZ-bizottság, a községi Vöröskereszt vezetősége, valamint a Karasz házaspár hozzátartozói, ismerősök, barátok tisztelték meg jelenlétükkel. Miről ír a Fáklya új száma? A Fáklya legújabb számában összeállítás foglalkozik Ogyessza és Csongrád megye baráti kapcsolataival. A krónika bemutatja különböző munkaterületek dolgozóit és nyilatkozatokat közöl a területi, illetve a megyei vezetőktől. A Magyarországról __ szóló írások sorában mégismerkedhetnek az érdeklődők az Ikarus autóbuszokkal, amelyek a Szovjetunió különleges éghajlati viszonyai között vizsgáznak. Fényképekkel illusztrált riport mutatja be a magyar polgári légiforgalom Szovjetunióban kiképzett pilótáinak munkáját. Beszámolót közöl a lap a Lett SZSZK-beli Nakotnye kolhoz fejlődéséről, valamint a rigai Allegro ifjúsági klub munkájáról. Több tudományos érdekességről is tájékoztat a Fáklya. így például egy azerbajdzsáni kísérletről, ameLyel a föld mélyét szőne ázták meg, valamint a Kaszpi-tenger vulkánjairól, s egy Kijev környéki külfejtésen talált, borostyánba „fagyott” orrszarvú maradványairól. Egy másik írásból megtudhatják az olvasók, hogyan „varázsolnak” esőt a tudósok Dél- Ukrajna földjeire. Érdekes irodalmi riport szól a második világháborúban végrehajtott szovjet katonai felderítőakcióról, amellyel megmentették a Dnyeprogesz vízi erőmű védőgátját. A lap hírt ad az 1980- ban, Moszkvában sorra kerülő IV. nemzetközi gyermek képzőművészeti versenyről. A sportoldalon Na- talja Linyicsuk és Genna- gyij Karponoszov Európa- és világbajnok szovjet jégtáncpáros nyilatkozik terveiről. Orosz nyelvlecke, Fáklya-fotó, keresztrejtvény, filmelőzetes, a Szovjet Kultúra és Tudomány Házának programismertetője zárja a Fáklya legutóbbi számát. Karasz István és neje aláírásukkal pecsételik meg az éve kötött frigyet II Taitácsküztársaságért harcoltak Internacionálé - szólóban Hatvan évvel ezelőtt Szegeden, a városháza nagytermében, forradalmat követelő nagygyűlésen egy fiatal lány lépett a pódiumra, s színészi igény nélkül, harcos, szívet rázó hangon felcsendült ajkáról: „Fel, fel, ti rabjai földnek .. Szólóban — az Internacio- nálé, háromszáz, öklöt szorító ember, munkás, paraszt, katona előtt. A hang, a forradalmi szelet hozó „magánszám” tömegszámmá lett. Amikor a lány-forradalmár kipirult arca alá szorított ököllel harsogta, hogy: „csak összefogni hát...” — a szöveget alig ismerve, zengett már az ínternacioná- létól a nagyterem. És a lány, a szegedi dohánygyár dolgozója: Hán- csinszky Jozefin, 18 éves,, a Kommunisták Magyarországi Pártjának tagja. — Csodálatos volt! — emlékezik özvegy Nyilas And- rásné, töröt lábát hintaszéken pihentetve. Az élet el- nyűtte arca és a darabosan idézett élettörténet pihentetésre készteti a krónikást. Pihenjen, viszaemlékezé- seiben. Miért sürgessem azt az asszonyt, aki részese annak a sokéves harcnak, szenvedésnek, melynek talán éppen eredménye, hogy most én a toliamat használhatom. Nézem a falra tett, keretbe helyezett fényképet. Az ősz hajú asszony mellén kitüntetések csillognak. Szocialista Hazáért Érdemrend, Tanácsköztársasági Emlékérem, Munka Érdemrend... nem folytatom. A kitüntetések úgysem tudják kifejezni azt a szörnyű, megalázott életet, amit átélt a ma már szomorú arcú asszony, és azt sem, amit tett a Tanácsköztársaság előtt, alatt és utána a becsületes társadalom megteremtéséért. Emlékek. Jozefin, a fiatal lány cipeli a csomagot, melyet be kell dobnia ,a szegedi kaszárnyába. Párttag. Nem kérdezi a csomagot átadó nevét, nem kérdezi, mi van benne. Nem, mert tudja: röpcédula a katonáknak. A kommunisták intelme és figyelmeztetése. Talán nem káros idézni a kommunista lány által terjesztett röpiratok szövegét: „A Kommunisták Magyar- országi Pártja megalakult. Programja: 1. A Tanácsköztársaság megalapítása; 2. Földosztás; 3. Az üzemek államosítása ; 4. A Szovjetunióval való szoros szövetség; 5. A nemzetiségek egyenjogúsítása. És a végén: „A háború terheit viseljék a gazdagok.” Nagyon igazságtalanok lennénk, ha Jozefinre „forradalmár” jelzőt használnánk, amiért a párt felsorolt programjának terjesztője lett. Nem, nem! ö ezt akkor nem értette. Csak azt érezte, hogy szegényebb, mint az urak lányai, lakatos édesapja ha kap is munkát, keresete kevés a család megélhetéséhez. Talán ezért tette? Kérdezem tőle. Fájós testén igazít székében, s újra idézi a 60 év előtti emlékeit. — Szegedre a franciák jöttek, hogy elpusztítsák a Tanácsköztársaságot. Sajnos nagyon gyorsan... De ne tessék hinni, hogy én valamiféle nagy harcos voltam. Nehogy ilyet írjon ... Tettem, amit a munkások tettek. Szeged utcáira dobáltam a kommunista röpcédulákat. Ez volt a „bűnöm”. Legalábbis az a két civil ruhás detektív ezt mondta, amikor a főutcán mellém léptek, és kerek perec kijelentették, hogy le vagyok tartóztatva. Jozefint a Csillag börtönbe vitték. A kényelmes urak másfél hónap után kiengedték és Szatymazra toloncol- ták. Hánykódva, utak porát járva került a fővárosba, amikor már elbukott a mi társadalmunk elődje, a Tanácsköztársaság. A nagyszerű asszony tiszteletéért megbocsáthatatlan lenne, ha nem mondanánk meg, hogy férjével, Nyilas Andrással együtt, aki Békéscsabán tette hitét a forradalomra, az egész Horthy- rendszert végigszenvedték, mint szakszervezeti aktivisták, majd mint a Szociáldemokrata Párt tagjai. Nyilas néni tekintete szomorú, szemei könnyesek. Nem kérdezem tovább. Tudom róla, hogy élelmezte a Tanácsköztársaságot védő vöröskatonákat, alibiből „baráti összejöveteleket” rendezett lakásában a Horthy-rezsim üldözöttjeinek szervezkedésére. Ne beszéljünk tovább. Egy lány-, majd asszony-forradalmár története ez, aki ma már túl van a nyolcvan éven. De jó lenne még sokáig...! Varga Tibor Pribojszki Mátyás citeramíivász Mezőkovácsházán Március 19-én, hétfőn este 7 órakor Mezőkovácshá- zán, a művelődési házban magyar népzenei és néptáncestet rendeznek. A nagy érdeklődései várt műsorban közreműködik Pribojszki Mátyás citeraművész, Mli- nár Pál és Kolarovszki Mária néptáncos pár, Bige Jó- zse népi hangszeres, Szalai József cimbalmos és Somor- jai Paula énekes. Az esten Pribojszki Mátyás nemrég megjelent nagylemezét is megvásárolhatják az érdeklődők. A lemezeket a citeraművész dedikálja. Ötvenedik házassági évforduló
